A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK HATÁSA A GAZDASÁGI FOLYAMATOKRA A BALTI ORSZÁGOKBAN
4. A közvetlen külföld tőkebefektetések hatása a fogadó ország gazdaságára 1. A működőtőke szerepe a tőkefelhalmozásban a rendszerváltó gazdaságokban
A fogadó ország gazdaságára vonatkozó hatását tekintve is különbséget kell tennünk a külföldről érkező kétfajta működőtőke (horizontális és vertikális) között. A vertikális, vagy költségminimalizáló beruházások jelentősebb munkaerőigénnyel rendelkeznek, azaz a fogadó ország foglalkoztatottainak számát növelik, valamint ezáltal a bérszín-vonalat is befolyásolni képesek. A horizontális irányú (azaz a piacszerző) invesztíciók kevésbé kapcsolódnak be a hazai gazdaságfejlesztési célok elérésébe.
Azon országokban, ahol a hazai megtakarítások hiányában nincs elegendő forrás be-ruházások megvalósítására a külföldi működőtőke-befektetések pótolhatják azt, és ezen felül a fejlettebb menedzsmentmódszerek, gyártási technológiák átadásával hozzájárul-hatnak a fogadó ország termelékenységének és így versenyképességének növekedéséhez (Sass, 2004, 77. o.). A volt szocialista országok piacgazdaságának kiépítésében (azaz az átmenet során) a külföldi tőkeinjekciók, beruházások szerepét egyfajta katalizátorként is jellemezhetjük ebben a folyamatban. A lehetséges pozitív hatások mellett azonban a külföldi tőke kétélű fegyverként is viselkedhet. Ahogy arról már volt szó, az 1990-es és a 2000-es évek elejének elemzései15 keveset foglalkoznak ezekkel a mellékhatásokkal.
A hazai vállalkozásokkal való kapcsolatok nehézkessége, különösen a zöldmezős be-ruházások esetében sok esetben elzárta egymástól a piaci szereplőket, nem hozva létre
14 Transition Report, EBRD (2012)
15 Lankes és Venables (1996)
a potenciális interferenciát. A kevés hozzáadott értéket létrehozó technológiák annak a veszélynek is kiteszik az esetlegesen állami támogatással megvalósított beruházásokat, hogy dekonjunktúra idején visszavonulásra kerülhet sor. Ez a magyarázat arra, hogy a fogadó országok kormányai a foglalkoztatottak számának kérdése mellett a képzettebb munkaerőre építő, magasabb hozzáadott értéket létrehozó vállalkozásokat támogatják, a közvetlen technológiatranszfer mellett a tovagyűrűző (spillover) hatás (vagyis a fogadó ország hazai vállalkozásaihoz közvetett formában eljutó tudás) erősítése céljával.
A technológiatranszfer mellett a másik fontos hatás a fogadó ország munkaerőpiacát (a foglalkoztatottak létszámát, az általános bérszínvonalat) érinti. A piacgazdasági át-menet elején a transzformációs visszaeséssel16 jellemzett gazdasági helyzetben jelentős volt a munkahelyek számának csökkenése (Magyarországon például 1,5 millió állás tűnt el). (Az 1993 és 2000 között a létrejött (nettó) új munkahelyek 80%-át Magyar-országon külföldi részvétellel működő vállalatok hozták létre (Fazekas, 2003). A hely-zet az egész közép-kelet-európai térségben sok hasonlóságot mutat. A vizsgálatokat további regionális szintekre is érdemes kiterjeszteni, azaz megnézni, hogy a külföldi tőke milyen változásokat eredményezett a munkaerőpiacon területi megoszlásban. Ál-talában a gazdaságilag (ideértve az infrastruktúrát) fejlettebb és képzett munkaerővel jobban ellátott térségekbe áramlik több forrás, ott hozva létre további munkahelyeket, emelve (többnyire csak az ottani) általános bérszintet.
A külföldi befektetői döntéseket meghatározó tényezők kölcsönhatásban vannak kör-nyezetükkel, a munkaerő kiképezhető, tovább képezhető, infrastrukturális fejlesztésekre kerülhet sor a felmerült igényeknek alapján. Ugyanakkor a munkaerő megfelelő képzett-sége, az oktatáspolitika piaci igényeknek megfelelő módosítása az a terület, amely meg-lehetősen lassú reakciókra képes, a gyorsabb reagálás ebben az esetben versenyelőnyt eredményezhet. Visszakanyarodva az ismeretek továbbadására, elmondhatjuk, hogy ak-kor jöhet létre pozitív spillover, ha a nagyobb verseny hatására a hazai vállalat minőségi változtatásokra képes (érvényesül a „crowding in”), vagyis erősödik a kialakult verseny-helyzetben, és nem a piacról való kiszorító hatás (crowding out) kerekedik felül.
4.2. A balti országok tőkevonzó képessége
A három balti ország tőkevonzó képessége eltérően alakult, amire nem csak az elő-zetes fejlődésbeli különbségek szolgáltatnak megfelelő magyarázatot. Észtországnak a rendszerváltás kezdetétől vállalt, elkötelezett liberalizációs gazdaságpolitikája a ke-reskedelem gyors fejlődése mellett, a külföldről jelentkező, befektetni kívánt működő-tőke fogadásának kedvező feltételeit is megteremtette. Ezzel szemben Litvánia ebből a szempontból meglehetősen a perifériára került a lassabb nyitást preferáló gazdaság-politikájával, a nehézkesebb privatizációval. Lettország – valahol a kettő között félúton, inkább Litvániához közelebb, – szintén lemaradt a technikai és technológiai fejlődés szinte egyetlen lehetséges útját kínáló külföldi források bevonásában.
16 Kornai János (1993)
Mindhárom ország ugyanakkor – olykor egymással is versengve, – jelentős mérté-kű külföldi működőtőke fogadását valósította meg az elmúlt évek során. (A maximum értékeket [2007-es év] emelve ki a 1991–2012-es időtartam adataiból; Észtország: 1,8 milliárd USD, a GDP 8%-a; Lettország: 0,4 milliárd USD, a GDP 1,3%-a és Litvánia:
0,6 milliárd USD, a GDP 1,5%-a, forrás: UNCTAD 2013).
Fontos információkhoz juthatunk a külföldi tőkebefektetések ágazati desztinációjá-nak megfi gyeléséből.
A 7., 8. és 9. ábrák elemzéséből kitűnik, hogy valóban eltérések mutathatóak ki az egyes országok vonatkozásában. Észtország esetében az abszolút „győztes” a pénzügyi szolgáltatások területe, az összes működőtőke-befektetés átlagosan 50% körüli értékét megszerezve, míg a feldolgozóiparnak itt közel 20% jut. Lettország hasonló tendenci-ával (igaz kevésbé koncentráltan) 30%-os és 13%-os értékeket mutatott az utóbbi év-tizedben. Litvánia a kakukktojás a három ország közül, ahol egészen a 2011-es évig for-dított arány volt a jellemző, 20% és 40%-kal. Logikusnak tűnik az a magyarázat, hogy a privatizációs szakasz lezárultával a feldolgozóiparról egyre inkább a szolgáltatások, és ezen belül a pénzügyi szolgáltatások felé tolódott el a hangsúly. Ezen túlmenően a kormányzó erők irányultságában és stabilitásában, valamint az adott ország munka-erőpiaci jellemzőiben meglévő különbségekkel is magyarázhatóak ezek az eltérések.17
A globális tőkemozgásoknak a balti térségre eső részét, ha megvizsgáljuk, azt lát-hatjuk, hogy a hosszú távú, közvetlen befektetéseket már a 2008-as válság kirobba-nását megelőzően fokozatosan felváltották a rövid távú pénztőkeáramlások (vagyis a bankkölcsönök). A hitelekkel elárasztott, gazdaságilag túlfűtött országok folyó fi zeté-si mérlegének egyensúlya felborult, a valós gazdasági teljesítmény helyett a nagyará-nyú tőkebeáramlás az ingatlanberuházásokat és a fogyasztás fi nanszírozását szolgálta.
A források elapadásakor ez drámai visszaesést okozott (Észtország: –14,1%, Litvánia:
–14,8%, Lettország: –17,7% [2009-es GDP-adatok]) ezeknek a gazdaságoknak, Lett-országnak az IMF és az Európai Unió (7,5 milliárd eurós) segítségét kellett igénybe vennie a talpon maradáshoz, Észtországnak és Litvániának belső stabilitási programjuk segítségével önerőből sikerült a nehézségen úrrá lenniük (Kákai-Szabó, 2011). Ennek azonban ára van, a magas munkanélküliség miatt az aktívkorú népesség migrációja, külföldi munkavállalása miatt 10%-os népességcsökkenés mutatható ki az utóbbi év-tizedben. Az amúgy is kis lélekszámú országokban ez nagyon nagy problémát jelent.
A kifelé áramló működőtőke az átalakulást végrehajtó országokban inkább a kezdeti tőkefelhalmozást követő időkre jellemző. De az is megfi gyelhető, hogy az adott ország-ban megtelepedett cégek ottani leányvállalatai a bázisok a további befektetésekhez.
Észtország kifelé történő tőkebefektetéseinek háromnegyede Lettország és Litvánia felé távozott, nevezetesen a bankszektorba, két svéd „anyabank” befektetései realizá-lódtak eképpen. A tanulmány kereteibe nehéz beleszorítani a szóban forgó országokból kifelé történő tőkeáramlás jellemzőit, annyit azonban meg kell jegyeznünk, ahogyan azt ábráink is mutatták, hogy Észtország (igaz többnyire erős hátszéllel) itt is „él tanuló”.
17 Részletesen elemzi a jellemzőket Pupinis (2012) munkája.
Konklúzió
A globalizált tőkepiacok hatásának a kis, nyitott gazdasággal rendelkező országok nagy-mértékben ki vannak téve. Nem mindegy, hogy a hullámokat meglovagolni, vagy csak azzal sodródni tudnak. Ezért igen fontos kérdés, hogy ezek az országok a külföldről érkező tőkét, vagyis a globális részvénytőkét (működőtőke- és portfolió-befektetések), illetve a bruttó külföldi adósságállományt, a külső tőkeszerkezetük két fő összetevő-jét, milyen gazdaságpolitikai keretetek között igyekeznek kezelni. A tőkebeáramlásra a gazdasági folyamatok és célok tekintetében egyértelműen szükség van. Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a piacgazdasági átmenet során fontos szerep jutott a külső for-rásoknak, az egyensúly azonban megbillent. A balti országok esetében jól mutatja ezt a nagy fellendülés és erőteljes visszaesés [boom and bust] egymást követő periódusa.
A külföldi tőke megnövekedett szerepét indukáló rendszerváltó tényezők (pl. privatizá-ciós lehetőségek) visszaszorulásával az egyensúly helyreállhat.
A gazdasági fejlettség terén a balti térség leginkább előrehaladott országa, a gazda-ságának liberalizálását a rendszerváltás kezdetétől következesen végrehajtó Észtország dominánsan a szolgáltató ágazat fejlesztése felé terelte a külföldről beáramló működő tőkét. Az informatikai szolgáltatások fejlesztése kiugrási lehetőséget biztosított az észt gazdaságnak. Lettország északi szomszédját igyekezett követni, míg a privatizációs szakasszal kissé megkésett Litvániában a feldolgozóiparba érkező külföldi tőke tovább meghatározó maradt. Nyomon követhető, hogy a földrajzi közelségnek lényeges szere-pe van az ebben a térségben szereszere-pet vállaló országoknak. A skandináv országok ter-mészetes gazdasági terjeszkedéséhez hátteret nyújtott a megnyíló balti terület. A balti országok a piacszerző befektetéseknek – kis méretükből adódóan – kevésbé jelentettek vonzerőt. A versenyképtelen iparszerkezetet és a kezdeti infrastrukturális lemaradott-ságot a képzettebb, de ugyanakkor olcsó munkaerő tudta ellensúlyozni. A munkaerő fejlesztése hosszú távú folyamat, melybe a spillover hatás révén a külföldi működőtő-ke-befektetők bekapcsolhatók. Észtország példája ezt nagymértékben igazolja is.
A mérleget megvonva, és a tanulmány elején feltett kérdést megválaszolva azt ál-líthatjuk, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések fejlődést eredményeztek, de a fo-gadó ország eredeti szándékával gyakran ellentétes folyamatok is indukálódnak (hazai termelők kiszorulása a piacról, környezeti károk). Az ipar-, az export szerkezetében be-következett torzulások, a termelékenység kérdésének problémája, és a valós felzárkózás
„csúszása” mind azt igazolják, hogy az ár valóban nagynak tűnik, de kényszerhelyzet-ben nehéz hosszútávra szóló gazdaságpolitikai irányt követni. A napfény hasonlatánál maradva, az is egyszerre éltet és éget, hozhat virágzást, fellendülést, ugyanakkor pusz-tulást, vagy visszaesést is, a helyes arány megtalálása a lényeg. A tőkevonzó-képesség megtartásáért, növeléséért zajló versenyben körültekintő hozzáállásra van szükség, és a tudásbázisra építve, annak növekvő szerepéért, az oktatás, képzés színvonalának emel-kedéséért és fi nanszírozási lehetőségeinek feltárásáért kell küzdeni. Ahogy a globalizá-ció folyamatából, úgy a külföldi működőtőke-áramlásból kimaradni éppúgy veszélyes, mint védtelenül, megfelelő intézményi háttér nélkül részt venni benne.
Irodalomjegyzék
Aslund, A. [2010]: The Last Shall Be the First: The East European Financial Crisis, Washington, Peterson Institute for International Economics
Bevan, A. A. és Estrin, S. [2000]: The Determinants of Foreign Direct Investment in Transition Economies. William Davidson Institute Working Paper 342, William Da-vidson Institute
Blomström, M. és Kokko, A. [1997]: How foreign investment affects host countries?
Policy Research Working Paper Series 1745, The World Bank
Blomström, M. és Kokko, A [1996]: The Impact of Foreign Investment on Host Countries: A Review of the Empirical Evidence. World Bank Policy Research Working Paper 1745. World Bank, Washington, USA
Blomström, M. és Kokko, A. [2003]: The Economics of Foreign Direct Investment Incentives, NBER Working Papers 9489, National Bureau of Economic Research, Inc.
Brada, J. C., Kutan, A. M. és Yigit, T. M. [2004]: The Effects of Transition and Poli-tical Instability On Foreign Direct Investment Infl ows: Central Europe and the Balkans, William Davidson Institute Working Paper 729, William Davidson Institute
Caves, R. [1996]: Multinational Enterprise and Economic Analysis. Cambridge, England: Cambridge University Press.
De Mello-Sampayo, F. [2009]: Competing-destinations gravity model: an applica-tion to the geographic distribuapplica-tion of FDI. Applied Economics, 41, 2237–2253.
Economic Outlook, Nordea, 2013 September
Fazekas K. [2003]. Effects of foreign direct investment on the performance of local labour markets – The case of Hungary. Budapest Working Papers No. 3.
Feldmann, M. [2000]: Understanding the Baltic and Estonian Puzzles: the Political Economy of Rapid External Liberalization in Estonia and Latvia, Bank of Finland, Ins-titute for Economies in Transition, BOFIT Online No. 11
Gabrisch, H., Staehr, K. [2012]: The Euro Plus Pact: Competitiveness and External Capital Flows in the EU Countries, Working Paper Series 5/2012, Bank of Estonia
Grigonyte, D. [2010]: FDI and structural reforms in the Baltic States. ECFIN Count-ry Focus 7(5), Brussels, European Commission
Hansson, A. és Randveer, M. [2013]: Economic Adjustment in the Baltic Countries, Working Paper Series No. 1. Bank of Estonia
Hunya G. [2004]: FDI in small accession countries: The Baltic States, EIB Papers, 9(2), European Investment Bank
Kákai-Szabó Sz. [2011]: Keleti válságleckék nyugaton. In Katona K. (szerk.): Válla-lati versenyképesség és az állam szerepe. Hitek és tévhitek. Pázmány Press, Budapest.
125–140.
Kokko, A. [2002]: Export-led Growth In East Asia: Lessons for Europe’s Transition Economies, EIJS Working Paper 142., Stockholm School of Economics
Kokko, A. és Kravtsova, V. [2012]: Regional Characteristics and Effects of Inward FDI: The Case of Ukraine, Organizations and Markets in Emerging Economies, 3(2), 91–118.
Kornai J. [1993]: Transzformációs visszaesés: egy általános jelenség vizsgálata a magyar fejlődés példáján. Közgazdasági Szemle 40. (3), 569–599.
Kukk, K. [1997]: The Baltic States: Estonia, Latvia and Lithuania. In Desai, P.
(szerk.): Going Global: Transition from Plan to Market in the World Economy, MIT Press, Cambridge, MA. 243–272.
Lainela, S. és Sutela, P. [1994]: The Baltic Economies in Transition. Bank of Finland, Helsinki
Lankes, H.P. és Venables, A. J. [1996]: Foreign direct investment in economic tran-sition: the changing pattern of investments”. Economics of Transition, 4 (2), 331–347.
Masso, J., Roolaht, T. és Varblane, U. [2010]: Foreign Direct Investment and Inno-vation in Central and Eastern Europe: Evidence from Estonia. The University of Tartu Faculty of Economics and Business Administration Working Paper 67.
Meyer, K.E. és Sinani, E. [2009]: When and Where Does Foreign Direct Investment Generate Positive Spillovers? A meta-analysis. Journal of International Business Stu-dies, 40(7), 1075–1094.
Mygind, N. [1998]: The Internationalization of the Baltic Economies. BRIE Working Paper 130 (22) (http://brie.berkeley.edu/publications/WP130.pdf)
Nikula, N. és Kotilainen, M. [2012]: Determinants for Foreign Direct Investment in the Baltic Sea Region. ETLA Reports 1.
Podkaminer, L. [2013]: Development Patterns of Central and East European Count-ries (in the course of transition and following EU accession). Research Reports 388.
WIIW Vienna Institute for International Economic Research
Sass, M. [2004]: FDI in Hungary. The fi rst mover”s advantage and disadvantage.
EIB Papers, 9(2), European Investment Bank
Sinani, E és, Meyer, K. [2004]: Spillovers of technology transfer from FDI: the case of Estonia. Journal of Comparative Economics, 32(3), 1–22.
Smarzynska Javorcik, B., [2004]: Does Foreign Direct Investment Increase the Pro-ductivity of Domestic Firms? In Search of Spillovers through Backward Linkages. The American Economic Review, 94(3), 605–627.
Sutela, P. [2002]: Managing Capital Flows in Estonia and Latvia. Working Papers No. 8. International Center for Economic Growth
Transition Report [2012] EBRD UNCTAD, World Investment Report
Vahter, P. [2004]: The Effect of Foreign Direct Investment on Labour Productivity:
Evidence from Estonia and Slovenia, University of Tartu Faculty of Economics and Business Administration Working Paper Series 32, Faculty of Economics and Business Administration University of Tartu
Vahter, P. [2005]: Which fi rm benefi t more from Inward Foreign Direct Investment?
Bank of Estonia Working Papers of Eesti Pank No. 11.
Függelék
1. ábra. A reál GDP növekedés adatai (%)
* Előrejelzett adatok Forrás: Eurostat
2. ábra. Külföldi működőtőke származási ország szerinti megoszlásban (Észtország)
Forrás: Észt Nemzeti Bank
3. ábra. Külföldi működőtőke származási ország szerinti megoszlásban (Lettország)
Forrás: Lett Nemzeti Bank
4. ábra. Külföldi működőtőke-befektetések a balti országokban (millió USD), 1992–2012
Forrás: UNCTAD
5. ábra. Közvetlen külföldi működőtőke-beáramlás (a GDP százalékában)
Forrás: UNCTAD adatbázis
6. ábra. A külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása Észtországban (2000-2012)
Forrás: wiiw adatbázis
7. ábra. A külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása Lettországban (2000–2012)
Forrás: wiiw adatbázis
8. ábra. A külföldi működőtőke-befektetések ágazatonkénti megoszlása Litvániában (2004–2012)
Forrás: wiiw adatbázis
1. táblázat. Külföldi közvetlen tőkeállomány Észtországban származási országonként (millió euró)*
2002 2004 2006 2008 2010 2012 %
Svédország 1652 3351 3827 4598 4395 3949 24%
Finnország 1100 1755 2517 2554 2834 3460 24%
Norvégia 159 193 328 854 1033 1500 6%
Hollandia 131 209 307 362 359 683 4%
Oroszország 50 145 252 395 494 681 4%
Litvánia 20 18 77 165 232 467 2%
USA 286 378 224 187 198 351 2%
Dánia 101 156 180 423 303 343 2%
Egyesült Királyság 89 202 365 292 253 307 2%
Németország 92 159 188 233 305 300 2%
… 24%
Összesen 4 035 7 374 9 644 11 775 12 495 14 667 100%
* a sorrend a legutolsó adat alapján lett meghatározva Forrás: Észt Nemzeti Bank
2. táblázat. Külföldi közvetlen tőkeállomány Lettországban származási országonként (millió euró)*
2002 2004 2006 2008 2010 2012 %
Svédország 301 409 862 1 168 1 055 2 406 23%
Hollandia 127 239 317 444 551 816 8%
Észtország 145 282 664 1 311 1 158 555 5%
Norvégia 155 155 217 244 250 549 5%
Németország 292 509 631 513 422 495 5%
Oroszország 115 233 377 373 337 484 5%
Dánia 255 289 472 654 576 440 4%
Finnország 167 260 332 478 366 371 4%
… 24 41%
Összesen 2 325 3 325 5 702 8 126 8 184 580 100%
* a sorrend a legutolsó adat alapján lett meghatározva Forrás: Lett Nemzeti Bank
3. táblázat. Külföldi közvetlen tőkeállomány Litvániában származási országonként (millió euró)*
2002 2004 2006 2008 2010 2012 %
Svédország 2 016 2 435 3 040 4 448 3 524 8 912 21%
Lengyelország 283 290 6 493 1 922 4 012 4 640 11%
Németország 1 264 1 839 2 792 3 176 3 344 4 316 10%
Hollandia 240 704 711 2 680 2 809 3 207 8%
Norvégia 389 461 766 1 249 1 090 2 463 6%
Észtország 1 547 1 239 1 713 2 743 3 312 2 014 5%
Oroszország 687 1 366 1 804 1 682 2 470 1 985 5%
Dánia 2 262 2 466 4 396 2 756 3 873 1 716 4%
Finnország 815 1 256 1 933 1 768 1 415 1 618 4%
Kanada 85 127 119 148 209 1 161 3%
… 24%
Összesen 13 184 16 193 28 925 31 733 34 635 41 781 100%
* a sorrend a legutolsó adat alapján lett meghatározva Forrás: Litván Nemzeti Bank