által adattak ki, és
A. községi faiskolák rovata
Miután a 13 ezer községet számláló hazánk-ban a legutóbbi hivatalos adatok szerint a 1 öz-se'gi faiskolák czéljaira alkalmas területek már
10 ezer községben ki- és tanczélokra át is adattak, elérkezettnek látom az időt arra, hogy a népoktatási törvény 14. §. g) pont alatti ren- , delete értelmében a gazdasági és különösen a kertészeti gyakorlati oktatás a községi faiskolák utján megindittassék, oly komolyan, mint azt földmivelésre hivatott hazánk érdekei — és na])- | ról napra sülyedő közgazdászati viszonyai kö-vetelik.
Oly községekben, hol e czélra külön szak-képzett egyénnel nem rendelkeznek, a néptaní-tók hivatvák a községi faiskolák kezelésére és az iskolai ifjúságnak gyakorlati oktatására. — S miután számosan vannak a néptanítók so-raiban, kik képeztetésük alkalmával e részben oktatást nem nyerhettek, s igy legjobb akara-tuk mellett sem képesek a munkához fogni; — s miután bár több megyében el lett rendelve a községi faiskolák utnmtató közlönyének a „Nép-kertészé"-nek járatása a faiskolát kezelő néptanító részére a község által, mindez ideig alig egy pár tanitó részére van az megrendelve : nehogy a faiskoláknak —- különösen az időhöz kötött munkálataiban, ismerethiányában hátramaradás
történjék, a faiskolák munkálatait lehető rö-vidséggel ezen lapok utján szándékozom időről időre előadni.
L F a m a g v e t é s .
A gyümölcsfák magról kelt vadcsemetékbe nemesítés utján szaporittatnak. Első feladat te-hát, liogy minden faiskola elégséges gyiimölcs-vadonczczal rendelkezzék, melyek aztán az ójtás különböző eljárásai szerint nemesitendők lesznek.
Mindenütt, hol megfordulva a faiskolát üre-sen találtam, azon mentséggel kellett találkoz-nom, hogy eunyi és ennyi f'amag lett a tava-szon elvetve, de rosz lévén a mag egy szem se kelt ki.
S épen ez az első hiba, hogy a famagvakat mind tavaszkor vetik, akár csak az őszi búzát vetné valaki tavaszkor.
E részben is a természet szabályát kell kö-vetni, t. i. a mely fa magvát, gyümölcsét még őszszel le hullatja, annak magvát őszkor kell elvetni, tehát minden gyümölcsmag őszkor ve-tendő ; — a mely fa pedig télen át fentartja magvait és csak tavaszkor hullatja el, mint az ákácz, annak magva tavaszkor vetendő el; — a mely fák pedig a nyár külön szakában hullat-ják magvaikat, milyen a szili, az eper, a cse-resznye s hasonlók, azok magvai ugyan akkor azonnal elvetendők.
A kik tehát gyümölcsfa alanyául gyümölcs-magot az őszön nem vetettek, hasztalan vet-nék azt a tavaszkor, azok csak nagyon ritka esetben kelnének ki. Ilyenek pedig : az alma, körte, szilva, cseresznye alanyul a sajmegy (Prunus mahaleb) mandula, dió, mogyoró.
De lehet segitni a mulasztáson a mondott magvak rétegezésévrl, mi következőleg történik :
Sekély — legfölebb tenyérnyi mély deszka-ládában — vagy más bár mi edényben faszén porral vegyitett nedves homokot hintünk a fe-nékre, és erre egy réteg magot hintünk, erre ismét a nedves homokot —• ismét magot, és igy tovább mig rétegezni való mag van; a faszén por arra való, hogy a magvak meg na penészedjenek télen át a zárt helyiségben, hová azt elhelyeznünk kell. Tudni illik e végből, hogy a meleg szobában, a hátralevő rövid tél folytán tavaszig a magvak csirába induljanak, a ládá-ban levő rétegezett magvak földjét, mihelyt az száradást m u t a t , öntözni kell, hogy folyton egyenlő nedves maradjon.
Tavasz kinyiltával, mihelyt az idő engedi, a kisebb magvak amúgy homokkal együtt elve-tetnek ; a nagy magvak pedig, — mint a man-dula, dió, mogyoró stb. — a homokból kiszedve egyenként eldugdosandók, következő módon :
Az iskolakert bármely részében, — minthogy a magról kelendő csemetéket úgyis már az első év őszén ki kell szedni és átültetni, miért is ezek a kert rendes miveletii beosztásának útjá-ban nem állanak, — a mag mennyiségének megfelelő tér 30—40 cm. mélyen tisztára és apróra felásandó, kiirtatván abból minden
67 k >
-évelő gaz gyökerei. Azután a felásott föld ge-reblye vei simára elegyengettetve'n, a tábla vagy ágy hoszszában kerti zsinór mellett tenyérnyi mély barázdát vonunk vasgereblye vagy kis kapa segítségével. Ezen barázdába bele hintjük elég ritkásan a magvakat, és a barázdából kie-melt földnek mintegy felét reá liuzzuk a mag-vakra fedezetül. Ekként a vetett mag mintegy vályúban fekszik, részint, hogy a vetés helye jelezve legyen, részint hogy az esővíz
leszi-várgása biztositassék. Azután a második sort vonjuk meg hasonlón a kerti zsinór segítségével az elsőtől mintegy 40—50 cm. távolságra s a mondott módon a magvakat beleszórjuk és be-fedjük. Így tovább a harmadik, negyedik sort, mig tudniillik vetni való magkészletünk van.
Hasonló módon helyezzük el zsinór mellett a mondott távolságban egymástól a nagy mag-sorokat, a magvak egymástóli távolságát mint-egy 10 cméterre szabván.
A magvaknak barázdában sorban — és nem szórva vetése azért szükséges, hogy a kikelt csemeték gyomlálását — később kapálását ké-nyelmesen lehessen intézni. Öntözni a magve-tést fölösleges.
II. A d u g v á n y o z á s .
Vannak fák és bokrok, melyek dugványról is szaporíthatok. Ilyenek a fűz, nyár, csaknem minden diszbokor, birs, szőllő, ribiszke stb. — Ezek dugványvesszeinek most télen, mielőtt a nedvkeringés megindultával a rügyek dagadoz-nának, kell szedetniök, megnyesetniök és tavasz-kor történendő elrakásig védett helyen bever-meltetniök.
Dugványul az utolsó évi fahajtások, veszszők alkalmasok. De biztosban gyökeret vernek, ha-csak egy csipetnyi is a mult évi fából hozzá vágatik. Hosszára nézve elég, ha csak 10 cm.
hoszszu, de mert legkevesebb 3—4 rügyet tar-talmaznia kell, hol a rügyek egymástól távol állanak — mint a szőllőnél, lehet 30—40 cm.
hosszú is.
Tavaszkor a már elkészített dugvány-vesszők sorokban zsinór mellett ültető karó segítségével elrakatnak, és jól leszoríttatnak a földbe. De ezek már az öntözést megkövetelik.
Az itt mondott munkák az idő rövidsége mi-att halasztás nélkül teljesitendők.
LuKÁcsr Sá.n'dok, min. biztos.
Könyvismertetés.
„A n ö v é n y t a n t e l j e s k é z i k ö n y v e t e k i n t e t t e l a n ö v é n y e k e l t e r j e d é s é r e m e g h a t á r o z á s á r a és f ö l h a s z n á l á s á r a . " Az i n d u c t i o e l v e i a l a p j á n , k é p e z d é k , p o l g á r i i s k o l á k k ö z é p t a n o d á k , t a n í t ó k és a n a g y k ö z ö n s é g s z á m á r a i r t a S c h u l t z I m r e p é c s i k é p e z -d e i r. t a n á r . Ara 1 frt 50 kr. Pécset 1878.
Jelen munka, miként cziméből, s még vilá-gosabban előszavából kitűnik főleg elemi
tani-tóképezdék, illetőleg tanítók számára készült, s mint ilyen egyedüli a maga nemében, a meny-nyiben tudtunkkal a magyar irodalomban eh-hez hasonló a természettudományok egyik ágá-ból sem létezik. E szerint a munkának létjoga nem tagadható s csak méltányolni tudjuk szerzőnek müve elébe tűzött rma szándékát, hogv
» t e l j e s n ö v é n y t a n i k é z i k ö n y v v e l l á s s a e l a m a g y a r n é p t a n í t ó k ö z ö n s é -g e t , " mert valóban nem is csekély hátrányára van a tanítóképzésnek azon abnormis állapot, inelyszerint az elemi tanitóképezdékben a ter-mészettudományi tárgyakból majdnem minde-nütt a középtanodák számára irt tankönyvek használtatnak, melyek a középtanodai tanterv kívánalmai szerint vagy az alsóbb vagy a fel-sőbb osztályok számára írattak, s ennél fogva vagy nem elégítik ki, vagy bizonyos tekintet-ben túlszárnyalják a tanitóképezdék igényeit.
De e könyvek nemcsak a bennök felölelt tan-anyag mennyiségénél — és minőségénél fogva, hanem — tekintetbe véve a középtanodai ok-tatás és az elemi tanítóképzés különböző ter-mészetét és czélját módszertani tekintetben sem alkalmasak tanitóképezdei használata, mert mig a középtanodai természetrajzi oktatásnak súlypontját különösen a terminológia s az illető tárgy tndományos felfogására való előkészítés képezi, addig a tanitóképezdében a hol a je-löltnek iskolai képzése befejeződik, teljesen be-végzett, egészet kell adni. Képessé kell tenni arra, hogy szerezzen magának áttekintést az illető tárgy minden köréről, különösen szemelőtt tartva ennek a népélethez való viszonyát, és pedig mindezt oly módszerrel kell adni, mely a leendő tanitó methodikai működésének is irányt adjon. Jelen munkának jogosultságát emeli még azon körülmény is, hogy az a néptanítóra nézve egy teljes növénytani könyv-tár feladatának igyekszik megfeleluie a meny-nyiben ebben a növények mindenféle vonat-kozásaikban tárgy altatnak. Meg van benne a növények leirása, rendszerezése, boncz- és élettana, földrajzi elterjedése, továbbá külön vannak tárgyalva benne a gazdasági és ipari tekintetben fontosabb növények, külföldi- és dísznövények, mérges és gyógynövények stb.
El van látva növénymeghatározási kulcscsal, előadja a növénytan történetét is, sőt a növé-nyeket erkölcsi, aesthetikai szempontból is méltatja, szóval a felölelt anyagot tekintve tö-kéletesen megfelel czimének, mennyiben ez csakugyan »a növénytan teljes kézi könyve."
A mi az anyag berendezését illeti, szerző e tekintetben is tapintatosan járt el, szemelőtt tartva az elemi tanmódszer legfőbb elvét az inductiot. A mű két főrészre válik : I. Részle-letes növénytan. II. Általános növénytan, nö-vények az évszakok és lelhelyek szerint ké-pezett természetes csoportokban, e mellett azon-ban a rendszerre is figyelmet fordit, a mennyi-ben a természetes csoportokba foglalt növények közül" a kiváló és rendszertani szempontból ty-picus alakokra fekteti a fősúlyt s a rokon
68 K3®
-fajokat ezek köré csoportosítva építi fel a rend-szert, mi által sikerül megoldania a legnehezebb feladatok egyiket t. i. azt, hogy, öszliangzásba hozza a természetes csoportokat a rendszertani csoportokkal, a mennyiben azt a tárgy termé-szete megengedi. Ugyancsak az első részben tár-gyalja a külföldi növényeket szintén természetes csoportokban s valamint az előbbi, úgy a jelen fejezetben is sikerült szerzőnek eltalálni az igen sok és igen kevés között levő középutat a mi éppen a szakemberekre nézve sokkal ne-hezebb feladat, mint a milyennek látszik. Az itt tárgyalt 28—30 növényfaj ugyanis olyan, me-lyek nálunk is a kereskedésben s a háztartás-ban majd mindenütt szerepelnek, pl. olaj, czit-rom, narancs, fügefa, thea, kávé, bors, szegfű, vanilla, czukornád, rizs, kukoricza, dohány stb.
Végül a növények, hasznát tárgyalja és pedig a következő csoportokban ; a) Gazdasági növények b) Gyomok c) Az erdők és fa (a szénégetés, hamú, lúg, hamúzsir, d) Gyógyáruk és gyógynövények, e) Mérges növények, f) Dísznövények. A má-sodik részben tárgyalja mindenekelőtt a szerv-ismét és pedig elég helyes terminológiával kivévén egy-két részben elavult, részben nyelvtanilag is hibás elnevezést minők : — „magszikok," ,le-vélkög," „levélbur," „levélrozsag," ezek helyett : íuagszikek, levéllemez, levélburok, rózsás levél-állás (rosette) stb. A szervisme után következik a rendszerisme Linné mesterséges rendszerével és az újabb válogatott rendszerrel. Ezután a növények természetrajza a meghatározási kulcs-csal befejeztetvén, következik a növényboncz-vegy és élettan, továbbá a növényföldrajz és paleontologia, a növéuytan története, fogalma és fölosztása. Mind ezekből látható, hogy jelen munka az anyag mennyiségét tekintve méltán igényt tarthat a teljes növénytani „kézikönyv"
elnevezésére, valamint arról is, hogy az anyag beosztása, sorrendje helyes módszerről tanús-kodik úgy egészében, mint a részletekben. Külö-nösen áll ez a munka első vagy is a szűkebb értelemben vett természetrajzi részéről, mely-nek értékét nagyban emelik a számos nagy gonddal is fáradsággal készült táblázatok me-lyek az áttekintés könyitése, a rendszer í'öl-pitése czéljából ide csatoltattak,
Az eddig előadattak képezik a munka fény-oldalait. De ki várhat embertől oly kifogástalan, tökéletes munkát, melynek árnyoldalai, hiányai ne lennének, kivált ha az úttörő is a maga nemében ? E munka sem képezhet e tekintet-ben kivételt daczára annak, hogy — miként előszavában mondja — hét évi taaári praxisá-nak eredményét képezi. Habár e hiányok az eddig fölsorolt előnyökhöz képest elenyészőleg csekélyek, mindazonáltal az igazság és méltá-nyosság érdekében szükségesnek tartjuk meg-említeni ezeket is. Mindenek előtt ugy találjuk, hogy a növények természettana nagyon szűkre vau szabva. A növényboncz-vegy- és élettan és az ezután következő fejezetek oly vázlatosak, hogy e tekintetben aligha nem le.sz kénytelen a tanitó más munkákra szorulni. Mig a leíró
vagy is systimaticus — tehát a szorosan vett természetrajzi rész 132. levélre terjedt, addig a növéuyboncz-vegy-élettani, földrajzi,
törté-nelmi, geologiai stb. rész számára mindössze csak 17 levél jutott.
Egy második hiányának tartjuk azt, hogy a növények földrajzi elterjedésének térképét kivéve, egyetlen egy rajzot sem találunk e munkában.
Szerző e tekintetben következőleg igazolja magát:
„Hogy ábrák, kivéve a növény földrajzi térképet elmaradtak a műből valóban nem jó akarat o-1 moil mult. A ki provinczialis nyomdaviszonya-inkat ismeri, menteni fogja az ebbeli hiányt."
Szerző ezzel csak magát mentette ki, de nem a munkáját is, mert ez jelen alakjában márcsak ezen oknál fogva sem lehet teljes növénytani kézikönyv. Különben ezen hiányon az iskolai oktatás alkalmas növénytani atlaszok, és
fa-| litáblák használata, valamint a táblán való raj-zolás által is sokat segíthet.
Harmadik hiányának tartjuk az, hogv nincs meg benne a kellő egyöntetűség, inkább ha-sonlít ugyan is egy népiskolai olvasókönyv-höz, melyben a különböző tárgyú olvasmányok különböző iroktól vannak átvéve, mint növény-tani kézikönyvhöz. Nagy számmal találunk más növénytani íróktól átvett növényleirásokat és egész önállő §-okat, részint egyszerűen meg-röviditve, részint többé kevésbbé módosítva és átdolgozva, és pedig nem úgy, hogy általa a munka egysége csorbát ne szenvedett volna.
Negyedik hiánya a munkának az, hogy szer-zője nagyon is, igyekezett azt a czimlapon fel • sorolt sokféle h e t e r o g e n czélnak megfelelően egy „ t e l j e s " növénytani kézikönyvvé idomítani, ami a természetesen nem sikerülhetett, mert — képteleuseg. E könyv a tananyag mennyiségét, minőségét és berendezését tekintve határozottan elemi tanitóképezdék számára Írottnak mutatko-zik, hisz épen ebben találta föl szerzője is a munka-létjogát, mi pedig kiváló érdemét : még is sok olyan dolgot is találtunk benne, melyek nemcsak a tanitóképezdék, hanem más-nemű iskolák és különösen a nagy közönség igényeinek kielégítését czélozzák; ilyenek pl. a költemények, mesék, mythologiai képek, virág-nyelv, valláserkölcsi vonatkozások stb. melyek-nek egy a tanitóképezdék számára irott komoly szakmunkában, mint iskolai kézikönyvben nincs lielyök. *)
Szerző itt nyílt. ellenkezésbe jön önmagával.
Előszavában ugyan is ezeket mondja : „Hét.
év óta kiváló előszeretettel foglalkozván a bota-nika tanításával, mindinkább jobban és jobban
*) Mi e részben nemcsak elnézőbbek tudunk lenni a t. bírálónál, de sőt hajlandók vagyunk az itt ki-fogásoltakat egyenesen a derék munka érdemei közé igtatni. Igaz, hogy vészit általa rendszerességében a mii. de másfelől egy igen fontos didactical — mond-hatnám, t a i i i t ó k é p e z d e i elv emeltetett általa ér-vényre s ez : hogy az u j ismeretet össze kell kötözni minden irányban a tanuló szellemi életével. Az ilyen tanításból lesz a valódi élő. o r g a n i c u s ismeret.
Szerk.
éreztem egy lehetőleg teljes és czélszerü tan-könyv hiányát a t a n i t <5 k é p e z d é k 1) e 11 és polgári tanodákban. Vannak ugyan hasznave-hető növénytani munkáink — a hova Kriesch és Linkess eredeti, Tliomo és Pokorny ma-gyarított müvei számitandók: — de ezek a k ö z é p t a n o d á k alsóbb v. felsőbb osztályai számára irvák és igv a képezdékben és polg.
tanodákben csak szükségből használhatók, mi-vel ez utóbbi intézetek is sajátlagos szerve-zettel és hivatással bírnak. Munkámnak van tehát létjoga." Miként egyeztethető ez össze a könyv czimével, a melyben ugyanezen mű a középiskolák számára írottnak is állíttatik ? Az általam itt kifogásoltakat azonban magam sem tartom lényeges hibáknak, hanem inkább csak hiányoknak, melyeken az ügyes tanitó könnyen tűlteheti magát, s melyeket szerző szíves figyelmébe ajánlunk azon czélból, hogy egy második kiadás alkalmával ezek tekintetbe vételével munkájából a tanítóknak és tanítóje-lölteknek egy nemcsak teljes, hanem egyszers-mind lehetőleg tökéletes növénytani kéziköny-vet csináljon. Ha ez sikerül neki — a mit e szép kezdeményezés után teljes jogunk is van hinni — úgy legyen meggyőződve, hogy , általa több és értékesebb szolgálatot tesz
ha-zánkban a „scientia amabilis" ügyének, mintha flóránkat egy egész sereg uj növényfaj vagy válfaj fölfedezésével sikerült volna gazdagítania.
K o z o c s a T i v a d a r .
„ A r a n y b á n y a . M u l a t t a t ó s t a n u l s á g o s o l v a s m á n y o k . A m a g y a r n é p -é s a z i f j u s á g s z á m á r a s z e r k e s z t -é M a y e r M i k s a. B u d a p e s t L a m ]> e 1 8 r.
108. l a p . Ára 1 f r t 80 kr.
A munka hét fejezetből áll. E fejezetek czi-mei : Tanulságos történeti és erkölcsi beszély-kék. Erkölcs- és egészségtani elmélkedések. Az oroszok és törökök. Losonczy István. (Az Arauy
•I. szép költeménye). Az Eszakamerikai Egye-sült-Államok története. Stephenson György a vasút föltalálója. A boldogulás utja. (Eredeti elbeszélés Dolinay Gyulától). A mely fejezetek-nél a szerzőket nem említettük, azokat a szer-kesztő készítette.
Kétségtelenül az egész mü tapintattal s az ifjúsági müveknél nem épen megszokott Ízléssel s körültekintéssel van szerkesztve. A kisebb el-beszélések, melyek az első két fejezetben fog-laltatnak, újdonságuk s szépségük által tűnnek fel. Az amerikai történet és Stephenson, kivált az előbbi hosszab czikkek, s népszerű modorban jóravaló anyagot adnak. Az Amerika s története három kidomborított jellemképből áll : a Was-hingtonéból, Franklinéból s Lincolnéból. Step-henson életrajza az iparnak vitt hódolat. Az oroszok és törökökről irt, ezikk a mostani vi-szonyok közt igen szükséges népismertetés. A boldogulás utja azt adja elő, hogy lehet egy község a jelenkori philanthropikus intézetek stb.
felhasználása által boldoggá.
Mindannyi érdekes czikkely, s nemcsak érde-kes, hanem alkalmas arra, hogy a növendék j e l l e m é t f e j l e s s z e , azt nemes tettekre lelkesítse, s hogy a néppel nemcsak ismerete-ket közöljön, hanem azt az ujabbkori intézmé-nyekkel megbarátkoztassa. Óhajtjuk, hogy az i s k o l a i n é p k ö n y v t á r a k e m ü v e t f e l -k a r o l j á -k , s n e c s a -k m e g v e g y é -k , d e ol-v a s s á k i s.
A sajátlagos nemzeti elem is szépen van köny-vünkben képesítve Arany „ L o s o n c z y j a " igen helyén van itt, de e nagyobb darabon kívül is van benne több specialis magyar tartalmú el-beszélés. A vállalat érdekében lesz, ha a többi kötetek is nemzeti történelmünkből, s a saját-lagos magyar társadalomból még többet fognak tartalmazni. Irálydolgában szintén előbb áll Mayer könyve, mint az ifjúsági irodalom leg-több terméke. Fordítson ezután is mentül leg-több gondot az előadás kellemességére s az irály magyarosságára. Különben az egész müvet újból melegen ajánljuk ifjúsági s népkönyvtárainknak, melyek épen a szerkesrtő fáradozásai folytán
nyertek ujabban lendületet. K.
Szláv lapszemle.
A prágai lies. Uc. az uj év alkalmából visz-szapillantást vet a fennállástínak tíz éves mult-jára; a többi közt önérzettel hivatkozik arra, hogy a lap, habár a magyar felföld számos ta-nítójának ingyen küldetik, mégis szépen vi-rágzik. Részünkről egy csepp okunk sincs e virágzásnak örvendeni. A B. U. oly pártszük-keblüséggel, nemzetiségi elfogultsággal szerkesz-tetik, hogy nem is nagyot vétene az igaz-ság ellen, ha homlokára odaírná : politikai-nevelészeti közlöny; e mellett hazánkról — és ezt gyakran teszi — a gyűlölet olv rosszaka-ratú hangján beszél, hogy a ki közoktatási vi-szonyainkat e lapok hasábjai után ítéli meg annak okvetlenül azon eredményre kell jutnia, hogy mennyivel alattabb állunk még a töröknél is. Evek óta figyelemmel kisérjünk e lapot s ez idő óta hazánkra vonatkozólag egyetlen elis-merő sorát sem láttuk, mig kátörveudő piszko-lodásokat, viszonyaink, törekvéseink gyalázását majdnem minden számban olvashatjuk. Csak annak az egynek örvendünk, hogy felföldi taní-tóinkban mégis van annyi hazafiasság, hogy ily tendentiosus lapra elő nem fizetnek. (Akkor dicsérniük ám igazán a hazafiságukat, ha visz-szautasitanák azokat a tisztátalan czélokból kül-dözgetett ingyen példányokat. Szerk.)
P r á g á b a n a K o m e u i u s t á r s u 1 a t azon nagy szellemű piidagogusnak — kinek nevét vi-seli — cseh nyelven irt nagy szabású vallásos müvét, a világ Labiryutusát képes díszalakban akarja kiadni egy 1623-iki kézirat után. Ez alka-lomból ugyancsak a Bss. Uc. hasábjain hazánk-ból hallatja valaki panaszhangját aziránt, hogy míg a német Pestalozzit átültetjük irodalmunkba, a jeles Komeninsnak egyetlen művét sem
forditot-70 K3®-tak még le. *) — pedig; teszi hozza,
Gyer-tyánő'y úr, a Népt. Lap. szerkesztője, inint oly cseh szülök gyermeke, kik még el nem fe-ledhették a cseh nyelvet, szakithatna magának erre időt! **)
B u l g á r i á b a n az orosz kormány nagy erélyt fejt ki az iskolaügy lábraállitása körül.
Orosz tisztek s hivatalnokok' minden nagyobb faluban oskolákat szerveztek. Városokban kö-zéptanodákat, tanitóképezdéket hadi sőt tenge-részeti iskolát. Valamennyi szláv ajkú, némi (iskolázottsággal biró egyén, aki csak jelent-kezett, tanítónak vagy tanárnak alkalmaztatott, ezek híján orosz kiszolgált altisztek, ügynökök sőt mesteremberek is katedrába ültettettek, mi-vel pedig már ezekből sem telik elhatároztatott, hogy a hiányzó contingens a mindenre alkal-mas cseh tanítóságból toboroztatik össze.
A s z l á v l a p o k egyhanguilag szidják a magyar közoktatási minisztert, akár a bokrot a tervbe vett magyarnyelv törvényért, de soraik-ból lépten nyomon kikandikál a lóláb. Nem az fáj nekik, hogy a magyarnyelv elfoglalja vala-hára természetszerű, jogos helyét, hanem, hogy e szláv nép megismerkedve a nyelvvel s e ré-ven a magyar nemzet önzetlen törekvéseivel, jóindulata testvéries érzületével még megtalálná
szeretni azt a nemzetét és hazát, melyet ma
szeretni azt a nemzetét és hazát, melyet ma