iteles adat nincsen arról, hogy vajon Karcag neve honnan, és kitől származik.
Egyesek szerint egy ilyen nevű személy-től kapta a nevét. Dr. Soós Adorján így ír erről:
„1407-ben történik említés bizonyos Karzagh János nevű kunról, aki mint királyi kiküldött szerepelt bizonyos határjárási ügyben. Karzagh János neve mögött a kun nemzet egyik ősi nem-zetségneve rejtőzhetik, amit valószínűvé tesz az a körülmény, hogy a Karcag szó az őstörök nyelvekben is megtalálható. Valószínű tehát, hogy a Karzagh-család e szálláshely névadó nemzetsége lehetett és ennek alapján feltételez-hetjük, hogy Karcagtelke már a XIII. sz. utolsó évtizedeiben is fennállott.”
Egy másik teória szerint a település neve ere-detileg egy török eredetű, valószínűleg kun személynév. A nyelvészetileg eredeztetett név a pusztai róka, vagyis Qarsaq.
Sokáig Kardszag Új Szállás néven emleget-ték és írták le oklevelekben, de térképeken is.
Ezt arra vezeti vissza néhány kutató, hogy a te-lepülés határában lévő kovácsműhelyben edzet-ték, kovácsolták a kardokat s ennek a szagáról kapta a Kardszag nevet. S az Új Szállás toldalé-kot a többszöri visszatelepedés után, amikor is egy új helyen alapították meg a városukat, va-gyis egy új szállást hoztak létre.
Neves kutatók és helytörténészek elemezték Karcag nevének eredetét. Úgy vélem, mindenki azt fogadja el, amelyik hozzá valamilyen érzelmi szempontból közelebb áll. Nekem személy szerint az utóbbi, a Kardszag tetszik, de ez is csak azért, mert sokkal romantikusabb, mint a másik kettő.
Karcag történelmi múltja a Varró család tör-ténete szempontjából fontos, hiszen ésszerű, hogy megismerhessük azt a környezetet, azt a kisugárzást, amely körülvette az ide érkezőket, az itt letelepedőket. Nyilván volt valami indok arra, hogy miért éppen itt, és miért nem máshol akarta leélni életét a befogadott kun közösség.
Elsősorban gondolom a táj növényzete a nomád állattartók számára lehetett fontos és a védeke-zés szempontjából viszont a mocsaras, nádas vidék, melyre az ellenség nehezebben juthatott be. Sík területen egy vár felépítése nem lett vol-na célszerű, ugyavol-nakkor a mocsaras, ingoványos határ mindennél nagyobb biztonságot adott. Ez
egy ideig így is volt, de egy nagyobb hadjárat ellen ez se adott megfelelő védelmet. A külön-böző hordák, a nagyobb katonaságot igénylő háborúk, a tatárok, majd végül a törökök tizedel-ték meg a lakosságot, akik végül kénytelenek voltak elmenekülni biztosabb területekre.
A hely adottságai azonban visszacsábították őket, amint biztonságosabbnak tűnt a politikai helyzet. A környéken kisebb nagyon kun telepü-lések morzsolódtak fel a különböző csatározá-sokban, valamint a martalócok kegyetlenkedései következtében. A Karcagra újra visszatérő ku-nok is nyilván ezekből a kisebb települések még jobban kihangsúlyozták azzal, hogy nevü-ket megtoldották még jelzőkkel is.
Pecsétlenyomat (1704)
Nagy Kun Kardszag Új Szállása nevet hasz-nálnak leveleken, kérvényeken, jegyzőkönyvek lapjain. Az 1704-ben készült pecsétlenyomatán, melynek közepén egy bárány látható, a követke-ző felirat olvasható: NAGY NEMZ. KUNSÁGI KARCZAG V. SZALLASA PECSÉT 1704.
Ha úgy kívánta az érdekük, maradtak ők csak alázatos és szegény szolgák. Amikor viszont az utókor számára jegyeztek fel valamit, vagy olyan levelet fogalmaztak, amelyben igenis ki akarták hangsúlyozni múltjukat, eredetüket és büszkeségüket, akkor nem fukarkodtak a jel-zőkkel. Ilyenkor Nagy Kun Kardszag, vagy Nagy Kun Kardszag Új Szállás néven mutatkoz-tak be.
H
Karczag Uyszállása, IV. Károly oklevelében, melyben mezővárosi jogot adományoz (1734)
Mi Privilegizált Nagy Kun Kardszag Uj Szállása Városának… (1782)
Nagy Kun Kardszag (1769)
(Alázatos Szegény Szolgái Kardszag (1768)
Kardszag (1770)
Kard=szagh=új=Szállás (1760)
Arra azonban mindenkor vigyáztak, hogy so-ha ne hivalkodjanak feleslegesen. Ez természe-tesen függött attól a személytől is, aki megfo-galmazta a leveleket, a jegyzőkönyveket. Ilyen beosztásban volt Varró István az 1700-as évek közepén s a későbbi évtizedekben fia János, aki szintén nótáriusként, végezte munkáját. Ők na-gyon jól tudták, hogy mikor milyen módon fe-jezzék ki városuk büszkeségét, vagy szerénysé-gét. Ugyanakkor függött a városnév leírása a kor helyesírási szabályaitól, illetve a nyelvhelyesség divatjától is. Ha megnézzük az eredeti doku-mentumokat akkor egy ilyen sorozat jön létre:
1506: Karczaghwyzallasa, 1513: Karchag-Wyzalas, 1567: Kardszaguyszalas, 1571: Kar-szag Újszallás, 1596: Karczagh uy Szállás, 1699: Karzaguyszallas, 1766: Karczagújszállás, 1796: Kardszag, Új Szállás és Karszag, 1801:
Kardszag-Új-Szállás, 1828: Kardszag Új Szál-lás, 1837: Karcszag, 1854: Karczag-Újszállás,
1879: Karczag, 1910: Karczag, 1935: Karcag.
Visszatérve a Kardszag jelentésre és használatára, nekem az a véleményem, hogy nem véletlenül használhatták így a város nevét. Jól képzett nótári-usok, megfelelő nyelvtani ismeretekkel rendelkez-tek, ezért nem szabad kétségbe vonni leírt szavaik, mondataik, kifejezéseik helyességét. A kisebb ki-igazítások, amelyek az évszázadok során történtek, csak kis mértékben változtattak meg egy-egy kife-jezést, vagy szót. A cz, a ts használata lett egyértelműsítve, vagyis ma úgy írjuk le, ahogyan mondjuk, illetve halljuk, vagyis c-nek és cs-nek.
Mint tapasztaltuk, Karcag nevét többféleképpen írták. Ez így történt az útleírásokban is. Nézzük meg, mit is ír Vályi András professzor a MA-GYAR ORSZÁGNAK LEÍRÁSA című könyvé-ben, 1799-ben: KARDSZAG UJ SZÁLLÁS
Nagy Kun szabad, első és legnépesebb mező Város a’ nagy Kún kerületben, fekszik a’ Tiszá-ból ki szakadó Hortobágy vizéhez nem messze, Debreczenhez nap kelet felé 6 mérföldnyire, lakossai leg inkább reformátusok, mint egy 40 nemzetség katolikusok és görögök is, a’ lelkek száma közel 10.000-re számláltatik. Régente Kartszag más helyen dél felé feküdt, melly régi helye most is Kardszag Teleknek neveztetik, a’
múltt században nagyobb részét rabságra vitték a’ lakosoknak az Ozmanok, kikért az othon meg maradott 78 lakosok sokat fizettek, 1698-dikban közel százat váltottak ki a’ rabságból, ’s ezek szaporították meg újjont a’ Várost. Apa Vára Szigeténél történt viaskodások, melly Kardszagi veszedelemnek emlékezetét a’ ma is látható halmotska emlékezetben tartya. 1793-dikban el rontatván a’ régi torony, egy kő találtatott ben-ne, e’ fel irattal HF STEFAN HUNIAY 1633.
Határbéli fölgye 3 szakaszra osztatott, egyik a’
szállás vagy tanya föld, melly szántással, és kaszállással szüntelen használtatik, a’ más kettő pedig változtatva úgaróltatik, fölgye gazdagon termő, lapossain nádat is kaszállnak, fájuk nints, kert borok, ’s gyümöltsök elég terem,
piatzok Debretzenben, Miskoltzon, és Egerben, szarvas marháikat leg inkább helyben lévő vá-sárjaikban adgyák el.”
Kardszag Új Szállás leírása Vályi könyvében Karcag történelme gazdag minden szempont-ból. Kezdve a honfoglalás korának gondjaival:
templomépítés és vallás, helyhez kötöttség és földművelés. A folytonos harcok és küzdelmek.
A tatárok és egyéb hordák zaklatásai. A kunok betelepítése. A török megszállás. A terület zá-logba adása, majd a megváltása. A vallás gya-korlásának korlátozása. A járványok és betegsé-gek. A küzdelem az elemekkel, a természettel.
Küzdelem a politikával, az elnyomással, a kato-nai megszállással.
Folyamatosan nyögtek az önként vállalt köl-csönök visszafizetésének terhe alatt és a kivetett adók miatt. De voltak olyan elvárások is, ame-lyeket nem lehetett kikerülni, megtagadni. A feljegyzésekben talált érdekességek bemutatják azokat a kötelességeket, amelyek ma már na-gyon furcsának tűnnek. Ilyen volt a katonák ellá-tása. Az ellátás azonban nemcsak szállás és étel volt, hanem az ital, vagyis a bor, a pálinka.
Mindezzel persze el is kellett számolni, hiszen kiadásként szerepelt a költségvetésben.
Minden kommenttár nélkül olvassuk el befeje-zésül az 1760-ban feljegyzett kiadásokat, mely Kardszag Új Város lakóit terhelte, kezdve a verbu-válásnál használt „biztató Bor”-ral, melyet köve-tett a hús, de nem hiányozhatott a pálinka se.
Borok a toborzáshoz