Fejl˝ odési szimulációk

Az korábbi fejezetekben már igyekeztünk számszer ˝usíteni a visegrádi orszá-gok, és különösen Magyarország, konvergencia tartalékait Németországhoz képest. Érdemes itt is kiszámolnunk, hogy a munka- és t˝okepiaci ékek

151

31. ábra. T˝okeadók és t˝okepiaci ék

Az ábra a t˝okepiaci éket és a t˝okejövedelem implicit adókulcsát hasonlítja össze.

Forrás:Eurostat és saját számítás.

152

csökkentésével mekkora többlet növekedést várhatnánk. A termelési oldalra koncentrálunk: a munkapiaci ék mellett a t˝okepiaci éket fogjuk változtat-ni. A hitelezési ék a háztartások fogyasztás-simításában játszik szerepet, de a GDP szintjét nem befolyásolja. Mivel fejezetünkben a tényez˝opiacokra fókuszáltunk, a termelékenység szintjét nem változtatjuk. Korábban már lát-tuk, hogy a régió lemaradása els˝osorban az alacsonyabb termelékenységnek tudható be. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a tényez˝opiacok hatéko-nyabb m ˝uködése - a termelékenység adott szintje mellett - mennyivel növelné a kibocsátást.

Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy a tényez˝opiaci torzítások csökke-nése egy részpiacon várhatóan mindkét termelési tényez˝o felhasználását nö-velné. Ennek oka az, hogy a t˝oke és a munka kiegészít˝ok. Ha a munka határterméke n˝o, ez ösztönzi a t˝okeberuházást is, és természetesen ugyan-ez igaz a másik irányban is. Korábbi növekedési számviteli gyakorlatunk, amelyben azonosítottuk a relatív munka- és t˝okefelhasználás szerepét a Né-metországhoz viszonyított lemaradásban, nem válaszolta meg azt a kérdést, hogy milyen tényez˝ok vannak a különbségek mögött. Mostani számítása-ink egy lépéssel közelebb visznek a válaszhoz, mivel rávilágítanak arra, hogy melyik tényez˝o piacán kell keresnünk a magyarázatot.

Az ékek csökkentésének hatását a következ˝oképpen számítjuk ki. Feltételez-zük, hogy a négy visegrádi országban az ékek 2014-es szintje a hosszú tá-vú egyensúlyi érték. Ezek után egyenként, majd együttesen csökkentjük az ékek állandósult állapotbeli mértékét egy referencia szintre. Végül kiszámol-juk, hogy a csökkentett torzítások melletti kibocsátás és tényez˝ofelhasználás miként viszonyul az eredeti, 2014-es szintekhez.

153

Formailag [6.6] rendszer egyenleteit használjuk, idézzük fel ezeket a teljesség kedvéért:

1−τ¯^l= χ¯c^y 1−α

¯l 1−¯l 1 + ¯τ^k= α/¯k^y + 1−δ

1 + ¯r^∗

¯

c^y = 1−¯k^y(δ+γ),

Jelölje ¯l_i, ¯k_i és y¯_i azokat a hosszú távú egyensúlyi mennyiségeket, ahol a megfigyelt ékek helyett a csökkentett értékeket helyettesítjük be az állandó-sult állapot egyenleteibe. Szimulációinkban i = h, k, hk, ahol el˝oször csak a munkapiaci éket, majd csak a t˝okepiaci éket, végül egyszerre mindkett˝ot csökkentjük.

A csökkentés mértékét úgy határozzuk meg, hogy a 2014-ben legkisebb munka-és t˝okepiaci éket feltételezzük mindegyik országnál. Ez a munkapiacon a brit érték (τ₂₀₁₄^h,gbr = 0.19), a t˝okepiacon pedig az osztrák érték (τ_t^k,aut = 0.06). A nem-zetközi reálkamatot az átlagos német értékre állítjuk be, ez ¯r^∗ = 0.012. A teljesség kedvéért mind a nyolc országra elvégezzük a számításokat, amelyek eredményeit a8. táblázatban mutatjuk be.

Az els˝o panelben a munkapiaci ék csökkenésének hatását láthatjuk. Mivel a t˝oke-kibocsátás arány nem függ a munkapiaci torzítástól ([6.6] egyenletek), a termelési tényez˝ok és a kibocsátás ugyanabban az arányban n˝onek. A növe-kedési többlet 3-36% között van, ezen belül Magyarországon az egy f˝ore jutó kibocsátás és a tényez˝ofelhasználás 27%-al n˝one. Csehországban és Auszt-riában ennél lényegesen kisebb tartalékot látunk, míg Lengyelországban a

154

8. táblázat. Szimulációk

AUT CZE DEU FRA GBR HUN POL SVK

GBR munkapiaci ék (τ¯^h = 0.19)

GDP per f˝o 17 20 34 36 0 27 3 36

T˝okeállomány 17 20 34 36 0 27 3 36

Munkainput 17 20 34 36 0 27 3 36

AUT t˝okepiaci ék (τ¯^k = 0.06)

GDP per f˝o 0 10 6 3 21 17 33 28

T˝okeállomány 0 27 17 7 64 51 109 87

Munkainput 0 2 1 1 4 3 5 5

Mindkét ék (τ¯^h = 0.19, τ¯^k = 0.06)

GDP per f˝o 17 32 42 40 21 49 37 73

T˝okeállomány 17 52 56 45 64 91 116 153

Munkainput 17 22 35 37 4 31 9 42

A táblázat a munka- és t˝okepiaci ékek csökkentéséb˝ol származó hipotetikus százalékos GDP növekedést mutatja be. A csökkentett munkapiaci ék megegyezik az átlagos brit szinttel, a csökkentett t˝okepiaci ék pedig megegyezik az átlagos osztrák szinttel.

Forrás: saját számítás.

155

hatás minimális lenne. A két nagy kontinentális gazdaságban (Németország, Franciaország) és Szlovákiában pedig a magyarnál valamivel magasabb nö-vekedési többletet mutatnak számításaink.

A középs˝o panel a t˝okepiaci ék osztrák szintre csökkentésének hatásait tar-talmazza. A három kontinentális nyugat-európai országban és Csehország-ban a várható hatás mérsékelt lenne, a többi visegrádi országCsehország-ban és Nagy-Britanniában viszont jelent˝os. A növekedési többlet 3-33% között szóródik, Magyarország esetében a GDP per f˝o 17%-al lenne magasabb. A növekedés mögött jelent˝os t˝okeállomány b˝ovülés állna: Lengyelország, ahol a legmaga-sabb értéket találunk, megduplázná t˝okemennyiségét. A munkainput növe-kedése csekély, de Lengyelországban és Szlovákiában ez is elérné az 5%-ot.

A két ék együttes csökkenése értelemszer ˝uen mindegyik országban viszony-lag jelent˝os növekedéshez vezetne. Mindegyik visegrádi országban 30%-nál nagyobb hatásokat látunk, ezen belül Magyarországon közel 50%-os GDP emelkedést kapunk. Szlovákia tényez˝opiaci tartalékai még nagyobbak, az egy f˝ore jutó kibocsátás 73%-al n˝one a hatékonyabb t˝oke- és munkainput felhasználásnak köszönhet˝oen. A növekedés nagyobb része a t˝okeállomány növekedésének lenne köszönhet˝o a legtöbb országban.

Említsünk meg néhány további következtetést. A t˝okeállomány Ausztria kivé-telével mindenütt jelent˝os mértékben n˝one, ennek azonban eltér˝oek az okai.

A visegrádi országokban és Nagy-Britanniában a t˝okepiaci hatékonyság emel-kedése, Franciaországban és Németországban viszont a munkapiaci torzítá-sok mérsékl˝odése az, ami a t˝okenövekedés mögött áll. Látható tehát, hogy egy termelési tényez˝o alacsony felhasználása mögött nem feltétlenül az adott részpiac problémái állnak.

156

Mindkét ék együttes csökkentése nem feltétlenül reális cél. A munkapiaci ék Nagy-Britanniában a legalacsonyabb, ugyanakkor a t˝okepiaci ék ott ma-gas. Az utóbbi Ausztriában a legkisebb, ott viszont a munkapiaci ék mértéke közepes. Ha Magyarország elérné az osztrák tényez˝opiacok hatékonyságát, akkor körülbelül 40%-os kibocsátásnövekedést láthatnánk. A korábbi fejeze-tekben láttuk, hogy a termelékenység növekedésének nagyobb hatása lenne a magyar konvergenciára, de a tényez˝opiacok - és f˝oleg a t˝okepiaci - szerepe sem elhanyagolható.

Jegyzetek

1Az üzleti ciklusok számvitelének módszertanát például használja Cavalcanti (2007)-es tanulmánya Portugáliában, Kersting (2007) Nagy-Britanniában, illetve Inaba és Kobayashi (2006) Japánban.

2Ezáltal számításainkban figyelembe vesszük és orvosoljuk Christiano és Davis (2006)-os, valamint Baurle és Burren (2011)-es, BCA megközelítéssel szemben megfogalmazott súlyos kritikáit is.

3Hozzánk hasonlóan nyitott gazdaságot feltételez Otsu (2010), de velünk ellentétben üzleti ciklusokat vizsgál.

4Ez a szám megegyezik ugyan az el˝oz˝oleg definiált maximális szinttel, de vegyük figyelem-be, hogy az adatokban a 15-24 éves korosztály nagyobb része az ott feltételezettel ellentétben már nem tanul, hanem foglalkoztatott.

5UNDP, http://hdr.undp.org/en/content/mean-years-schooling-adults-years

6Egy harmadik lehet˝oség determinisztikus modell használata, lásd például Jones és Sahu (2016)-os cikkét.

157

7Az empirikus várakozások bevezetésér˝ol DSGE modellekbe lásd Milani (2011)-es tanul-mányát.

8http://www.oecd.org/eco/economicoutlook.htm

9Kónya (2015b), 2. fejezet.

10http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-datasets/-/gov_a_tax_itr

158