Kapcsolat a harmadik országok felügyeleti hatóságaival

Mindeddig a dolgozatban túlnyomó részt az EU felügyeleti hatóságainak egymás közötti együttműködéséről volt szó. A felügyeleti együttműködésnek ugyanakkor nem kevésbé fontos részét alkotja az EU felügyeleti hatóságok nem EU felügyeleti hatóságokkal való együttműködése. Míg azonban az előbbire vonatkozóan a direktíva és a rendelet nagyon részletes szabályokat állapít meg, a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való kapcsolat jóval kevésbé szabályozott.

A CRDIV lényegében összesen csak két cikkben foglalkozik a harmadik országokkal való együttműködésről (47-48. cikk), és annak részleteit sem határozza meg pontosan. A direktíva azt az alapszabályt mondja ki, hogy az EU-n kívül bejegyzett hitelintézetek EU-ban létesítendő fióktelepeire azok tevékenységének megkezdésekor vagy folytatásakor a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezőbb bánásmódot eredményeznek, mint amelyben azoknak a hitelintézeteknek a fióktelepei részesülnek, amelyek központi irodája az EU-ban van. Az ilyen

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

fiókengedélyeket a Bizottságnak és az EBA-nak is be kell jelenteni. Az EU egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokban hozzájárulhat olyan rendelkezések alkalmazásához, amelyek harmadik országban központi irodával rendelkező valamely hitelintézet fióktelepei számára azonos bánásmódot biztosítanak az EU egész területén. Ilyen megállapodás azonban eddig még nem született.

A tagállamok és az EBA csak abban az esetben köthetnek információcserét előíró együttműködési megállapodásokat harmadik országok felügyeleti hatóságaival vagy harmadik országbeli hatóságokkal vagy szervekkel, ha a közölt információkra olyan garancia vonatkozik, amelynek keretében a szakmai titoktartási követelmények legalább olyan szigorúak, mint a CRDIV vonatkozó részeiben meghatározottak. Ha ez a feltétel teljesül, akkor a harmadik ország felügyeleti hatóságát a felügyeleti kollégium működésébe is be lehet vonni.

Harmadik országból származó hitelintézet esetében meg kell vizsgálni, hogy a székhelyéül szolgáló ország szabályozása és a felügyeleti hatóság gyakorlata egyenértékű-e a CRDIV-ben leírt összevont alapú felügyelés szabályaival. Az ekvivalencia vizsgálatot az érintett felügyeleti hatóság folytatja le, de az EBA a vizsgálathoz szempontokat határozhat meg. Ha a harmadik ország összevont felügyelés szempontjából nem tekinthető ekvivalensnek, akkor egyéb módszereket kell alkalmazni annak érdekében, hogy az összevont felügyelés megfelelő szinten működjön, ideértve akár azt is, hogy előírják az adott intézmény számára, hogy az EU területén belül holding vállalatot létesítsen.

A makroprudenciális felügyeleti hatóság rendszerkockázati tőkepuffert harmadik országban fennálló kitettségek vonatkozásában is előírhat, de ebben az esetben erről a harmadik ország felügyeleti hatóságát értesíteni kell.

A harmadik országbeli kitettségekre vonatkozó anticiklikus pufferrátákra az ESRB ajánlást fogalmazhat meg.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

A harmadik országokkal való kapcsolat egyik legjelentősebb problémája, hogy a CRDIV nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy a CRR követelményeit kell-e, és ha igen, hogyan, a harmadik országból érkező fióktelepekre alkalmazni. Elméletben a CRR az ilyen fióktelepekre nem alkalmazható, mivel nincs olyan EU szabály, amely a fióktelepekre tőkekövetelményt írna elő. Számos országban azonban, így például Magyarországon is, a nemzeti jogszabály tartalmaz olyan követelményt, hogy a harmadik ország fióktelepének létesítésekor a működéséhez dotációs tőkét kell rendelkezésre bocsátani. Ha van dotációs tőkekövetelmény, akkor viszont azt már fel lehet használni arra, hogy prudenciális korlátok is kerüljenek annak alapján meghatározásra.

Jelenleg azonban az EU országok gyakorlata teljesen eltérő ebben a kérdésben. Görögországban, Portugáliában Magyarországhoz hasonlóan létezik dotációs tőkekövetelmény és ez képezi a prudenciális korlátok számítási alapját. Romániában és Bulgáriában nincs dotációs tőkekövetelmény, bár ez utóbbinál a felügyeleti hatóság rendszeresen ellenőrzi a fiókoknál a likviditást és az eszközminőséget. Az Egyesült Királyságban a Prudential Regulatory Authority egyedi engedélyt ad ki, amelynek során megengedheti, hogy a prudenciális korlátok alapja az anyavállalat tőkéje legyen, de ezt csak vállalati hitelezésnél engedik meg. Ha egy fiók túl nagyra nőne, akkor kérnék, hogy alakuljon át leányvállalattá. A probléma rendezése érdekében a Prudential Regulatory Authority 2014-ben külön felügyeleti anyagban tette közzé, hogy milyen módon végzi a harmadik országból érkező bankfiókok engedélyezését és felügyeletét (PRA, 2014).

Jól látható, hogy az EU harmadik országokból érkező fiókokkal szembeni szabályozása a jelenlegihez képest jóval nagyobb harmonizációt igényelne.

Amennyiben az EU egységes belső piacára belép egy olyan szereplő, amelynek

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

a prudenciális szabályai jelentősen eltérnek a helyben létesített piaci szereplőkétől, az káros hatással van a verseny tisztaságára.

Magyarország számára azért is érdekes a kérdés, mert 2014 végén megalakult a Bank of China fióktelepe. A hitelintézeti törvény pedig olyan szabályokkal egészült ki 2015 elejétől, amely alapján az MNB mentesítheti a harmadik országból érkező fióktelepet egyes, CRR-ben meghatározott prudenciális követelmények alól.