Összefoglaló:
2018 decemberében a duális képzések magyarországi helyzetéről folytattunk kutatást. Cé-lunk az volt, hogy megismerjük a felsőoktatási intézmények tapasztalatait, jó gyakorlatát és azonosítsuk azokat a problémákat, amelyekkel találkoztak 2015, a duális képzések elindí-tása óta. Tanulmányunk a vizsgálatban szereplő kilenc felsőoktatási intézmény tapaszta-latait elemzi. Azt mutatja be, milyen előnyöket fogalmaztak meg a képzés szereplői és arra is választ ad, hogy ezeket az elvárásokat részben vagy egészben sikerült-e megvalósítaniuk.
Ismerteti azokat a jó gyakorlatokat is, amelyeket a duális képzésben résztvevők annak tar-tanak, követnek.
Eredményeinket jól hasznosíthatják a duális képzést folytató és az azt tervező felsőoktatási intézmények, a munkahelyeken a hallgatókkal foglalkozó szakemberek is.
Kulcsszavak: duális képzés, gyakorlatorientált képzés, felsőoktatás
Bevezetés
2015 óta a magyarországi felsőoktatási intézmények számára jogszabályban biztosított le-hetőség nyílt duális képzési rendszerben történő oktatásra. A nemzetközi példák azt mu-tatják, hogy abban az esetben sikeresek és népszerűek ezek a képzések, ha valamennyi résztvevője, felsőoktatási intézmény, hallgató és a cég is profi tál belőle.
2018 decemberében lehetőségünk nyílt kilenc duális képzést folytató felsőoktatási in-tézmény gyakorlatának a megismerésére. Az interjús kutatásban olyan egyetemek vettek részt, amelyeknek a kutatás idején volt duális képzésben résztvevő hallgatójuk. Interjúkat készítettünk az egyetemek duális képzés szervezéséért és lebonyolításáért felelős kollégái-val, dékánokkal, intézetigazgatókkal, szakfelelősökkel, továbbá egy, a képzések szervezé-sét végző külső cég vezetőjével és három olyan vállalati HR-es munkatárssal, akik 2015 óta hallgatókat fogadnak, hallgatókkal foglalkoznak.
A kutatás célja az volt, hogy megismerjük a duális képzésben résztvevő partnerek ta-pasztalatait, jó gyakorlatát és azonosítsuk azokat a problémákat, amelyekkel eddigi gya-korlatuk során találkoztak. Az interjúk során a duális képzés előnyeire és az intézmények, cégek által tapasztalt nehézségeire, hátrányaira kérdeztünk rá. Kérdéseket tettünk fel to-vábbá az indítás melletti érvekről, a megvalósítás napi gyakorlatáról is. A tanulmány ki-zárólag az interjúk során szerzett tapasztalatokat mutatja be és elemzi, segítséget adva ezzel azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, akik a későbbiek során tervezik a duális képzések elindítását. A vizsgálatban résztvevő felsőoktatási intézmények úgy földrajzi helyezkedésüket, mint hallgatói létszámukat, képzési szerkezetüket tekintve nagyon el-térőek. A tapasztalatok egy része általános, szervezési, módszertani kérdésekkel
kapcso-latos, de természetesen vannak jellegzetesen tartalom- és szakfüggő problémák is. Arra törekedtünk, hogy az interjúk alapján bemutassuk a jó gyakorlatokat és azonosítsuk a ha-zai bevezetéssel kapcsolatosan tapasztalt nehézségeket is.
A duális képzés fogalma és jellemzői
Magyarországon a duális képzések alig néhány éve, 2015-ben indultak el, ezért érthető, hogy még kevés a tapasztalat, kevés az e témában megjelent hazai szakirodalom (berács, 2017: 46). A felvételizők az Oktatási Hivatal weboldalain részletesen tájékozódhatnak a képzésekről, a jelentkezés feltételeiről. De ezek a tájékoztatók érthető módon elsősorban marketing céllal készültek, a képzési forma népszerűsítésére törekszenek (www.felvi.hu, www.eduline.hu). A felsőoktatási intézmények honlapjaikon, saját kiadványaikban is fő-ként az előnyökről, a pozitívumokról írnak. Ezekből a tájékoztatókból úgy tűnik, hogy a duális képzési forma a felsőoktatás valamennyi gondját megoldja, hiszen gyakorlatias, munkahelyi tapasztalatokhoz juttatja a hallgatókat és még anyagilag is jól jár az a diák, aki ide jelentkezik. A helyzet ennél természetesen sokkal bonyolultabb. A képzésben résztve-vő partnerek az előnyök mellett számtalan nehézséggel is szembesülnek. Az indulás után alig egy évvel, 2016-ban két jelentősebb rendezvény is zajlott a duális képzés tapasztala-tainak megosztása céljából. Az egyik inkább hazai fókusszal, a másik nemzetközi kitekin-téssel vette számba a hazai és külföldi nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, szakmai szervezetek, felsőoktatási intézmények, oktatáspolitikusok és oktatási szakértők tapaszta-latait. A program kiemelt célja volt különböző országok régebb óta duális képzést folytató vállalatai, egyetemei és hazai, a duális képzésbe frissen bekapcsolódott vállalatok közötti párbeszéd és tapasztalatcsere megteremtése. (derényi, 2016: 5)
A duális képzés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1.b. pontja határozza meg. E szerint a „duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettu-domány vagy gazdaságtutermészettu-dományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, il-letve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minő-sített szervezetnél folyik.” (www.netjogtar.hu) A jogszabály szerint azok a felsőoktatási intéz-mények élhetnek a duális képzés indításának lehetőségeivel, akik rendelkeznek az ezekhez a képzési területekhez tartozó alap és ezekre épülő mesterszakok indításának engedélyével.
Az is gyakori, hogy a felsőoktatási intézmény több szakon rendelkezik ilyen képzési lehető-séggel, mint ahánynál valóban indítja. Ez elsősorban a hallgatói érdeklődéstől függ, meny-nyire keresik a duális képzési formákat, jelentkeznek-e ezekre, de függ az adott intézmény döntésétől is, megéri-e számára, hogy minél több szakon duális formában indítson képzést.
Természetesen erősen befolyásolja döntését az is, hogy van-e olyan céggel együttműködési megállapodása, ahol tudják fogadni a duális képzés iránt érdeklődő diákokat.
A duális képzési forma legfontosabb jellemzőit Derényi András a következőkben fogal-mazta meg. „Olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speci-ális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely sajátos tanulási környezetet biztosít, és amelynek során a hallgatók már egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.
A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifi kus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavég-zési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. A duális képzés során az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés a felsőoktatási intézménnyel együttműködő – e célból
minő-sített – vállalkozásnál folyik. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felső-oktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre – hallgatói munkaszerződéssel – juttatást kap-nak.” (derényi, 2016: 5) A defi níció azt igazolja, hogy a képzés minden résztvevőtől jelentős plusz munkát igényel, mind a felkészülés, mind a megvalósítás és az értékelés fázisában.
1. táblázat: A vizsgált intézmények duális képzésben résztvevő hallgatóinak és az együttműködő partnerek létszáma (2018. decemberi adat)
Intézmény Hallgatói
létszám Duális képzésben részt
vevő hallgató Együttműködő céges partnerek száma ELTE (Savária Központ
Műszaki Intézet) 150 131 15
BME (Villamosmérnöki és
Informatikai Kar) 5.500 10 4
SZIE 12.400 6 12
ÓE 11.355 183 63
BGE 11.316 2072 1000, ebből 400-500 élő
ME 9.197 219 146
EKE 7.440 19 43
NYE 3.573 80 70
DUE 1.578 50 35
(Forrás: interjúk alapján saját szerkesztés)
Az adatok azt igazolják, hogy intézményenként rendkívül eltérő a duális képzést válasz-tó hallgaválasz-tók létszáma, még az egyetemi, kari, intézeti összlétszámhoz viszonyítottan is.
Ameddig az ELTE Savaria Központ Műszaki Intézetében a hallgatók közel 90 százaléka, a Budapesti Gazdasági Egyetemen is minden ötödik diák duális képzésben tanul, addig a Szent István Egyetemen csak ezrelékben fejezhető ki ez az érték.
Duális képzés, ahogy a felsőoktatási intézmények látják
A felsőoktatási intézményekkel szembeni kritika leggyakrabban azzal kapcsolatos, hogy képzésük túlzottan elméleti, nem az életre készítik fel hallgatóikat. Ezeket az érveket ugyanúgy hangoztatják az oktatáspolitika, a munkaerőpiac szereplői és a hallgatók is. Az oktatáspolitikusok elvárják a felsőoktatási intézményektől, hogy a munkaerőpiac szükség-leteit a jelenleginél jobban vegyék fi gyelembe, képzéseiket a valós igényekhez igazítsák, mert csak így válhatnak a gazdaságfejlesztés fajsúlyos tényezőivé (A felsőfokú duális kép-zés fehérkönyve 2016). Tehát van egy erős fenntartói elvárás, aminek érthető módon az intézmények meg akarnak felelni. (PalKOviCs, 2015)
A duális képzés egyik alapmodellje a DHBW (Duale Hochschule Baden Württemberg) szisztéma. (www.dhbw.de) A németországi duális képzésben résztvevő hallgatók több mint a fele ilyen képzésben tanul. (rajnai, 2016: 45; Szabó, 1997: 91) Ennél a modellnél a cégek kezdeményezésére indulnak el a tárgyalások és úgy a tanterv, mint a napi gyakorlat kidolgozásában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közösen vesznek részt. A hazai felsőoktatási intézmények jelentős része eszerint a modell szerint kezdett hozzá a duális
képzés gyakorlatának megvalósításához (Kecskeméti Egyetem, Széchenyi István Egyetem, BME). (Rajnai, 2016: 47)
Az indítás leggyakoribb érve éppen a gyakorlati jelleg erősítése, ezáltal a végzett diá-kok munkaerőpiaci helyzetének javítása. Valamennyi vizsgálatban résztvevő intézmény képviselője első helyen ezeket az érveket említette. A nemzetközi tapasztalatok is hason-lóak, ott is a duális képzés indításának legfontosabb szempontja a munkaerőpiaci elvárá-soknak való megfelelés okán a gyakorlatias jelleg erősítése. Ezt követi a képzés szempont-jából kiemelkedően fontos piaci szereplőkkel a jobb, élőbb kapcsolatot kialakítása, hiszen egymásra vannak utalva.
Az egyetemek presztízse jelentősen nő, ha a munkaerőpiac preferálja hallgatóikat és a cégek számára is létkérdés, mennyire tudnak hatást gyakorolni a szakemberképzés tartal-mi és módszertani fejlesztésére. (derényi, 2016: 6; koMár, 2018: 18) Ezeket a szempontokat a vizsgálatban résztvevő intézmények is pontosan látják, és a képzés indításának fontos szempontjaként említik.
Az ELTE Savária Központja a duális képzés előnyei között elsősorban azt fogalmaz-ta meg, hogy eredményesebben készítse fel hallgatóit leendő szakmájukra, esetükben a gépészmérnök feladatok elvégzésére. Vannak olyan készségek, amelyek kialakításához elengedhetetlen a gyakorlat, a munkahelyi légkör, ilyennek tartják az üzleti kommuniká-ciós, az együttműködési készségeket, a teamben való munkavégzéssel összefüggő kom-petenciákat. Azt tapasztalják, hogy a hallgatók szemlélete, munkával kapcsolatos attitűd-je is sokat változik azzal, hogy közvetlenül termelési folyamatokban tudnak részt venni.
A nem duális képzésben tanuló diákok számára ezek a készségek, kompetenciák csak a munkahelyre való belépés után fejlődnek ki. Összességében úgy látják, hogy a duális képzés „kulcsrakész” szakembereket képez. Annak érdekében, hogy a hallgatók már a képzés elején felkészülhessenek a munkahelyeken tapasztaltakra, csapatépítő tréninge-ken vesznek részt és rendszeresek a pszichológusok irányította beszélgetések is. Az egye-tem abban bízik, hogy a duális képzéssel sikerül hallgatói létszámát növelni és a szak, az intézmény presztízsét emelni.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán – a vizsgálat idején – három mester-szakon folyt duális képzési rendszerben oktatás, villamosmérnök, mérnökinformatikus és gazdasági informatikus szakon. Kevés szakjuk van, de azokon magas a hallgatói létszám.
Évek óta nagy az érdeklődés az egyetem és a kar szakjai iránt, azt viszont eddig még nem tapasztalták, hogy valaki azért választotta volna a BME-t, mert itt van lehetőség duális for-mában is tanulni. A karon a képzések tervezése a jogszabályi lehetőség megteremtése után azonnal megkezdődött. Két irányból is kaptak arra felkérést, hogy kapcsolódjanak be a duális oktatásba. Először a Siemens kereste meg őket, akik konkrét igényeiket is megfogal-mazták és partnerként jelentkeztek. De szakpolitikai szintről is kaptak olyan kérést, hogy gondolkodjanak el a duális formában indítható képzések megvalósításán. A tapasztalatok birtokában úgy látják, hogy az emelt szintű gyakorlatok jelentős előnyt jelentenek a hallga-tók számára és megkönnyítik a munkahelyekre való beilleszkedésüket is.
A Szent István Egyetem hét szakon (élelmiszermérnök, mezőgazdasági mérnök, kör-nyezetmérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, pénzügy-számvitel, tu-rizmus-vendéglátás és építőmérnök) rendelkezett a vizsgálat időpontjában duális képzés indításának engedélyével. 2018 szeptemberében elsőként a turizmus és vendéglátás alap-szakon indultak el és a kutatás időpontjában csak ezen a alap-szakon volt duális képzésben hallgatójuk. Úgy tapasztalták, hogy a gyakorlati ismeretek elsajátítására nem elegendő a hagyományos képzés biztosította gyakorlati idő és lehetőség. A vendégekkel való kommu-nikációt, a speciális üzemeltetési és gazdálkodási feladatokat nem lehet csak az egyetemi oktatás keretein belül elsajátítani, ezért döntöttek úgy, hogy elsőként ezen a szakon indíta-nak duális formában is képzést.
Az Óbudai Egyetem is azt tartotta a duális képzés legfontosabb előnyének, hogy segít-ségével a hallgatók jóval több tapasztalatot és tudást szereznek, mint a hagyományos kép-zési formákban résztvevő diákok. Ezért, amikor a jogszabályi lehetőség megteremtődött, az egyetem azonnal lépett és el is indította képzéseit. Bár szakjaik korábban is népszerűek voltak, nem volt beiskolázási gondjuk, de hosszútávon azt remélik, hogy ezzel az egyetem presztízse tovább nő, ami természetszerűen megnövelheti a hozzájuk jelentkezők számát is. A Budapesti Gazdasági Egyetem képzéseit korábban is a gyakorlatorientáltság jelle-mezte, ezért volt az intézmény mindig nagyon népszerű. Ők is úgy látják, hogy a duális képzéssel ez a korábbi szakmai gyakorlat intézményesült.
A Miskolci Egyetem számára is, a képzés gyakorlatorientáltságának növelése volt az elsődleges szempont. Emellett bíztak abban is, hogy így a szakmával, a térség nagyobb cégeivel még szorosabbá tudják fűzni amúgy is jó kapcsolatukat. A duális forma kidolgo-zása együtt járt az elméleti ismeretek korszerűsítésével, képzésfejlesztéssel is. Ők is abban érdekeltek, hogy növeljék a hozzájuk jelentkező hallgatók számát.
Az Eszterházy Károly Egyetemnél a duális képzés indításának legfontosabb motiváci-ója az innováció volt, azaz a képzések tartalmi megújulása. Céljuk, hogy a gyakorlatori-entáltságot javítsák és ezzel a képzéseik színvonalát növeljék. Egyértelmű, hogy az intéz-mény profi tál a képzésből, egyrészt azáltal, hogy a szakmai kapcsolatait élővé tudja tenni, másrészt egy vidéki felsőoktatási intézménynek fontos küldetése a térség, a település szak-mai, tudományos életének irányítása, ebben is nagy szerepe lehet a duális képzéseknek.
A Nyíregyházi Egyetem már 2015-ben hozzákezdett a duális képzés kidolgozásához, először a mérnökképzésben, majd a gazdálkodási és menedzser alapszakon (Dezső – Kósa
– szigeti, 2015: 140). Döntésüket két szemponttal indokolták, egyrészt a vállalatokkal való kapcsolat erősítése miatt, másrészt, hogy ez javíthatja a beiskolázásukat. Mindkét elvá-rás teljesült. A mérnökképzésben résztvevő oktatóknak az a tapasztalatuk, hogy sokkal közelebb kerültek a cégekhez. A duális képzések indítása óta számtalan közös rendez-vényen, konferencián, továbbképzésen vették részt. De több cég fordult ez egyetemhez szolgáltatásaik igénybevétele miatt is, kérik fel őket szakértőnek, céges továbbképzésekre, kérnek anyagvizsgálatokat, laborméréseket, úgy érzékelik, hogy a szakmában jelentősen nőtt a nyíregyházi képzés presztízse. A gazdálkodástudományi szakon egyértelmű a kép-zés iránt megnövekedett érdeklődés. Hallgatóik jelentkekép-zésénél fontos szempont, hogy a képzés alatt dolgozhatnak, pénzt keresnek. Emiatt többen jelentkeznek duális képzésre, mint ahány hallgatót fel tudnak venni.
A Dunaújvárosi Egyetem számára is az a duális képzés melletti legfontosabb érv, hogy úgy a szakma, mint a hallgatók elégedettek legyenek az egyetemi képzéssel. Ezzel erősít-hetik szakmai pozícióikat és így válhatnak a régió szellemi, innovációs központjává.
Duális képzés, ahogy a hallgatók látják, előnyök, tapasztalatok, jó gyakorlatok
Az ELTE Savária Központjában, a vizsgálat időpontjában még nem végzett duális képzés-ben részt vett hallgató, ezért az elhelyezkedési arányokról nem tudtak beszámolni. Képzé-seik népszerűek, keresettek, eddig az összes alkalmasnak talált hallgatót fel tudták venni.
Tapasztalataik alapján diákjaikat elsősorban a gyakorlatias jelleg vonzza, azt remélik, hogy így olyan tudás szerezhetnek, amelyet az elhelyezkedésnél kamatoztatni tudnak.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán az itt végzettek elhelyezkedési tapaszta-latai kedvezőek. Mivel kevés hallgatójuk tanul ebben a formában, így könnyen megoldható az információáramlás, probléma esetén az azonnali cselekvés. Hallgatóik náluk is elsősor-ban a munkatapasztalat már képzés alatti megszerzése céljából választják a duális képzést.
Ami gondot jelent, hogy a jogszabályok csak az alapképzésben résztvevők munkabérét rögzítik. Az egyetem véleménye az, hogy a mesterképzésben résztvevők már összetettebb, komplexebb feladatok ellátására is alkalmasak, mint az alapképzésben tanulók, ezért véle-ményük szerint számukra magasabb összeget kellene munkabérként megállapítani.
A Szent István Egyetem egyelőre még nagyon kevés tapasztalattal rendelkezik. Az ed-digiek alapján azt látják, hogy hallgatóik motiváltak, aktívak és jól teljesítik a velük szem-ben megfogalmazott elvárásokat. A hallgatói motivációk közül ők is azt emelik ki, hogy az ide jelentkezők jobb, színvonalasabb képzést remélnek. Abban bíznak, hogy az elméletet a gyakorlatban azonnal kipróbálhatják, ami segíti őket a tanulásban, a jobb tanulmányi eredmények elérésében.
Az Óbudai Egyetem tapasztalata szerint a duális képzésben vannak a leginkább elkö-telezett és motivált hallgatóik, akik körében a lemorzsolódás is sokkal alacsonyabb, mint a nem duális rendszerben. A különböző tanulmányi versenyeken résztvevő diákjaik vala-mennyien a duális képzési rendszerből kerülnek ki. A hallgatók arról számolnak be, hogy a valódi munkahelyi környezet nagyon sokat jelent számukra, hiszen a 21. századi készsé-gek, „soft skillek” leginkább itt szerezhetők meg.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen annak ellenére, hogy az egyetem összlétszámához mérten is jelentős a duális képzéses hallgatók aránya, az interjú során arról számoltak be, nem könnyű a diákokat meggyőzni a duális képzés előnyeiről. Azt tapasztalják, hogy Bu-dapesten a fi atalok amúgy is dolgoznak, és többet keresnek az általuk kiválasztott cégek-nél, mint ha duális rendszerben vennének részt. A fővárosi hallgatóknak emiatt a duális hallgatói szerződés nem érték, hanem kötelezettség. Azt egyértelműen elfogadják, hogy a szakmai gyakorlat a diploma legértékesebb része, de könnyen megkeresik maguknak a legjobb helyeket az egyetem nélkül is.
A Miskolci Egyetem hallgatóit jelentkezésre az motiválja, abban bíznak, hogy a gyakor-lati képzés során szerzett ismereteket már az elméleti órák keretében hasznosítani tudják és a végzés után pedig a többéves szakmai gyakorlat nagy előnyt, jobb állást, magasabb kezdő fi zetést jelent. Tapasztalataik szerint hallgatóik elégedettek a duális partnerekkel és a képzéssel, de azt is elmondják, hogy nagyon kemény munkát végeznek. Ennek ellenére 94 százalékuk, ha még egyszer kellene jelentkeznie, akkor is a duális formát választaná és 89 százalékuk azt a céget, ahol jelenleg dolgozik. Elhelyezkedésről a vizsgálat idején még nem volt tapasztalatuk, de az előző adatok alapján azt feltételezik, hogy végzett diákjaik a korábbi gyakorlati helyeiken szeretnének maradni.
Az Eszterházy Károly Egyetem is hasonló problémákkal küzd, mint a Budapesti Gazda-sági Egyetem. Azt tapasztalják, hogy a hallgató, főként, ha az anyagi helyzete nem annyira rossz, nem akar már a képzés ideje alatt folyamatosan dolgozni és a pénz sem eléggé moti-váló erő. Azzal érvel, hogy nem köti le magát egyetlen céghez sem. Tanulmánya alatt bőven van arra lehetősége, hogy alkalmi munkával megkeresse azt a pénzt, amit a duális formában egy egész hónapra kap. Így ő választ céget, ha úgy éri meg neki, akár többet is, és azt is, hogy mikor akar dolgozni. A hallgatók azt is tudják, ahol nagy a munkaerőhiány, ott biztos, hogy a végzés után sem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel. Ezért nem akarnak jelentkezni. Az egyetem bevezette, hogy az első tanulmányi félév lezárásával egy időben, januárig még azok is beléphetnek a duális rendszerbe, akik nem arra felvételiztek. Azért döntöttek így, mert az a tapasztalatunk, hogy a hallgatónak a legtöbb tanulmányi problémája az első félévben van.
A lemorzsolódás is az első félévben a legmagasabb. Úgy gondolták, ha túl van ez első féléven, nagyobb rutinnal rendelkezik már és talán a leendő szakmája iránt is sikerült az érdeklődését elmélyíteni. A képzésben résztvevő hallgatók létszámának növelése érdekében dolgozták ki
A lemorzsolódás is az első félévben a legmagasabb. Úgy gondolták, ha túl van ez első féléven, nagyobb rutinnal rendelkezik már és talán a leendő szakmája iránt is sikerült az érdeklődését elmélyíteni. A képzésben résztvevő hallgatók létszámának növelése érdekében dolgozták ki