a méhkeréki román nemzetiségi kétnyelvű általános iskolában 1
3. Az iskolai nyelvitájkép-kutatás
4.4. Idő, tér és társadalom
Az iskolát átszövő általános toposz az idő (vö. Szabó 2017), amelynek különböző megjelenési formái vannak: működő elemes falióra, papíróra, órarend, évszakok, őszi vers, rajzok, vizuális dizájn falevelekkel, termésekkel, naptár a november hónapnál kinyitva, tablók az elballagott diákokkal, történelmi évszázadok idő-vonala stb. (lásd 7., 8. és 12. kép). Megemlítem még, hogy az iskolai nyelvi táj-képben felfedezhető volt egy társadalmi sztereotípiát megerősítő kommunikációs dizájn is. A 3. osztályban egy vonat (kartonon színes nyomdai rajz) mozdonyának ablakaiban és a vagon első ablakában az osztály fiú tanulóinak fényképe, a vagon további ablakaiban az osztálybeli lányok fényképei voltak elhelyezve. Szubjektív értelmezésemben ez a vizuális dizájn a mozdonyvezetők és általában a vezetők szimbolikus, nemek szerinti megoszlásának illusztrálására is alkalmas. A vizuális
dizájn (vonat) és a nyelvi dizájn (1. osztály, a sorszám alatt függőlegesen: 2., 3.)13 az idő múlásának tényét is közvetíti.
Fontosnak tartom az épület pozícióját, rendezettségét, a régi és az új, három-szintes épületet is kiemelni. A diákok kognitív fejlődésére a perspektíva is ha-tással van, üzenettel szolgál. Ezt az új, emeletes épület panorámája teljességgel biztosítja. A régi épület ablakai az iskolai életre koncentráltan az iskola udvarára néznek (lásd 14. kép). Az emeletes épületből a településre látni rá, a könyvtárra, a templomra (15. kép), az épület másik oldaláról a kertekben szép rendben sorako-zó, a közösség szorgalmát mutató, fóliasátrak soraira (lásd 16 kép). A méhkeréki emeletes iskolaépület ablaka tehát nem csupán az iskola zárt világára, hanem a külvilágra és a jövőbe is mutat.
14. kép: Az iskola régi és új épülete
13 Az alkotás láthatóan akkor készült, amikor a diákok elsősök voltak (1. osztály), s az évek eltel-tével jelentek meg az újabb sorszámok.
15. kép: Kulturális tájkép az iskola új épületének ablakából: könyvtár és ortodox templom
16. kép: Társadalmi tájkép az iskola új épületének ablakából: rendezett kertek és fóliasátrak
5. Összegzés
A vizsgált iskola egy olyan szemiotikai asszamblázs (Pennycook 2017), amely összetett módon, minden részletével reprezentál, kommunikál és szimbolizál, ahol a diákok jelhasználók és jelalkotók, és ahol a jelteremtés (transzdukció, Malinowski 2014) jelensége is tetten érhető. A kívülálló kutató által ismertetett iskolai nyelvi tájkép objektíven és szubjektíven is valóságos (Malinowski 2018).
A kutatásban érzékelt, befogadott és értelmezett szemiotikai asszamblázs fontos elemei voltak az iskola:
• településbeli központi elhelyezkedése: jelentős intézmények szomszéd-sága (kultúrház, polgármesteri hivatal, posta, óvoda, könyvtár, templom stb.);
• környezete: virágos és rendezett, a kertekben látható fóliák sora, az utca transzlingvális formában megírt információs feliratai stb.;
• (régi és új) épülete: udvarra néző ablakok, illetve településre rálátó ablakok;
• bejárata: román egynyelvű intézménytábla és üdvözlő felirat;
• tantermei, hittanterme, zeneterme, folyosói: tárgyak, feliratok és nyel-veik, (fény)képek, rajzok, (román és magyar) zászlók és egyéb jelek;
• szereplői: a diákok, az igazgató, a tanárok mint a verbális, vizuális, térbeli, testi és egyéb jelek (kreatív és humoros) alkotói, közvetítői és felhasználói;
• nyelvei/nyelvhasználata: a közösség nyelvhasználatát tükrözi (a román nyelv dominál, lásd bejárat); témafüggő nyelvi elrendezés (román nyelv-tan, irodalom, színjátszó kör és ortodox hittanterem); a kétnyelvűség nem szimmetrikus, de a vizuális kommunikációban előtérbe kerül (két nemzeti színű fa, két trikolor) és transzlingváló stílusú (órarend).
A vizsgálat eredményeiből kiderül, hogy a méhkeréki iskolában a nyelvi tájkép eszközével is kimutatható: a diákokat az iskolai műveltség megszerzése mellett a személyiségük kognitív és emocionális fejlődésére és a társaikra való odafigye-lésre, szociálisan is nevelik, a román nyelv természetes használatára tanítják, az egyházi/vallási gyakorlatokra buzdítják, az időre és múlására való állandó oda-figyelésre sarkallják, tehát az életre készítik fel őket. E vizsgálat is alátámasztja, hogy „(a) vizuális nyelvhasználat a nyelvi és kulturális szocializáció része, így a nyelvi tájkép olvasása lényegében képolvasás és szövegolvasást jelent, mely egyben az iskolai tér diskurzusának értelmezése is” (Tódor 2014: 41).
A társadalmi szemiotikai feldolgozás elméleti következtetése, figyelemmel az eddigi kutatásokra is, hogy az iskolai tájkép tartalmával, formájával, illetve
általános és speciális vonásaival multimodális (nyelvi, vizuális, térbeli) kom-munikáció révén lényeges oktatási-nevelési erőforrás, függetlenül attól, hogy a diákok vagy a tanárok alkotják külön-külön, esetleg együtt. Jelentőségét széles-körűen, társadalmilag is ismertté kell tenni.
Irodalom
Bartha Csilla – Petteri Laihonen – Szabó Tamás Péter 2013. Nyelvi tájkép kisebbségben és több-ségben. Egy új kutatási területről. Pro Minoritate 22/3: 13–28.
Ben-Rafael, Eliezer – Elana Shohamy – Muhammad Hasan Amara – Nira Trumper-Hecht 2006.
Linguistic landscape as symbolic construction of the public space: the case of Israel. Internatio-nal JourInternatio-nal of Multilingualism 3/1: 7–30.
Biró, Enikő 2016. Learning schoolscapes in a minority setting. Acta Universitatis Sapientiae, Phil-ologica 8/2: 109–121. doi.org/10.1515/ausp-2016-0021 (2020–01–20)
Borbély, Ana 1989. Inscripţiile funerare româneşti din cimitirele ortodoxe din Chitighaz [Román sírfeliratok a kétegyházi ortodox temetőkben]. Timpuri, Revistă de cultură. Giula [Gyula], Pub-licaţia Uniunii Democratice a Românilor din Ungaria. 13–18.
Borbély Anna 2003. Egyház és nyelvmegőrzés. In: Kozma István – Papp Richard (szerk.) Etnikai kölcsönhatások és konfliktusok a Kárpát-medencében. Válogatás a Változások a Kárpát-me-dence etnikai tér- és identitásszerkezetében című konferencia előadásaiból. Budapest, Gondolat – MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 176–204.
Borbély, Ana 2014a. Peisaj lingvistic, cultural şi social din Chitighaz (2010). Simpozion. Comu-nicările celui de al XXIII-lea Simpozion al Cercetătorilor Români din Ungaria, Giula, 23–24 noiembrie 2013. Giula [Gyula], Publicaţie a Institutului de Cercetări al Românilor din Ungaria.
157–172.
Borbély, Ana 2014b. Reprezentare vizuală şi actuală din Chitighaz. Lumina, Giula [Gyula], Revistă socială, culturală şi ştiinţifică a românilor din Ungaria. 42–49.
Borbély Anna 2014c. Kétnyelvűség – Variabilitás és változás magyarországi közösségekben. Bu-dapest, L’Harmattan Könyvkiadó.
Borbély Anna 2018a. Többnyelvű és multimodális repertoár – a budapesti románok nyelvi tájképé-ről. 20. Élőnyelvi Konferencia. Budapest MTA NYTI – KRE, 2019. augusztus 30 – szeptember 1. – konferencia-előadás.
Borbély, Ana 2018b. Studierea prenumelor pe baza unui registru de inscripţii funerare din Micher-echi. Simpozion. Comunicările celui de al XXVII-lea Simpozion al Cercetătorilor Romȃnilor din Ungaria, Giula, 11–12 noiembrie 2017. Giula [Gyula], Publicaţie a Institutului de Cercetări al Românilor din Ungaria, 173–191.
Brown, Kara D. 2005. Estonian schoolscapes and the marginalization of regional identity in edu-cation. European Education 3: 78–89.
Canagarajah, A. Suresh 2011. Codemeshing in academic writing: Identifying teachable strategies of translanguaging. The Modern Language Journal 95: 401–417.
Chen, Song 2016. Linguistic landscape and space: a multimodal analysis of linguistic landscape in robot open space. International Journal of Applied Linguistics & English Literature. (Online) 5/6. (2020-01-20)
Csernicskó István 2016. A dinamikusan változó nyelvi tájkép: Kárpátalja példája. Acta Humana.
Emberi jogi közlemények 3: 91–105.
Csobai, Elena – Martin, Emilia 1999. Vestigiile Bisericii Ortodoxe Romȃne din Ungaria – A Ma-gyarországi Román Ortodox Egyház kincsei. Gyula.
Dressler, Roswita 2015. Signgeist: promoting bilingualism through the linguistic landscape of school signage. International Journal of Multilingualism 12/1: 128–145.
García, Ofelia 2013. Students and Teachers Translanguaging: Más allá de la heteroglosia. Plenary Presentation. ISB9–International Symposium on Bilingualism. Singapore, June 10–13, 2013.
García, Ofelia – Wei, Li 2014. Translanguaging: language, bilingualism and education. Basingstoke, U.K.: Palgrave Macmillan.
Gorter, Durk – Jasone Cenoz 2015. Translanguaging and linguistic landscapes. Linguistic Lands-cape 1/1–2: 54–74.
Heltai János Imre – Jani-Demetriou Bernadett 2019. A transzlingváló pedagógiai orientáció hatása az iskolai sikerességre Anyanyelv-pedagógia 12/1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.
php?id=769 (2020–01–20)
Holecz Margit – Bartha Csilla – Varjasi Szabolcs 2016. Új paradigma vagy térfoglalás? – Nyelv-használók a periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe. Általános Nyelvészeti Ta-nulmányok 28: 73–90.
Huebner, Thom 2016. Linguistic landscape: history, trajectory and pedagogy. MANUSYA: Journal of Humanities, Special Issue 22.
Jaworski, Adam 2018. X. X-SCAPES 10th Linguistic Landscape Workshop 2–4 May, 2018. Bern, Switzerland.
Jaworski, Adam – Thurlow, Crispin 2010. Silence is golden: The ‘anti-communicational’ linguasca-ping of super-elite mobility. In: Jaworski – Thurlow (szerk.) Semiotic landscapes. London–New York, Continuum International Publishing Group. 187–218.
Jaworski, Adam – Crispin Thurlow (szerk.) 2010. Semiotic Landscapes: Language, Image, Space.
London–New York, Continuum International Publishing Group.
Karlander, David 2018. The extermination of signs. X-SCAPES 10th Linguistic Landscape Works-hop 2–4 May, 2018. Bern, Switzerland.
Kress, Gunther – Theo van Leeuwen 2001. Multimodal discourse The modes and media of contem-porary communication. London, Arnold Publishers.
Laihonen, Petteri 2012 Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. http://forumszem-le.eu/2012/09/06/nyelvi-tajkep-egy-csallokozi-es-egy-matyusfoldi-faluban1/ (2020–01–20) Laihonen, Petteri – Erika Tódor 2017. The changing schoolscape in a Szekler village in Romania:
signs of diversity in ’rehungarization’. International Journal of Bilingual Education and Bilin-gualism 20/3: 362–379.
Landry, Rodrigue – Richard Y. Bourhis 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality.
Journal of Language and Social Psychology 16/1: 23–49.
Lyons, Kate 2018. Let’s get phygital: Exploring the ’filtered’ landscapes of Instagram. X-SCAPES 10th Linguistic Landscape Workshop 2–4 May, 2018. Bern, Switzerland.
Malinowski, David 2014. Drawing bodies and spaces in telecollaboration: a view of research potential in synaesthesia and multimodality, from the outside. Pedagogies: An International Journal 9/1: 63–85. DOI: 10.1080/1554480X.2014.877559 (2020-01-20)
Malinowski, David M. 2018. Advancing place-based methodologies in linguistic landscape research: A deep mapping experiment. X-SCAPES 10th Linguistic Landscape Workshop 2–4 May, 2018. Bern, Switzerland.
Nagy Márta 1994. Ortodox ikonosztázionok Magyarországon. Debrecen.
Németh Ádám 2016. Diversity Studies: új társadalomtudományi paradigma? Regio 24/2: 203–218.
Pachné Heltai Borbála 2020. Iskolai nyelvi tájkép: a nyelvi ideológiák szerepe a tanulás-tanítás folyamataiban. In: Borbély Anna (szerk.) Nyelvi tájkép Magyarországon nemzetiségi közössé-gekben. A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata – Magyarországi nemzetiségi körkép (Budapest, 2019. április 3.) konferencia válogatott előadásai. Budapest, Nyelvtudományi Intézet.
Peck, Amiena – Christopher Stroud – Quentin Williams (szerk.) 2019. Making sense of people and place in linguistic landscapes. London – New York, Bloomsbury Publishing Plc.
Pennycook, Alistar 2017. Translanguaging and semiotic assemblages, International Journal of Mul-tilingualism 14/3: 269–282.
Rowland, Luke 2016. English in the Japanese linguistic landscape: a motive analysis. Journal of Multilingual and Multicultural Development 37/1: 40–55
Shohamy, Elana – Durk Gorter (szerk.) 2009. Linguistic landscape: Expanding the scenery. New York – London, Routledge. Stroud, Christopher – Amiena Peck 2015. Skinscapes. Linguistic Landscape 1/1–2: 133–151.
Szabó Tamás Péter 2017. Keresztény iskolai nyelvi tájkép. Regio 25/3: 82–112.
Thurlow, Crispin – Kellie Gonçalves 2019. X-SCAPES: New horizons in linguistic landscapes.
Linguistic Landscape 5/2: 111–114. DOI: https://doi.org/10.1075/ll.00011.thu
Tódor Erika Mária 2014. Hogyan hívogat az iskola? Vizuális nyelvhasználat az iskolában. http://
rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2014/tel/08todornyelvhasznalat40_51.pdf (2020–01–20)
Internetes források
https://content.sciendo.com/view/journals/ausp/8/2/article-p109.xml?lang=en (2020–01–20) www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (2020–01–20)
www.romanintezet.hu/index.php/hu/kiadvanyok/2014/11-simpozion/117-simpozion-2014 (2020–01–
20)
www.romanintezet.hu/index.php/hu/kiadvanyok/2014/12-lumina/118-lumina-2014 (2020–01–20) www.x-scapes-programme-with-abstracts.pdf (2020–01–20)