2 Munkainput és munkajövedelem
2.2. Iskolázottság, népesség, munkapiac, emberi t˝ oket˝oke
A gazdasági növekedés és fejl˝odés elméleti és empirikus megközelítésében központi szerepet játszik az emberi t˝oke. A munkavállalók tudása és ké-pességei elér˝oek egymástól, továbbá a munkaer˝o összességében megteste-sül˝o tudás változik id˝oben, illetve különbözik országok között. Az emberi t˝oke figyelembe vételéhez a növekedési és fejlettségi számvitelben arra van szükségünk, hogy ezt a heterogén tudást - az emberi t˝okét - egy aggregált mutatószámmá s ˝urítsük. Ennek leggyakoribb módja az, hogy a termelésben felhasznált emberi t˝okét a népesség átlagos iskolázottsága függvényének te-kintjük (Caselli, 2005). Barro és Lee adatbázisa2 (Barro és Lee, 2013) öt éves id˝oközönként tartalmaz iskolai végzettség adatokat a világ országainak na-gyobb részére. Az emberi t˝oke gyakran használt mér˝oszáma az iskolai éveket transzformálja oly módon, hogy a magasabb végzettséghez magasabb ter-melékenységet feltételez. Ezt a kapcsolatot egy mikroökonómiai becsléseken alapuló megtérülési rátákat használó függvénnyel számszer ˝usíti.
A mi megközelítésünk is ezt a módszertant használja, két fontos kiegészítés-sel. Egyrészt megmutatjuk, hogy a különböz˝o iskolai végzettséggel rendelke-z˝ok foglalkoztatottsága nagyon eltér˝o egymástól. Félrevezet˝o tehát a népesség átlagos képzettségét használni a teljes munkainput számításánál, mert a fog-lalkoztatottak átlagos végzettsége jellemz˝oen magasabb. Másrészt eltérés van a teljes munkaid˝oben és részmunkaid˝oben alkalmazottak átlagos végzettsége
40
között is, tehát nem csak a foglalkoztatottság, de az átlagos munkaórák szá-ma is függ az emberi t˝okét˝ol. Ebben a részben bemutatjuk azokat a stilizált tényeket, amelyek alátámasztják a megfogalmazott állításokat. A következ˝o részben pedig ismertetjük azt a módszertant, amelynek segítségével figyelem-be tudjuk venni a munkapiac képzettség szerinti heterogenitását.
Az iskolai végzettség szerinti adatokat az Eurostat honlapjáról töltjük le. Az Európai Unió minden országában lekérdezett Munkaer˝ofelmérés (Labor Force Survey, EU-LFS) tartalmazza a népesség, illetve a foglalkoztatottak számát elvégzett iskolai évek és teljes- vagy részmunkaid˝os foglalkoztatás szerinti bontásban. Az összes szükséges adat mind a nyolc országra 1998-t˝ol elérhet˝o éves szinten.3 A következ˝o id˝osorokat használjuk: lfsa_pgaed a népesség , illetve lfsa_epgaed a foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása. Az utóbbi adatforrásban meg tudjuk különböztetni a foglalkoztatottak számát nem csak iskolai végzettség, hanem a foglalkoztatottság jellege (rész- vagy teljes munkaid˝os) szerint is.
Az EU-LFS három csoportot különböztet meg iskolai végzettség alapján: ezek az érettségivel nem rendelkez˝ok (ISCED 2011, 0-2), az érettségizettek (ISCED 2011, 0-3, illetve a fels˝ofokú végzettség ˝uek (ISCED 2011, 5-8). A további-akban a kategóriákra az „alsó”, „közép”, és „fels˝o” jelz˝oket fogjuk használ-ni. Németország és Nagy-Britannia esetében az 1998-as adatok hiányoznak, ezeket lineárisan interpoláljuk az 1997-es és 1999-es adatok segítségével. A releváns népesség - a korábbi, aggregált adatokhoz hasonlóan - a 15-64 éves korosztály.
Az iskolázottság alakulását a népességen belül a2.2ábra mutatja, az id˝oszak elejét (1998) és végét (2014) összehasonlítva. Jól látható, hogy minden
or-41
9. ábra. A népesség összetétele iskolai végzettség szerint
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.1 0.2 0.3 0.4
0.5 Alsófok
1998 2014
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.2 0.4 0.6
0.8 Középfok
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.1 0.2 0.3 0.4
Az ábra a népesség iskolai végzettség szerinti összetételét mutatja a 16-64 éves korcsoportban.
Forrás: Eurostat és saját számítás.
42
szágban növekedett az átlagos képzettség: az alsófokú végzettség ˝uek aránya csökkent, a fels˝ofokúak aránya n˝ott, míg a középfokúaké lényegében válto-zatlan maradt. Az országok között jelent˝os különbségek vannak, de ezek nem köt˝odnek nyilvánvalóan a gazdasági fejlettséghez. Franciaországban és Nagy-Britanniában a legmagasabb a fels˝ofokúak aránya, de ugyanitt szintén sok az alsófokú végzettség ˝u. Ezzel szemben a visegrádi országokban kevesebb a diplomás és az alsófokú végzettség ˝u, de több az érettségizett.
A következ˝o, 2.2 ábrán a foglalkoztatási rátát láthatjuk id˝oszak és iskolai végzettség szerint. Minden országra igaz, hogy az alacsonyan képzettek fog-lalkoztatottsága lényegesen alacsonyabb, mint a magasan képzetteké. Az alsófokúak foglalkoztatási rátája átlagosan 40%, míg a diplomásoké 80%. Az érettségizettek a két véglet között, de a diplomásokhoz közelebb helyezkednek el. Érdekes, hogy az országok közötti heterogenitás jelent˝os, de szinte kizáró-lag az alacsonyan képzettek között látható: Nagy-Britanniában az alsófokúak foglalkoztatottsága kétszerese a szlovák szintnek. Általában is jellemz˝o, hogy a magasabb nyugat-európai foglalkoztatottság leginkább ennek a különbség-nek tulajdonítható. Végül érdemes megjegyezni, hogy a foglalkoztatási ráták id˝oben meglehet˝osen stabilak. A foglalkoztatási ráták figyelembe vétele az emberi t˝oke számításánál tehát az országok közötti összehasonlításnál lé-nyeges, de egy adott ország növekedési számvitelénél kevésbé fontos.
Végül nézzük meg, hogy miként oszlik meg a részmunkaid˝osök száma kép-zettség szerint. A 2.2 ábra tanulsága az, hogy mind országok között, mind id˝oben jelent˝os heterogenitás figyelhet˝o meg ebben a mutatóban. Robusz-tus tény, hogy a részmunkaid˝osök aránya az alsófokú végzettség ˝uek között a legmagasabb. Ugyanakkor nagyon nagyok az országok közötti eltérések:
2014-ben ez a szám Németországban 35%, míg Magyarországon 10%.
Rá-43
10. ábra. Foglalkoztatottsági ráta és iskolai végzettség
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.2 0.4 0.6 0.8
1 Alsófok
1998 2014
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.2 0.4 0.6 0.8
1 Középfok
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1
Az ábra a foglalkoztatottsági rátát mutatja iskolai végzettség szerinti bontásban, a 16-64 éves korcsoportban.
Forrás: Eurostat és saját számítás.
44
11. ábra. Részmunkaid˝osök aránya iskolázottság szerint
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.1 0.2 0.3
0.4 Alsófok
1998 2014
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.1 0.2 0.3
0.4 Középfok
CZE DEU FRA HUN AUT POL SVK GBR
0 0.1 0.2 0.3 0.4
Az ábra a részmunkaid˝osök arányát az összes foglalkoztatotton belül, iskolai végzettség szerinti bontásban, a 16-64 éves korcsoportban.
Forrás: Eurostat és saját számítás.
45
adásul Németországban a diplomás részmunkaid˝osök aránya is 20%, míg Magyarországon 5%. Az el˝oz˝o ábrától eltér˝oen a részmunkaid˝o elterjedtsé-ge általában magasabb Nyugat-Európában, és a visegrádi országok hátránya nem koncentrálódik az alacsonyan képzettek között.
A részmunkaid˝o fontossága id˝oben is változott, legalábbis egyes országok-ban. Különösen a nyugat-európai gazdaságokban n˝ott meg a részmunkások aránya, átlagosan 10 százalékponttal 1998 és 2014 között. A visegrádi orszá-gokban egyedül Szlovákiában láthatunk jelent˝os növekedést az alacsonyan képzettek között. Ennek oka valószín ˝uleg a szlovákiai közmunka program felfutása a munkanélküliek között, akik részmunkaid˝osként szerepelnek a felmérésben (Scharle, 2015).
Összegezve a munkapiaci fejleményeket, a következ˝oket látjuk:
1. A nyugat-európai foglalkoztatottság magasabb, mint a visegrádi orszá-gokban, és 1998-2014 között gyorsabban növekedett.
2. Ennek egyik f˝o oka a részmunkaid˝os foglalkoztatottság terjedése, ami részben magyarázza az átlagos munkaid˝o csökkenését is.
3. A visegrádi országokban különösen az alacsonyabb végzettség ˝uek fog-lalkoztatottsága alacsony Nyugat-Európához képest.
4. A visegrádi országokban a részmunkaid˝o minden végzettségi kategóriá-ban lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európákategóriá-ban.
Ezek azok a tények, amelyek alapján az aggregált kibocsátásban megjelen˝o teljes munkainput helyes számításához figyelembe kell venni a munkaórák és a foglalkoztatás végzettségi kategóriák szerinti bontását. A következ˝okben ennek részleteit mutatjuk be.
46