PETROVAY KRISTÓF
Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2017-ben
Személyi állomány
A tanszék személyi állománya 2017 őszén a következő volt: Petrovay Kristóf tanszékvezető egyetemi tanár, Balázs Béla emeritus professzor, Érdi Bálint emeritus professzor, Balázs Lajos egyetemi magántanár, Forgácsné Dajka Eme-se adjunktus, Kutrovátz Gábor adjunktus, Sándor Zsolt adjunktus, Süli Áron adjunktus, Tóth L. Viktor adjunktus, Strifl er Anita obszervátor.
Vendégkutatók: Belucz Bernadett, Elek Anett, Fáy-Siebenbürgen (Erdélyi) Róbert, Gyenge Norbert, Korsós Marianna, Marschalkó Gábor, Pál András, Sztakovics János.
Doktoranduszok: Bőgner Rebeka, Hajdu Tamás, Karsai Szilvia, Nagy Me-linda, Perger Krisztina, Pintér Sándor, Suleiman Nofoz, Talafha Mohamed.
Óraadók, külső előadók: Borkovits Tamás, Frey Sándor, Hargitai Henrik, Kálmán Béla, Kereszturi Ákos, Kiss László, Kóspál Ágnes, Kővári Zsolt, Szabó Róbert, Szegő Károly.
Korábbi doktoranduszaink közül Belucz Bernadett, Dobos Vera és Zahorecz Sarolta 2017-ben megvédte PhD értekezését.
Oktatás és ismeretterjesztés
2017 tavaszán az ELTE TTK-n átfogó tanterv-átdolgozásra került sor. Az át-dolgozás célja a kontaktórák számának csökkentése volt oly módon, hogy a heti kontaktórák száma minden képzés átlagában 20 alá csökkenjen, miközben a megszerzett kreditek száma félévenként változatlanul átlagosan 30. Az átdol-gozást a tanszékünk által felügyelt csillagász mesterszak és az alapszakok csil-lagászati specializációja esetében Sándor Zsolt koordinálta. Szerencsére eddigi tantervünket ennek kapcsán csak kisebb mértékben kellett átalakítani.
Planetáriumi műszerünket továbbra is intenzíven használjuk mind az ok-tatás, mind a tudományos ismeretterjesztés területén. Hajdu Tamás, Nagy Melinda, Strifl er Anita és Sztakovics János az év során számos planetáriumi bemutatót tartott iskolai osztályok, szakkörök, ELTE-dolgozók, ill. szakmai
érdeklődők részére. Az ELTE-n szeptemberben és februárban megrendezett nyílt napokon is planetáriumi műsorokkal működtünk közre.
Az előző évi TDK tehetségnap folytatásaként Tóth L. Viktor szervezésében áprilisban került sor az újabb rendezvényre, ahol ezúttal a hallgatóknak volt lehetősége diákköri munkájuk rövid bemutatására az MTA CSFK KTM Csil-lagászati Intézetében, a kutatóközösség, azaz leendő potenciális munkaadóik előtt. Ez a rendezvény egyben az OTDK főpróbájául is szolgált.
Az előző évi TDK konferenciánkon bemutatott diákköri dolgozatok közül 14 szerepelt a XXXIII. OTDK Debrecenben megrendezett FiFöMa szekciójá-ban, a három csillagászati tagozat valamelyikében. Közülük Gerják Tímea és Deme Barnabás dolgozata I. díjban, Kovács Tímea, Pál Bernadett, valamint Galgóczi Gábor és Dálya Gergely dolgozata II. díjban, Zsidi Gabriella dol-gozata pedig III. díjban részesült. Pál Bernadett emellett még különdíjat is kapott. Az egész FiFöMa szekció legjobb előadásáért járó Prezentációs Díjat Kovács Tímea kapta, aki így júniusban részt vehetett a Magyar Tudományos Akadémián az OTDT TDK Prezentációs Díj versenyén.
A 2017-es Eötvös-napon, az ELTE TTK „házi ünnepén” diákok is össze-foglalhatták háromperces formában sikeres TDK kutatásaikat. Az elhangzott tíz előadást a hallgatóság szavazással értékelte. Csillagász mesterszakos hallga-tónk, Deme Barnabás második lett Csillagközi felhők című prezentációjával.
A csillagász tudományos diákköri tevékenység az OTDK után is élénk ma-radt. Decemberi kari TDK konferenciánkon 9 előadás hangzott el. A két szek-cióban benyújtott hét dolgozat az alábbi díjakat nyerte: I. díj: Kalup Csilla (tv.
Sódorné Bognár Zsófi a), ill. Könyves-Tóth Réka (tv. Vinkó József), valamint Krezinger Máté (tv. Tóth L. Viktor). II. díj: Gerják Tímea (tv. Lei Chen és Var-ga József). III. díj: Zsidi Gabriella, Szabó Zsófi a Marianna (tv. Kóspál Ágnes, Ábrahám Péter), ill. Kovács Tímea (tv. Tóth L. Viktor).
A sheffi eldi és helsinki egyetemekkel meglevő ERASMUS együttműkö-dés mellé újabb együttműköegyüttműkö-dést kötöttünk a Tübingeni Egyetemmel is. Az ERASMUS csereprogram keretében 2017-ben három hallgatónk vett részt több hónapos külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton. Deme Bar-nabás Heidelbergben, Kovács Tímea Strasbourg-ban, Zsámberger Noémi Kin-ga pedig a Sheffi eldi Egyetemen folytattak tanulmányokat.
2017-ben az alábbi hallgatók tették le a csillagász mesterszakos záróvizsgát:
Bőgner Rebeka, Frankó Mátyás Krisztián, Juhász Áron, Pál Bernadett, Skob-rák Tibor, Zsámberger Noémi.
Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2017-ben Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2017-ben
Kutatás
2017-ben tanszékünk munkatársainak 23 bírált tudományos folyóiratcikke, valamint 11 további tudományos közleménye jelent meg. A publikációk jegy-zéke a tanszék honlapján megtalálható.
Égi mechanika és bolygórendszerek
Új módszert dolgoztunk ki középmozgás-rezonanciák azonosítására. A kö-zépmozgás-rezonanciák fontos szerepet játszanak mind a naprendszerbeli kis égitestek, mind a több bolygót is tartalmazó exobolygórendszerek dinamikai struktúrájának kialakulásában. Így pl. a Naprendszerben az aszteroidaövezet-ben lévő Kirkwood-zónák a különféle középmozgás-rezonanciák, valamint szekuláris rezonanciák együttes hatására alakultak ki, míg a plutínók a Nep-tunusz feltételezett kifelé történő vándorlásának eredményeképpen fogódtak be a rezonanciákba. Exobolygórendszerek esetében szintén ismerünk rezonan-ciák láncolatában elhelyezkedő bolygókat. Ezen rendszerek jelenleg megfi gyelt dinamikai viselkedése feltehetően szintén a bolygópályák vándorlásának kö-vetkezménye. A rezonanciák pontos azonosítása pusztán a fél nagytengelyek arányainak vizsgálatára szorítkozva nem mindig könnyű feladat. Ahhoz, hogy két égitest minden kétséget kizáróan rezonanciában legyen, a rezonanciavál-tozóknak egy átlagérték körül kell periodikusan, 180 foknál kisebb ampli-túdóval változniuk. Kutatócsoportunkban egy olyan módszert dolgoztunk ki a középmozgás-rezonanciák geometriai jelentésére alapozva, amelynek segít-ségével mindennemű előismeret nélkül is meg tudjuk állapítani, hogy a vizs-gált égitestek rezonanciában állnak-e egymással. (Forgácsné Dajka E., Érdi B., Sándor Zs.)
Továbbfejlesztettük fedési kettőscsillagok pályaexcentricitásának közvetle-nül a fénygörbékből történő meghatározására kifejlesztett algoritmusunkat. Az elemzés során elkülönítve kezeltük a konvektív, ill. radiatív burokkal körülvett csillagokból álló rendszereket. Az így kapott empirikus összefüggések alátá-masztják az elméleti modelleket, azaz a hidegebb, alacsonyabb felszíni hőmér-sékletű, így konvektív burokkal körülvett rendszerek esetén a pálya körösödése rövidebb időskálán történik. Ugyanakkor a hidegebb rendszerek esetén a pá-lya lapultságának statisztikai eloszlásában lokális csúcsot találtunk. Ennek az
eredménynek az elméleti értelmezése még várat magára. (Forgácsné Dajka E., Hajdu T., Sztakovics J.)
Egy nemzetközi kutatócsoport részeként elvégeztük a K2 misszió során fel-fedezett, dinamikailag erősen kölcsönható két excentrikus, fedési kettőst tar-talmazó EPIC 220204960 ötös csillagrendszer komplex fénygörbe-, radiális-sebességgörbe-, illetve dinamikai analízisét. Fotodinamikai analízis kódunk felhasználásával az irodalomban elsőként sikerült szimultán analizálnunk két, dinamikailag erősen kölcsönható és ezért folyamatos változást mutató, egymásra rakódott fedési fénygörbét. Meghatároztuk az ötös rendszer 2+2 hierarchiájú négyes alrendszerét alkotó két fedési kettőscsillag fi zikai, illetve pályaparamétereit, és dinamikai analízisünkből azt a következtetést vontuk le, hogy a két fedési kettős egymás körül valószínűleg 300-500 napos ke-ringési idejű pályán kering. Ha ez később igazolást nyer, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy az egyik, ha nem a legrövidebb külső periódusú 2+2 hierar-chiájú négyes csillagrendszert találtuk meg. (Forgácsné Dajka E., Hajdu T., Sztakovics J.)
Szoláris és asztrofi zikai magnetohidrodinamika
A naptevékenység 11 éves ciklusú, ciklusról ciklusra történő komoly változásai mögötti tényezők megértésében az utóbbi években komoly előrelépések tör-téntek. Csakhogy kiábrándító módon arra is fény derült, hogy a dinamóme-chanizmus előrejelezhetőségének kikerülhetetlen korlátokat szabhat az egyes napfoltok megjelenésének csak statisztikai átlagban kiszámítható véletlensze-rűsége. Egyes vizsgálatok azt találták, hogy bizonyos nagy napfoltok, amelyek szokatlan helyen, szokatlan időben bukkannak fel, illetve szokatlan konfi gurá-ciót mutatnak, „történelmet írhatnak”, megváltoztatva a naptevékenység egész további menetét. A Modern Maximumnak is néhány ilyen folt vethetett hirte-len véget az előző évtizedben.
Montreali kutatókkal együttműködve egy, a Nap megfi gyelt viselkedésének részletes reprodukálására kifejlesztett és fi nomhangolt dinamómodellben azt találtuk, hogy egyes ilyen „betyár” (angolul rogue) napfoltok akár a napciklus teljes kioltásához is vezethetnek, ezzel tartós főminimumot okozva. Ennek egy-szerűsített magyarázata az, hogy e foltok óriási mágneses fl uxusa előbb-utóbb eléri a Nap sarkvidékei területeit, ahol kiolthatja a Nap vele ellentétes értelmű
Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2017-ben Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2017-ben
általános mágneses dipólterét – így aztán nem marad olyan kezdeti mágneses tér, amelyet a dinamó a következő ciklusokban kellően felerősíthetne.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a naptevékenység hosszabb távú elő-rejelzésére a lehetőségek korlátozottak, mégpedig különösen a hirtelen, nagy változások vonatkozásában. Egy főminimum kezdetét vagy éppen egy szokatla-nul erős (pl. az 1957-ben tetőzötthöz hasonló) „óriás” napciklust talán nem is le-hetséges néhány évnél korábban előre jelezni. (Nagy M., Petrovay K. és mások)
Csillagközi anyag, csillagképződés
A galaktikus csillagkeletkezés korábbiaknál elfogulatlanabb (nem égi terület-re specifi kus) vizsgálatát tovább folytattuk. A Planck-űrtávcsővel, csoportunk közreműködésével felfedett hideg felhőket négy kontinensre kiterjedő nemzet-közi együttműködésben mértük. Publikáltuk az első eredményeinket a csil-lagközi anyag szálas szerkezetéről, kémiai összetételéről, a felhőrészek stabi-litásáról a JCMT, Nobeyama-45m és Onsala-20m rádiótávcsövekkel végzett megfi gyeléseink alapján.
Folytattuk az extragalaktikus források vizsgálatát nehezítő galaktikus előtér szerkezetének elemzését, és méréseket végeztünk az Australia Telescope Com-pact Array (ATCA) interferométerrel.
Subaru Hyper Supreme Cam mérést végeztünk, hogy megtaláljuk a Nagy GRB Gyűrű egyik GRB anyagalaxisát is magába foglaló nagy vöröseltolódású galaxishalmazt.
A csoport tagjai: Tóth L. V., Bőgner R., Pintér S.; részt vevő hallgatók: Kre-zinger M., Kovács T.
Tudományos közélet
Az MTA Csillagászati és Űrfi zikai Bizottságának (CSŰB) mandátuma 2017-ben lejárt. A bizottsághoz kapcsolódó köztestületi tagok által újonnan válasz-tott bizottságban továbbra is tag maradt Balázs Lajos, Érdi Bálint és Petrovay Kristóf. Novemberi alakuló ülésén a bizottság Petrovay Kristófot alelnökévé választotta. Petrovay emellett továbbra is a bizottság által választott doktor kép-viselőként vesz részt a XI. Osztály ülésein, továbbá ellátja egyetemi tisztségeit.
A rádiócsillagászati frekvenciák védelmére szakosodott európai szerv (Co-mittee for Radio Astronomy Frequencies, CRAF) elnökének felkérése alapján a CSŰB Tóth L. Viktort delegálta a bizottságba. Hazánk így a Fejes István halá-lát követő több évi szünet után ismét rendelkezik képviselettel a bizottságban.
Júniusban az ELTE TTK-n rendeztük meg a 7. Flux Emergence Work shop-ot (FEW2017). A fl uxusfeltörés a Nap aktív vidékeit létrehozó fi zikai mecha-nizmus, amelynek során óriás mágneses erővonalkötegek emelkednek ki a konvektív zóna mélyéről a naplégkörbe. A kétévente megtartott rendezvény a fl uxusfeltöréssel foglalkozó nemzetközi kutatóközösség legfőbb fóruma. A he-lyi szervezőbizottság elnöke Petrovay Kristóf volt, tagjai Nagy Melinda, Strifl er Anita, Hajdu Tamás, Sztakovics János, Marschalkó Gábor, Forgácsné Dajka Emese és Belucz Bernadett. Az ötnapos workshopon 39 szakember vett részt három kontinensről.
Szeptemberben a Gólyavárban került megrendezésre a 15. Európai Napfi zi-kai Találkozó (ESPM-15), amelyet az Európai Fizizi-kai Társulat (European Phy-sical Society, EPS) Napfi zikai Szakosztálya (ESPD) koordinált. A háromévente megrendezésre kerülő konferenciák az európai napfi zika legjelentősebb rendez-vényei: a tudományos előadások mellett itt kerül sor az ESPD tisztújítására is.
A konferencián 260 tudós vett részt több mint 30 országból; jelentős számban érkeztek Ázsiából és Amerikából is. Örömtelien nagy volt a PhD hallgatók aránya. Forgácsné Dajka Emese a konferencia helyi szervező bizottságának társ elnöke volt. A bizottság további tagjai: Belucz Bernadett, Borkovits Tamás, Erdélyi Róbert, Erdős Géza, Hajdu Tamás, Nagy Melinda, Petrovay Kristóf, Sztakovics János, valamint Ballai István társelnök (Sheffi eld).
Sándor Zsolt meghívott előadást tartott a „Numerical Simulations of Planet-Disc Interactions – NumPDI2017” címmel a mexikói Cuernavacában 2017 novemberében megrendezett konferencián. Munkatársaink emellett több nemzetközi konferencián, pl. a 332. és 333. IAU-szimpóziumokon szerepeltek előadással vagy poszterrel.
Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont 2017. évi tevékenysége SZABÓ M. GYULA