Festetics II. Pál (1686–1703)

Festetics (II.) Pál, az utolsó dunántúli kerületi főkapitányhelyettes Festetics Pál németújvári tiszttartó⁴⁸⁷ és Bornemissza Anna fiaként látta meg a napvilágot 1639-ben vagy 1640-ben.

Születése után édesapja hamarosan elhunyt, édesanyja ezt követően házasságot kötött Ságodi Istvánnal, Batthyány I. Ádám körmendi várának kapitányával. Az ifjú Pál Szombathelyen nevelkedett a család ottani házának 1651-es eladásáig. Ezt követően Körmendre került, majd, miután mostohaapját németújvári főporkolábnak nevezték ki, Németújváron élt. 1664-ben mind édesanyját, mind mostohaapját elvesztette, ezért – otthagyva a Batthyányak udvarát – apjától örökölt bődi birtokára költözött, ahol 1665. február 16-án feleségül vette Toldy Annát, Toldy Márton pápai várkapitány (1639–1676) testvérét. Az új rokonság hatására Festetics Pál Pápára költözött, katonai pályafutása feltehetően ekkor kezdődhetett. Noha arra nincs adat, hogy a pápai őrség soraiban töltött-e be tisztséget, azt azonban már tudjuk, hogy 1665-ben Batthyány Kristóf szolgálatába lépett, valószínűleg mint „házoknál lakó” familiáris. 1675-től már mezei hadnagyságot viselt a család magánföldesúri hadseregében.⁴⁸⁸ Jó kapcsolatot ápolt Batthyány I. Ádám lánytestvérével, özv. Forgách Zsigmondné Batthyány Borbálával is.⁴⁸⁹ 1681-ben Veszprém vármegye országgyűlési követté választotta, ebben a minőségében tagja volt a június 13-án megválasztott Esterházy Pál nádort üdvözlő bizottságnak.⁴⁹⁰

487 Polgár 2008. 83–95. o.

488 Szabó 1928. 31–33. o.

489 Erre enged következtetni Guszics Mátyás első familiárisnak írt levele, amelyben alázatos szolgálatát ajánlja az özvegynek. MNL OL P 1314 No 14025. Festetics Pál levele Guszics Mátyás első familiárishoz, 1674. október 16, Rohonc. 1675 júliusában arról sajnálkozott Batthyány Borbálának, hogy amíg Pápán tartózkodott, addig az özvegy elhagyta Rohoncot, ezért Festetics Pál nem udvarolhatott neki, noha, ahogy írta: „…sok rendbéli kegyelmes jóakaratát nem úgy kellene meghálálnom, kit érdemem kívül is cselekedett, melyet, míg élek alázatosan kívánok megszolgálnom…” MNL OL P 1314 No 14025. Festetics Pál levele Batthyány Borbála, gróf Forgách Zsigmond özvegyének, 1675. július 5., Vát. Batthyány Borbála több dologban, köztük udvartartásának tagjaira vonatkozóan, illetve zálogbirtokok ügyében is kérte Festetics Pál segítségét. MNL OL P 1314 No.

14028. Festetics Pál levele Batthyány Borbála, gróf Forgách Zsigmond özvegyének, 1676. október 13., Rohonc és MNL OL P 1314 No. 14028. Festetics Pál levele Batthyány Borbála, gróf Forgách Zsigmond özvegyének, 1678. december 3., Németújvár.

490 Polgár 2008. 96. o.

165 Amikor IV. Mehmed szultán (1648–1687) 1683. február 20-án hadat üzent I. Lipót német-római császárnak (és magyar királynak), Esterházy Pál⁴⁹¹ (1635–1713) nádor vezetésével megkezdődött a védelem kiépítése. A Rába vonalának védelme a Dunántúlon jórészt a Batthyányiakra (II. Kristófra és fiára, II. Ádámra) és Draskovich Miklós országbíróra hárult. A levelek tanúsága szerint Festetics Pál Batthyány II. Ádám mellett tartózkodott ekkor, a táborhellyel kapcsolatos problémákról, a csapatok gyülekezéséről rendszeresen tájékoztatta a főkapitányt, Batthyány Kristófot. A nyomasztó török túlerő, a császári csapatok kivonulása az országból és Thököly Imre meghódolásra szólító levelének hatására Batthyány II. Kristóf csapataival együtt átállt és követeket küldött Kara Musztafához: 1683. július 18-án Festetics Pál és Francsics Pál uruk behódolásának jeleként megcsókolták a nagyvezír kaftánja szélét. A Kanizsával szembeni végek vicegenerálisához, Gyöngyösi Nagy Ferenchez és Batthyány más szolgáihoz hasonlóan Festetics Pál is követte dominuszát. Sajnos nincs adatunk arról, hogy milyen tevékenységet folytatott ezt követően, ugyanis Batthyány Kristóf a kahlenbergi csata után megsemmisítette a számára kompromittáló leveleket, így ebből az időszakból nem rendelkezünk Festetics Pálra vonatkozó irattal.⁴⁹²

Az amnesztiát követően Batthyány II. Kristóf kénytelen volt lemondani mind Kanizsával szembeni végvidéki, mind dunántúli kerületi főkapitányi tisztéről, ezeket fia, Batthyány II. Ádám kapta meg. Festetics Pál követte az új főkapitányt Lotharingiai Károly táborába, részt vett a hadak toborzásában és jelen volt Buda visszavívásánál is.⁴⁹³ Feltehetően ekkor került sor dunántúli kerületi főkapitányhelyettesi kinevezésére is.⁴⁹⁴ Az ostromot követően továbbra is a főkapitány mellett maradt. Levelezésének legérdekesebb darabjai Kanizsa 1688 és 1690 közötti blokádjára vonatkozóan keletkeztek, ugyanis Batthyány távollétében folyamatosan igyekezett tájékoztatni dominuszát az aktuális helyzetről.⁴⁹⁵

491 Pályafutására ld. Iványi 1991. passim., illetve legújabban Ács 2015. passim.

492 Varga 2007. 218. o.

493 Károlyi 1936. 174–176. o.

494 Pálffy 1997. 270. o.

495 Batthyány Kristóf 1685 márciusában – részben Esterházy Pál nyomására –mondott le főkapitányi tisztségeiről. Pálffy 2009. 333–334. o. Batthyány II. Ádám katonai pályafutásáról Tóth Hajnalka írt hiánypótló tanulmányt: Tóth 2012. 36–50. o. Annak ellenére, hogy a blokád fenntartásával Batthyány II. Ádámot bízták meg, többször eltávozott a vár alól. Tóth 2011. 151. o. Kanizsa blokádjára lásd: Szita 1994. 51–124. o., valamint Szita 1995. 53–77. o. Festetics Pál a török alóli felszabadító háború időszakában írt leveleit teljes terjedelemben közölve ld. Mellékletek XIII/4. 35–57. (246–274. o.)

166 Festetics Pál vagyonának egy részét török rabok sarcából szerezte. Mégis, a család biztos anyagi helyzetét második házasságával alapozta meg: 1687. február 2-án Festetics Pál feleségül vette Fitter Erzsébetet, ákosházi Sárkány István, keszthelyi kapitány özvegyét, a násznagy maga Draskovich Miklós⁴⁹⁶ (?–1687) országbíró volt. Felesége révén Dömölkön szerzett birtokokat, ahol kastélyt építtetett, de a házaspár jelentős összegeket fordított további Zala, Vas és Sopron vármegyei javak megvásárlására is.⁴⁹⁷

Festetics Pál a Rákóczi-szabadságharc idején hű maradt az uralkodóhoz. Kerületi főkapitányhelyettesi tisztsége feltehetően Batthyány II. Ádám halálát követően, 1703.

augusztus 26-a után szűnt meg. A Festetics család hatalmának megalapozója 1720. augusztus 20-án hunyt el.⁴⁹⁸

496 Az országbírói tisztséget 1681–1687 között töltötte be. Markó 2006. 277. o.

497 Szabó 1928. 38–41. o.

498 Pálffy 2009. 334. o. és Szabó 1928. 55. o.

167