Budapest népességének gyarapodása szükségessé tette, hogy az I. kerületben új gimnázium nyissa meg kapuit, amely a II. kerületi királyi egyetemi katolikus főgimnázium részeként kezdte meg működését 1892-ben.1 1895/96-ban magyar királyi állami főgimnáziumként önál-lósult, saját tantestületet kapott. Évente felmenő rendszerben egy-egy osztállyal kiegészülve 1899 szeptemberére vált teljessé. 1900 májusában tartották az első érettségi vizsgát.2 A bérelt helyiségekből saját épületbe költözés az egyre súlyosabbá váló helyhiány miatt mind sür-getőbbé vált. Az új otthon 1900-ban készült el.3 A gimnázium első igazgatója Jancsó Bene-dek volt (1892-1894), őt Badics Ferenc (1894-1898) követte. Himpfner Béla érkezéséig (1898.
november), az 1898/99-es tanév elején Bozóky Endre vezette az intézményt helyettesi minő-ségben. Himpfner egészen a tárgyalt időszak végéig az iskola élén állt.4 A gimnázium 1921-ben Verbőczy István, 1946-ban pedig Petőfi Sándor nevét vette fel.5 (Mészáros, 1988: 166)
1 BFL VIII. 21. a 1. doboz 34/1892/93. Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. kir. kath. gymnasiumban 1892. szept. 16. tartott tanácskozásról.
2 Csalás miatt – egymásról másolták le a megoldást, ami csak a javításnál derült ki – a matematika írásbelit 6 diáknak újra kellett írnia. (BFL VIII. 21. a 2. doboz 479/1899/00. Himpfner Béla igaz-gató levele Erődi Béla budapesti tankerületi főigazigaz-gatónak [továbbiakban tanker. főigazigaz-gató], 1900. máj. 16.) A német írásbelin pedig két diák szintén csalni akart, őket a többi tárgyból való vizsgától eltiltották. (Uo. 493/1899/00. Jegyzőkönyv az éretts. vizsg. bizottság 1900. május 21.én tartott rendkívüli értekezletéről.)
3 BFL VIII. 21. a 40. kötet [1900-1901] Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. m. kir. áll. főgimn. tanári karának f. évi dec. 19-én a tank. főigazgató elnöklete alatt megtartott VI. tanácskozásáról.
4 BFL VIII. 21. a 38. kötet. I. év. 1892/93.; uo. III. év. 1894/95.; uo. 1898-99. V. Jegyzőkönyv a buda-pesti I. ker. áll. főgymnasium tanári karának 1898. okt. 24-én megtartott I. évharmadi ellenőrző tanácskozmányáról; BFL VIII. 21. a 2. doboz 166/1899/00. Himpfner Béla igazgató levele a tan-ker. főigazgatónak, 1899. nov. 13.
5 Az iskola történtéről lásd bakondi, 2007.
A középiskola fegyelmezési eszközei
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) előírta6, hogy az iskoláknak a helyi vi-szonyokra fi gyelemmel fegyelmi szabályzatot kell alkotnia „az iskolai rend, a jó szokás és a ne-mes erkölcs ápolására” és azt ismertetnie kell a diákokkal és szüleikkel (klaMarik, 1881: 255).
Ennek javasolt módja volt a teljes fegyelmi szabályzat sokszorosítása és kiosztása a szülők vagy helyettesük (a továbbiakban: szülők) közt a beiratkozás alkalmával. (klaMarik, 1881:
255) Későbbi rendelkezés szerint a szülőknek a megkapott szabályzatokat aláírva vissza kellett juttatniuk az igazgatóságnak, így igazolták a tudomásulvételt. (Pirchala, 1905: 4) Elterjedt ezért az a gyakorlat, hogy a Fölvételi lapon feltüntetnek egyes fegyelmi szabályo-kat, így hozva ezeket a diákok és szüleik tudomására.7 Az osztályfőnököknek minden tanév elején útmutatást kellett adniuk a helyes magaviseletről, ami a fegyelmi szabályok felolvasását vagy felolvastatását jelentette.8 De nem csak nekik, hanem az összes tanárnak erkölcsi és magaviseleti tekintetben jó példával kellett szolgálnia. (klaMarik, 1881: 256)
A miniszteri rendelkezésnek megfelelően az új gimnázium működése legelején dön-tést hozott a fegyelmi szabályok megalkotásáról. A tantestület a II. kerületi főgimnázium szabályzatát fogadta el alapul9, s felkérte az igazgatót és az egyik tanárt, hogy azt a helyi viszonyok fi gyelembevételével szükség szerint dolgozza át.10 Két évvel később azonban úgy látták, hogy az újabb miniszteri rendeletek és a helyi körülmények megváltozása miatt a szabályzat egyrészt elévült, másrészt nem tér ki mindenre, így új változatot készítettek, amelyet 1895/96-ban vezettek be.11 1904. szeptemberben ismét új fegyelmi szabályzatot fogadtak el, amelynek tartalmát azonban nem ismerjük.12
A második iskolai szabályzat 66 pontból állt, amelynek kinyomtatott 14 pontos válto-zatát a felvételikor a diákok és szüleik megkapták. Ez hangsúlyozta, hogy a tanulóknak az intézmény valamennyi tanárával szemben tisztelettudóan kell viselkedniük az épület falain belül és kívül. A tanítást sem zavarhatták. A diákoknak sem korán, sem késve nem szabadott az iskolába érkezniük, s az épület előtt sem ácsoroghattak.13 Rendszeres késésért – mint lentebb látni fogjuk – osztályfőnöki intőt lehetett kapni. A korán érkezés a felügyelet
6 A középiskolai rendtartások feldolgozására rajtunk kívülálló okok miatt nem volt lehetősé-günk. Ezért klaMarik József (1881) és Pirchala Imre (1905) összefoglaló munkáját használtuk.
7 BFL VIII. 21. a 5. doboz 734/1914-15. A budapesti V. ker. állami főgimnázium fegyelmi szabály-zatának kivonata; Bp. II. ker. kir. egyetemi kath. főg. Fölvételi lap; Fölvételi jegy II. ker. m. kir.
áll. főg.
8 Vö. BFL VIII. 21. a 40. kötet 1905/7. 36/1906/7. I. Jegyzőkönyv az I. k. m. k. állami főgymn.
tanári testületének 1906. aug. 31. tartott megnyitó üléséről. Sőt akár gyakrabban is – kérte az igazgató 1902-ben. (BFL VIII. 21. a 40. kötet 1901-1902 tanév. Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. m.
kir. áll. főgimnázium tanári karának f. évi április hó 7-én tartott X. [3. módszeres] értekezleté-ről.). Később az alsóbb osztályokban még a megtanultatásukat is indítványozta. (BFL VIII. 21.
a 40. kötet 1907/8. 52/907/08. II. Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. magy. kir. áll. főgymnasium tanári karának 1907. szept. 23. tartott módszeres értekezletéről.)
9 Ez erősen hasonlít az 1869-es középiskolai rendtartásban közölt fegyelmi szabályzatra, amelyet sok iskola vett át. (Vö. Pirchala, 1905: 86-89)
10 BFL VIII. 21. a 1. doboz 34/1892/93. Jegyzőkönyv a budapesti I. ker. kir. kath. gymnasiumban 1892. szept. 16. tartott tanácskozásról.
11 BFL VIII. 21. a 1. doboz 276/1894/5. Badics Ferenc igazgató levele a tanker. főigazgatónak, 1895.
ápr. 2.; 358/1894/5. A tanker. főigazgató levele Badics Ferenc igazgatónak, 1895. május 23.
12 BFL VIII. 21. a 40. kötet 1904-5. tanév II. Jegyzőkönyv az I. ker. áll. főgymn. tanári testületének 1904. szept. 22.-én tartott I. módszeres értekezletéről.
13 BFL VIII. 21. a 1. doboz 1, mell. ad. 326/1894/5. A budapesti I. ker. kir. kath. gymnasium Rend-tartási Szabályai az 1895/96. tanévtől kezdve.
megszervezésének a nehézsége miatt eredményezett problémát. A rendetlenkedés meg-előzése érdekében ezért a tankerületi főigazgató helyettese kimondta: magától értetődő, hogy a tanítás megkezdése előtt a tanároknak meg kell jelenniük az iskolában és felügyel-niük kell a rendre.14
A tízperces szünetek célja – az állami rendtartás szerint is – a pihenés és a tanterem szellőztetése volt. Ezt az időszakot nem lehetett a teremben tölteni, elvárták ugyanakkor a csendet és az illedelmes magaviseletet. A felügyeletet a rendtartás szerint a következő óra tanárának kellett biztosítani. (Pirchala, 1905: 10) Az I. kerületi gimnáziumban a szünete-ket a diákok az udvaron töltötték. A felügyelet eleinte az osztályfőnökök feladata volt, az 1894/95-ös tanévtől pedig előre kialakított beosztás szerint történt.15
A mulasztásokat – az állami szabályozáshoz alkalmazkodva – a szülőnek betegség esetén még annak tartalma alatt be kellett jelentenie. Az igazolatlan óráról az osztályfőnöknek érte-sítenie kellett a szülőt. Ha az igazolatlan órák száma összességében meghaladta a heti óraszá-mot, a tanulót kilépettnek tekinthették. (klaMarik, 1881: 255-256)16 A miniszteri szabályozás a század elejéig tartalmában alig változott. Annyi kiegészítés történt a hiányzások vonatkozásá-ban, hogy a ragályos betegség után csak orvosi engedéllyel szabadott visszatérni az iskolába.
Az iskola pedig elvárta többnapos távollét esetén az orvosi igazolást. (Pirchala, 1905: 5)17 A szabályzatok kimondták, hogy a diákoknak az iskolai épületet, bútorzatot, tanesz-közt kímélniük kell. Saját taneszközeiket is rendben és tisztán kellett tartaniuk. (klaMarik, 1881: 256; Pirchala, 1905: 5-6) Az iskolai szabályzat kitért arra is, hogy a diákok kocsmákat és kávéházakat nem látogathatnak.18 Tilos volt az adás-vétel, a cserebere, az elzálogosítás, a pénzkölcsönzés és minden nyereményjáték, valamint a dohányzás és a szivarozás.19
A szülők felelősségét kihangsúlyozva elvárták a diákok iskolán kívüli illedelmes viselke-dését is: el kellett kerülniük „mindent, ami korukkal, a tanulói pályájukkal meg nem fér, az iskola jó szellemének árt, botrányt okoz, vagy netalán a tanulók erkölcsiségét is veszélyezteti.” (klaMarik, 1881: 256; vö. Pirchala, 1905: 5) Ugyanaz a mondat az iskolai szabályzatban is szerepelt.20 Amikor a tanulók együttesen, az előírásoknak megfelelően jelentek meg nyilvános helyen (pl. istentiszteleten vagy ünnepségen), a tanároknak kellett a felügyeletet biztosítaniuk.
(Pirchala, 1905: 89) Ez a tárgyalt iskolában is így történt a vasárnapi szentmisék esetén.21 A kötelező iskolai hitoktatás részeként ugyanis minden diáknak be kellett tartania a saját fele-kezete vallási előírásait. A katolikusoktól ezért elvárták a vasárnapi miselátogatást, amelynek a megszervezését az iskolának vállalnia kellett annak ellenére, hogy állami intézmény volt.
A középiskolai rendtartás meghatározta a büntetés fokozatait. Hozzátette azonban, hogy a „gyermekies könnyelmüséget s pajzánságot” mérsékletesen kell büntetni, tehát a
gyer-14 BFL VIII. 21. a 1. doboz 432/1894/5. A tanker. főigazgató helyettese az igazgatónak, 1895. júl. 20.
15 BFL VIII. 21. a 1. doboz 45/1893-4. Jegyzőkönyv a budap. I. ker. kir. kath. gymnasiumnak 1893.
okt. 11-én tartott szervezkedő tanácskozmányáról; 159/1894/5. Jegyzőkönyv a bpest. I.ső ker.
kir. kath. gymnasium tanári karának 1894. szeptember 5. tartott alakuló tanácskozmányáról.
16 BFL VIII. 21. a 1. doboz 1, mell. ad. 326/1894/5. A budapesti I. ker. kir. kath. gymnasium Rend-tartási Szabályai az 1895/96. tanévtől kezdve.
17 BFL VIII. 21. a 1. doboz 1, mell. ad. 326/1894/5. A budapesti I. ker. kir. kath. gymnasium Rend-tartási Szabályai az 1895/96. tanévtől kezdve.
18 1898-ben egy eset kapcsán a budapesti tankerületi főigazgató az éjjeli mulatóhelyek rokonok társaságában történő látogatását is betiltotta. (BFL VIII. 21. a 2. doboz 278/1897/8. A tanker.
főigazgató levele Badics Ferenc igazgatónak, 1898. jan. 27.)
19 BFL VIII. 21. a 1. doboz 1, mell. ad. 326/1894/5. A budapesti I. ker. kir. kath. gymnasium Rend-tartási Szabályai az 1895/96. tanévtől kezdve.
20 Uo.
21 Vö. BFL VIII. 21. a 1. doboz 45/1893-4. Jegyzőkönyv a budap. I. ker. kir. kath. gymnasiumnak 1893. okt. 11-én tartott szervezkedő tanácskozmányáról.
mek életkorából fakadó sajátosságokra tekintettel kell lenni. (klaMarik, 1881: 256) Ha eny-he büntetés is sikerrel kecsegtetett, azt kellett választani. Volt ugyanis mérlegelési leeny-hető- lehető-ség, mivel nem írták elő, hogy milyen bűnt milyen büntetéssel kell sújtani.
A büntetés alábbi fokozatait alkalmazhatták:
1. tanár általi fi gyelmeztetés és intés indoklással;
2. szigorú osztályfőnöki feddés;
3. osztály előtti nyilvános dorgálás, amire közbotrány okozás esetén akár már koráb-ban is sor kerülhetett;
4. igazgató elé idézés, aki javasolhatta a csendes eltávolítást, azaz felszólíthatta a szülőt, hogy önként vegye ki a gyermeket;
5. a tantestület elé idézés azzal a fi gyelmeztetéssel, hogy ha nem javul, kizárják;
6. tantestület általi kizárás az adott iskolából – ezt a határozatot megerősítés végett fel kellett terjeszteni a VKM-hez. (klaMarik, 1881: 256-257) A tantestület utóbb a telepü-lés valamennyi középiskolájából történő kizárást is javasolhatta. (Pirchala, 1905: 6) 7. Félreismerhetetlen erkölcsi romlottság esetén a tantestület indítványozhatta a diák
kitiltását az ország valamennyi középiskolájából – ebben az esetben a részletes tár-gyalási jegyzőkönyvet is fel kellett terjeszteni. (klaMarik, 1881: 257; Pirchala, 1905:
6-7)
A kizárási eseteket elrettentésül minden középiskolában közölnie kellett az osztályfőnök-nek valamennyi diákkal. A tárgyalt iskola ügyviteli iratai közt 3 diáknak a budapesti, 28 diáknak az ország valamennyi középiskolájából való kizárásáról szóló értesítés maradt fenn. Az előbbi esetben mindig, az utóbbiban minden második alkalommal lopás vagy arra való felbujtás volt az ok (lásd 1. ábra). 5 diák esetén több indokot is felsoroltak, náluk szerepelt az „általános erkölcsi romlottság” második okként.
Minden büntetésről értesíteni kellett a szülőt, ahogy az történt példának okáért „tűrhe-tetlen”22 és „többszöri rossz magaviseletért” kapott igazgatói megrovás esetén is23. A csendes eltávolítás vagy kizárás esetén a döntés okát az ún. elmeneti bizonyítványban fel kellett tüntetni. (klaMarik, 1881: 257; Pirchala, 1905: 6-7) Ez azonban nem miden esetben történt meg. Ha egy gyanús tanuló jelentkezett, az igazgató igyekezett az előéletét leinformálni, jogában állt ugyanis a korábbi büntetés miatt a felvételt megtagadni. Ez történt például egy kizárás elől kilépő tanuló esetén, aki nagyszámú hiányzása miatt orvosi igazolást hamisí-tott.24 A kizárt tanuló a tankerületi főigazgatóhoz fellebbezhetett a döntés ellen. Ha valakit egy intézményből kizártak, annak tanulójaként már magánvizsgát sem tehetett (csendes eltávolítás esetén viszont elvileg igen), s ugyanoda több év múltán is csak miniszteri enge-déllyel lehetett felvenni. A fegyelmi vétségeket – az újabb rendelkezés szerint – fegyelmi naplóban kellett vezetni. (Pirchala, 1905: 6-7, 93)
22 BFL VIII. 21. a 2. doboz 164/1898/9. Bozóky Endre igazgató levele Dencz Adolfnak, 1898. okt.
23 BFL VIII. 21. a 2. doboz 163/1898/9. Bozóky Endre igazgató levele Danzinger Kálmánnak, 1898. 29.
okt. 29.
24 BFL VIII. 21. a 2. doboz 298/99/00. Molnár Sándor igazgató Himpfner Béla igazgatónak, 1900.
jan. 25.
1. ábra: Az ország valamennyi középiskolájából történő kizárás okai (N=28)
(Forrás: BFL VIII. 21. a 1. doboz 49/1892-3., 52/1892-3., 105/1892-3., 146/1892/93., 193/1892/3., 95/893-4., 353/1894/5., 320/1895/96., 42/1895/96., 431/1895/6.; uo. 2.
doboz 96/1896/7., 231/1896/7., 330/1898/9., 621/1898/9. 344/99/00., 498/1899/00.;
uo. 3. doboz 14/900/1., 964/900/1., 321/901/2., 227/901/2., uo. 4. doboz 10/903/4., 594/1911-12.; uo. 5. doboz 222/1914-15.)
Fegyelmi esetek az I. kerületi állami gimnáziumban Osztályfőnöki és igazgatói megrovások
Az iskola gyakorlatából – a fegyelmi naplók fennmaradásának hiánya miatt – az osztályfő-nöki megrovásra mindössze egyetlen példát találtunk. 1909 őszén az egyik diák vallás- és nemzetiségi okokból összeszólalkozott, talán össze is verekedett egy társával – ennek a következménye lett ez a büntetés.25
A következő kategória az igazgatói megrovás volt. Ezt például rossz, nem javuló ma-gaviselet miatt lehetett kapni26, de egyetlen fegyelmi eset eredménye is lehetett osztályfő-nöki, majd igazgatói megrovás és kicsapással való megfenyítés. 1900 októberének egyik vasárnapján egy I. osztályos diák megjelent az iskolában – noha nem katolikus vallású volt – és a misére készülő társaival rendetlenkedett, verekedett. Többen tanúskodtak ellene, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy mindvégig otthon volt. Ezt a szülei is igazolták, akik személyesen és több levélben is próbálták a szerintük rágalmazás miatti büntetés törlését
25 BFL VIII. 21. a 4. doboz 69/09/10. Himpfner Béla igazgató levele egy szülőnek, dátum nélkül.
26 BFL VIII. 21. a 2. doboz 163/1898/9. Bozóky Endre igazgató levele Danzinger Kálmánnak, 1898.
okt. 29.; BFL VIII. 21. a 2. doboz 164/1898/9. Bozóky Endre igazgató levele Dencz Adolfnak, 1898. okt. 29.
elérni.27 Az apa végül fellebbezést nyújtott be a tankerületi főigazgatóhoz, aki azonban – hivatkozva a fi ú újabb fegyelmi esetére – ezt válaszolta: „a kérdéses egy eset miatt fi a rosszabb színben már nem fog feltűnni sem tanárai sem pedig osztálytársai előtt mint a milyen tényleg és hogy fi a reputatioját csak is állandó jó magaviseletével ütheti helyre.”28
Egy másik esetben is a gyermekének adott igazat a szülő. A II. osztályos tanuló pado-kon szaladgálás és az iskolai bútor rongálása miatt kapott igazgatói rovót. A szülő azt vá-laszolta, hogy a soha nem hazudó fi a tagadja a vádat, tehát az nem lehet igaz, majd kikérte magának, miért nem a gyerekre bízták az értesítés kézbesítését, s így miért okoztak neki felesleges postaköltséget.29 Mindkét esetből jól látszik, hogy a szülő személyes sértésnek vette az iskolai ítéletet, hiszen az otthoni nevelésre vetült ezáltal rossz fény. E második esetben annak megváltoztatását konkrétan kérte is az igazgató.
Szintén igazgatói megrovással végződött egy, az előbbinél súlyosabbnak tűnő eset. Az egyik osztályból második éve tűnt el könyv, kés, körző stb. Mivel nem derült ki, ki a tettes, az „osztálypénzből” fi zették ki az egyes tárgyak árát a tanulóknak. Az egyik tanuló eltűnt-nek jelentette az egyik tankönyvét, ezért kárpótlást is kapott. Majd mikor megtalálták nála, azt hazudta, hogy az antikváriustól vette, akit ennek állítására is rá akart venni. Az apát is megkérdezték az ügyben: ő a fi ú két állítását is cáfolta. Végül elsősorban hazugság miatt kapott igazgatói megrovást.30
A szülői hozzáállás azonban meg is változhatott. Egy fegyelmi ügyben érintett gyermek apja eleinte alaptalan tartotta a tanár döntését. Az igazgató kérte ezért, hogy jöjjön be, be-széljék meg a nevelés terén való együttműködés módját, a leginkább célravezető otthoni ne-velési eszközöket. A járásbíróként dolgozó szülő viszont nem ért rá a konzultációra, otthon azonban szigorúbban fogta gyermekét. A tanév végén jelent meg csak váratlanul: köszönetet mondott a tanárok munkájáért és bocsánatot kért az elhamarkodott ítéletéért. Badics igazga-tó konklúziója alapján „céltudatos és lelkiismeretes munkával” el lehet nyerni a szülők bizalmát annak érdekében, hogy az otthoni nevelést az iskolait támogató módon folytassák.31
Tantestületi jegyzőkönyvi megrovások
A tanévet a korszakban három harmadra osztották, mindegyikben kétszer értékelték a magavi-seletet. Három kategóriát használtak: jó, szabályszerű és kevésbé szabályszerű. A legrosszabb értékelést 1894 áprilisában azok kapták, akik apróbb, gyerekes fegyelmi vétségekért tanári vagy osztályfőnöki megrovásban részesültek. Viszonylag magas volt a számuk 19 fő (14 %).32
27 BFL VIII. 21. a 3. doboz 264/900/1. Himpfner Béla igazgató levele dr. Hefty Frigyesnek, 1900.
okt. 11., Hefty F. levele az igazgatónak, 1900. okt. 3.; BFL VIII. 21. a 3. doboz 608/900/01. Hefty F. levele az igazgatónak, 1900. okt. 17.
28 BFL VIII. 21. a 3. doboz 286/900/01. A tanker. főigazgató levele Himpfner Béla igazgatónak, 1900. okt. 27.
29 BFL VIII. 21. a 3. doboz Ad 755/900/1. Himpfner Béla levele Benedikt Márknak, 1901. márc.
26.; Benedikt Márk levele Himpfner Béla igazgatónak (1901. márc. 27.) Az igazgató ekképpen válaszolt: „Igen tisztelt Benedikt Úr illőnek és nevelési szempontból helyesnek találta az iskolai értesítést használt, nyitott borítékban, fi ával visszaküldeni, az értesítés tartalmát mint valótlant visszautasítani, és még a postai költséget is felemlíteni. Sajnálom, hogy az iskolai értesítéseket a szülői ház így fogadja, persze nem mindegyik. A padokon szaladgálni magam láttam.” (Uo. Himpfner Béla igazgató levele Benedikt Márknak, 1901. márc. 27.)
30 BFL VIII. 21. a 3. doboz 133/901/2. Kalapos B. V. o. t. fegy. ügye. Jegyzőkönyv fölvétetett 1901.
okt. 17. 18. 19. és 20. án.
31 BFL VIII. 21. a 1. doboz 418/1894/5. Az igazgató évi jelentése az 1894/95. isk. év állapotáról.
32 BFL VIII. 21. a 1. doboz 161/1893-4. Igazgatói jelentés az 1893-4 tanév második harmadáról.
Nem javuló magaviselet vagy súlyosabb vétek tantestületi megrovást vont maga után.
Az okokat az 1894/95-ös tanév példáján keresztül mutatjuk meg. Ebben az esetben ugyan-is szinte a teljes tanévről rendelkezésre állnak adatok. 83 megrovásról tudunk, 52 esetben ismert az indok. (Ez nagyon magas szám, hiszen csak I-III. évfolyammal, összesen 5 osz-tállyal működött ekkor a gimnázium.) Az okokból kiderül, hogy állandó vagy halmozott magaviseleti problémák vezettek tantestületi megrováshoz. (Két esetben igazgatói rovót előzőleg már kapott az illető.) Az 52 esetben ugyanis 75 indok jelenik meg, amelyeket ka-tegóriákba soroltunk (lásd 2. ábra).33
2. ábra: Tantestületi jegyzőkönyvi megrovások a budapesti I. ker. kir. kat.
főgimnáziumban, 1894/95. (N = 75 indok)
(Forrás: BFL VIII. 21. a 38. kötet 1894/95. [Tantestületi jegyzőkönyv 1894. okt. 30., dec.
15., 1895. febr. 14., márc. 23., máj. 18.])
A szabályzatokban előírtaknak megfelelően a tanulók magaviseletét a tanítás előtt, a tanóra alatt, az óraközi szünetekben, valamint a templomban is ellenőrizték. Ha az egyes vétségek előfordulását vizsgáljuk meg, magasan a legelterjedtebb a rendetlenkedés, rakoncátlanko-dás, nyugtalanság volt (34 esetben), második helyre a késés és a verekedés (11-11) került, majd az igazolatlan hiányzás (7) következett. A nehezen fegyelmezhetőség és a fi gyelmezte-tés semmibe vétele, azaz az engedetlenség, illetve a fecsegés egyaránt háromszor fordult elő.
Valószínűleg az előbbiekben is rendetlenkedésről lehetett szó. Az „iskolai tilalom áthágása”
esetében sem derül ki a pontos ok (1). Egy-egy alkalommal váltotta ki feleselés, fi gyelmetlen-ség, veszekedés és talált tárgy visszatartása a büntetést.34
A lopás tehát ebben az iskolában nem harapódzott el. Gyanúja azonban éppen ebben a tanévben felmerült. A II. kerületi egyetemi katolikus főgimnáziumban az egyik
tanu-33 Az első ellenőrző, első osztályozó, második ellenőrző, második osztályozó és a harmadik el-lenőrző értekezlet értékelése. Ebben lehet torzítás, mivel előfordulhat, hogy a rendetlenkedés, rakoncátlankodás vagy a nyugtalanság fokozási szándékkal jelenik meg ugyanannál a személy-nél, s valójában ugyanazt értették alatta.
34 BFL VIII. 21. a 38. kötet 1894/95. [Tantestületi jegyzőkönyv 1894. okt. 30., dec. 15., 1895. febr. 14., márc. 23., máj. 18.]
ló bélyegkönyvét ellopták ugyanis. Az iskola nyomozást folytatott le, amelynek során az I. kerületi állami gimnázium egyik diákja gyanúba került. Ő azt állította, hogy valakitől kapta a könyvet. A nyomozás végeredménye nem ismert, viszont ebből az esetből is lát-szik, hogy az iskolák milyen körültekintő vizsgálatot folytattak fegyelmi esetekben.35 Ha-sonló együttműködésre került sor ugyanezen két iskola igazgatója közt 1895 októberében vonaton bejáró tanulók közti veszekedés és verekedés kirobbanása miatt.36
Érdemes a késés problémájával részletesebben is foglalkozni. Sok távolabbról bejáró tanuló a hideg téli időszakban a közlekedési nehézségek miatt késett el. A tankerületi fő-igazgató véleménye szerint azonban a késés másik fő oka a tanárok pontatlan órakezdése.
(Ugyanis ha a tanár rendszeresen későn érkezik, a diák sem fog igyekezni.) Nemcsak erre hívta fel a fi gyelmet, hanem elrendelte – nem törődve az ellenkezéssel –, hogy az első órá-ban tanítók egyike minden nap jelenjen meg 15 perccel korábórá-ban az iskoláórá-ban és ügyeljen a rendre.37 A következő tanévben örömmel konstatálta a helyzet javulását, s továbbra is szigorúságot kért a tanároktól, mivel szerinte csak így lehet az idő értékének a megbecsü-lésére nevelni. Ismételt késés esetén a tanárok a diáknak igazolatlan órát is adhattak, és a főigazgató a szülők értesítését is elrendelte.38 Az igazgató a messzebbről vasúttal érke-zőknek pedig megengedte, hogy ¾8 előtt bejöhessenek az iskolába.39 Mindez – mint látni
(Ugyanis ha a tanár rendszeresen későn érkezik, a diák sem fog igyekezni.) Nemcsak erre hívta fel a fi gyelmet, hanem elrendelte – nem törődve az ellenkezéssel –, hogy az első órá-ban tanítók egyike minden nap jelenjen meg 15 perccel korábórá-ban az iskoláórá-ban és ügyeljen a rendre.37 A következő tanévben örömmel konstatálta a helyzet javulását, s továbbra is szigorúságot kért a tanároktól, mivel szerinte csak így lehet az idő értékének a megbecsü-lésére nevelni. Ismételt késés esetén a tanárok a diáknak igazolatlan órát is adhattak, és a főigazgató a szülők értesítését is elrendelte.38 Az igazgató a messzebbről vasúttal érke-zőknek pedig megengedte, hogy ¾8 előtt bejöhessenek az iskolába.39 Mindez – mint látni