Kapacitás kihasználtság

A kibocsátás rövid távú ingadozásaiban jelent˝os szerepet játszhat a kapacitás-kihasználtság. Ennek oka az, hogy a t˝okeállomány és foglalkoztatás alkal-mazkodása viszonylag lassú. A foglalkoztatottság esetében részben a kere-sési költségek, részben pedig a munkaer˝opiaci szabályozás lassítják le az alkalmazkodást. Ezért a vállalatok - átmeneti sokkok esetén - könnyebben alkalmazkodnak meglév˝o kapacitásaik intenzitásának változtatásával. Ah-hoz, hogy a termelékenységet megfelel˝oen mérjük, szükséges tehát figyelem-be venni a kapacitás-kihasználtságot is.

Nehézséget jelent, hogy nem létezik olyan mutató, amely nemzetgazdasági szinten mérné a tényez˝ok kihasználtságát. A szakirodalom azonban több kö-zelít˝o mér˝oszámot is javasol, amelyek közül hármat használunk a továbbiak-ban. A következ˝okben röviden számba vesszük a különböz˝o mutatószámok el˝onyeit és hátrányait, majd bemutatjuk, hogy miként állítjuk el˝o ezekb˝ol a kapacitás-kihasználtság nemzetgazdasági mér˝oszámát.

Az Eurostat adatbázisában található vállalati konjunktúrafelmérés tartalmaz közvetlen kérdést a kapacitás kihasználtságra nézve.⁸ Sajnos a válaszadók köre csak az ipari termelésben részt vev˝o cégek, ezért a lényegesen nagyobb szolgáltató szektorra csak feltevésekkel tudunk következtetni. Mindazonáltal ez az egyik mutató, amely véleményünk szerint közelíti a teljes gazdaságra vonatkozó adatot. A továbbiakban a nyers adat átlagától vett logaritmikus (százalékos) eltérést használjuk.

Következtethetünk a kapacitás-kihasználtságra közvetett forrásokból is. Egy nyilvánvaló mutató a ledolgozott munkaórák száma lenne. A gyakorlatban

71

azonban a munkaórák meglehet˝osen keveset változnak, mint azt azt a 2.1.

ábra mutatja. Ennek oka valószín ˝uleg az, hogy az emberek többsége fix óra-számban dolgozik, amely a vállalatok számára nem könnyen alakítható. Ehe-lyett az a valószín ˝ubb, hogy a fix munkaid˝oben elvégzett munka intenzitása alkalmazkodik - sajnos ennek igazolására nincsenek adataink.

Végül gyakran használt közvetett mutatószám az energiafelhasználás.⁹ En-nek el˝onye az, hogy jól megfigyelhet˝o, és az egész nemzetgazdaságot jellemz˝o mutató. Az energiafelhasználás akkor méri jól a kapacitás-kihasználtságot, ha - legalábbis rövid távon - egyenesen arányos a vállalatok tényleges ter-melési idejével. A sokféle energiafelhasználási mutató közül a teljes-, il-letve villamos-energia fogyasztást használjuk a továbbiakban. Ezek id˝oso-ra nem stacioner: a gazdasági növekedéssel, változatlan termelési struk-túra mellett az energiafelhasználás is növekszik. Ugyanakkor a szolgálta-tó szektor súlyának növekedésével, illetve az energia hatékonyabb termelé-si módok terjedésével a fajlagos felhasználás csökken. E két hatás ered˝o-je id˝oszakonként és fejlettségi szintt˝ol függ˝oen változó. Mindezek alapján kapacitás-kihasználtsági mutatóként a Hodrick-Prescott sz ˝ur˝ovel el˝oállított ciklikus változást használjuk. A sz ˝ur˝ot 1990-2013 között, az éves frekvenci-ának megfelel˝oen 100-as simítási paraméterrel futtattuk. A transzformációt az eredeti id˝osorok logaritmusán végezzük, így a kapott ciklikus komponens százalékos eltérést jelent.

A három mutató meglehet˝osen jól együtt mozog, de egyes években vannak el-térések. Mivel elméleti alapon nem tudjuk megmondani, hogy melyik közelíti jobban a tényleges aggregált kapacitás-kihasználtságot, ezért végleges mér˝o-számként egyszer ˝uen a három id˝osor átlagát vesszük. A 3.5ábra mutatja az eredményeket a két országcsoport esetében. A konjunktúramutató

alapvet˝o-72

en együtt mozog a nyolc gazdaságban, különösen a 2008-2009-es pénzügyi válság idején egyértelm ˝u az országok közötti szoros kapcsolat. Ugyanakkor mutatónk megragadja azokat az epizódokat is, amelyekben egyes gazdasá-gokról tudjuk, hogy másként viselkedtek. Lengyelországot például sokkal kevésbé sújtotta a válság, ennek megfelel˝oen az általunk számolt kapacitás-kihasználtság kevésbé esik 2009-ben, és magasabb szinten marad 2014-ig, mint a többi gazdaságban. Németországban a válság els˝o éve er˝os csökke-nést mutat, utána viszont a kapacitás-kihasználtság gyorsabban visszatért normális szintjére, mint például Franciaországban. Szintén megragadja mu-tatónk Magyarország er˝osebb visszaesését 2012-ben. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy bár nem lehetséges tökéletes mér˝oszámot el˝oállítani, muta-tónk megfelel˝oen ragadja meg a kapacitás-kihasználtság ciklikus változásait.

Jegyzetek

1U.S. Department of Commerce. Bureau of Economic Analysis. Fixed Assets and Con-sumer Durable Goods in the United States, 1925–97. Washington, DC: U.S. Government Printing Office, September, 2003.

2http://www.euklems.net/

3http://www.rug.nl/research/ggdc/data/pwt/v80/capital_labor_and_tfp_in_pwt80.pdf

4Az adott id˝oszakra a foglalkoztatottság nem áll rendelkezésre iskolázottság szerinti bon-tásban, ezért a munkainput változásában csak a munkaórák és a foglalkoztatottak számá-nak változását vesszük figyelembe. A két adatsort a Penn World Table tartalmazza.

5A PWT és az Eurostat számai annyiban különböznek egymástól, hogy az utóbbi már az ESA 2010 alapján készült, ami némileg magasabb számokat eredményez. Az Eurostat id˝osor

73

16. ábra. A kapacitás-kihasználtság származtatott mutatója

1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

0.9 0.95 1

1.05 Nyugat Európa

AUT DEU FRA GBR

1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

0.9 0.95 1

1.05 Visegrádi országok

CZE HUN POL SVK

Az ábra a kapacitás-kihasználtság származtatott mér˝oszámát mutatja, ami a teljes és villamosenergia felhasználás ciklikus komponenseinek, valamint az ipari kapacitáskihasználtságnak a súlyozatlan átlaga.

Forrás: Eurostat és saját számítás.

74

értékei kb. 5%-al magasabbak a PWT id˝osornál 1995 után. Mivel a PWT adatokat csak az 1995-ös kezdeti érték kiszámításához használtuk, az 1995-2013 közötti t˝okeállomány nagyságára a módszertan váltás hatása elhanyagolható.

6Az általunk számolt csökkenés nagyon hasonló a Pula (2003)-as, illetve Darvas és Simn (1999)-es tanulmányaiban kapott értékekhez.

7Karabarbounis és Neiman (2014)-es tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy a t˝o-kejavak árcsökkenése és a munkajövedelmek GDP-n belüli részesedésének sok országban megfigyelt csökkenése között összefüggés lehet.

8http://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-datasets/-/TEIBS070

9http://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-datasets/-/TEN00095

75