magyarországi német tanösvények
4. Kitekintés: konklúziók és ajánlás
Egy tanösvény idő- és munkaigényes vállalkozás. Az adatok összegyűjtése, hely-történeti publikációk, szakdolgozatok, levéltári anyagok, archív fotók, tárgyak felkutatása, a vonatkozó szakirodalmak tanulmányozása – mind-mind hozzátar-toznak a kiindulási alaphoz. Kiemelkedően fontos az idős adatközlők megkérde-zése, hiszen számuk egyre fogy, tudásuk, tapasztalataik viszont pótolhatatlanok.
Ezen források, dokumentumok, interjúk elhelyezése egy település értéktárában, illetve hozzáférhetővé tételük szintén kívánatos és fontos hozadéka a projekt-nek. Ezekből kiindulva, és ezeket értékelve, megszűrve kell szelektálni, hogy sok-sok megbeszélést, konzultációt követve az egyes tartalmak formát öltsenek, valamint megtalálják méltó helyüket a tanösvényben. Ez természetesen első-sorban a helyi közösség feladata, és itt térnék ismét vissza a hálózatépítésre. A különböző civil szervezetek – tánccsoportok, kórusok, faluszépítő egyesületek, nemzetiségi klubok – száma örvendetesen magas, épp úgy, mint a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményeké. Egy tanösvény – a nemzetiségi önkormányzat koordinálásával – mindazok összefogását, tudását igényli, akik a német kultúra és a hagyományok ápolásában és őrzésében bármely területén tevékenykednek.
Ugyanakkor az MNOÖ Oktatási Bizottsága – és ez is az új pályázati kiírás részét képzi –, minden elfogadott tanösvényprojekt mellé biztosít külső szakértőt, aki átfogóbb szakmai tapasztalataival segíti a munkát.
A tanösvényeknek nemcsak a múlt feldolgozásában, a jellegzetes hagyomá-nyok, kulturális elemek tudatosításában és ezeken keresztül a helyi identitás erő-sítésében lehet komoly szerepük, de lehetőséget biztosítanak a településeknek arra is, hogy megmutassák magukat. Ugyanakkor a sokszínűség az egységben elv mentén hozzájárulnak bizonyos, akár a többségi nemzetben, más nemzetiségek-ben, de nem utolsó sorban a németségen belül is elterjedt sztereotípiák lebontá-sához. És végül ne feledjük: a nyilvános térnek hatalmas legitimációs ereje van.
Vannak azonban már most látható további hozadékai is a projektnek úgy helyi, mind pedig az egész hazai német közösség vonatkozásában. A tanösvény nem csak egy munkafolyamat vége és eredménye, de további értékmegőrző projekte-ket és kezdeményezéseprojekte-ket is generál. Fekeden így került sor pályázati pénzből és
közadakozásból például a tanösvény egyik tábláján szereplő több mint 300 éves Biblia restaurálására és vitrinben való elhelyezésére a templomban (21–23. kép).
A hazai német települések három nagyobb régióban találhatók, így a földrajzi távolság okán a személyes kapcsolattartás és egymás megismerése nagyon sokáig csak korlátok között működött. Az 1990-es évektől lassú pozitív változás tapasz-talható, és bízvást állíthatjuk, hogy a tanösvényeknek komoly szerepük van eb-ben. Települési önkormányzatok, egyesületek, szervezetek célzottan szerveznek kirándulásokat saját régiójukon kívül eső tanösvénnyel rendelkező falvakba is.
21–22–23. kép: A restaurált, 1732-ben Augsburgban megjelent Biblia (Feked)
A tanösvények immár az ELTE különböző német nemzetiségi szakos képzései-nek tananyagába is bekerültek, nem csak elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is, ami azt jelenti, hogy hallgatói csoportokkal járunk végig egy-egy tanösvényt.
Sőt, 2016 óta a XIII. kerületi német nemzetiségi önkormányzattal kooperálva és annak támogatásával a Pannónia utcai iskola hatodik osztályosaival közösen járunk végig egy tanösvényt, ami a tanár szakos hallgatóknak kiváló pedagógi-ai gyakorlatot is jelent. A tanösvények egyébként szerepelnek a magyarországi németek középtávú oktatási és képzési stratégiájában, mégpedig az aktív isko-la fejezetben. Sok nemzetiségi oktatási intézmény tart – mint arra már fentebb utaltunk – ezeken a településeken kihelyezett projektnapot, de számos tanárto-vábbképzés programjába is beépült a tanösvény-látogatás. 2019-ben a budapesti Goethe Intézet által szervezett nemzetközi tanártovábbképzés, valamint az ELTE Germanisztikai Intézete és a Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD) által szervezett nemzetközi nyári egyetem résztvevői, például egy módszertani beve-zető után, a csolnoki tanösvényt járták végig. A tanösvények egyre fokozottabban turisztikai célpontokká is teszik az adott településeket. Nem csak hazai, hanem számos, német nyelvterületről érkező csoport programjában szerepel egy ilyen látogatás.
A pozitív visszajelzések, valamint a tanösvényt tervező települések számossá-ga okán a projekt folytatódik, a MNOÖ 2020-ban ismét pályázatot hirdet három helyi tanösvényre.
Befejezésül egy személyes élményt említek meg. A fekedi tanösvény átadása után megközelítőleg két héttel, este hét óra felé járt már az idő, megláttam egy majd nyolcvanéves helyben lakó nénit, aki befáslizott lábbal, botra támaszkodva, hajlott háttal gondosan tanulmányozta az egyik táblát és az installációt. Nekem úgy tűnt, hogy mikor lassan elballagott a táblától, kihúzta magát, egyenes derék-kal, feltartott fejjel indult hazafelé. A tanösvény minden bizonnyal tartást is ad!
Irodalom
Assmann, Aleida 2010. Erinnerungsräume. Formen und Wandlungen des kulturellen Gedächtnisses.
München, C. H. Beck.
Assmann, Jan 2013. Das kulturelle Gedächtnis. Scheift, Erinnerung und politische Identität in frü-hen Hochkulturen. Müncfrü-hen, C. H. Beck.
Erb Maria 2018. Magyarországi német tanösvények. Barátság 25/4: 9372−9376.
Fata, Márta – Loderer, Klaus J. 2013. Gedenkkreuz und Ulmer Schachtel. Monumentalisierung der Auswanderung und Ansiedlung der Donauschwaben. In: Fata, Márta (Hg.) Migration im Gedächtnis. Auswanderung und Ansiedlung im 18. Jahrhundert in der Identitätsbildung der Do-nauschwaben [=Schriftenreihe des Instituts für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde 16]. Stuttgart, Franz Steiner Verlag. 187–220.
Petershagen, Wolf-Henning 2009. Kleine Geschichte der Ulmer Schachteln. Ulm, Klemm und Oelschläger.