Ifj. felsőkáldi Káldy Ferenc (1654–1670)

Sajnálatos módon ifj. Káldy Ferenc születési idejét és helyét nem ismerjük, édesapja kiterjedt levelezésében ennek nincsen nyoma.⁴⁷⁸ 1640-ben a grazi jezsuita gimnáziumban tanult.

Batthyány Ádám szolgálatába 1644. június 1-jén került mint continuus udvari familiáris, 4 lóval. 1651-ben immár házi uramként a főúr seregének egyik mezei hadnagyságát vezette.

Keczer János 1654. évi halálát követően Batthyány Ádám őt nevezte ki dunántúli-kerületi főkapitányhelyettesévé. Úgy tűnik, hogy apjával ellentétben az ifjabb Ferenc már nem örvendett akkora megbecsülésnek, mivel nincsen nyoma, hogy a dominusz megtette volna a magánföldesúri haderő főkapitányává is.⁴⁷⁹ Batthyány Ádám 1659-ben bekövetkezett halála után fia, Batthyány Kristóf⁴⁸⁰ (1637–1687) Káldyt megtartotta szolgálatában, vicefőkapitányi kinevezése is megmaradt 1670-ig. Sajnos a források szűkössége miatt nem tudni, hogy miért mondhatott le, vagy cserélte le Batthyány Kristóf Kardos Pálra. Az egyik lehetséges feltételezés, hogy idős kora miatt válhatott meg a tényleges katonai szolgálattól.⁴⁸¹

Noha külön tisztség betöltéséről nincs tudomásunk, Káldy továbbra is aktív Batthyány szervitor maradt. 1683. szeptember végén ő képviselte Batthyány Kristófot Vas vármegye

478 Édesapja leveleiben általában Ferkóként utal fiára. A legtöbb esetben Ferenc fiát közte és Batthyány Ádám közötti hatékonyabb kapcsolattartásra alkalmazta. 1647-ben például arra kérte a dominuszt, hogy fiával küldje le a kapott borról szóló commissiót. MNL OL P 1314 No 23505 Káldy Ferenc levele Batthyány I. Ádámhoz, 1647.

július 4., Szőkefölde.

479 A szervitorként írt leveleire ld. MNL OL P 1314 No 23541–23579.

480 Batthyány Kristóf apjának köszönhetően – annak halála után – megörökölte mind a Kanizsa ellen vetett végek mind pedig a dunántúli kerületi főkapitányi címet. Az Oszmán Birodalom 1683-i támadását követően kényszerűségből átállt a törökök oldalára, ezért tisztségeiből felfüggesztették. Később ugyan kegyelmet kapott, de 1685-ben kénytelen volt lemondani katonai méltóságairól, azokat fia, Batthyány II. Ádám vette át. Pálffy 2013. 57–59. o.

481 Az 1658-as körmendi mustrán nem szerepelt a kapitány szere, de megjelent Káldy Ferenc hadnagysága.

Koltai 2012. 272–274. o. illetve Dominkovits 2003. 191. o. és Pálffy 1997. 270. o. Batthyány I. Ádám temetésén ő vitte a „hadat viselő zászlóját”. Koltai 2012. 474. o.

162 vármegyegyűlésén. A vármegye által kiállított csapatokat a vármegye alispánjával közösen mustrálták meg, ahol komoly vitába is keveredett Batthyány Ádám egyik zászlótartójával, aki hatodmagával nem akart Batthyány Kristóf mezei seregében szolgálni, hanem inkább elszegődtek volna jobb fizetésért a nádorhoz. Azt is kiemelte, hogy Batthyány szolgái közül igen kevesen voltak ott, Salamon Zsigmondon és Sankó Jánoson kívül senkit nem látott. A mustráról készült jegyzéket is felküldte dominuszának.

Kanizsa blokádjában is részt vett, igaz nem katonaként. Egy-két levele maradt fenn ebből az időszakból, amelyekből az tűnik ki, hogy elsődleges feladata a várat körülzáró csapatok élelemmel való ellátása volt. Ő hordatta be és vágatta le az élő állatokat, de még a dohányt is ő szerezte be Batthyány katonasága számára. Káldy még a böjti napokra is ügyelt, felkeresve emiatt Batthyány II. Ádámot⁴⁸² (1662–1703), hogy a helyzetre való tekintettel böjti ételt rendel-e serege számára.⁴⁸³

Ifj. Káldy Ferenc először 1655-ben házasodott meg, amikor feleségül vette Joó Miklós özvegyét, Ferenci Annát. Felesége korán, 1658-ban elhalálozott, így Káldy újra nősült, 1666-ban Tuslán Ferenc özvegyét, Mészáros Máriát vette nőül.

Az apja halála utáni birtokosztást követően övé lett a szőkeföldi udvarház és majorság.

1666. október 29-én zálogba adta a szőkeföldi jószágot 12 000 forintért Széchényi György⁴⁸⁴ (1603?–1695) győri püspöknek, ezzel aláásva apja sok éves küzdelmét a korábbi győri püspökkel. Az összeget alapvetően új birtokok vásárlására fordította. Rendelkezett kisebb birtokokkal Kemesmálon, Besfán, Kisszőlősön, Nárán és Mersén is. 19 év elteltével Káldy a birtokot visszakapta, de a zálogösszeget nem tudta kifizetni, így az 1686. január 1-jén a vasvári káptalan előtt kötött egyezség szerint évente 6%-os kamatot, 720 forintot kellett fizetnie a zálogösszeg letételéig. A kamatot két részletben kellett befizetnie, amit élete végéig meg is tett, de az atyai örökséget élete végéig már nem sikerült visszaváltania. Utódai a birtokot Jaklin Balázs (1644–1695) nyitrai püspöknek adták el 1694-ben.⁴⁸⁵

482 Tóth 2012. 36–50. o.

483 MNL OL P 1314 No 23574 ifj. Káldy Ferenc levele Batthyány II. Ádámhoz, 1688. szeptember 11., Oszmán malma és MNL OL P 1314 No 23575 ifj. Káldy Ferenc levele Batthyány II. Ádámhoz, 1690. február 5., szentmiklósi tábor.

484 Széchényi György 1667-től kalocsai, majd 1685-től halálig esztergomi érsek volt.

485Jaklin Balázs 1691-ben lett nyitrai püspök, egészen 1695. évi halálig.

(http://lexikon.katolikus.hu/J/Jaklin.html, utolsó megtekintés: 2021. április 10.); Varga 1981. 67. és 79–80. o.

163 1692-ben hunyt el, a szombathelyi ferences templomban temették el. Ugyan már ő is csak alig volt képes megőrizni családjának azt a tekintélyét és hatalmát, amelyet apja szerzett a família számára, a család ezt követően gyors hanyatlásnak indult. Az id. Káldy Ferenc mind befolyását, mind vagyonát tekintve esélyes volt, hogy a főnemesség sorába emelkedjen, de fiainak karrierje már nem ívelt olyan erősen felfelé, mint apjuké.

Ifj. Káldy Ferenc utóda Kardos Pál lett 1670-től. Az ő pályafutásáról, szervitori szolgálatáról, valamint családjáról szinte semmilyen információ nem került eddig elő. Annyit tudunk, hogy Körmenden szolgált és egy mezei hadnagyságot vezetett. Feltehetően jelen volt Batthyány Ádám temetésén is. Kerületi főkapitányhelyettesi tisztségét feltehetően akkor vesztette el, amikor Batthyány Kristófot is megfosztották főkapitányi rangjaitól a Thököly Imréhez való átállása miatt. 1695-ben még élt, és továbbra is Körmenden lakott.⁴⁸⁶

486 Pálffy 1997. 270. o. Varga 1981. 70-71. o. és Koltai 2012. 474. o.

164