A gazdasági fejlettség szintje

Az eddigiekben az egyes országok hosszabb id˝oszakon átível˝o gazdasági tel-jesítményét vizsgáltuk. Összevetettük nyolc ország gazdasági növekedését,

23

de nem beszéltünk arról, hogy egy adott id˝opontban milyen fejlettségbeli kü-lönbségek vannak közöttük. Térjünk át most ennek a kérdésnek a tanulmá-nyozására.

A különböz˝o országok gazdasági teljesítményének összemérhet˝oségét nehezí-ti, hogy a hivatalosan devizaárfolyamokon elvégzett konverziók - amelyeket az el˝oz˝o rész ábráinak elkészítéséhez is használtunk - nem veszik figyelem-be az árszínvonalak különbségét. Mivel a GDP mérése folyó áron történik, egy magasabb árszinttel rendelkez˝o ország nominális kibocsátása akkor is magasabb lesz, ha ugyanannyi mennyiség ˝u terméket állít el˝o. Az összeha-sonlíthatósághoz ezért szükség van a megtermelt javak árainak részletes, or-szágokon átnyúló felmérésére. Azt - a hivatalos devizaárfolyamoktól jellem-z˝oen különböz˝o – implicit árfolyamot, amely mellett két ország árszínvonala kiegyenlít˝odne, vásárlóer ˝o-paritásnak (Purchasing Power Parity, PPP) neve-zik. Ha például Magyarország hivatalos euró árfolyamon mért árai a hasonló osztrák termékek és szolgáltatások felét teszik ki, és ez euro/forint árfolyam 300, akkor a PPP árfolyam ennek fele, 150 Ft/euro lenne. Ha tehát reálisan akarjuk összehasonlítani Ausztria és Magyarország reálgazdasági teljesítmé-nyét, akkor a magyar nominális GDP-t nem a hivatalos 300-as, hanem a PPP 150-es árfolyamon kell átváltanunk.

Az árszintek országok közötti legkiterjedtebb felmérését a Világbank végzi, 3-8 évente (International Comparison Program, ICP). A legutolsó forduló 2011-ben volt, ennek részletes leírása és eredményei elérhet˝oek a Világbank hon-lapján.¹⁰ A 2011-es felmérés összesen 177 országra tartalmaz teljes, és to-vábbi 22 országra részleges összehasonlítást. Ezt a felmérést használja fel a Penn World Table nemzetközi adatbázisa,¹¹ amely egyes országok eseté-ben 1950-t˝ol tartalmaz vasárlóer˝o-paritással korrigált adatokat, els˝osorban

24

a GDP-t és annak f˝o kiadási tételeit. Az általunk ebben a fejezetben hasz-nált TED adatbázis szintén közöl PPP-n számolt GDP adatokat, ezek közül a 2014-es számokat mutatjuk be a következ˝okben. Említsük meg továbbá, hogy az Európai Unió (Eurostat) az ICP-nél nagyobb gyakorisággal - éven-te - végez ár-összehasonlítást a tagállamok között. Végül fontos tisztában lenni a PPP összehasonlítások korlátaival: ezek különösen fontosak akkor, ha térben, id˝oben, vagy fejlettségben nagyon különböz˝o országokat próbá-lunk egymással összehasonlítani. Az árszintek ugyanis egy „átlagos” ország vásárlói kosarára vonatkoznak, de egy fejl˝od˝o, afrikai állam és egy fejlett ázsi-ai ország jellemz˝o kiadási szerkezete nagyon különbözik egymástól. Ezért a vásárlóer˝o-paritás hasznos, de tökéletlen eszköz.¹²

Az általunk vizsgált nyolc ország 2014-es gazdasági fejlettségének összeha-sonlítását mutatja az 1.1.3. ábra. Az ábra a TED adatbázis segítségével készült, és az egy f˝ore jutó GDP nagyságát mutatja mind a piaci, mind a PPP árfolyamot használva. Az el˝obbi változóhoz azXRGDPváltozó értékét, míg az utóbbinál az EKSGDP változó értékét osztottuk el a népességgel (POP). A PPP mér˝oszámok esetében Németország árszintjét választottuk viszonyítási alapnak, vagyis a két német mutató megegyezik egymással.

Az ábra szerint a nyugat-európai országok gazdasági fejlettsége nagyon ha-sonló egymáshoz, akár piaci árfolyamon, akár vasárlóer˝o-paritáson mérve.

Vannak ugyan különbségek mind az egy f˝ore jutó GDP-ben,mind az árszín-vonalban, de ezek nem tekinthet˝ok jelent˝osnek. Ugyanez igaz akkor, ha a visegrádi országokat hasonlítjuk össze egymással. Hasonló fejlettség ˝u orszá-gok esetében az árszínvonalak közötti különbségek is többnyire kicsik. Más a helyzet akkor, ha a visegrádi országokat vetjük össze a nyugat-európaiakkal.

Piaci árfolyamot használva az el˝obbiek egy f˝ore jutó kibocsátása az

utóbbia-25

5. ábra. A visegrádi országok relatív fejlettségi szintje

AUT CZE DEU FRA GBR HUN POL SVK

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000

Piaci árfolyam

Forrás: Total Economy Database és saját szamítások.

26

kénak mintegy harmadát teszi ki. Ebben az esetben azonban jelent˝osek az árszínvonal-különbségek. Vásárlóer˝o-paritáson mérve a visegrádi országok egy f˝ore jutó GDP-je nagyjából 60%-a a négy fejlettebb országénak.

Összefoglalva a gazdasági növekedésr˝ol és a gazdasági fejlettségr˝ol találtakat, a következ˝o f˝o megállapításokat tehetjük. A második világháborút követ˝oen az újjáépítésnek köszönhet˝oen mind a nyolc ország gyors növekedést tudott felmutatni két-három évtizedig. Ez a növekedés azonban 1970 után min-denhol lelassult. Az 1990-ig terjed˝o id˝oszakban a kezdeti gyors növekedés ellenére a visegrádi országok nem tudtak felzárkózni a nyugat-európai gaz-daságokhoz, az el˝obbiek növekedése végig alacsonyabb volt az utóbbiakénál.

Érdemi konvergenciát láthatunk azonban az utolsó 1998-al kezd˝od˝o id˝oszak-ban. Ennek eredményeképpen Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia 2015-re elérte a másik négy ország egy f˝ore jutó jövedelmének kö-rülbelül 60%-át, ha az összehasonlítást vásárlóer˝o-paritáson végezzük. Vé-gül megállapítottuk azt is, hogy a visegrádi országok növekedése volatilisebb, évr˝ol-évre nagyobb ingadozásokat látunk, mint fejlettebb társaik esetében.

Ezek azok az alapvet˝o tények, amelyeket a továbbiakban részletesen elem-zünk majd. Megvizsgáljuk, hogy milyen tényez˝ok állnak az eltér˝o növekedési ütemek és eltér˝o fejlettségek mögött, illetve mi magyarázhatja a növekedés változékonyságát. Miel˝ott rátérnénk mindezekre, bemutatjuk azt az elméleti keretet, amely vizsgálatainkat vezérli majd. Ebben a fejezetben az alapveté-seket végezzük el, a kés˝obbiekben pedig finomítunk a modellen, ahogy azt az empirikus elemzés megkívánja.

27