9. 2 458 552 11 05 36 Franciska, Fanni, Gergely, György, Katalin, Rebeka 10. 2 458 553 11 09 32 Ildikó, Anasztázia, Ede, Emil, Kamilla, Kolos, Melitta 11. hét
11. 2 458 554 11 13 29 Szilárd, Aladár, Borsika, Terézia, Tímea 12. 2 458 555 11 17 25 Gergely, Gergő, György
13. 2 458 556 11 21 22 Krisztián, Ajtony, Arabella, Ida, Rozina, Zoltán 14. 2 458 557 11 25 18 Matild
15. 2 458 558 11 29 15 Nemzeti ünnep; Kristóf, Krisztofer, Lujza, Lukrécia 16. 2 458 559 11 33 12 Henrietta, Ábris, Bálint, Henrik, Valentin 17. 2 458 560 11 37 08 Gertrúd, Patrik, József
12. hét
18. 2 458 561 11 41 05 Sándor, Ede, Alexa, Alexander, Alexandra, Nárcisz 19. 2 458 562 11 45 01 József, Bánk
20. 2 458 563 11 48 58 Klaudia, Alexa, Alexandra, Irma
21. 2 458 564 11 52 54 Benedek, Bence, Gergely, Gergő, Miklós, Nikolett 22. 2 458 565 11 56 51 Beáta, Izolda, Csilla, Katalin, Lea, Lia
27. 2 458 570 12 16 34 Hajnalka, Auguszta, Augusztina, János, Lídia 28. 2 458 571 12 20 30 Gedeon, Johanna, Hanna, János, Maja 29. 2 458 572 12 24 27 Auguszta, Augusztina
30. 2 458 573 12 28 23 Zalán
31. 2 458 574 12 32 20 Árpád, Ákos, Benjámin, Johanna, Kornélia
3
A nyári időszámítás kezdete március 31-én 2h KÖZEI-kor
Kalendárium – március Kalendárium – március
A déli égbolt március 15-én 20:00-kor (UT)
Bolygók
Merkúr: A hónap elején bő másfél órával nyugszik a Nap után. 11-én már csak fél órával nyug-szik a Nap után. Ezt követően elvész a Nap fényében, 15-én már alsó együttállásban van a Nap-pal. A hónap végén már kereshető napkelte előtt a délkeleti látóhatár közelében. Láthatósága azonban kedvezőtlen, 31-én is csak háromnegyed órával kel a Nap előtt.
Vénusz: Napkelte előtt látszik a délkeleti égen mint ragyogó fényű égitest. Az ekliptika lapos hajlásszöge miatt láthatósága nem igazán kedvező, alacsonyan látszik. A hónap elején két és há-romnegyed, a végén már csak egy órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,1m-ról -3,9m-ra, átmérője 15,6”-ről 13,1”-re csökken, fázisa 0,72-ról 0,81-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Kos, majd 23-ától a Bika csillagképben. Az éjszaka első fe-lében látható a délnyugati égen, éjfél előtt nyugszik. Lassan halványodik, fényessége 1,2m-ról 1,4m-ra, látszó átmérője 5,3”-ről 4,7”-re csökken.
Jupiter: Előretartó mozgása a Kígyótartó csillagképben egyre lassul. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti égen a sárgásfehér égitest. Fényessége -2,1m, átmérője 38”.
Szaturnusz: A Nyilas csillagképben halad, előretartó mozgása a hónap utolsó harmadában las-sulni kezd. Kora hajnalban kel, hajnalban látható alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,6m, átmérője 16”.
Uránusz: A hónap nagy részében kereshető sötétedés után, este nyugszik. Előretartó mozgást végez a Kos csillagképben. 20-a után elvész az alkonyati fényben.
Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem fi gyelhető meg, 7-én együttállásban van a Nappal.
Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben.
Az északi égbolt március 15-én 20:00-kor (UT)
Eseménynaptár (UT)
Dátum Idő Esemény
03.01 4:28 a Hold mögül kilép a 28 Sagittarii (5,4 magnitúdós, 24%-os, csökkenő holdfázis) 03.02 17:56 a (64) Angelina kisbolygó oppozícióban (10,4 magnitúdós, Szextáns csillagkép) 03.03 4:49 a Vénusz 4,0°-kal nyugatra látható a 10,4%-os, csökkenő fázisú Holdtól a hajnali
szürkületben a Bak csillagképben
03.03 17:01 a Hold minimális librációja (l=+1,66°, b=+1,79°, 7,7%-os, csökkenő holdfázis) 03.04 11:26 a Hold földtávolban (406 391 km, látszó átmérő: 29' 24", 4,3%-os, csökkenő
hold-fázis)
03.04 19:21 az Uránusztól 10' 4"-cel északra látható az 54 Cet (5,9 magnitúdós) 03.06 16:04 újhold (a Hold a Vízöntő csillagképben, látszó átmérője 29' 31") 03.07 1:00 a Neptunusz bolygó együttállásban a Nappal
03.07 16:56 24 óra 52 perces holdsarló 3,8° magasan az esti égen (a Merkúrtól 8,5°-kal északra) 03.09 17:50 a Marstól 29,0'-cel északnyugatra látható a π Ari (5,3 magnitúdós) az esti
szürkü-letben
03.11 9:21 a Hold maximális librációja (l=-6,50°, b=+6,32°, 20,2%-os, növekvő holdfázis) 03.13 17:29 a Hold mögé belép a 97 Tauri (5,1 magnitúdós, 42%-os, növekvő holdfázis),
ki-lépés 18:37 UT-kor
03.13 17:56 a Marstól 15,6'-cel nyugatra látható az 50 Ari (6,7 magnitúdós) az esti szürkületben 03.14 10:27 első negyed (a Hold a Bika csillagképben, látszó átmérője 31' 38")
3
Kalendárium – március Kalendárium – március
Dátum Idő Esemény
03.14 20:57 az 54,9%-os, növekvő fázisú holdkorong peremétől 9' 37"-cel délre látható a χ1Ori (4,4 magnitúdós)
03.15 3:57 a Merkúr alsó együttállásban a Nappal
03.15 17:59 a Marstól 28,8'-cel délre látható az 53 Ari (6,1 magnitúdós) az esti szürkületben 03.15 19:19 a 65,1%-os, növekvő fázisú holdkorong peremétől 8' 55"-cel északra látható a
36Gem (5,3 magnitúdós)
03.16 18:00 a Marstól 24,6'-cel északnyugatra látható az 54 Ari (6,2 magnitúdós) az esti szür-kületben
03.16 20:49 a 76,3%-os, növekvő fázisú holdkorongtól 19,0'-cel délre látható a 85 Gem (5,4magnitúdós)
03.18 1:27 a Hold mögé belép a 78 Cancri (7,2 magnitúdós, 87%-os, növekvő holdfázis) 03.18 10:39 a Hold minimális librációja (l=-2,64°, b=-2,88°, 90,0%-os, növekvő holdfázis) 03.19 2:26 a Hold mögé belép a 34 Leonis (6,5 magnitúdós, 94%-os, növekvő holdfázis) 03.19 2:29 a 94,2%-os, növekvő fázisú holdkorong peremétől 1,3°-kal délre látható a Regulus
(α Leo, 1,4 magnitúdós)
03.19 19:48 a Hold földközelben (359 377 km, látszó átmérő: 33' 15", 97,6%-os, növekvő hold-fázis)
03.20 0:52 az Io (Jupiter-hold) fogyatkozásának kezdete 03.20 2:32 az Europa (Jupiter-hold) fogyatkozásának vége 03.20 21:58 tavaszi nap-éj egyenlőség
03.20 23:19 a 99,8%-os, növekvő fázisú holdkorongtól 15,5'-cel délnyugatra látható a 7 Vir (5,4 magnitúdós)
03.21 1:43 telehold (a Hold a Szűz csillagképben, látszó átmérője 33' 7")
03.24 11:33 a Hold maximális librációja (l=+6,83°, b=-5,90°, 84,7%-os, csökkenő holdfázis) 03.25 0:55 a 80,1%-os, csökkenő fázisú holdkorongtól 16,9'-cel északkeletre látható az η Lib
(5,4magnitúdós)
03.27 2:29 a Jupiter 1,1°-kal délre látható a 60,7%-os, csökkenő fázisú Holdtól a Kígyótartó csillagképben
03.27 2:43 az Europa (Jupiter-hold) fogyatkozásának kezdete 03.27 2:45 az Io (Jupiter-hold) fogyatkozásának kezdete
03.27 3:28 a 60,3%-os, csökkenő fázisú holdkorongtól 6' 6"-cel délre látható az 52 Oph (6,5magnitúdós)
03.28 4:10 utolsó negyed (a Hold a Nyilas csillagképben, látszó átmérője 30' 5")
03.29 3:57 a Szaturnusz 56'-cel északra látható a 40,6%-os, csökkenő fázisú Holdtól a hajnali szürkületben a Nyilas csillagképben
03.31 3:55 a Hold minimális librációja (l=+2,01°, b=+2,23°, 23,1%-os, csökkenő holdfázis)
Vörös széncsillag a tavaszi égen: az SS Virginis
A mirák és a félszabályos (SR) változók a HR-diagram aszimptotikus óriáságán, közel azonos területen helyezkednek el (azaz életútjuk hasonló szakaszán járnak). A határvonal leginkább a mirák és az SRa altípus között mosódik el, megkülönböztetésük így leginkább amplitúdójuk alapján történik. Az SRa típusú változók viszonylag szabályos periódussal és egyenletesebb, bár kisebb amplitúdóval változnak, mint a mirák, mintegy átmenetet képezve a szabálytala-nabb SRb csillagok és a mirák közt. Az SS Virginis – a tavaszi ég egyik népszerű kistávcsöves változócsillaga – jó példa a fenti besorolás bizonytalanságára. Míg több forrás még jelenleg is miraként hivatkozik rá, az utóbbi években egyre elfogadottabbá vált SRa besorolása. Színe rendkívül vörös, a légkörében található igen nagy mennyiségű szénnek köszönhetően. A vörös óriások légkörének felsőbb rétegeiben általában több oxigén található, mint szén, ám néha ez az arány megfordul, és a légkör szabad szénatomokkal dúsul. A nagy mennyiségű szén az oxi-génnel szén-monoxidot képez, ezáltal mintegy elfogyasztva azt, így a maradék szén szabadon képezhet más szénvegyületeket, így a csillag légköre „kormossá” és meglepően rubinvörös meg-jelenésűvé válik. Ezen csillagok színképét, a bennük található szénvonalak miatt, C betűvel jelölik. Az SS Vir rendkívül hideg, kb. 2400 K hőmérsékletű, 500 napátmérőjű vörös óriás.
Fényességét mintegy 3-3,5 magnitúdós amplitúdóval változtatja, de gyors változásaira egy igen lassú, évtizedekben mérhető periódusú szabálytalan hullámzás is rakódik, miáltal fénygörbéjén 6 és 10,5 magnitúdós szélsőértékeket is találunk. Állatövi csillagképről lévén szó, a Nap közel-sége idején fénygörbéje évente megszakad. Mivel fő oszcillációjának periódusa közel állandó, 361 nap, ami igen közel áll egy földi évhez, fénygörbéjének közel azonos fázisaiban jelentkezik folytonossági hiány, jelenleg minimumai idején.
A pulzáló vörös óriás változók maximális felfúvódásuk idején a leghalványabbak, légkörük ugyanis ritkábbá és hidegebbé, ezáltal vörösebbé válik. A széncsillagoknál ez a hatás még in-kább jelentkezik. Az észlelés során ezért különösen ügyelnünk kell a Purkinje-eff ektusra, lehe-tőleg okulárunkat extrafokálva és egyszerre csak néhány másodpercig fi gyeljük meg a változót és összehasonlítóit. A mellékelt térképen a binokulárral történő észlelést megkönnyítve északi tájolást alkalmaztunk.
3
Kalendárium – március Kalendárium – március
Struve-kettősök nyomában
Idén tavasszal ünnepeljük Otto Wilhelm Struve (a nagy csillagászdinasztia második tagja), születésének 200. évfordulóját. A jeles alkalomra legméltóbban Struve-kettősök megfi gyelésével emlékezhetünk.
Kezdjük mindjárt néhány késő téli, kora tavaszi kettőssel! Az 50 fényévre lévő Cas-tort (α Gem, STF 1110) nagyon sokan is-merik, nem szabad kihagynunk ezt a párt, hiszen a szürkület kezdetén, még világos égen is megnézhetjük a gyönyörű fehér, olvadt ónként ragyogó, 1,6 és 2,9 mag-nitúdós komponenseit, amelyek kb. 5”-re vannak egymástól. Mindkét csillag spekt-roszkópiai kettős, ahogy a közelükben lévő 10 magnitúdós vörös törpe is, és együttesen egy hat tagból álló rendszert képeznek.
A Rák jellegtelen konstelláció, amely városokból sokszor nem is látható. Távcsöveinkkel azonban felkereshetjük csodálatos nyílthalmazait (M44, M67) és kevésbé ismert kettőseit is. A 330 fényévre lévő ι Cancrit (STF 1268) könnyű bonthatósága, szép színkontrasztja miatt a „téli ég Albireója” névvel is illetik, habár ez túlzás, de a nyári társánál halványabb, 4 és 5,9 magni-túdós sárga és fehér komponensei azért látványosak.
A ζ1,2 Cnc (Tegmine, STF 1196, 83 fényév) 5,2 és 5,8 magnitúdós sárga komponensei (AB+C) a csillagkép kietlen nyugati felében bújnak meg, egymástól kb. 6”-re, amely az 1115 év keringési idejű csillagpár periasztronját (legnagyobb közelség) jelenti. Megfi -gyelésük a legkisebb távcsövekkel, közepes nagyításokkal is lehet-séges. A főcsillag maga is kettős (AB), méghozzá egy szoros kettős rendszer 59,5 éves keringési perió-dussal. Jelenleg – 2015-től 2025-ig – a lehető legnagyobb, 1,2”-es tá-volságban láthatjuk a két 6 magni-túdós, Nap típusú sárga törpecsillagot. Felbontásukhoz 20 cm körüli távcső szükséges. A C társ is kettős (Ca, Cb), a 7 magnitúdós tagok alig 0,3 ívmásodpercre vannak egymástól, így amatőr eszközökkel nem fi gyelhetőek meg. A főcsillagok a Napnál valamivel nagyobb, a Ca és Cb kom-ponensek azonban a Nappal gyakorlatilag megegyező tömegű és méretű égitestek.
Az α Geminorum (Castor) pályarajza
A ζ Cancri AB pályarajza
3
Kalendárium – március Kalendárium – március
A 130 fényévre levő γ Leonis (Algieba, STF 1424) a legelbűvölőbb kettősök egyike. Két aranyszínű (K0 és G7 típusú), 2,3 és
3,5 magnitúdós óriáscsillag található egymástól 170 csillagászati egységre, amely az égen 4”-nek felel meg. A cso-daszép, teljesen azonos színű csillago-kat a legkisebb távcső is képes elvá-lasztani egymástól, de ehhez nagyobb nagyítást kell választanunk.
A Bereniké Haja galaxisoktól hem-zsegő csillagmezején, a hajfürtöket al-kotó Melotte 111 csillaghalmaztól dél-re található 24 Com (STF 1657) a
tavasz egyik legszebb csillagpárja. Az 5 magnitúdós narancssárga főcsillag mellett 20”-re talál-juk a 6,3 magnitúdós kékesfehér kísérőt. A vörös és fehér óriáscsillag szép színkontrasztú, tág párosa a legegyszerűbb csillagászati távcsövek legkisebb nagyításaival is fenséges látványt nyújt.
A tavaszi égbolt legismertebb és talán leg-érdekesebb kettősei közé tartozik a γ Virginis, azaz a Porrima (STF 1670). Igazából a csillag
„működése” bő 10 esztendővel ezelőtt volt látványos, amikor a 2005-ben bekövetkezett 0,3” körüli periasztron után, 2008-tól kezdve 2018-ig, évről évre nyomon lehetett követni a csillag távolodását és elmozdulását a pálya mentén. Ez idő alatt a szögtávolság kb. 1”-ről 3”-re nőtt, a pozíciószög pedig kb. 80°-ot vál-tozott. A mozgás a következő években sem las-sul le jelentősen, de inkább kétévente érdemes pozíciószöget és szeparációt becsülni. A szo-katlan gyors mozgás a páros 168,7 éves perió-dusának és 38 fényéves távolságának tudható be. Történeti érdekessége, hogy a csillag előző periasztronját 1836-ban már észlelni tudták, hiszen akkor már ismert volt a csillag kettőssége.
Mindkét, egyenlő fényességű (5,6 magnitúdós) komponens F0 színképtípusú fősorozati sárga csillag, együttes fényességük 3 magnitúdó. Megfi gyelésük jelenleg 8 cm-es távcsővel is könnyű, de alkalmazzunk minél nagyobb nagyítást. Érdemes minél pontosabb becslést végezni szálle-mezes okulárral, vagy fotóról kimérni az adatokat. Nagyon izgalmas észlelési projekt a Porrima keringésének nyomon követése.
A Bootes vidékéről most hét csillagpárt választunk ki, melyek közül a legismertebb a 200 fény-évre lévő, 2,6 magnitúdós Izar (ε Boo, STF 1877), amelynek 4,8 magnitúdós fehér színű társa 2,8 ívmásodpercre található a narancssárga főcsillagtól. Bármilyen, 6 cm-nél nagyobb, kiváló leképezésű távcső felbontja a párt, de ehhez nagyobb nagyítást érdemes alkalmazni. Szépségéről sokat elmond, hogy Wilhelm Struve személyes kedvence volt ez a pár.
A γ Leonis pályája
A Porrima (γ Vir), a legismertebb kettőscsillag pályája
Kettőscsillagok a tavaszi égen
Név R.A. Dec. magnitúdó S” PA
STT 341 Her AF 7.4+11.0 112 356
STT 341 Her AG 7.4+7.6 133 239
folytatás a 66. oldalon
3
Kalendárium – március Kalendárium – március
Évforduló
Az Apollo–9 indítása
1961-ben John F. Kennedy elnök bejelentette, hogy az évtized végéig az amerikaiak embert juttatnak el a Holdra, és vissza is hozzák őket. Így indult útjára az Apollo-program, amely Kennedy elképzelésének megfelelően ténylegesen eljuttatott embereket a Hold felszínére, akik sikeresen vissza is tértek.
1969. március 3-án indult útnak az Apollo–9, James A. McDivitt, David R. Scott és Russell L.
Schweickart űrhajósokkal a fedélzetén. Ez volt az első olyan küldetés, amelyen kipróbálták a teljes rendszert: a műszaki egységet, a parancsnoki kabint és a holdkompot. Először használtak teljesen önellátó űrruhát. Kipróbálták a holdkompot, ami-vel eltávolodtak az űrhajótól, majd visszatértek. A repülés alatt minden kiválóan működött, és bár a küldetés nem volt olyan látványos, mint az Apollo–8 Hold körüli útja, igen fontos lépcső volt az Apollo–11 felé vezető úton. Tíznapos repülés után a Csendes-óceánon ért földet (illetve vizet) az Apollo–9.
Ez volt az első olyan eset, amikor a legénység elnevezhette járművét: a parancsoki kabin a Gumdrop, a holdkomp a Spider nevet kapta.
Jupiter-holdak
11 2: 06.0 Ganymedes áv
2: 59.5 Europa ák
18 3: 56.3 Ganymedes ák
19 3: 37.7 Io ák
29 0: 15.7 Ganymedes fv
0: 38.5 Io mv
2: 10.3 Europa ev
3: 03.8 Ganymedes mk
f = fogyatkozás: a hold a Jupiter árnyékában á = átvonulás: a hold árnyéka a Jupiteren e = előtte: a hold a Jupiter korongja előtt m = mögötte: a hold a Jupiter korongja mögött k = a jelenség kezdete
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan
Mimas Enceladus Tethys Dione Rhea Titan Szaturnusz-holdak