1 Módszertan és stilizált tények
1.1. Országok és adatok
1.1.2. Gazdasági növekedés
Az alapfogalmak tisztázása után nézzük meg, hogy miként alakult az a nyolc ország GDP növekedése. A felhasznált id˝osorok a fentebb bevezetett TED adatbázisból származnak, az éves láncindexszált reál kibocsátást az XRGDP változóval mérjük. Ez a 2014-es nominális GDP-t használja bázisnak, és ehhez képest vezeti vissza az id˝osort a fentebb definiált növekedési lánc se-gítségével. A bázisév adatai USA dollárban vannak kifejezve, piaci deviza-árfolyamot használva. Az országok közötti GDP szintek összehasonlítását a következ˝o részben tárgyaljuk részletesen, a GDP országokon belüli id˝obeli alakulásánál a bázis év mértékegységének nincs jelent˝osége. A gazdasági tel-jesítményt definiálhatjuk az ország teljes kibocsátására nézve, vagy pedig egy f˝ore vetítve. Ebben a fejezetben az utóbbit használjuk, mivel az egy f ˝ore jutó GDP jobb mér˝oszáma az anyagi jólétnek. Ennek el˝oállításához a kibocsátást a teljes népességet mér˝oPOP változóval osztjuk el.
A nyugat-európai országok egy f˝ore jutó reál GDP-jének 1950-2014 közötti alakulását a 3 ábra mutatja. Látható, hogy bár jelent˝os éves ingadozások mellett, de a hosszú távú tendencia mindegyik országban az egyenletes, sta-bil növekedés. A mintában szerepl˝o 64 év alatt az egy f˝ore jutó kibocsátás kb. ötszörösére n˝ott. Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy Franciaország-ban az 1980-as évekt˝ol lassulás, Nagy-BritanniáFranciaország-ban pedig az 1990-es évekt˝ol gyorsulás figyelhet˝o meg.
18
3. ábra. A reál GDP id˝osorai
1960 1980 2000
0 20 40
60 Ausztria
1960 1980 2000
0 20 40
60 Franciaország
1960 1980 2000
0 20 40
60 Németország
1960 1980 2000
0 20 40
60 Nagy-Britannia
Forrás: Total Economy Database, The Conference Board, https://www.conference-board.org/data/economydatabase/.
19
4. ábra. A reál GDP id˝osorai (1990 = 100)
1960 1980 2000
0 5 10 15
20 Csehország
1960 1980 2000
0 5 10 15
20 Magyarország
1960 1980 2000
0 5 10 15
20 Lengyelország
1960 1980 2000
0 5 10 15
20 Szlovákia
Forrás: Total Economy Database, The Conference Board, https://www.conference-board.org/data/economydatabase/.
20
A visegrádi országok teljesítménye valamelyest más képet mutat (1.1.2ábra).
A rendszerváltás el˝ott viszonylag stabil - bár lassuló - magyar és cseh növe-kedést látunk, Lengyelországban viszont már az 1980-as években visszaesés figyelhet˝o meg (Szlovákia rendszerváltás el˝ott id˝osora túl rövid ahhoz, hogy érdemi következtetéseket vonhassunk le). A rendszerváltás els˝o évei minden-hol jelent˝os visszaesést mutatnak: Szlovákia esetében ez elérte a 20%-ot, és Magyarországon is kb. 15%-al esett az egy f˝ore jutó kibocsátás 3 év alatt.
Lengyelország átmeneti recessziója látszólag kisebb volt, de ez a lengyel gaz-daság 80-as évekbeli válságának tudható be. Felmerül természetesen a kér-dés, hogy a rendszerváltás el˝otti – 1990-el véget ér˝o – gazdasági teljesítmény mennyiben mérhet˝o össze a kés˝obbiekkel. A torz árrendszer, az alacsony min˝oség ˝u termékek, a fogyasztási jószágok alárendeltsége miatt feltehet˝oen megbízhatatlanok a tervgazdasági mutatószámok. Az mindenesetre megkér-d˝ojelezhetetlen, hogy a rendszerváltás drasztikusan csökken˝o foglalkoztatott-ságot hozott (lásd kés˝obb), és ebb˝ol következ˝oen a termelés visszaesésének ténye – ha nem is mértéke, vagy pontos jóléti hatása – egyértelm ˝u.
A nyolc ország növekedésér˝ol és a növekedés változékonyságáról a1.1.2tábla közöl összefoglaló adatokat. Hat ország esetében az egész id˝oszakra (1951-2014) vannak adataink, míg Csehország és Szlovákia esetében a minta rö-videbb (1970-2014, illetve 1984-2014). A mutatókat kiszámoljuk a rendel-kezésre álló minta egészére, illetve három részperiódusra: 1951-1970, 1971-1990, illetve 1998-2014. A visegrádi országok rendszerváltás utáni teljesít-ményének mérését nehezíti az 1990-1992 közötti, átalakuláshoz köt˝od˝o mély recesszió és az utána elinduló gyors korrekció. Feltételezhet˝o ugyanakkor, hogy 1998-ra ez a kezdeti megrázkódtatásból adódó hatás már megsz ˝unt.
Ráadásul mivel a kés˝obbiekben egyébként is az 1998-2014 közötti id˝oszakot
21
fogjuk részletesen vizsgálni, harmadik mintaperiódusunknak ezt a szakaszt használjuk. Végül a táblázat utolsó két oszlopában láthatóak a teljes mintára vonatkozó statisztikák is.
1. táblázat. Növekedési statisztikák
1950-1970 1970-1990 1998-2014 1950-2014 Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
AUT 4.99 2.74 3.02 2.50 1.50 1.77 3.02 2.50
DEU 5.64 2.85 2.96 2.88 1.35 2.27 2.96 2.88
FRA 4.03 1.34 2.29 1.90 0.83 1.56 2.29 1.90
GBR 2.23 1.59 1.96 1.89 1.46 1.99 1.96 1.89
CZE* - - 1.99 3.12 2.35 2.91 1.99 3.12
HUN 3.65 3.41 2.10 3.55 2.31 2.86 2.10 3.55
POL 3.03 2.25 2.60 3.41 3.80 1.60 2.60 3.41
SVK** - - 2.56 4.98 3.46 3.55 2.56 4.98
* Az adatsor kezdete 1970.
** Az adatsor kezdete 1985.
Forrás: Total Economy Database és saját számítások.
Számos érdekes tényt figyelhetünk meg a táblázatban. A nyugat-európai or-szágokban a leggyorsabb növekedést az els˝o id˝oszakban látjuk. Ennek ma-gyarázata els˝osorban az, hogy a második világháború utáni újjáépítési id˝o-szak - az 1950-es és 1960-as évek - átmenetileg gyorsabb növekedést, kon-vergenciát eredményezett. Különösen er˝osen látható ez a háború által job-ban sújtott országokjob-ban, míg Nagy-Britanniájob-ban a hatás lényegesen kisebb.
A feltételes konvergencia jelenségével és elméleti hátterével kés˝obb részlete-sebben is foglalkozunk majd. Viszonylag gyorsan növekedett 1951-1970 kö-zött Lengyelország és Magyarország is, de Ausztriával, Németországgal, illetve Franciaországgal összevetve ez a lemaradás id˝oszaka volt. 1971-1990 között mindegyik ország jelent˝osen lassult, a visegrádi országok lassabb
növekedé-22
se azonban megmaradt. Adataink tehát nem támasztják alá azt a vélekedést, hogy a rendszerváltás el˝otti id˝oszakban a visegrádi országok bármennyire is felzárkóztak volna Nyugat-Európa sikeres gazdaságaihoz.
A rendszerváltás el˝otti évtizedekkel szemben az utolsó, 1998 utáni id˝oszak a visegrádi országok felzárkózását hozta. Mind a négy régiós ország gyorsab-ban növekedett, mint a nyugat-európai gazdaságok, annak ellenére is, hogy a 2008-2011-es pénzügyi válság is része a periódusnak. Különösen gyors volt Lengyelország és Szlovákia növekedése, míg Csehország és Magyaror-szág szerényebb mértékben zárkózott fel. Ugyanakkor még ez utóbbi két országra is igaz, hogy gazdasági teljesítményük felülmúlta az 1970-1990-es id˝oszakot, míg a nyugat-európai országok esetében ennek a fordítottja igaz.
Összességében azt látjuk, hogy a rendszerváltás növekedési fordulatot hozott a visegrádi országok számára. Ezek a megállapítások érvényben maradnak akkor is, ha az utolsó id˝oszakot 1998 helyett 1995-ben kezdjük.
Ejtsünk néhány szót a gazdasági növekedés volatilitásáról is. Ez mind az egész id˝oszakban, mind az egyes alperiódusokban nagyobb volt a visegrádi országokban, mint a nyugat-európai gazdaságokban. Ezt a tényt is részlete-sebben fogjuk kés˝obb vizsgálni: mi az oka annak, hogy felzárkózó gazdasá-gokban a növekedés nemcsak gyorsabb, de változékonyabb is, mint a fejlett országokban.