BIZALOM ÉS MEGSZORÍTÓ SPIRÁLOK: VÁLSÁGKEZELÉS GÖRÖGORSZÁGBAN ÉS LETTORSZÁGBAN 1
3. A válsághoz vezető út Görögországban és Lettországban
Mielőtt az elméletet a görög és a lett válságkezelésre alkalmaznánk, megkerülhetetlen egy rövid áttekintés a két ország gazdasági rendszeréről és a válság gyökereiről. A ké-sőbbiekben ez a leírás szolgál majd alapul a kollektív emlékezet és a kormányzati hite-lesség kapcsán történő hivatkozásokra.
3.1. Kollektív emlékezet Görögországban és Lettországban
3.1.1. Demokrácia és populizmus Görögországban
Görögország egy hét évig tartó jobboldali katonai diktatúrát hagyott maga mö-gött 1974-ben. Míg az 1970-es években a köztársaság intézményeinek kiépítése és az Európai Közösséghez való csatlakozás dominálta a politikát, ennek elérésével az 1980-as évektől kezdve az ország az állam által vezérelt önfenntartó fejlődést tűzte ki célul.31 Az állami szférát radikálisan kiterjesztették államosítások és új állami ügynök-ségek alapítása révén, melyek révén biztonságos és magasan fi zető állásokat hoztak létre a kormánypárt lojális támogatói számára.32 Míg 1981-ben a közszféra 350 000 főt foglalkoztatott, 1992-ben már 616 000 főt.33 Mivel az állam terjeszkedése az adóbevé-telek növelése nélkül ment végbe, a teljes időszakra jellemző volt a magas költségvetési hiány és a drámai mértékben növekvő adósság; 1981 és 1991 között 26,7 százalékról 79,1 százalékra nőtt az államadósság.34
Az 1990-es években egy rövid időre az adósság növekedése megállt, és az euróöve-zeti csatlakozáshoz kötődően megkísérelték a reformokat, 28 állami vállalatot privati-záltak és igyekeztek csökkenteni a költségvetési hiányt.35 Az évtized végére a korábban jellemző 10 százalék feletti defi citet sikerült 3 százalék közelébe leszorítani.36 Bár, mint utólag kiderült, a 3 százalékos küszöböt soha nem sikerült elérnie az országnak, illetve az adósság is jóval a 60 százalékos követelmény felett volt, 2001-ben mégis felvették az országot az eurózónába.
Az euró bevezetése utáni időszak meghatározó jellemzője a magas költségvetési hi-ány állandósulása. Ez hosszú ideig nem okozta az adósság növekedését, mivel a kama-tok jelentős csökkenésével37 a korábbi magas kamatozású adósságokat lecserélték, ami jelentős megtakarítást hozott a költségvetésnek.38 Ez azonban egyben azt is jelentette,
31 PAPPAS, Takis: Macroeconomic Policy, Strategic Leadership, and Voter Behaviour: The Dis-parate Tales of Socialist Reformism in Greece and Spain during the 1980s. West European Politics, 2010, 33(6). 1247.
32 CHRYSOLORAS, Nikos: Rebuilding Eurozone’s Ground Zero: A Review of the Greek Econo-mic Crisis. GreeSE Paper 66. London, London School of EconoEcono-mics, 2013. 12.
33 IOAKIMIDIS, P.C.: The Europeanization of Greece: An Overall Assessment. In: FEATHERSTONE, Kevin és KAZAMIAS, George szerk.: Europeanization and the Southern Periphery. London, Frank Cass, 2001. 77.
34 EUROPEAN COMMISSION: Statistical Annex of European Economy, Spring. Brussels, Commis-sion of the European Communities Directorate General for Economic and Financial Affairs, 2013. 184.
35 KARAGIANNIS, Nikolaos és Alexander KONDEAS: The Greek Financial Crisis and a Develop-mental Path to Recovery: Lessons and Options. real-world economics review, 2012, 60. 56.
36 EUROPEAN COMMISSION (2013) i. m. 180.
37 A hosszá-távú kamatok az 1992-es 24,1 százalékról 3,6 százalékra estek 2005-re. UO. 126.
38 Az adósság után fi zetendő kamatok az 1994-ben voltak a legmagasabb szinten, a GDP 12,5 százalékán, majd 2006-ra süllyedtek a legalacsonyabb szintre, 4,4 százalékra közel stabil adósságszint mellett. Uo.160.
hogy reformok nélkül is jelentős költségvetési megtakarítás történt, ami a kormányzat-nak lehetővé tette a bérek és a jóléti transzferek növelését.39
A reformok elkerülése ráadásul nem egyszerűen azt jelentette, hogy nem sikerült csökkenteni a magas adósságot. Ennél sokkal fontosabbnak tekinthető, hogy a rend-kívül alacsony színvonalú és drága közszolgáltatások reformja maradt el. Az 1990-es évek privatizációjának ellenére az állam szerepe a foglalkoztatásban tovább nőtt és 2009-re elérte az 1 200 000 főt a nagyjából 5 milliós munkavállalói állományból.40
Az állam növekedésével együtt járt az állami szabályozások sokasága – a termék és munkaerő szabályozás Görögországban a legkiterjedtebb az EU-n belül.41 A szabályo-zások sokasága tág teret nyújt a korrupcióra, mely az árnyékgazdaság kiterjedéséhez vezet. Görögországban becslések szerint ez a hivatalos gazdaság 30 százaléka körüli értékre tehető.42 Ez a környezet nem igazán vonzó a magánszektor befektetései számá-ra. A válságot megelőző 4 százalék körüli növekedés hajtóereje kezdetben a 2004-es olimpiát megelőző hatalmas befektetések voltak, majd a rendkívül alacsony kamat-szint, mely a fogyasztást serkentette.43 Mindez azt jelenti, hogy egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, ahol a vállalkozás és beruházások helyett a magas bérekre épülő fogyasztás fűti a növekedést – a görög GDP-ben 70 százalék körüli a részesedése, mely jóval magasabb az eurózóna 57 százalék körüli részesedésénél.44
3.1.2. Neoliberalizmus Lettországban
Lettország Görögországhoz képest nagyon eltérő pályát járt be a válságot megelőzően.
Függetlenségének 1991-ben történt elnyerését követően meghatározó feladat volt az ál-lami intézmények kiépítése és egy működő piacgazdaság kialakítása miközben 1991 és 1993 között a GDP 56 százalékot zuhant45. A Szovjetuniótól való teljes elszakadást jelképezte a kilépés a rubelzónából és egy önálló valuta, a lats bevezetése. Új államként elsősorban az új pénz hitelességét kellett megteremteni, melyre legalkalmasabbnak a szigorúan rögzített árfolyamrendszer tűnt.46
A szigorúan rögzített árfolyam és a szovjet múlttól való teljes elszakadás vágya a gazdaságpolitika többi aspektusát is meghatározta. Észtország példáját követve Lett-ország az 1990-es évek elején radikális piacpárti reformokat vezetett be, melynek része
39 Ez a folyamat főleg 2005 után gyorsult fel – a pénzbeli jóléti transzferek 2009-re a GDP 14,1 százalékáról 18,1 százalékra növekedtek, míg a kormányzati bérkiadások 11,6-ról 13,4 százalékra. Uo. 152, 156.
40 VISVIZI, Anna: The Crisis in Greece and the EU-IMF Rescue Package: Determinants and Pitfalls. Acta Oeconomica, 2012, 62(1). 18.
41 IOAKIMIDIS i. m. 77.
42 OECD: Greece at a Glance: Policies for Sutainable Recovery. Paris, OECD, 2010. 10.
43 CHRYSOLORAS i. m. 17.
44 EUROPEAN COMMISSION (2013) i. m. 54.
45 ASLUND, Anders és Valdis DOMBROVSKIS: How Latvia Came through the Financial Crisis.
Washington DC, Peterson Institute for International Economics, 2011. 12.
46 Uo. 8.
volt a szigorú költségvetési politika, az egykulcsos adórendszer, a teljes kereskedelmi liberalizáció és a kiterjedt privatizáció.47 Az ország a kezdetektől az Európai Unióhoz való csatlakozást tűzte ki célul, melyre végül 2004-ben sor is került.
A reformokat követően az ország rendkívüli növekedési teljesítményt nyújtott. 1996 és 2007 között a kibocsátás – az orosz válság időszakának kivételével – átlagosan évi 7,7 százalékkal nőtt.48 Eközben a költségvetés is kiegyensúlyozott volt, az adósság a GDP-hez mérve 15 százalék alatt maradt, és egészen 2003-ig az infl áció is alacsony volt.49
A kiváló teljesítmény azonban nem volt árnyoldalak nélkül. A költségvetési szigor egyik összetevője a szociális juttatások jelentős lefaragása volt,50 mely komoly elége-detlenséget okozott a társadalomban. Ezt az elégeelége-detlenséget az EU integráció erősíté-sével, a külföldi bankok beengedésével és a hitelekhez való hozzáférés javításával igye-keztek ellensúlyozni.51 Utóbbi politika rendkívül népszerű volt, ám az EU legmagasabb infl ációs rátáját (20,3 százalék 2007-ben) és hatalmas fi zetésimérleg-hiányt eredmé-nyezett (22,5 százalék 2006-ban és 2007-ben).52 A túlfűtöttséget a lakásárak alakulása is jelezte: Rigában a négyzetméter-árak 2004 és 2007 között 400 euróról 1700 euróra nőttek.53 A látványos jelek ellenére azonban semmilyen komoly beavatkozás nem tör-tént, hiszen a gazdaság szárnyalása rendkívül népszerű volt.54
3.2. A válság kitörése
3.2.1. Válság Lettországban
Lettországban már a globális válságot megelőzően is megkezdődött a lassulás a valuta túlértékeltsége,55 illetve a hitelezési feltételek szigorodása miatt, mellyel a bankok a túl-fűtöttségre reagáltak. 2007 utolsó negyedévétől kezdve csökkenésnek indult az export, a belső fogyasztás és a beruházások egyaránt. 2009 harmadik negyedévéig a GDP
ösz-47 Uo. 9–10.
48 BLANCHARD, Olivier, Mark GRIFFITS és Bertrand GRUSS: Boom, Bust, Recovery Forensics of the Latvia Crisis. Konferencia előadás: Brookings Panel on Economic Activity, 2013.
szeptember 19–20, Washington DC. A tanulmány szövege elérhető: http://www.brookings.
edu/~/media/Projects/BPEA/Fall%202013/2013b%20blanchard%20latvia%20crisis.pdf. 4.
49 EUROPEAN COMMISSION (2013) i. m. 195.
50 BOHLE, Dorothee és GRESKOVITS Béla: Capitalist Diversity on Europe’s Periphery. Ithaca, NY, Cornall University Press, 2012. 116.
51 BOHLEE, Dorothee: East European Transformations and the Paradoxes of Transnationalizati-on. EUI Working Paper SPS 2010/01. Badia Fiasolana, European University Institute, 2010.
8–9.
52 EUROPEAN COMMISSION (2013) i. m. 195.
53 BLANCHARD, GRIFFITS és GRUSS i. m. 8.
54 ASLUND és DOMBROVSKIS i. m. 29.
55 2005 és 2008 között az egységnyi munkaerő-költség 2,5-szörösére nőtt. ASLUND és DOMB
-ROVSKIS: 23
szesen 25 százalékot esett.56 Ez a visszaesés már a globális válság hatásait is éreztette, mely Lettországot két csatornán keresztül érintette: a globális kereslet visszaesése és a tőkeáramlások leállása révén. Míg az első 5 százalék körüli kereslet kiesést okozott, a hitelezés leállása a belső fogyasztást 43 százalékkal vetette vissza.57
A válság közvetlen kiváltó oka Lettországban a Parex Bank bukása volt. A Parex Bank a legnagyobb hazai bank volt, amely a lett banki eszközök 14 százalékának tu-lajdonosa volt. Forrásait fele-fele arányban hazai és külföldi betétesek biztosították.
A válság idején ez azért vált problémássá, mivel a bank kitetté vált a betétesek bizal-mának – amennyiben pánik alakul ki, önbeteljesítő módon omlik össze a bank, mivel a szigorúan rögzített árfolyam a jegybanknak lehetetlenné teszi a végső hitelezői sze-rep betöltését. A pánik 2008 októberében be is következett, mivel a Lehman Brothers összeomlását követően a nemzetközi pénzügyi piacok kvázi leálltak, és így a bank számos tartozását nem újították meg.58 A bank elvesztette betétei 25 százalékát, és a pánik nem csitult az óvatos kormányzati beavatkozások (pl. a tartalékráta csökkentése) hatására sem.
A globális és hazai kereslet összeomlása, a hitelezés leállása, illetve a bankrendszer instabilitása idején Lettország válaszútra került, és megkérdőjeleződött elkötelezettsé-ge a rögzített árfolyam fenntartása mellett. Pénzügyi stabilitása fenntartása érdekében 2008. novemberben külső segítségért folyamodott.59
3.2.2. Válság Görögországban
Görögországot a Lehman Brothers 2008 őszi összeomlását követő pénzügyi válság első szakasza kevéssé érintette, hiszen a görög bankok kitettsége a subprime hiteleknek mi-nimális volt.60 Emellett a teljes görög adósság (állami és magán) is alacsonyabb volt a GDP 230 százalékán, mint akár a brit (466%), a francia (323%) vagy a német (285%).61 Mindennek következtében a válság első szakaszában Görögország közvetlenül nem volt érintett, bár a globális visszaesés miatt jelentős esést szenvedett el két legfontosabb szektora, a hajózás és a turizmus.
A válság kitörését a görög kamatszint emelkedése jelezte, mely 2009 végén vált riasztó mértékűvé. Ennek legfontosabb oka a költségvetési hiánycél emelése volt 2009 októberében. A globális válság ellenére a kormányzó PASOK populista kampányt foly-tatott, majd győzelme után az előző kormány 6 százalékos előrejelzését 12,7 százalék-ra módosította annak érdekében, hogy kampányígéreteit megvalósíthassa. Ezt a lépést követte decemberben annak elismerése, hogy az államadósság elérte a 300 milliárd
56 BLANCHARD, GRIFFITS és GRUSS i. m. 12.
57 Uo. 13.
58 Uo. 14.
59 BAKKER, Bas és Christopher KLINGEN: How Emerging Europe Came Through the 2008/2009 Crisis. Washington DC, IMF, 2012. 114.
60 VISVIZI i. m. 16-17.
61 CHRYSOLORAS i. m. 3.
eurót, azaz a GDP 113 százalékát. A két bejelentésre gyorsan reagáltak a hitelminősítő intézetek is, és az országot bóvli kategóriába sorolták.62 Mivel Görögország nem ju-tott fi nanszírozáshoz a piacokról, 2010 májusában egy nemzetközi mentőcsomagot volt kénytelen elfogadni.