EU nemzeti felügyeleti hatóságainak együttműködése a CRD IV és a CRR

Az 1978-ban kiadott első bankdirektíva ugyan általános szabályként kimondta már, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok működjenek együtt, de az együttműködés részleteiről még nem rendelkezett. 35 évvel később, a CRDIV, a CRR, illetve az ezekhez kapcsolódó végrehajtási sztenderdek, valamint EBA ajánlások ennél jóval részletesebbek lettek. A jelenleg hatályos EU előírások szerint az együttműködés a következő főbb területeken valósul meg:

a) A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén belül folytatott együttműködés

A nemzeti felügyeleti hatóságok ügyelnek a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlat közelítésére (konvergencia). Ennek érdekében az illetékes hatóságok együttműködnek, különösen az egymás közötti, valamint az ESFS más tagjaira is kiterjedő megfelelő és megbízható információáramlás biztosítása terén. Részt vesznek az EBA tevékenységeiben és adott esetben a

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

felügyeleti kollégiumokban; mindent elkövetnek azért, hogy megfeleljenek az EBA által kibocsátott iránymutatásoknak és ajánlásoknak, valamint reagáljanak az ESRB által kiadott figyelmeztetésekre és ajánlásokra; szorosan együttműködnek az ESRB-val; nemzeti megbízatásaik nem akadályozhatják az EBA vagy az ESRB tagjaként, a CRDIV és a CRR alapján elvégzendő feladatok ellátását.

b) Előzetes konzultáció más tagállamok illetékes hatóságaival

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tevékenységének engedélyezését megelőzően a nemzeti felügyeleti hatóságnak konzultálnia kell más tagállam felügyeleti hatóságával, ha annak hatáskörébe tartozó intézmény is érintett az engedély kérelemben (pl. tulajdonosként). A nemzeti felügyeleti hatóságok konzultációt folytatnak egymással különösen az ugyanazon csoporthoz tartozó másik szervezet részvényesei alkalmasságának, valamint a vállalkozás vezetésében részt vevő vezető testületi tagok jó hírnevének és tapasztalatának értékelése során. Az illetékes hatóságoknak át kell adniuk egymásnak a részvényesek alkalmasságára, valamint a vezető testületi tagok jó hírnevére és tapasztalatára vonatkozó információkat. Ugyanezen elv vonatkozik a fióktelep létesítésére valamint az engedélyek visszavonására is.

c) Együttműködés részesedés szerzés esetén

Mivel hitelintézetben és befektetési vállalkozásban való részesedés szerzése a meghatározott határok felett engedélyköteles, ezért ezen engedélyek megadása során is együttműködésre van szükség. Az együttműködés részleteire vonatkozóan az EBA végrehajtási sztenderdet dolgoz ki, ami majd bizottsági rendelet formájában fog megjelenni.

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

d) Együttműködés fióktelep felügyelete során

Az EU-ban már engedéllyel rendelkező hitelintézet más tagállamban való fióktelep létesítése esetén ezt a szándékát bejelenti a hazai felügyeleti hatóságának, aki erről értesíti a fogadó felügyeleti hatóságot. Amennyiben a fogadó felügyeleti hatóság három hónapig nem emel kifogást a fióktelep létesítése ellen, akkor azt a hitelintézet végrehajthatja és megkezdheti a tevékenységet. Általános szabályként a hazai felügyeleti hatóság felelős a fióktelep megfelelő működéséért, de a CRDIV a fogadó felügyeletet is felruházza azzal a joggal, hogy ha nem elégedett a hazai felügyeleti hatóság tevékenységével, akkor vészhelyzet esetén maga is szankciókat alkalmazhasson a fióktelep ellen. Amennyiben ilyen intézkedések vagy azok elmaradása miatt a felügyeletek között nézet különbség alakul ki, az EBA egy mediációs eljárás keretében próbál meg egyezséget kialakítani. A fogadó felügyeleti hatóságnak lehetővé kell tennie az anyaország szerinti felügyelet számára, hogy az a fióktelepnél helyszíni ellenőrzést végezhessen. A fióktelepek kapcsán speciális az együttműködés a rendszerszinten jelentős fióktelepek esetében, amelyeknél a fogadó felügyeleti hatóság kérheti, hogy az anyaország szerinti felügyelet vonja be a hitelintézeti csoport felügyelésére kialakított kollégium munkájába.

e) Együttműködés az intézmények prudenciális felügyelete során

Általános szabályként a CRDIV kimondja, hogy az illetékes hatóságok kölcsönösen ellátják egymást az ilyen intézmények irányítására és tulajdoni viszonyaira vonatkozó minden információval, amely várhatóan megkönnyíti felügyeletüket és az engedélyezési feltételek vizsgálatát, továbbá minden olyan információval, amely feltehetőleg megkönnyíti az ilyen intézmények ellenőrzését, különös tekintettel a likviditásra, a szolvenciára, betétgaranciára, a nagykockázatok vállalásának korlátozására, az intézmény rendszerkockázatát potenciálisan befolyásoló egyéb tényezőkre, az

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

adminisztratív és számviteli eljárásokra és belső ellenőrzési mechanizmusokra.

Az EBA az információcsere részleteire végrehajtási sztenderd tervezetet dolgoz ki. A csoport felügyeletében érintett hatóságok elfogadnak egy felügyeleti vizsgálati programot, amely alapján megtörténhet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében előírandó többlet tőkekövetelmény és egyedi likviditási követelmény megállapítása. Ezen döntések meghozatala az úgynevezett közös döntési folyamat keretében születik meg, amelynek során a hazai felügyeleti hatóság vezetésével a hatóságok megállapodnak egymással az intézményre csoport, illetve egyedi szinten előírandó követelményekben.

Az érintett hatóságok együttműködnek egymással a csoport kapcsán végzendő felügyeleti stressz teszt vonatkozásában is.

Vészhelyzet esetén az érintett felügyeleti hatóságokat azonnal tájékoztatni kell.

A felügyeleti kollégiumok működésének alapszabályait maga a CRDIV tartalmazza, a részletszabályokat az EBA végrehajtási sztenderd tervezetként dolgozza ki.

f) Tőkepufferek előírása

A CRDIV a makroprudenciális eszköztár kialakítása érdekében lehetőséget ad a nemzeti makroprudenciális hatóságok számára tőkepuffer előírások meghozatalára. Négy féle tőkepuffer előírására van lehetőség, a tőkefenntartási puffer, az intézmény specifikus anticiklikus tőkepuffer, a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre előírható tőkepuffer valamint a rendszerkockázati tőkepuffer. A tőkepufferek esetében a koordinációs szerepkört nem az EBA, hanem az ESRB tölti be, ami azzal magyarázható, hogy ez nem a mikro, hanem a makroprudenciális hatóságok hatáskörébe tartozó kérdés.

A tőkefenntartási és az anticiklikus tőkepuffer esetében viszonylag egyszerűek a tájékoztatási követelmények, itt lényegében a tagállami

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

hatóságoknak csak tájékoztatniuk kell az EBA-t és az ESRB-t. Az együttműködési eljárás a rendszerkockázati tőkepuffer esetében a legrészletesebb. Ennek részben az az oka, hogy ez a típusú tőkepuffer adja a legnagyobb lehetőséget az egyedi, tagállami kockázatok figyelembe vételére és ezáltal az általános EU szintű tőkekövetelménytől való eltérésre, részben pedig azért, mert az egyik tagállam által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffert a kölcsönösség keretében más tagállam is előírhatja a saját hitelintézetei által a másik országban vállalt kockázati kitettségek tekintetében.

A 3 %-ot meghaladó rendszerkockázati tőkepuffer megállapítása vagy a követelmény ilyen módosítása előtt az illetékes hatóságnak vagy a kijelölt hatóságnak értesítenie kell a Bizottságot, az ESRB-t, az EBA-t és az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait. Amennyiben a nemzeti makroprudenciális felügyelet 3 % és 5 % közötti értékben kívánja megállapítani a rendszerkockázati tőkepuffert, a tőkepuffert megállapító tagállam illetékes hatósága vagy kijelölt hatósága minden esetben köteles erről értesíteni a Bizottságot, és az intézkedések meghozatalához meg kell várnia annak véleményét. Amennyiben a Bizottság véleményében ellenzi a lépést, a tőkepuffert megállapító tagállam illetékes hatósága vagy kijelölt hatósága köteles a véleménynek megfelelően eljárni, vagy ellenkező esetben döntésének okait indokolni.

Jól látható a fentiekből, hogy a korábban csak a mikroprudenciális felügyeleti hatóságokra vonatkoztatott együttműködési szabályok új szereplővel egészülnek ki, a makroprudenciális felügyeleti szerepkört ellátó hatósággal. Mivel ez egy új hatósági szerepkör, ezért pontos felmérés még nem adható, de az EU tagállamaiban ezt a szerepkört vagy a jegybank vagy egy külön erre a célra létrehozott, a jegybank, a mikroprudenciális felügyeleti hatóság valamint a pénzügyminisztérium és akár a betétvédelmi funkciót ellátó szerv bevonásával kialakított bizottság látja el. A szanálási direktíva

Click to BUY NOW!

.tracker-software.c Click to BUY NOW!

.tracker-software.c

elfogadásával még tovább bővül ez a kör, mert vészhelyzetek esetén immár az illetékes szanálási hatósággal is együtt kell működni. Magyarországon ez a helyzet viszonylag egyszerűen kezelhető, hiszen hazánkban a Magyar Nemzeti Bank látja el a mikroprudenciális és makroprudenciális felügyeleti szerepkört is, illetve szanálási hatóságként is az MNB lett kijelölve.