Az ú j m a g y a r íengerészrendíartás. A m a g y a r képviselőház június elején elf o g a d t a az új tengerészrendtartást s ezzel egy régi hiány pótlásáról történt g o n -doskodás. A m a g y a r tengeri h a j ó k személyzetének szolgálati rendjét ugyanis ezideig a Mária Teréziától 1774-ben kibocsátott „Editto politco" szabályozta. Ez a rendtartás azonban még a vitorlás hajók idejében készült, mi sem természete-s e b b tehát, hogy ma, a g é p h a j t á természete-s ú vizi jármüvek kortermészete-szakában, természete-sok tekintetben
elavult. De idejét multa a régi r e n d t a r t á s szociális szempontból is, hiszen a m u n k a -j o g tekintetében Mária Terézia óta óriási változások történtek a munkabér, a munkaidő és a szolgálati idő, valamint a r o k k a n t s á g , betegség és öregség esetére való ellátás sfb. tekintetében: A magyar tengerészeket mindezideig Mária Terézia korának jogviszonyai szerint bírálták el szolgálati viszonyukban és nem élvez-hették a modern m u n k a j o g szociális vívmányait. Ezért volt s z ü k s é g az új m a g y a r tengerészrendtartás megteremtésére. Bár ez az új szolgálati szabályzat, a mi szerény viszonyaink közepette, különösen a fizetések dolgában nem lehet k e d -vezőbb a nagy tengeri államok rendtartásainál, mégis bizonyos tekintetben azok fölé emelkedik. Nevezetesen a mi rendtartásunk rendezi a s z a b a d s á g i d ő és a végkielégítés kérdését, kötelező biztosítást ír elő a személyzet javára, ezenkívül szabályozza a tengerészszemélyzet fegyelmi j o g á t , a h a j ó p a r a n c s n o k m a g á n j o g i é s fegyelmi hatáskörét és a személyzet mindenféle jogviszonyát, s általában s z á -mos olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezésre juttatja, hogy a m a g y a r tengerész, ha a világ bármely részén hajózik is, h a j ó j á n — ezen a magyar á l l a m -területen — a magyar állam gondozása alatt áll.
*
Távbeszélés a tenger alatt. Piezoelektromosság alatt é r t j ü k azt a jelensé-get, hogy bizonyos kristályok, olyan nyomás alatt, amely a kristály főtengelye irányában hat, a két végükön ellentétes elektromosságot nyernek. Langevin pro-fesszor megtalálta a lehetőségét annak, hogy a kvarc-kristály piezoelektromos t u l a j d o n s á g a i n a k felhasználásával mechanikus rezgéseket hozhassunk létre a víz-ben. U j a b b a n Dr. M. Marro kísérelteket végzett abból a célból, hogy a tenger-vízen áthaladó mechanikai hullámokat tengeralatti távbeszélőösszeköttetésre lehessen felhasználni. Léteznek különféle jelközvetítő-készülékek, amelyeket a tengeralatti járműveken alkalmaznak, de ezek valamennyien Morsejelek l e a d á -s á r a é-s felvételére vannak berendezve. Ezeknél a berendezé-seknél általában oly-módon történik a jelek létrehozása, hogy egy tengeralatti leadó-készülékben ala-csony frekvenciával rezgéseket keltenek, a felvevő-készülékben a víz által felveti energia elektromos energivá alakul át, a jeleket egy erősítő készülék felerősíti és fejhallgatóval felfoghatóvá teszi. — Marro kísérletei arra irányultak, hogy
meg-állapítsák, lehetséges-e a tengervízben a kvarckristály segítségével keltett mecha-nikai hullámokat beszéddé modulálni. A Langevin-féle berendezés megfelelő át-alakításával ez sikerült is, úgyannyira, hogy egy a r á n y l a g kis teljesítőképességű készülékkel is 6 és fél km. távolságból lehetett telefonösszeköttetést létrehozni.
A technika mai állása mellett nincs semmi nehézsége a n n a k , hogy a Marro-félt-kísérleti készülék teljesítőképességét s ezzel a tengeralatti telefonösszeköttetés távolságát megnöveljék. M a r r o berendezése olyan, hogy az adókészülék egyúttai vevőkészüléknek is használható, ami a gyakorlatban való alkalmazását n a g y mér-tékben megkönnyíti. (Marine Rundschau, 39. évf. 5. füzet.)
*
Orosz tengeri kutatóintézetek fúziója. Az orosz szovjetkormány elhatározta, hogy az állami oceanográfiai intézetet é s az eddigi h a l g a z d a s á g i kutatóintézetet a halászat, h a l g a z d a s á g és o c e a n o g r á f i a tudományos kutatóintézetévé egyesíti és a halászati ipar f ő h a t ó s á g á n a k f e n h a t ó s á g a alá helyezi. Az intézmény székhelye Moskva, de egy-egy leányintézete működik Murmanszk-ban az északoroszországi, Kerts-ben a déli és Vladivosztok-ban a távolkeleti k u t a t á s o k irányítására. Ezen-kívül az intézethez tartozik 17 tudományos állomás O r o s z o r s z á g különböző ré-szeiben és a murmanszki meteorológiai obszervatórium. Az intézet feladatköréhez tartozik a tengernek és a t e n g e r g a z d a s á g i területeinek k u t a t á s á n kívül, a g a z d a -sági területek értékesítésének tanulmányozása, valamint a meteorológiai szolgá-lat ellátása is. (Mitteilungen des Deutschen Seefischerei-Vereins, 49. évf. 5. szám.)
*
Nemzetközi szervezkedés a tenger beszennyezése ellen. Az egyre növekedő t a n k h a j ó - f o r g a l o m nyomán mind nagyobb tengerterületeket szennyez be a tank-hajóktól szállított kőolaj. E m i a t t a tengeri madarak óriási tömegei vándorolnak el a szennyezett területekről úgyannyira, hogy az angol madárvédő-egyesület után ú j a b b a n a francia a k a d é m i a is foglalkozott ezzel a kérdéssel és szigorú sza-bályokat követelt a tenger felszínének nagyarányú beszennyezése ellen. Az angolok azt a kívánságukat is kifejezték, hogy a Népszövetség foglalkozzék ezzel a kér-déssel, amelyet a tengeri államok nemzetközi együttműködésével könnyen meg lehetne oldani. Angol közlés szerint egy alkalmas tisztító berendezés mintegy 200 fontba kerülne, ám ez a költség bőségesen megtérülne a tengerből visszanyert olajmennyiségnek kb. 400—500 fontot kitevő értékével. („Die See" 37. évf.)
*
Állami „vérdíj" a delfinek fejére. Az olasz kormány n a g y o b b összeget állí-tott a költségvetésbe az olasz halászat t á m o g a t á s á r a . Valamennyi halász, akinek joga van halász-jármüvét segédmotorral h a j t a n i , évi 300 líra segélyben részesül.
Ezenkívül a kereseti lehetőség növekedett azzal is, hogy a kormány d í j a t t ű z ö t t ki a nagyon elszaporodott és a h a l á s z a t n a k sok kárt okozó delfinekre. Minden elejtett hím delfinért 50 lírát, minden nőstény delfinért 100 lírát utalnak ki.
*
A g ö r ö g t ű z használata a z egykori tengeri h á b o r ú k b a n . A régi Bizancnak ezt a harci eszközét, amely t ö b b b mint 700 éven át hivatva volt feltartani a Kelei rohamát a lehanyatló római birodalom ellen, nagy titokzatosság övezi. Mégis annyit meg lehet állapítani, hogy a görögtűz alapanyaga kaukázusi földi o l a j volt, amelyet kénnel és szurokkal kevertek. Ez a sűrű folyadék a levegővel érintkezve h a n g o s c s a t t a n á s s a l gyuladt meg és kékes lánnggal égett. A tengeri h á b o r ú b a n már azért is alkalmas harci eszköz volt, mert a víz színén is tovább égett, a fából való h a j ó k a t azonnal f e l g y ú j t o t t a s csak homokkal vagy ecettel lehetett oltani.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 21 ami a fedélzeten nem volt egyhkönnyen keresztülvihető. A görögtüzet a tűz-harcra berendezett hajók orrán elhelyezett csőből lövelték az ellenséges h a j ó k r a vagy pedig a g y a g h o r d ó k b a n hajították át, amelyek az érintkezésnél felrobbantak.
A görögtüzet tengeri csatában először 716-ban alkalmazták, amikor 1800 szaracén h a j ó rohanta meg Bizáncot. A bizánciak az ellenséges hajók közé küldték az ö félelmes tüzhajóikat, amelyek rövid idő alatt lángba borították a hatalmas flottát.
941-ben, a bizánci c s á s z á r n a k a törökökkel folyó h á b o r ú j á b a n nagy orosz flotta jelent meg ellenséges szándékkal Bizánc előtt. A bizánciak hiába igyekeztek pénzzel távozásra birni az oroszokat, ismét igénybe vették tehát a görögtüzet. T ü z -hajóik behatoltak az ellenséges hajók gyűrűjébe és rettenetes lángszóróikká: tevékenysége nemcsak az ú j a b b hadihajók folytonos építéséből áll, hanem a kikö-tők kiépítésére és megerősítésére is kiterjed. U j a b b a n a francia kormány elhatározta, hogy Calaist ismét a tengeralattjárók flottabázisává a l a k í t j a át. Az á t a l a -kítás költségeit állítólag már az új költségvetésbe beállítják.
*
A török hadiflotta kiépítésének tervéről az a hír látott napvilágot, hogy rövid időn belül két új 10.000 tonnás cirkálóval, két rombolóval és négy tenger-alattjáróval f o g erősödni a török hajóhad. A török kormány a hír szerint J a p á n b a n építteti a flotta új egységeit; erre a célra a költségeket már meg is s z a hasznavehetetle-nekké válnak. A tengerészeti szaklapok álladóan napirenden t a r t j á k ezt a kérdést, s a pro és kontra vitából lassankint kialakul egy általános kép a jövő hadiflottá-járól. Ilyen összefoglaló képet nyújt a hadiflotta várható fejlődéséről Castagna kapitány a Rivista Maritirna olasz tengerészeti folyóiratban. A jeles olasz szak-ember megállapítja, hogy a világháború tanulsága alapján a hadihajók
termé-szetes fejlődésének iránya a minél erősebb védőberendezés felé mutat, vagyis a -borús tevékenységéről, valamint veszteségéről eddig v a j m i kevés hivatalos a d a t került nyilvánosságra. Végre most az orosz statisztikai hivataltól közrebocsátott munkában, amely Oroszországnak a világháborúban való szerepét m u t a t j a be számokban, hiteles a d a t o k a t találunk a cári és t a n á c s k ö z t á r s a s á g i flotta háborús veszteségeiről a három vizi harctéren (Keleti-tenger, Fekete-tenger, Szibériaitenger). E szerint a keletitengeri flotta összesen 3395 embert, a feketetengeri h a j ó -had 1376 embert, a szibériai flotta 292 embert veszített; az összes veszteség
A személyzet számának a h á b o r ú alatti növekedéséről csak annyit lehet a szó-banforgó orosz munkából megállapítani, hogy egyedül a feketetengeri flottánál 1917 áprilisában 61.000 ember állott szolgálatban. (Maríné Rundschau.)
*
Palesztina kikötői f o r g a l m a az 1933. évben tekintélyesen megnövekedett.
1932-ben 74 gőzös fordult meg a palesztinai kikötőben, összesen 2 millió tonna
A kínai tengeri és folyami halászat kiépítése n a g y lendülettel folyik. A kínai g a z d a s á g i minisztérium nagyarányú tervet dolgozott ki, amelynek keresz-tülvitelére azonban a meglevő régi halászgőzösök nem megfelelőek. Ezért a kínai kormány hét modern halászgőzöst rendelt Németországban, összesen több mint egy millió dollár értékben.