Keczer János pályafutása

Batthyány Ádám id. felsőkáldi Káldy Ferenc halálát követően a magánföldesúri hadak főkapitányi és a dunántúli kerületi főkapitányhelyettesi tisztségekre Keczer János csákányi kapitányt nevezte ki.³⁵⁸ Keczer Jánosnak sem születési helyét, sem pontos születési idejét nem ismerjük. Feltehetően 1597-ben született.³⁵⁹ Valószínűleg Szlavóniából, azon belül is Varasd vármegyéből származott, családjára vonatkozóan csupán feltételezhető, hogy a radováni Keczer családdal állhatott rokonságban.³⁶⁰ Édesapját szintén Ferencnek hívták, édesanyja Túri Anna volt. Élete során négyszer házasodott meg. Feleségeit a Dunántúl bene possesionatus nemesi családjaiból választotta. 1621-ben Hagymási Borbálát, majd középtúri Túri Katalint, később Kisfaludy Margitot és végül Csányi Erzsébetet vette feleségül. Egyik lányát, Keczer

358 Katonai pályafutásáról eddig összefoglaló értekezés nem született, de az ismert adatok alapján (és kis részben a Batthyány család levéltárában található levelezése alapján) Csákány vonatkozásában helytörténeti jelleggel foglalkoztak személyével. Bogárdi 1994., Takó 2004. és legújabban Simon 2020. A Rába védelmében betöltött szerepére ld. Baráth 2014. Vadas 2014. és legújabban Vadas 2021.

359 Felesége, Csányi Erzsébet Keczer János 1654. évi halálát követően a Batthyány Ádámnak küldött gyászjelentésében 57 évesnek mondta. MNL OL P 1314 No 24690. Keczer Jánosné Csányi Erzsébet levele Batthyány I. Ádámhoz, 1654. november 9., Csákány.

360 A horvát, vagy szlavóniai eredetű radováni Keczer családról csak elszórt információkkal rendelkezünk. A család nemesi címét feltehetően Keczer Ferenc, a zágrábi püspökség adminisztrátora szerezhette maga, és fiai (Gáspár, István, János és György) számára 1514-ben. (A címer képe elérhető a Magyar Nemzeti Levéltár címereslevél adatbázisában: https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/3827?search=keczer&term=eyJxIjoia2VjemVyIiwiZnEiOnsiZGJfaWQiOnsiYWQ2MWFiMT QzMjIzZWZiYzI0YzdkMjU4M2JlNjkyNTEiOiI3NCJ9fSwic29ydCI6InNjb3JlIiwiYXEiOiIiLCJhcVR5cGUiOi IifQ==&curr=1. A címereslevél levéltári jelzete MNL OL Q3 DL 50247. Utolsó megtekintés: 2021. április 10.) A családra, és az általuk használt címerre kitér Ivan Bojničić is a horvát és szlavón nemesség címereiről kiadott könyvében. Azonban Bojničić egy teljesen eltérő címerképet ad meg, amelyet egy, a Varasd vármegyei Vinica templomában található sírkő alapján rajzolt meg. Közlése alapján a sírban radováni Kezcer Ferenc nyugodott, aki 1629-ben hunyt el. Ugyan csak feltételezés, de az említett Keczer Ferenc lehetett akár a csákányi kapitány édesapja is. Bojničić 1899 86. és 60. tábla. Koltai 2012. 271. o.

116 Annát Csányi Bernáthoz³⁶¹ adta feleségül. Csányi Bernát Keczer alatt szolgált Csákányban, majd az őriszentpéteri sereg élére került. Keczer halála után Csányi lett a csákányiak kapitánya. Fia nem született.

Keczer János 1654. június 25-én hunyt el csákányi házában. Temetésére november 22-én került sor, Batthyány Ádám jelenlétében.³⁶²

Batthyány Ádám szolgálatába leghamarabb 1634-ben állhatott, ugyanis ekkor tűnik fel először, mint a főúr egyik mezei hadnagya. Potyondy István³⁶³ halálát követően 1639-ben Batthyány őt nevezte ki a csákányi vár élére. Innentől kezdve szolgálata ide kötötte, leveleinek túlnyomó részét is innen keltezte. Az egyre többet betegeskedő Káldy helyett már annak halála előtt többször ő vezette a kapitány szerét, mint például az I. Rákóczi György elleni 1645-ös hadjárat során. A Csákány környéki hajdúkiváltság kapcsán Batthyány Keczerrel is egyeztetett, hogy kiket tart érdemesnek a letelepítésre. Az őrségi katonaparasztok felett is intézkedési jogkörrel rendelkezett. Batthyány az őrségi házak betelepítettségét rendszeren ellenőriztette a németújvári tiszttartóval. A tiszttartó munkavégzésének nyugodt körülményeit Keczer biztosította katonáival. 1646. szeptember 6-án arról panaszkodott, hogy kérése ellenére az elkészült inventáriumról nem kapott másolatot.³⁶⁴ A körmendi, csákányi és őriszentpéteri hajdúk egy része lovas, egy része gyalogos volt. A csákányi katonaság alapvetően nem az erősségben lakott (ezen majd a palánk Batthyány Ádám általi felújítását követően próbálnak meg változtatni, azaz megpróbálják a katonaszabadsággal rendelkezők egy részét a falakon belülre telepíteni), hanem a környező falvakban voltak házaik: Doroszló, Taródfa, Kemesmál, Vasalja, Sároslak, Gasztony, Rátót, Szentmihály, Ivánc, Jakabháza és Rönök. A katonák létszáma megegyezett egy mezei hadnagyság méretével, vagyis átlagosan 100 fővel számolhatunk Csákányon. A Csákány melletti Őriszentpéteren 50 lovas állomásozott. A gyalog vajdaságok egyenként szintén 50 főt számláltak.³⁶⁵

361 Csányi Bernát feltehetően 1630-született. Pályájára ld. Polgár 2015. 271–288. o.

362 A temetés költségeinek fedezésére az özvegy Batthyány Ádám anyagi segítségét kérte. MNL OL P 1314 No 24690. Keczer Jánosné Csányi Erzsébet levele Batthyány I. Ádámhoz, 1654. november 9., Csákány és MNL OL P 1314 No 24691 Keczer Jánosné Csányi Erzsébet levele Batthyány I. Ádámhoz, 1654. november 15., Csákány.

Batthyány Ádám jelenlétére ld. MNL OL P 1315 2. csomó. Batthyány Ádám itineráriuma, p. 105.

363 Potyondy István 1620-ban szerepel először mint csákányi hadnagy. 1634-ben 37 lovas felett rendelkezett Csákányban. 1638-ban halt meg. Bogárdi 34. o. és Koltai 2012. 296. o.

364 Zimányi 160., 297. o. és Bán 1977. 28. o. MNL OL P 1314 No 24401 Keczer János levele Batthyány I.

Ádámhoz, 1646. szeptember 6., Csákány. (ld. Mellékletek XIII/3. 28., 236–237. o.).

365 Koltai 2012 293–295. o. vö. Varga 1981. 17–19. o.

117 Úgy tűnik, hogy Káldy Ferenc halála után Batthyány olyan embert kívánt csapatai élére állítani, aki kifejezetten katonaembernek számít és sokkal jobban ismeri a végvidéket.

Az is sokat számíthatott, hogy Keczer a Rába átkelőit őrző Csákány kapitányaként hatékonyabban tudta megszervezni a terület védelmét. Valószínűleg ilyen, vagy ehhez hasonló megfontolások alapján 1648. június elején tehette Keczert magánföldesúri hadainak főkapitányává, illetve kerületi vicefőkapitányává. Ennek köszönhetően a már sokat emlegetett, Körmenden állomásozó kerületi főkapitányi kontingens felett is könnyebben rendelkezhetett a közeli Csákányból. Ezen felül, noha Körmenden nagyobb katonaság állomásozott, közel kétszer akkora, mint Csákányban. Keczer kinevezésével a körmendi kapitány a gyakorlatban alárendelődött a Csákányt továbbra is irányító főkapitánynak. Az ország lovasai és gyalogjai (egy lovas hadnagyság és két gyalog vajdaság) ebben az időben is Körmenden állomásoztak, de Keczer gyakran küldte egy-egy részüket más várakba erősítésként.

Mivel Keczer János főkapitánnyá és vicefőkapitánnyá történő kinevezését követően továbbra is Csákányban maradt és közvetlenül irányította a vár és a Rába-vidék védelmét, a katonai szerepét bemutató fejezet esetében csákányi kapitányi és vicefőkapitányi pályafutása egyben kerül tárgyalásra, annak szétválasztása a katonai funkciók átfedései miatt nem volt indokolt.

118 A radováni Keczer család címere 1629-ből³⁶⁶

366 Az IvanBojničić által felvázolt címer, amely teljesen eltér a II. Ulászló (1490–1516) által Keczer Ferencnek 1514-ben adományozott címertől. Bojničić 60. tábla.

119