242. 1364. ápr. 19.
[I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) Egyed testvér, a premontrei rendi Turuch-i Boldogságos Szűz-monostor prépostja a maga és a konvent nevében bemutatta [V.] István király 1270. évi privilegiális, ép és gyanútól mentes oklevelét, ami átírta és megerősítette [IV.] Béla király (H) 1252. évi, a Turuch-i monostor alapításáról és adományozásáról szóló privilégiumát (l. Reg. Arp. 979. és 2043. szám).
Kérésére a király ezen oklevelet átírja, Szűz Mária (akinek nevére lett a monostor alapítva és felszentelve) iránti odaadása és reménye miatt elfogadja, és a Turuch-i monostornak, a prépostnak és a konventnek megújítja és örökre megerősíti, más jogának sérelme nélkül, függő új kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, a. d. 1364., XIII. Kal. Maii, uralkodása 23. évében, amikor Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Wgulin spalatói, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán győri, László veszprémi, István zágrábi püspök, Szlavónia (regnum Sclauonie) általános vikáriusa, Vilmos pécsi, Domokos csanádi, Mihály egri, János váci, Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, a knini és korbáviai szék üresedésben, magnifici Konth Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, Bubeek István comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zeech-i Miklós Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Miklós Machou-i bán, Zudor Péter királyi pohárnok-, Lyzka-i Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, Imre királyi lovászmester, Benedek mester pozsonyi comes. Arenga.
E.: Dl. 11 615. (Acta Jesuitica. Tyrnavia 19. 4.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés.
Hiányos függőpecsét és vörös fonata.
Tá.: 1. Opuliai László nádor, 1371. máj. 12. SNA. Révay cs. központi lt. Turóc 1. 8. (Df.
260 246.) Csak évvel.
2. Garai Miklós nádor, 1410. nov. 14. Uo. 1. 10. (Df. 260 247.)
243. 1364. ápr. 19.
[I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) László fia: Miklós mester, egykori királyi al-asztalnok[mester] (vicedapifer) bemutatta 1348. nov.
11-i, gyanútól mentes nyílt oklevelét, amiben Zeech-i Miklós, egész Dalmácia és Horváto.
bánja és fivérei az Esztergom megyei Wnyw birtokot szolgálataiért Miklósnak adták (l.
Anjou-oklt. XXXII. 759. szám). Kérésére a király ezen oklevelet átírja, a mondott birtok-adománnyal együtt elfogadja, és Miklósnak és örököseinek megerősíti, mások jogának sérelme nélkül, függő új kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, a. d.
1364., XIII. Kal. Maii, uralkodása 23. évében, amikor Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Vgulin spalatói, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán győri, László veszprémi, István zágrábi püspök, Szlavónia (regnum Sclauonie) általános vikáriusa, Vilmos pécsi, Domokos csanádi, Mihály egri, János váci, Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, Demeter nonai, István fárói, Miklós traui, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, a knini és korbáviai szék üresedésben, magnifici Konth Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, István comes or-szágbíró, János királyi tárnokmester, Zeech-i Miklós Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Miklós Machou-i bán, Péter királyi pohárnok-, Lyzka-i Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, Imre királyi lovászmester, Benedek mester pozsonyi comes. Arenga.
E.: Dl. 69 983. (Sibrik cs. lt. 30.) Hiányos függőpecsét és sárga fonata.
244. 1364. ápr. 19.
[I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) László fia: Miklós mester, egykori királyi al-asztalnok[mester] (vicedapifer) bemutatta a Boszniában (in terra Vzure) ellopott nagypecsétjével ellátott, 1345. szept. 4-i, gyanútól mentes oklevelét, amiben Miklósnak adta szolgálataiért a Symig megyei Zynyer, Edde és Mykofalua nevű birtokokat (l. Anjou-oklt. XXIX. 508. szám). Kérésére a király ezen oklevelet átírja, az abban foglalt birtokadományt elfogadja, és Miklósnak és örököseinek megerősíti, mások jogainak sérelme nélkül, függő új kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, a. d.
1364., XIII. Kal. Maii, uralkodása 23. évében, amikor Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Vgulin spalatói, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán győri, László veszprémi, István zágrábi püspök, egész Szlavónia általános vikáriusa, Vilmos pécsi, Domokos csanádi, Mihály egri, János váci, Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi püspök, a knini és korbáviai szék üresedésben, magnifici Konth Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, István comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zeech-i Miklós Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Miklós Machou-i bán, Zudor Péter királyi pohárnok-, Lyzkou-i Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, Imre királyi lovászmester, Benedek mester pozsonyi comes. Arenga.
E.: EPL. Esztergomi kápt. mlt. Acta radicalia 26. 7. 4. (Df. 236 492.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Függőpecsét fonata.
Á.: Esztergomi kápt., é. n. (XVIII. sz. körül) Uo. 27. 6. 30. (Df. 236 642.) R.: Borsa I., Somogy m. Lt. Évk. 9 (1978) 74.
245. 1364. ápr. 19. Zára
Zech-i Miklós, Dalmácia és Horváto. bánja [a velencei dózsénak]: gyakran írt neki, hogy adjon elégtételt azon károk ügyében, amiket a velenceiek okoztak a zárai polgároknak, a [magyar] király híveinek, de ezen kérésekre sem a bán, sem Zára vezetése nem kapott
megfelelő választ, sőt jelen év márc.-ban a velenceiek és vassallus-aik Szt. Mária szigetén elvették ezen kereskedő polgárok állatait, ruháit, pénzét és sajtjait 4000 kis font értékben (más javak mellett, amiket a velencei hajók korábban elvettek). Majd ápr.-ban egy felfegy-verzett velencei gálya emberei Neuma szigetén egy nemes 25 állatát vették el, egy másik hajóéi pedig ue. nemes 44 gödölyéjét és kecskéjét; egy további velencei gálya Silve szige-téről a zárai Szt. István-egyház papja jószágait, sajtjait, gabonáját, lisztjét vette el kb. 200 aranydukát értékben, valamint egy másik polgár 110 állatát, köztük (bak)kecskéket. Mivel a záraiak ennyi kárt szenvedtek el, ezért a bán figyelmezteti a dózsét, hogy a király honor-ja, valamint a Velencével kötött egyezménye megőrzése érdekében a velenceiek által a záraiaknak okozott károkat térítse meg. A dózse levelével tájékoztassa a bánt a szándékairól.
D. Jadre, XIX. die Apr., a. d. 1364.
K.: Ljubić IV. 66–67. (Commemorialium c. velencei államkönyv alapján. VII. 32.); Smič.
XIII. 357–358.
R.: Horváth M., MTT. 9 (1861) 28.
246. 1364. ápr. 20. Visegrád
[I.] Lajos királynak (H) elmondták Olivér fiai: Domokos és Kelemen, valamint Reznek-i Mihály fia: Miklós nevében, hogy a Chetertukhel birtokon levő részüknek és Fernekag birtoknak a terméseit és hasznait a királyi és vasvári káptalani ember által elvégeztetett törvényes tilalmazásaik ellenére Salamonuara-i Salamon fia: János hatalmaskodva és jog-talanul használja. Ezért a király utasítja a káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Pál fia: János v. frater-e: Miklós v. Gyurkefolua-i János királyi ember tudja meg erről az igazságot, majd a káptalan tegyen jelentést. D. in Vissegrad, sab. an. Georgii, a. d. 1364.
Á.: a 351. számú oklevélben.
247. 1364. ápr. 20. Lampertszásza
Bagonya fia: János mesternek, Lachk fia: Pál mester Beregh megyei vicecomes-ének és a négy szolgabírónak elmondta kérdésükre emberük, Gezche-i Chamaz fia: Demeter, hogy nemesektől, nem nemesektől és más, bármiféle helyzetű és állapotú emberektől megtudta, miszerint Vörös (Rufus) Miklós, István fia: István mester Bodolo-i officialis-a sosem volt tolvaj és rabló, hanem Vörös Miklós és frater-e: Imre, Bulchu-i officialis-ok vettek el hatal-maskodva 2-2 lovat, köpenyt és tegezt. D. in Lumprethzaza, sab. an. Georgii, a. d. 1364.
E.: Dl. 52 017. (Kállay cs. lt. 1300. 1442.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (Budulo névalakkal), valamint 1 nagyobb pajzs alakú és 2 kisebb kerek zárópecsét nyoma.
R.: Kállay 1495. szám; Neumann T., Bereg m. 77. szám.
248. [1364.] ápr. 20.
[Zára városa a velencei dózsénak]: gyakran elpanaszolták neki írásban a velenceiek által okozott károkat, de ezeket újabbak is követték: jelen év márc.-ban egy zsoldosokkal teli velencei gálya elért a Zára districtus-ában levő Szt. Mária-szigethez (amit a várostól 2 kereskedő polgártársuk tart), és ott partraszállva feldúlták a szigetet, sok állatot, élelmet, kenyeret és pénzt elvittek, összesen 4000 kis font értékben, és egyéb károkat is okoztak
korábban, ahogy [Miklós] bán erről már írt a dózsénak; ápr.-ban egy velencei gálya emberei elvitték Jacobus de Varicassis királyi lovag (miles), zárai polgár 25 állatát Neuma szigetéről, és ugyanonnan 70 gödölyét és 43 kecskét, egy másik helyről pedig 110 állatot; szintén ápr.-ban a zárai Szt. István-egyház plébánosától, zárai polgártól és annak pásztoraitól Silve szigetéről állatokat, sajtot, lisztet és más javakat vittek el a velenceiek kb. 200 dukát értékben, a sziget lakóinak okozott jogtalanságokon túl. Mivel a városnak és polgárainak mindez elviselhetetlen, kérik a dózsét, hogy adjon megfelelő elégtételt, tegye nyilvánossá, hogy mindezek az ő akarata ellenére történtek, és gondoskodjon róla, hogy hasonlók ne történjenek a jövőben. D. XX. Apr., ind. 2. [1364.]
K.: Ljubić IV. 67–68. (Commemorialium c. velencei államkönyv alapján. VII. 32.); Smič.
XIII. 360–361.
R.: Horváth M., MTT. 9 (1861) 28.
249. 1364. ápr. 22.
A csázmai káptalannak Jakab fia: Balázs mester litteratus, Pukur-i Pál mester fiai: Miklós és István mesterek famulus-a és képviselője ezen urai nevében bemutatta a káptalan újabb pecsétjével ellátott, 1322. febr. 28-i, ép és gyanútól mentes nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt.
VI. 467. szám), amit kérésére – mivel azt az ellenségek álnokságai, az utak veszélyei és más váratlan események miatt veszélyes magukkal vinni – a káptalan függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelében átír. D. f. II. an. Georgii, a. d. 1364.
E.: AHA. Diplomata latina 3. 49. (Df. 230 301.) Függőpecsét fonata.
K.: Smič. XIII. 361–362.
250. 1364. ápr. 23.
A veszprémi káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy titkospecsétes parancslevelének megfelelően (l. 196. szám) a mondott privilégiumot alaposan megvizsgálták, de nem tudták teljesen igazolni, hogy a privilégium az övéké-e, mivel a pecsét régi, a pecsétnyom pedig nem látszik, de azután a privilégium tartalmát megtalálták registrum-ukban (amit mindig bizonyos pecsétek és jó őrizet alatt tartanak sekrestyéjükben), így azt változtatás nélkül jelen oklevélben átírják és elküldik a királynak. D. f. III. an. Georgii, a. d. 1364.
E.: Dl. 5163. (NRA. 400. 4.) Hátlapján azonos (pro magistro Johanne filio Laurencii de Kanysa super facto requisicionis tenoris privilegii intra expressi rescripcionalis) és új-kori kéztől tárgymegjelölés, valamint zárópecsét töredékei.
Megj.: A privilégium 1259-ben kelt és Bachanyog ~ Bachanig földdel volt kapcsolatos.
251. 1364. ápr. 23.
Raguza város a velencei dózsénak: a minap az átkelő velencei gályahadról egyesek Stagnum-nál partraszálltak, 8 parasztjuk (rustici) házát kirabolták, egyiküket megölték, egy asszonyt pedig úgy arcon ütöttek, hogy valószínűbben meghal, semmint túléli. Kérik, hogy ezek, valamint a velenceiek által elvitt 8 ökör kapcsán (miként ezt a dózsénak a város már megírta) adjon elégtételt, és adja parancsba, hogy a velencei seregek a raguzai területeket ne támadják meg. D. 23. Apr., ind. 2., 1364.
K.: Ljubić IV. 68. (Commemorialium c. velencei államkönyv alapján. VII. 34.); Smič.
XIII. 362.
252. 1364. ápr. 24.
Kálmán testvér, az Austria-i Szt. Kereszt[-monostor] apátja igazolja, hogy Weynuarn nevű falva bérletéből (convencio) Jakab pozsonyi bíró ápr. 24-én (in fe. Georgii) 80 talentum-ot kifizetett neki. D. a. d. 1364., in fe. prenotato.
E.: AM. Bratislava. Pozsony város tanácsa. Középkori oklevelek 198. (Df. 238 818.) Hát-lapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét nyoma.
253. [1364.] ápr. 24. körül. Kapronca
[I.] Lajos király (H) [1364.] ápr. 24. körül (…. fe. Georgii mart. tunc prox. preteritum) Kapruncha-n kiadott nyílt oklevelében utasította [a nádort], hogy a [Kamarcha-i] Jakab fiai [Tamás, György és Péter] és [Mykch néhai bán fia:] István mester között Jakab fiai birtokai elfoglalása miatt létrejött perben máj. 19-én (oct. Penth.) a király személyében hozzon végső döntést a felek okleveleinek megtekintése után, kedvezés nélkül.
Tá.: Kont Miklós nádor, 1366. aug. 20. Dl. 41 675. (Múz. Ta. Jankovich.) Hiányos.
K.: F. IX/7. 541. (Tá.-ban.)
Megj.: Az év onnan állapítható meg, hogy a keretszöveg szerint (ahonnan a kiegészítések származnak) az oklevelet 1364. máj. 19-én mutatták be a nádornak.
254. 1364. ápr. 24.
Trau város határozata: küldjenek Zárába (Jadra) egy gályát egy teherhajóval (londra seu batello) együtt a király szolgálatára.
K.: F. Rački, Starine 13 (1881) 237. (ezen dátummal, Notae Joannis Lucii alapján)
255. 1364. ápr. 25.
[I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) Lucska-i Lőrinc fia: Miklós bemutatta a Boszniában (in terra Uzure) ellopott nagypecsétjével ellá-tott, 1361. febr. 27-én Cassa-n kiadott, gyanútól mentes nyílt oklevelét, amiben kegyet tett ezen Miklós nemes leányainak (puella): Annának és Magych-nak. Kérésére és szolgálatai-ért a király ezen oklevelet átírja és a mondott királyi keggyel együtt e nemes leányoknak királyi hatáskörrel örökre megerősíti, mások jogának sérelme nélkül, függő új kettős-pecsétjével ellátott privilegiális oklevelében. Kelt Miklós esztergomi érsek, örökös eszter-gomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, a. d. 1364., VII. Kal. Maii, uralkodása 23.
évében, amikor Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Ugulin spalatói, Miklós zárai, Illés raguzai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán győri, László veszprémi, István zágrábi püspök, egész Sclauonia általános vikáriusa, Vilmos pécsi, Domokos csanádi, Mihály egri, János váci, Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, Demeter nonai, Miklós traui, István fárói, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Positura [!] zenggi püspök, a knini és korbáviai szék üresedésben, magnifici Konth Miklós
nádor, Dénes erdélyi vajda, István comes országbíró, János királyi tárnokmester, Zeech-i Miklós Dalmácia és Horváto. bánja, Gara-i Miklós Machow-i bán, Zudor Péter királyi pohárnok-, Lizko-i Pál királyi asztalnok-, János királyi ajtónálló-, Imre királyi lovászmester, Benedek mester pozsonyi comes. Arenga.
Má.: 1-2. Dl. 41 470. (Múz. Ta. 1922. 2.) 1727. évi, ill. XIX. századi.
Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1381. júl. 3. Dl. 85 458. (Sztáray cs. lt.) Eltérő névalakja:
Luchka.
256. 1364. ápr. 25.
A váradi monostor konventje előtt megjelentek egyrészről szenterzsébeti (S. Elizabet) Mihály fia György özvegye és a fiai: Jakab és Mátyás, másrészről Szentgáli (Zengali ~ de Zengal) (dict.) Péter fia: János comes, Pécs városbeli polgár, és előbbiek elmondták, hogy a Warkun faluból kiömlő folyón, szenterzsébeti Ágoston fiai: Tamás és Ipolit malma felett levő malom felét (aminek másik fele János comes-é) 16 márka dénárárt (minden márkát 6 pensa-val szá-molva) eladták örök birtoklásra János comes-nek és utódainak, nem lévén ellentmondó. Erről a konvent függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. a. d. 1364., VII. Kal.
Maii, amikor Fudric testvér perjel, Benedek testvér őr-, János testvér éneklőszerzetes.
E.: Dl. 77 321. (Zichy cs. zsélyi lt. 218. B. 68.) Hiányos függőpecsét és vörös-zöld fonata.
K.: Z. III. 230–231.
R.: Kőfalvi T., Pécsváradi konvent 288. szám.
257. [1364.] ápr. 26.
[Kont Miklós nádor 1364.] ápr. 26-án, a Fejér megyei nemesek közösségének ápr. 22-én (f.
II. an. Georgii, a. prox. preterito) Fehérvár város mellett tartott közgyűlése 5. napján ki-adott döntéshozó oklevele szerint Domokos keresztes – Donatus testvér, a fehérvári (Alba) Szt. István király-egyház preceptor-a nevében ezen egyház ügyvédvalló levelével – előad-ta, hogy a Feulchuth birtokon levő rész egyházuké jog szerint, de azt Benedek fia:
Chomorag, annak fia: Kelemen, Iwan fia: Balázs, Fülöp fia: Sebeuk, Miklós fia: Bereck, Buga fia: István, Cheze fia: János, János fia: Lukács és Simon fia: János a Feulchuth-i rokonaikkal (proximi et generaciones) egyházuk jogának sérelmére birtokolják. Mire Bereck a maga és ezen (szintén jelenlevő) nemesek nevében azt felelte, hogy ők Feulchuth birtokrészen Szt. István király ideje [és] elődeik (ab avo et prothavo) óta tartózkodnak az ország nemesei módjára, és ott nem ezen egyház birtokrészét, hanem a sajátjukat birtokolják.
Erre Domokos bemutatott bizonyos okleveleket e földrészről, de mivel azt mondta, hogy arról több oklevél is van Donatus testvér levéltárában (camara seu conservatorio), de ezeket Donatus távolléte miatt jelenleg nem tudja bemutatni, ezért a felek akaratából a nádor meghagyta, hogy Donatus a birtokrész ügyében kiadott összes oklevelét aug. 1-jén (oct.
Jacobi) mutassa be színe előtt a királyi kúriában.
Tá.: Kont Miklós nádor, 1365. nov. 29. Dl. 106 144. (Székesfehérvári keresztesek kon-ventje 2. 11. 117.)
K.: Balogh, Középk. okl. 49. (Tá.-ban.) R.: Érszegi G., Fejér m. Évk. 5 (1971) 190.
Megj.: Az oklevél 1364. évi kelte a Tá. éves dátumából következik.
258. 1364. (ápr. 26–29. körül)
Konth Miklós nádor a Fejér megyei nemesek közösségének ápr. 22-én (a. d. 1364., f. II.
an. Georgii) Fehérvár város mellett tartott közgyűlésén kiadott oklevele szerint a szolgabírók és esküdt ülnökök hitükre megerősítették, hogy György fia: Petich és az Iwanmonostora-i apát sosem voltak Dws birtok tulajdonában.
Tá.: 1. Garai Miklós nádor, 1376. máj. 20. Dl. 106 178. (Székesfehérvári keresztesek kon-ventje. 3. 2. 16.)
2. Tá. 1. > Uő., 1377. jan. 24. Dl. 106 184. (Uo. 3. 2. 22.) Eltérő névalakjai: Petych, Iwanmonostra.
3. Tá. 2. > Uő., 1377. máj. 25. Dl. 106 182. (Uo. 2. 3. 28.) Eddigiektől eltérő névalakja:
Iuanmonostora.
K.: F. X/5. 189–190. (Tá. 2. alapján, Tá.-ban.); F. X/5. 199. (Tá. 3. alapján, Tá.-ban.) R.: Érszegi G., Fejér m. Évk. 5 (1971) 190.
Megj.: Az oklevél valószínű napi keltezésére a nádor ezen közgyűléséről fennmaradt első és utolsó oklevele (l. előző és 265. szám) dátumát vettük alapul.
259. 1364. ápr. 26.
A nyitrai káptalan előtt Gereb-i Pál fia: Péter igazolta, hogy Gereb-i Tamás fia: Tamás és annak anyja: Katich nemes asszony kiváltották tőle Gereb-i Miklós fia: István birtokrésze harmadát, amit ő Istvántól bírói úton megszerzett. D. f. VI. p. Marci, a. d. 1364.
Á.: a 375. számú oklevélben.
260. 1364. ápr. 26.
A váradi káptalan előtt kanonoktársuk, Nagy (Magnus) Bene fia: Péter mester, a budai egyház éneklőkanonoka megvallotta, hogy a remeték Boldogságos Szűz-kápolnája közelében, a Szt. István-oltár szőlői szomszédságában levő örökjogú szőlőjét, valamint az apja: Bene mészárszéke szomszédságában levő örökjogú mészárszékét a leánytestvérének (soror), a klarissza rendi Klára apácának és ezáltal a [váradi] Szt. Anna-egyháznak adta örökjogú birtoklásra, miként egykor ezen apja is. D. f. VI. p. Georgii, a. d. 1364.
E.: Dl. 5298. (Acta eccl. ordinum et monialium. Poson. 59. 14.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú pecsét körvonala.
Má.: Dl. 25 132. (Uo. 41. 19.) Újkori.
K.: F. IX/3. 456–457; Doc. Rom. Hist. XII. 241–242. (román fordítással)
261. [1364.] ápr. 26. Avignon
[V.] Orbán pápa – mivel az egri egyházmegyei Tarzal-i Szt. András-egyház tönkrement, és bár újjáépítését és javítását elkezdték, de e költséges munkát a hívek segítsége nélkül nem lehet befejezni – 10 évig minden meggyóntnak, akik a felsorolt ünnepnapokon (Nat., Circ., Epiph., Resurr., Asc. és Corporis d., Nat., Ann., Purif. és Ass. Marie, Nat. Johannis Bapt., Petri et Pauli, Andree, OO. SS.), ezek némelyikének (Nat., Epiph., Resurr., Asc. és Corporis d., Nat. és Ass. Marie, Nat. Johannis Bapt., Petri et Pauli) oktáváján, a Penth.
utáni 6 napon, valamint az egyház felszentelésének ünnepén felkeresik és annak javításában
segítenek, minden alkalommal 1 év és 40 nap bűnbocsánatot ad. D. Avinione, VI. Kal.
Maii, pápasága 2. évében. [1364.]
Reg.: ASV. Reg Aven. Vol. 156. 556r-v. (Df. 289 753.)
R.: V. Orbán, LC. 10896. szám. (ASV. Reg. Vat. Vol. 253. fol. 71v. alapján is.)
262. 1364. ápr. 27.
Péter prépost és a Lelez-i Szt. Kereszt-egyház konventje előtt megjelent egyrészről Zeech-i Gergely fia: Dénes litteratus – a felesége: Margit, ill. fivére (uterinus frater): László felesége:
Cecília (Lypolch-i Lukács fia Péter leányai) nevében a konvent ügyvédvalló levelével –, másrészről Segnye-i Miklós fia: János, és Dénes megvallotta, hogy bár ezen aszonyok a János minden birtokából őket a természet joga és az ország szokása szerint megillető leánynegyedük okán János ellen pert indítottak, de miután végül pénzben megfelelő elégtételt kaptak, Jánost és örököseit a leánynegyed ügyében nyugtatták, és most teszi ezt a nevükben Dénes is képviselői hatáskörrel, más jogának sérelme nélkül. D. 4. die Georgii, a. d. 1364.
E.: SNA. Szepesi kápt. hh. lt. Oklevelek 9. 14. 4. (Df. 263 194.) Hátlapján pecsét nyoma.
263. 1364. ápr. 27.
A pozsonyi káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Bubeek István comes országbíró Karcha-i Peteu fia: István érdekében kiadott levelének megfelelően (amit pecsétfőjük alatt a királynak visszaküldenek) Borusyeneu-i Petych királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Lőrinc mestert, akik ápr. 15-én (f. II. p. oct. quind. Passce d.) a szomszédok összehívásával a vitás 10 hold földre mentek, az országbíró levelének és a királyné megha-gyásának megfelelően királyi mértékkel megmérték és mások birtokaitól új határjelek emelésével elkülönítve Petew fia: Istvánnak és örököseinek iktatták a káptalan oklevelei alapján, nem lévén ellentmondó. A 10 hold föld határa: Lapsaar nevű tó; Er nevű tó. D.
sab. p. Georgii, a. d. 1364.
Á.: a 294. számú oklevélben.
264. 1364. ápr. 27.
A pozsonyi káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Bubeek István comes országbíró Bankwatha-i Péter fia: Pál mester, a káptalan kanonoka érdekében kiadott levelének meg-felelően (amit pecsétfőjük alatt a királynak visszaküldenek Pál által) Borsyeneu-i Petych királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Lőrinc mestert, akik ápr. 13-án (sab.
p. quind. Passce d.) Bankwatha birtokra, valamint Symonfeulde ~ Symonfeude és Zokfeulde ~ Zookfeulde birtokok felére mentek a szomszédok összehívásával, és a Bankwata-n levő részt a mondott birtokfelekkel együtt az országbíró levelének megfelelően iktatták Pál mesternek a káptalan privilegiális oklevele alapján, nem lévén ellentmondó. D.
sab. p. Georgii, a. d. 1364.
Á.: a 295. számú oklevélben.
265. 1364. ápr. 29. Fehérvár
Konth Miklós nádor (H), a kunok bírája tudatja, hogy a Fejér megyei nemesek közösségé-nek ápr. 22-én (f. II. an. Georgii) Fehérvár város mellett tartott közgyűlésén Lachk comes fia: Miklós mester elmondta, hogy a Harkyantheleke és Mosoreu nevű földjeit Treutul (dict.) Miklós fiai: János, István és Ferenc mesterek a Zenthkyral nevű birtokukhoz elfog-lalták, az ottani falvuk jobbágyaival hatalmaskodva beszedetve ezek hasznait és terméseit, és ez ismeretes a Fejér megyei vicecomes-nek, szolgabíróknak és esküdt ülnököknek is.
Kérésére őket a nádor megkérdezte erről, ők pedig hitükre, a király és Szent Koronája iránti hűségükre, a kereszt fáját megérintve egyhangúan tanúsítva megerősítették, hogy Harkyantheleke és Mosoreu földeket János, István és Ferenc elfoglalták és azok hasznait beszedik, de azt nem tudják, milyen okból birtokolják ezeket. Erről a nádor Miklósnak oklevelet bocsát ki. D. 8. die congregacionis nostre predicte, loco antedicto, a. d. 1364.
Á.: 1. Garai Miklós nádor, 1421. szept. 19. Dl. 5265. (NRA. 777. 46.) 2. Á. 1. > Albert főkapitány, 1772. aug. 18. Ue. jelzet alatt.
Má.: Ue. jelzet alatt, Á. 1. alapján, újkori.
266. 1364. ápr. 29. Váradja
Péter erdélyi vajda kéri az erdélyi káptalant, hogy Zalasd birtoknak az alvajdai és a káptalani emberek által elvégzett bejárásáról és határjelei emeléséről kiadott, neki szóló jelentésüket az ő és a káptalan régi szokásának megfelelően privilegiális formában bocsássák ki Zalasd-i Musasd [!] fia: Lászlónak a joga őrzése érdekében. D. in Waradia, f. II. an. Assc. d., a.
eiusdem 1364.
Á.: a 274. számú oklevélben.
R.: Erdélyi Okm. IV. 272. szám.
267. [1364.] ápr. 29.
A váci káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy parancslevelének megfelelően (l.
203. szám) Bela-i Miklós királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Tamás mestert tudományvételre, akik ápr. 27-én (sab. an. Asc. d.) Bede fia: Pétert a Telgyes nevű birtokán, Warada-i Fülöp fia: Istvánt pedig Warada-n a királyi jelenlét elé idézték máj. 11-re
203. szám) Bela-i Miklós királyi emberrel kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Tamás mestert tudományvételre, akik ápr. 27-én (sab. an. Asc. d.) Bede fia: Pétert a Telgyes nevű birtokán, Warada-i Fülöp fia: Istvánt pedig Warada-n a királyi jelenlét elé idézték máj. 11-re