lfODOU.Nl'I }A~CS DRAMAJA
A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZINHAZBAN·
Nagy érdeklődés előzte meg a kecskeméti Katona József Színház műkö
dését az új színiévad megkezdése előtt. Radványi László, a színház új igaz-gatója teljesen átszervezte a színtársulatot. Emelkedett a színészek, a zene-kar és a műszaki kar létszáma, a műsorterv is gazdag és változatos, így joggal remélhetjük, hogy a színtársulat nagy feladatok megoldására lesz képes. A megnagyobbodott színtársulat az előadások számának· emelésével is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak Kecskeméten és Baján, hanem a tájelő
adásokkal egész megyénkben színvonalas • előadásokban gyönyörködhessék mind jobban megnövekedő és mind igényesebbé váló színházlátogató közön-ségünk. A tervek szerint Kecskeméten é~ Baján 370, a megye területén 310
előadást tartanak. Baján a kecskeméti színiévaddal párhuzamosan már áprilisban megkezdődnek az előadások, és a színiévadot mindkét· városban egy időben fejezik pé. A terv nagyszabású és újszerű, valóban alkalmas arra, hogy felkeltse a színtársulat működése }~ánt az ~rde1flődést. _ .
Az évadnyitó előadás közönsége· nem is csalódott. A szeptember 25-én bemutatott darab, Kodolányi János Földind'Ullás c. drámája nagy sikert aratott.
A nyitó darabnak már a kiválasztása is szerencsés volt. Kodolányi János, aki gyermekéveit az ormánsági Vajszlón töltötte, megdöbbentő erővel
keltette életre az ormánsági parasztok süllyedő világát: egyrészt az egyke pusztítását és a nyomorúság · miatt a parasztságnak a . vallásos szektákba való menekülését, másrészt a németek földéhségét és terjeszkedését. A Pió-kás szülék és a Weintraubok világa volt az Ormánság, ilyeneket az író személyesen ismert. Ezeket a megrázó élményeit sűrítette bele a Föld-indulásba, hogy felébressze a nemzet lelkiismeretét az egyke szörnyű pusztí-tásaira, és a maga írói eszközeivel harcoljon a német elóretQrés · ellen.
A dráma színrev:itele 1939-ben bátor tett volt, harc a fasizmus
előre-törése ellen.· ·
A Földindulást aligha nevezhetjük igazi drámának. Nem az, vagy inkább több annál. A súlyos, tömör mondanivaló szétfeszíti a dráma kereteit, a zárt egység helyett egy falu élete árad szét benne, egy jellegzetesen ormánsági falué, ahol az angyalcsináló· Piókás szülék praktikái miatt örökösök nélkül halnak el a Pintér Dávidok, és ahol a Kántor Jánosok és Julik a maguk módján kénytelenek lázongani a falu szigorú, de hazug erkölcsei ellen. Az
első két felvonás valóban magával sodró erejű, ebben jut kifejezésre az író mondanivalója. Két tömegjelenet, a temetés és a jehovások összejövetele jól,
• mutatja a nagy végleteket. A harmadik felvonás már není tartozik szorosan 120
lCl-{k'11Ái ,f1r1. o-,IJ. 1'1.J;-/1.J '
1
1
11
KISKU!'.-;SJ,.G
az előzőkhöz. Jobb lett volna, ha az író a nézőre bízza a nernzethalállal
fenyegető egyke megoldását.
Ebben az évben a Néphadsereg· Színház újította fel a Földindulást a
főszerepben Páger Antallal, aki 1939-ben is sikerre vitte a. mű előadását.
A felújítás is sikeres volt: kitűnt, hogy Kodolányi drámája az elmúlt 18 év folyamán sem veszített hatásából. Ma már történeti drámának érezzük, egy
letűnt kor dokumentácipjának.
Színházunk prózai együttese ebben a drámában mutatkozott be Kecs-keméten. A bemutató érdekessége volt a Néphadsereg Színház művészei
közül Páger Antal és Berky Lili érdemes művész vendégszereplése. A ven-dégművészek nagy és megtisztelő feladat elé állították színészeinket. Egyrészt át kellett venni a Néphadsereg Színház. rendezését, hagy a vendégművészek könnyen beilleszkedhessenek. az előadásba, másrészt olyan teljesítményt
·kellett nyújtania. a dráma minden szereplőjének, hogy :n:iegállják a helyüket a vendégek mellett is. A helyi és a fővárosi sajtó egyöntetűen megállapította, hogy a vendégművészek alakítása nem „lóg ki" az együttesből, inkább 'a lielybeli színészek nőttek hozzá.
A vendégművészek játékát a budapesti felújítás alkalmával méltatta a sajtó. Páger Antal Kántor János szerepét megindító közvetlenséggel ját-szotta. Kifejező eszközeinek finomságát, őszinte indulatait, ragyogó · realiz-musát mi is megcsodáltuk. A Böbéknét .alakító Berky Lili ízes, remek figurát teremtett. Nem játszotta, hanem élte szerepét. (A vendégek szerepét a tájelőadásokon Mojzes Mária és a Faluszínháztól ide szerződött Surányi Imre vette át.)
Nem maradtak el a vendégművészektől társulatunk tagjai sem. A dráma minden szereplője, a neki való szerepben, tudása legjavát adva illeszkedett be az együttesbe. !gy alakulhatott ki az· előadás egységes stílusa, amelynek megvalósításában Bende Miklós rendeiőnek és Dobák Lajos játékmesternek igen jelentős szerepe van. A darab előadásának egységes stílusát és az igényes előadást a fővárosi színikritika is elismerte. Szépek voltak Bozó Gyula díszletei is. A díszletezésben a fővárosi színház díszletterveihez
alkal-•nazk'odott, de az I. felvonás 1. díszletét a naturalista elemek elhagyásával a realizmu~nak megfelelően egyszerűsítette.
Kántorné Juli szerepében; a Győrből ide szerződött Labancz . Borbála nyújtott egyenletes, szép alakítást. Bebizonyította, hogy a nagy hősnők után az anyaság jogaiért küzdő, gyei'mekét sirató és emberi boldogságra vágyó
egyszerű asszony alakját i~ élettel tudja megtölteni. Gyulai Antal a fiata-lokkal összeütköző„Böbék Samu: szerepét a tőle megszokott elmélyüléssel és beleéléssel, de néh:ol kissé teátráfüan játszotta meg. Hegedűs Erzsébet eddigi jó alakításai mellé méltán sorolható mostani alakítása. A néző előtt ellen-szenves Piókás szülét, az ábrázolt alak igazi · lényegét ragadva meg, mind külsejével, mind pedig belső tulajdonságaival hitelesen alakította.
Az epizódszerepek alakítói is jól megállták a helyüket. A boldt>gtalansá-gában a jehovások közé lépő fiatal parasztasszony, Fekete Zsuzsi alakját Bodó Györgyi keltette életre nagy beleéléssel, szerepét aprólékosan kidol-gozva, de taglejtéseiben, mozdulataiban túlmenve a realista színjátszás követelményein. Jánoky Sándor a birtokokat vevő sváb paraszt, Weintraub ellenszenves alakját jól játszotta meg. Temes Gábor a magzatelhajtás ellen
küzdő falusi orvost alakította hitelesen. Jól kidolgozott epizódszerep volt a
121
/1 / ;
J_J
1
KISKUNSAG
fiatal Vízváry Júlia Mári nénije. Dobák Lajos, a Néphadsereg Színháztól ide szerződött fiatal, tehetséges színészünk olyan tökéletesen alakította Simon Péter szektás prédikátort, hogy ezzel teremtette meg a szektás gyüle-kezet hiteles légkörét. Ugyanilyen hiteles alakítást nyújtott az első felvonás temetési jelenetében a református pap szerepében Németh József.
Dicséret illeti meg ötvös Margitot, Zóni Gyulát, T. Szabó Lászlót, a szektások alakítóit, valamint Kovács Istvánt (bíró) és Jávor Antalt (kisbíró) az első felvonás deszkázási jelenetéért. Budai László jó volt a szikkadt, számító Kistót villanásnyi szerepében. A kis Szilárdi István Józsika szere-pében a gyermekszínészektől várható, de jóval az átlagon felüli teljesítményt
nyújtotta. , ·
A Földindulás előadásának nagy sikere arra kötelezi színtársulatunkat, hogy a megkezdett útról ne térjen le. Az előző évek színészvándorlásai után olyan összeszokott színészgárda állandósuljon, amely nagy és szép fel-adatokat tud igényesen, művészien megoldani. Ennek a lehetősége megvan, ezt a Népakarat színibírálója is elismerte: ,,Színvonalas, szép előadást láttunk, amelyben nyoma sincs az egykori „vidéki" íznek - író művét művészek
tolmácsolták művésziesen. Éreztük belőle: együttés érlelődik a kecskeméti színházban."
* *
Sajnos, a jó kezdet nem folytatódott. Színházunk következő felújítása, A kertész kutyája, Lope de Vegának, a spanyol nemzeti dráma megteremtő
jének majd 350 évvel ezelőtt írt vígjátéka felfogásban és előadásban egy-aránt visszaesést mutat. A kitűnő színpadismerettel, sziporkázóan ötletesen megírt, komoly társadalmi mondanivalójú verses vígjátékot, amely mint kamaradarab élt sokáig színpadainkon, zenés vígjátéknak alakították át, nyilván azzal a szándékkal, hogy előadási idejét megnyújtsák. Az eredetileg gyorsan pergő darab mondanivalóját is meghamisították ezzel a könnyű
fajsúlyú szórakoztatás érdekében. Gyökössy Zsolt rendezőt terheli a felelős
ség, amiért nem fogta egybe biztos kézzel az egyes szereplők alakítását.
A dalbetétek és az öncélú mókázások miatt szétfolyt a fiatal özvegy Diana grófné szerepe, pedig Fogarassy Mária tehetsége legjavát igyekezett nyújtani.
Emiatt Bicskei Károly sem a darab szellemében játszotta Teodoro írnok szerepét. Csorba István Tristan inasa sem az a furfangos szolga volt, aki-:
nek alakja évszázadokig élt az európai színpadokon. A leghitelesebb Lope de Vega-i alakítást Süle Géza nyújtotta Ludovico gróf kis szerepében.
Megemlítjük azt is, hogy aki az eredeti darabot nem ismeri, jól elszóra-kozhat az előadáson. De ha igényességre, l¾ közönség ízlésének nevelésére, a színházat látogató közönség számának gyarapítására, nem pedig olcsó szórakoztatási lehetőségre törekszünk, akkor feltétlenül káros az ilyen
előadás.
/ '
122
1
minden tudományának birtokában Kodolányi János legújabb hatalmas
A_
,S-,.S •.;,.,./1i11LLA,1,
tsmerte azokat ,,a féltve őrzött, regénYének a címe ez, amely Mózes ~ ~ l i ' V ~ pusztító anyagokat ~. amelyekkel történetét beszéli el Rabbi Jochanan akár egész hegyoldalakat lehetett ben oeula rabbi nevében, jelezve ez- Mózes az istenJelen~ben mzes(l.lt, felrobbantani", m euel hozta létre a zel, hogy sokszor merít a talmudi és egyesek kijelentették, .,ahogy szolpl- Sinai-hegy Jelenségeit.mldrásl hagyományokból ls, meg tán tuk eddig i.tenilnket, Jákob, Jizchok Egy írónak kétségtelenül joga van azt 18, hogy nem mindenben fedik az és Abrahám lltenét, úgy iszolgáljuk a feltételezni, hogy az egyiptomia~ !~-elmondottak az (ró saját, egyéni vé- te Istenedet is", mire &Z\ltán az egye- mertek ily erőket, azokat valaki jo-leményét. E:t persze nem blztoe, csak ~get áldozattal pecsételték meg, a hlszemOen alkalmazhatta is az: eli:,e-egy a bizonyos: a klnyllatkoztatisban ezen mindnyájan mrtvettek, azok azélés szerint; ha ellenben bibliai,, hlv6 ember, akár katolikus. akár pro- i's akik Baél Szalont, Bali Mótot, tehát _ szerintünk _ Igaz ~ény- ; testáns, avagy mohamedán legyen, Bdl Adadot, Baél An•tot, Aaerátot r6l ván szó, nem fogadhatjuk el a · nem érthet mindenben egyet az elbe- vagy Dán-élt, a blka képében ábrá• magyará:zatot, mert a szentírás két- . néléa szellemével éa felfogásával. zolt Holdiatent tisztelték. Ez már je- ségtelenfll tévedne, u~ants ~lágo-Nincsen jogom ICodolánYit, mint írót lentós lépés volt az Egy imádásának san Isten közvetlen közreműködésé
bírálnom; egészen távol áll tölem lea- helyreáll!túa felé." nek tulajdonftja eme jelenségeket.
kisebb mértékben Is bántani; sokkal UgyanUYen önkényeaen racionalista Ugyanía teljesen önkényes a hegyet jobban tisztelem éa becsülöm ezt a magyarázat a tllz él telh6oazlopé 11. eltakaró felhőt s annak sötétségét nagy és rokonszenves f,:ónkat. Hall- A Szentrrú izerlnt ,,az Ur vonult jelképesen magyariznl, mintha az gatni azonban, úgy érzem, nem sza- előttük, hogy mutuaa aa: utat. nappal caupi\n Mózes elragadtatását és ré-bad, a kinyilatkoztatásban teljeué&- telh&azlopban, éjjel mea tú~zlop- vületét jelentené.
gel hlv6 felfogás nevében el
k,u
ban, hogy vér.érelje 6ket u uton, Míg a rabbi sokat fáradozik a SI-mondanom. amit ebből a szempont- mind a két napszakon" (E~. 13., 21). nai jelen■égekkel, feltíin6 rövidség-ból helytelennek tartok. A rabbi szerint ez nem lehetett mú, gel és általánosságban beszéli el a Mindjárt azt, hogy Móze.t a rabbi mint egy Mózea '1tal kéazftett .. ~blöa biblia által oly hosszan elmondott t~z szerint a fáraó leányának törvényte- bronz-1erpeny6'\ amelyben a köz!S■ egylptomJ csapást • amelyekr~l len fia, akl egy héber katonatilzttól iszent tUzet éJJel-nappal tApláltAk. Az u&Yanazon szellemben kijelenti:származik, s a NOusba helyezés csu- ősi Qépek a vándorlás közben valóban ,,nem volt csoda, hanem at emberi pán misztifikáció; ennek a Szent(rla magukkal vitték a tGiet, ez azonban lelkek állapotAnak, ember és „ ter-világosan ellenemond. Igaz. hogy Mó- nem lehet azonoa a nappal hatalmas mészet kapcsolatának egyenes
kovet-;:ea az egyiptomi udvarban nevelke- felh6, éjjel vU,attó tÜZ!)IZ}op ,ran4nt kezmlrtye .. , soha, aoha Mór.es Ilyen
·dett és megismerte annak minden jelentkezó tstenl jelenléttel. A Szent- fatent nem szolgált volna. Leköpte, bölc~ességét. Valószínű, hogy az fráa világosan elmondja, hOIY ez az kinevette volna ezt az Istent". A egyiptomi papoknok volt ezoterikus, oszlop, mialatt a nép táborozott, a Szentlrás igazmondásával szegesen mások ellíU el nem árulható tudorná- szent sátor felett lebe1ett. de a látor ellenkezik az ilyen beszéd, a Biblia
gondolatban, aligha volt azonban pan- ma,yarázni nem tudunk, miután rintUnk a Slnainál, a rabbi szerint teista. Mózes - a rabbi szerint - minden mb, terméaetea értelmezés Mitanniban, KtsAzslában történt -megértette, hogy .. ~ ember tudatán lehetetlennek látazlk. Ezért kétségte- 1atennmr-ldnyllatkoztatlssal sem.
kívül nem Jéte?.ik
semmJ.
·& vllil ki- lenül el ltell utasítanunk a Sinai- Helytelen, önkényes magyartzat a tágulása azonos a . tudetkl~'8á•
hel)'n6l tört6nt l■tenjelenés raclona- Johve istennév ma&Yarizata 1:S, val összehúzódása a tudatnak I■ten- llita magyaruatát II. Rendben van, mely szerint eredetlle« Já-hev4h volt, be 'való visszasúrúsödésé~l, ■' hoo a s!nai nem tbhinY6, bár a rabbi amelyben Heváh az Egl Asszonyt je-ez a két tolyan:iat nem folyik aem aea
helyen ezt mintha áWtaná (II. lentené. Jahve a ,,havah" vagy „ha-térben. sem 112 ldc5bén, csak a nyelv 398), rnisutt uonban te&adJa (II. jah'' tee mrmazéka és ,,létezőt" je-kénytelen folyamatnak nevezni". 4315), ellen kell vwont mobdAnunk lent. U,zyanígy téves az a felfogás Is,"Leg~öb~ igazságként azt tanulta annak a felfogbnak, mely u 1s~enl hov Móze■ .,előbb-utóbb meg akart Mózes• bögy a2 ember él a kozmoaz lt&vetlen me,nytlv4nul6at; mint „Vt• mlntetnl minden áldozatot"; e felfo-egy'! ~z obellazk csúcsa viazent „a sári csodllt" elutu[tJa, ,.mintha bi- 11ás semmi mú, mint protestáns el-há~as isteni egységet jelenti"; en- zony üten ilyen ea46zökre ssorulna". Jenszenv az áldozattal szemben. Az nek olvasás.akoc esetleg akArl\ány em- Nem I ~ a1')t'U1 ilyen, eszközökre, dkor egyetlen néoe •em tudta elkép-berben az a gondolat ia felkel, hO&Y hanem néha az emberek, a llyenk?r. 1elnl a valli\at áldozat nélkül, ~
az egyiptomiak ismerték a Szenthá- meatt>rWnhetnek az ltyen ~ák 1s, ó112övetségi áldozatokat Dedig - a romság titkát. MereakovazklJ Jut az A valócácot a biblia. JnondJa el: kinyilatkoztatásban hiv6k szerint -eszünkbe aki az Istenek születésében menny<Iardsek hallatszottak, villá- fppen a biblia apróra e16frJa f'5 a keresztény Glória szöveaét ealP- rnok clk6ztak, ·fii fölötte sara felhő mindennapi bemutatásukat kötelez6-tomi papok ajkára adja. . fo~a el a heJJYet,
az
egész Sinai- v6 teui. . .A srentlró.si racionalista módon hegy s,ed1& filltöleöU (Ex. 19. 18-IB). Mit sem akarunk levonni Kodolá-magyarázó újkori kutatók vélemé- Igazin suta rnaaartsatot Ad K:Odolá- nyl fról érdemelb61. Ast is el kell nyei széles termeten elfogadásra ta- nyl naplója: M62Jel az egyiptomiak lsrnemUnk: Kodolányi egy rossz n6t 16lnak Rabbi Jochanan előtt. A tör- - - aehol nem szól az.istenhit ellen, sőt