A CEBS létrehozatala és tevékenysége

A 90-es években felgyorsult pénzügyi innovációk és a pénzügyi tevékenység egyre gyorsabb fejlődése egyértelműen igényelte a gyors szabályozói fejlődést is. Több esetben előfordult azonban, hogy az EU nem tudott elég gyorsan reagálni a szabályozói kihívásokra és egy-egy direktíva kidolgozása és végleges elfogadása túl hosszú időt vett igénybe. Minél gyorsabban próbáltak reagálni a szabályozók egy-egy innovációra, a piaci szereplők annál több olyan terméket, eljárást és szervezeti fejlesztést hajtottak végre annak érdekében, hogy meg tudják kerülni az aktuális piaci szabályokat.

Miután a gyors direktíva alkotásra vonatkozó igények elsősorban a tőkepiacon jelentkeztek, ezért Lámfalussy Sándor (Alexander Lamfalussy) vezetésével létrehozták az úgynevezett Bölcsek Tanácsát, amelynek az volt a feladata, hogy javaslatokat tegyen a folyamat gyorsítására. A Bölcsek Tanácsa végül egy olyan javaslatot tett le az asztalra, amely alapján kettébontották a pénzügyminisztériumok, illetve a felügyeleti szervek képviselői által alkotott bizottságokat, és ez utóbbi keretében létrehozták a CESR-t, amelyet másképpen harmadik szintű bizottságnak is neveztek (Európai Bizottság, 2001).

Ettől a lépéstől azt várták a javaslattevők, hogy a felügyeleti hatóságok képviselői, akik közvetlenül értesülnek a tőkepiacokon fennálló problémákról, tudatában vannak a beavatkozás gyorsaságának szükségességének, illetve

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

rendelkeznek azokkal a szakmai képességekkel, amelyek a hatékony megoldás kidolgozását igénylik, egymás között gyorsan szakmai egyetértésre juthatnak, és az ily módon szakmai konszenzust jelentő tervezetet már az EU többi fóruma is gyorsabban tudja elfogadni.

Ezt a gondolatot az EU-n belül annyira jónak minősítették, hogy nemcsak a tőkepiacra, hanem a hitelintézetekre és a biztosító intézményekre is érvényesítették. Ennek megfelelően került létrehozásra a CEBS, illetve a biztosítási területen a CEIOPS.

Az új struktúrának megfelelően készült már a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság új tőkemegfelelési ajánlásának (Bázel II) európai szintű átvételére vonatkozó direktíva tervezet kidolgozása is 2004 és 2006 között. A CEBS azonban nem csak a direktíva szövegének kialakításában kapott szerepet, hanem annak értelmezésében is. A direktívák ugyanis több esetben nem kellően egyértelműen rögzítik a követelményeket, ugyanakkor közös európai érdek az, hogy az egyes országokban ne csak a szabályozás szövege, hanem az ahhoz kapcsolódó felügyeleti jogértelmezés, illetve felügyeleti gyakorlat is azonos legyen. A CEBS ezért több olyan anyagot dolgozott ki, amelyek a bázeli 2. pillér (felügyeleti felülvizsgálati folyamat) egyes pontjaihoz határoznak meg olyan közös felügyeleti sztenderdeket, amelyek bár a direktívában nem jelennek meg, de a felügyeleti hatóságok a CEBS keretében közösen megállapodtak azok alkalmazásáról. Így a nemzeti felügyeleteknek működésük során már nem csak a direktívák szövegét kellett alapul venniük, hanem meg kellett feleljenek a CEBS által kidolgozott és közzétett felügyeleti sztenderdeknek is.

A felügyeleti együttműködés témakörét a CEBS annyira jelentősnek találta, hogy külön ajánlást is közzétett róla. A CEBS 2006 januárjában fogadta el és tette közzé a "Guidelines for Co-operation between Consolidating Supervisors and Host Supervisors" elnevezésű, GL09 számot viselő ajánlását (CEBS, 2006). Az ajánlás részleteiben is taglalja a hazai és fogadó felügyeleti

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

hatóságok közötti együttműködést, megkülönböztetve azt a leányvállalatok és a fiókok eseteiben. Ennek az az oka, hogy a leányvállalatok és a fiókok esetében eltérő a hazai és a fogadó országok szerepe, melyet az alábbi táblázat mutat be.

1. ábra: A hazai és fogadó hatáskörök összehasonlítása (Forrás:

NOTE FOR THE EFC AD HOC WORKING GROUP, Home/host issues, Európai Bizottság, Belső piaci igazgatóság)

Az ajánlás a CRD vonatkozó cikkelyeiben foglalt, a felügyeletek közötti együttműködésre vonatkozó szabályokból indult ki, és azokhoz adott részletes gyakorlati útmutatást. Az információmegosztásra a következő általános elveket állapította meg az anyag:

- Az információáramlásnak kétirányúnak kell lennie. Ennek az elvnek a kimondása különösen a kisebb országok számára volt fontos, hiszen nem csak azért van szükség az együttműködésre, hogy az anyaország szerinti felügyelet a fogadó országoktól minden információt megkapjon, hanem ennek fordított irányba is működnie kell.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

- Az információáramlásnak arányosnak és kockázat orientáltnak kell lennie, vagyis el kell kerülni azt, hogy felesleges és túl sok elfoglaltságot jelentő értéktelen információ kerüljön átadásra.

- Amennyire csak lehet, az információ átadásnak spontánnak kell lennie, vagyis akkor kell az információt átadni, amikor arra a másik félnek szüksége lehet.

A CRD és maga az ajánlás is megkülönbözteti egymástól az "essential"

vagyis alapvető, és a releváns információkat. Az alapvető információkat a felügyeleti hatóságuk saját szándékuk alapján adják át más felügyeleti hatóságnak, a releváns információk átadása viszont a másik felügyeleti hatóság kérésére történik. Az ajánlás tételesen meghatározza, hogy melyek azok az alapvető információk, amelyekről a felügyeleteknek értesíteniük kell egymást.

Így például a home felügyeletnek információt kell küldenie a fogadó felügyeleteknek az alábbiakról:

- a csoport struktúrájában bekövetkezett lényeges változások,

- a csoport felügyeletébe bevont felügyeleti hatóságok körében történt változás,

- tőkekövetelmények alkalmazási szintje,

- azokról a kedvezőtlen változásokról, amelyek a csoport egészére kihatással lehetnek (pl. csoporton belüli ügyletek, pénzügyi helyzet romlása, feltárt csalások, felügyelet által hozott komolyabb intézkedések stb.)

Ehhez hasonlóan kerülnek részletezésre azok az információk is, amelyeket a fogadó felügyeletnek kell a home felügyelet részére megküldeni, amelyek hasonlóak a fentiekben részletezett információkhoz azzal az eltéréssel, hogy azok a csoport egy leányvállalatánál merültek fel, de a csoport egészére is hatással lehetnek.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

A hazai és a fogadó felügyeleti hatóságok közötti információ áramlás azonban továbbra sem teljesen problémamentes, ami elsősorban abból származik, hogy mindkét típusú felügyeleti hatóság a saját nemzeti kormánya felé tartozik elszámolási kötelezettséggel, és kevesebb fontosságot tulajdonít a döntéseinek a más országok pénzügyi piacaira vonatkozó hatásainak.

D’Hulster ezen kívül további tényezőket is megemlít, amelyek akadályozzák a valóban hatékony információ megosztást (pl. eltérő mandátumok, vagy a bankcsőd toleranciájában való eltérések, terminológiai, jogszabályi különbségek, erőforrásbeli eltérések) (D’Hulster, 2011).