Ő Felségeik a király és királyné ezüstlakadalma alkalmából
II. A szegedi és vldékebeli árvízkárosult tanítóknak :
a) A m u l t számban k i m u t a t o t t
g y ű j t é s 740 f r t 4 8 kr.
b) A m o s t a n i b a n k i m u t a t o t t g y ű j t . 292 f r t 15 kr.
Ö s s z e s e n . 1032 f r t 6 3 k r .
Az összes eddigi gyűjtésünk eredménye te-hát 2250 frt 18 kr.
Ebből u j a b b a n l í t s z o l g á l t a t t u n k :
F. hó 15én 080 f r t 3 4 k r t a nngymélt. b e l ű g y m i -n i s t e r i u m b a , és u g y a -n a z -n a p o -n 292 f r t 15 k r t T. Fe-rcnczi J á n o s szegedi b e l v á r o s i i g a z g a t ó - t a n i t ó u r n á k . Az ezekről szóló n y u g t á k a k ö v e t k e z ő s z á m b a n f o g n a k k ö z z é t é t e t n i .
A gyűjtést folytatjuk. S z e r k.
Hivatalos nyugta. 2 1 2 f r t 9 k r . a z a z kétszáz t i z e n k é t f o r i n t 9 krról, m e l y e t a t. cz. b u d a p e s t i 1.
ker. á l l a m i t a n i t ó k é p e z d e t a n á r i t e s t ü l e t és n ö v e n d é -kei á l t a l , m i n t az árviz á l t a l s ú j t o t t t i s z a v i d é k i lakó-sok s e g é l y e z é s é r e a d o m á n y o z o t t összeget h i á n y n é l k ü l á t v e t t e m , s e g y ú t t a l a m a g a s m a g y a r k i r . bciiigymi-n i s t e r i u m bciiigymi-n a k 1304'elbciiigymi-n. s z á m a l a t t b e m u t a t t a m . Buda-pesten, 1879. évi m á r c z i u s h ó 15. Zvoren N á n d o r , kir.
tanácsos b e l ü g y m i n . s e g e d - h i v a t . igazgató.
Hivatalos nyugta. 325 f r t 12 k r . azaz h á r o m -száz huszonöt f r t 12 kr., melyet a „ N é p t . L i p j a " t. cz.
s/.erkesztőségétől, m i n t az árviz á l t a l s ú j t o t t sz^gedvi-d ' k i lakosok s e g é l y e z é s é r e a sz^gedvi-d o m á n y o z o t t összeget h i á n y n í l k i i l á t v e t t e m , s e g y ü t t il a. m i g i s m . k i r . b e l ü g y m i n i s t e r i u m n a k b e m u t a t t a m . B u d a p e s t e n , 1S79. évi m á r -c z i u s h í 2J-én. M u h a r t Feren-cz s. k., i g a z g a t ) .
N y i l v á n o s k ö s z ö n e t .
Alulirotthoz a szegedi és s z e g e d v i d é k i á r v í z k á r o s u l t t i n i t ó k és t a n i t ó c s a l á d o k s e g é l y e z é s é r e a k ö v e t k e z ő a d o m á n y o k l e t t e k e l k ü l d v e :
1. Tuk. G y e r t y á n f f y I s t v á n u r k ü l d e m é n y e , m i n t a „ N é p t a n i t í k
L a p j a " á l t il g y ű j t ö t t összeg . . . . 710 f r t 48 k r . 2. Az „ E s z t e r g o m - j á r á s i t a n i t ó k
e g y e s ü l e t e " n e v é b e n ngos M a j e r I s t -v á n k a n o n o k u r
3. T e k . T ó t h Sándor e g y l . e l n ö k u r a s z a t m á r i t a n i t í k s a „ S z a t m á r v i -d é k i t a n . e g y l . " n e v é b e n
4. A „ K e c s k e m é t i ref. e g y h á z m e -gyei h i v a t a l o s t a n i t ó i t e s t ü l e t " ado-m á n y a t e k . M a g y a r A n t a l t a n . k é p . i g a z g a t ó u r á l t a l k ü l d v e
5. Tek- T r á j t i e r K á r o l y u r a
„Budai t a n i t ó - e g y e s ü l e t n e v é b e n . . 0. A „ N é p t a n o d a " t. s z e r k e s z t ő -sége n e v é b e n R e b e r i c s Imre s a p é c s i közs. n é p t a n i t i k megbízásából W a r g a Ferencz t e s t ü l e t i elnök
7. A „ K a t h . n é p t a n i t ó k székesfe-h é r v á r i e g y e s ü l e t e " n e v é b e n J a n n y József e g y l . e l n ö k és B á r d o n József jugyző
8. A „ B u d a p e s t i t a n i t ó k segélye g y l segélye t segélye " T . B a r c z segélye n J á n o s p é n z t á r
-nok u r á l t a l k ü l d v e 100 f r t — k r . 9. A „Budapesti n a g y s t á c z i ó u t
czai t a n t e s t ü l e t " á l t a l r e n d e z e t t h a n g -v e r s e n y j ö -v e d e l m é b ő l a t e s t ü l e t ne-vé- nevé-ben T. B a r c s é n J á n o s i g a z g . és r.
biz. e l n ö k u r á l t a l k ü l d v e . . . . 12"> f r t — k r . Az eddig b e g y ü l t összeg . 1191 f r t 48 kr.
E s e g é l y a d o m á n y o k é r t a s z a k l a p o k t. s z e r k e s z t ő i , a t a n í t ó t e s t ü l e t e k és e g y l e t e k , a f á r a d h a t a t l a n g y ű j -tők, és a nemesszivü összes segélyzők : a v i z k á r o s u l t t a n i t ó k é s c s a l á d j a i k n e v é b e n f o g a d j á k l e g h á l á s a b b kö-s z ö n e t ü n k e t .
S z e g e d e n . 1879. évi á p r i l i s h ó 8-án.
N a g y F e r e n c z , ellenőr. F e r e n c z i J á n o s , a s. biz. e l n ö k e .
É r t e s í t é s e k .
— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis-ter Kubiuyi Kálmán az árvamegyei Isztebene, Kralován, Parnicsa, N.-Falu, Zsaskó és Zázriva községek ideigl. iskolalátogatóját ebbeli tisztsé-gétől saját kérelmére felmentvén, a kérdéses községek számára az 1876. évi 28. t. cz. 3. Íj-ában nyert felhatalmazáshoz képest Meskó De-zső megyei pénztári ellenőrt és árvaszéki nyil-vántartót ideiglenes iskolalátogatóvá nevezte ki.
— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis-ter a „Temesvári első takarékpénztár"-nak azon nemes áldozatkézségeért, melynél fogva a Te-mesvár gyárkülvárosi állami elemi népiskola szegény tanulói segélyezésére 75 frtot adomá-nyozott, elismerő köszönetét nyilvánította.
— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis-teri a fehértemplomi állami elemi leányiskolához tanítónőül ideigl. minőségben kinevezett
Schin-60 f r t — k r .
55 f r t — k r .
20 f r t — k r . 10 f r t - k r .
61 f r t — kr.
20 f r t — kr.
165 delmann Laurát állomásán végleg megerősí-tette.
— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis-ter a fehértemplomi állami elemi leányiskolához tanitónőül ideigl. minőségben kinevezett Schmidt Amáliát állomásán végleg megerősitette.
— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis-ter Ungur Péminis-ter maroscsucs-koppándi állami elemi népiskolai ideiglenes minőségű segédtanítót állomásán végleg megerősitette.
— Torma Károly budapesti tudomány-egye-temi tanár a deési polgári iskola számára ré-gebben adományozott 629 drb könyv és 326 drb ásvány-gyűjtemény kiegészítésére ujabban 90 kötet és 195 füzet könyvet azon kijelentés-sel küldött, hogy könyvadományát évről évre tehetsége szerint pótolni kívánja. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás- és közok-tatásügyi m. kir. minister nevezett egyetemi ta-nárnak a népnevelés érdekének előmozdítását czélzó fennebbi nemes tetteért és hazafias áldo-zat készségeért elismerő köszönetét nyilvá-nította.
— A kislödi r. k. hitközség lelkésze Rőthi Mihály buzdítására 1877. évben elhatározta egy a törvény kellékeinek mindenben megfelelő dí-szes iskola felállítására szolgáló alap létesítésére évi 200 frtot áldozni. Ezen eddig 605 f r t 63 krra rugó építési alapot nevezett lelkész sajátjá-ból évi 80 Írttal gyarapította. A vallás- és köz-oktatásügyi m. kir. minister ugy a kislödi r. k.
hitközségnek, valamint t. Rőtliy Mihály lelkész-nek, elismerését és köszönetét fejezte ki.
— Horthy István nagybirtokos s megyei köz-igazgatási tag a kenderesi ref. iskola építéséhez 200 irtnyi pénzadománynyal és tetemesb építési anyaggal hozzájárulni szíveskedett; ugyané célra továbbá Magyary István 100 frtot if,.
Polgár József 50 frtot Mocsárv Ferencz 50 frtot Magyary Horthy Jolán urnö 50 frtot Erlicli Mózes 50 frtot és Razsó Béla 30 frtot adomá-mányoztak. A vallás- és közoktatási m. kir.
minister az áldozatkész iskola-barátoknak köszö-netét és elismerését kifejezte.
A nagym. vallás- és közokt. m. k. mi-nister ur az országos tanitói nyugdij-alapból a következő segélyeket
enge-délyezte :
— Néhai Csepcsányi Gusztáv turócz-rudnai volt ág. ev. tanító özvegye szül. Bodnár Juli-ánná részére évi 84 frtnyi segélypénzt.
— Szabó Mihály gyalui volt reform, iskolai tanítónak 250 frt végkielégítést engedélyezett.
— Néhai Kaufmann Ede szeniczi volt izr.
tanitó özvegye, szül. Deutsch Johanna részére 84 frt, 3 kiskorú árvái részére pedig egyenkint 25 f r t évi segély pénzt.
— Néhai Kirschner György szászrégeni volt ev. tanitó özvegye szül. Burger Terézia részért 84 frt, 4 kiskorú árvája részére pedig egyenként 21 frt, együtt szintén 84 írt évi segélypénzt.
— Néhai Szabó Ferencz maros-szt.-annai volt reform, tanító özvegye szül. László Judith ré-szére évi 84 frt segélypénzt.
E g y v e l e g .
— Szerkesztői kérelem. A s z e g e d i árvízkáro-s u l t a k árvízkáro-s z á m á r a eárvízkáro-szközölt g y ű j t é árvízkáro-s e k b e k ü l d ő i t a r r a kér-j ü k , á l l kér-j a n a k el, h a c s a k lehet, a t t ó l a k í v á n s á g u k t ó l ,
h o g y az 1 — 2 k r o s a d a k o z á s o k i s n é v s z e r i n t k ö z ö l t e s s e n e k l a p u n k b a n , n e m a z é r t k é r j ü k ezt, m i n t h a az 1 — 2 k r b ó l álló a d o m á n y erkölcsi érté-k é t érté-kicsinylenőérté-k, h a n e m a z é r t , h o g y n e v e g y é érté-k i l y m ó d o n e l a z e g y i k k e z ü k k e l a z t , a m i t a m á s i k a d o t t . M e r t m e g f o n t o l a n d ó á m , hogy az a.
k i s z e d é s és k i n y o m a t á s m e g l e h e t ő s sok p é n z b e kerül, s az a t é r , m e l y e t l a p u n k b a n elfoglal, a l a p szellemi ré-széből s z a k i t t a t i k ki. T á n l e h e t n e oly m ó d o n segiteni a d o l g o n , hogy az 1—2 k r o s a d a k o z á s o k e g y ü t t e s e n , m i n t az iskola e, v a g y a m a o s z t á l y á n a k a d o -rn á n y a e m l í t t e t n é n e k fel, m i k é n t a z t t ö b b e n t e t t é k is. ( L á s d például a S z e g e d i e k n e k szóló g y ű j t é s b e n a s z é k e l y - k e r e s z t ú r i l e á n y i s k o l a t a n í t ó n ő i n e k g y ű j t é s é t ) . M e g j e g y e z z ü k azonban, h o g y p ä d a g o g i a i okokbol sem-mi e s e t r e sem h e l y e s e l h e t n ö k , ha u g y a n a z o n i s-k ó l á b a n némelyes-k a d o m á n y a n é v s z e r i n t m á s o s-k é pe-dig c s a k e g y ü t t e s e n k ö z ö l t e t n é n e k . V a g y m i n d e n i k é t n e v s z e r i n t , vagy m i n d e n i k é t e g y ü t t o s z t á l y o n k é n t . Mi a f e n t e b b i okokból az u t ó b b i t a j á n l j u k .
— L a p u n k 5. s z á m á n a k „ E g y v e l e g " r o v a t á b a n
„ H e l y r e i g a z í t á s " czimmel az van mondva, h o g y Knopfler u r i n d í t v á n y o z á s a e l ő t t m á r l é t e z t e k Z e m p l é n m e -gyében t a n i t ó e g y l e t e k . E h h e z m é g az i g a z s á g érdeké-ben a z t k e l l t e n n ü n k , h o g y z e m p l é n m e g y e i á 1-t a 1 á n o s 1-t a n i 1-t ó e g y l e 1-t n e m l é 1-t e z e 1-t 1-t s a z ő in-d í t v á n y a e z t t á r g y a z t a .
— A „ P ä d a g . T á r s a s á g " márcz. 20. vál- ülést t a r t o t t . D r . Kiss Aron o l v a s t a fel. A n é p i s k . o l v a -s ó k ö n y v e k t ö r t é n e t é r ő l i r t k í -s é r l e t é t . Ugyan-ekkor u j t a g o k a t f ö l v é t e t t e k : Kasztner J a n k a győri képezdei i g a z g a t ó Kucselnik V i l m a k é p e z d e i t a n í t ó n ő t o v á b b á l l a u g g Kamii, P e r é n y i M á r t o n tóvárosi t a n í t ó k , Scherer S á n d o r bajai k é p - s - t a n á r , P i n k G é z a n . - l á n g i polg. isk. t a n á r , Valper M i h á l y n.-lángi t a n i t ó , Schmeisz Adolf n e v e l ő a Széchényi grófi családnál JS1.-Dorogon Lötfler J ó n á s csurgói t á n i t o , Göbel János G y ö r g y szé-k e s f e h é r v á r i f ő t a m t ó s a f e h é r m . t a n t e s t ü l e t e l n ö szé-k e . A t a g o k s z á m a 300. (A kik az e g y e s ü l e t b e f e l v é t e t n i kí-v á n n a k , f o r d u l j a n a k a t i t k á r h o z Dr. Kiss Á r o n h o z Kal-v i n t é r 7. sz.
— A s z e g e d i szerencsétlenség a l k a l m á v a l a f é l e g y -házai á l l a m i t a n í t ó k é p e z d e n ö v e n d é k e i a l e g n a g y o b b ö n z e t l e n s é g g e l személyesen s i e t t e k a veszélybe j u t o t t a k mentésére- n,xpeditiojukról e g y n a g y o b b lap (a N e m z . Hirl.) a b i z t o s s á g b a n levő e m b e r humorával beszélt el e g y e t s m á s t említve, h o g y s z e d t e k le a s z e g é n y ké-pezdeszek k ö z ü l ö t ö t a la t e t e j é r ő l stb. Igaz, e z e k a n u k csak k é p i z d e i tanulók, d e h o g y nemcsak a ü l t e t e -j é r e szorultak, h a n e m volt r é s z ü k a m e n t é s b e n is, a n n a k m e g m u t a t á s á r a j ó n a k l á t j u k a „ F é l e g y h á z a s V i d é k e "
12. számából ( m e g j . márcz. 22.) k ö v e t k e z ő k e t k ö z ö l n i : folyó hó 13-án. Szegedre t á v o z o t t k é p e z d e i i f j a k a m u l t h é t f ő n s z e r e n c s é s e n visszaérkeztek v á r o s u n k b a , m a g u k k a l hozván L u k á c s György k o r m á n y b i z t o s t á v o l l é t é b e n P o r zsolt Gyula á l t a l kiállított i g a z o l ó okmányt, m e l y t a -núskodik a r r ó l , hogy a n e v e z e t t d e r é k i f j ú s á g Osza G y ö r g y v e z é n y l e t e a l a t t n é g y jól felszerelt c s o l n a k k a l f. hó 13. n a p j á n a k reggeli y ó r á j á t ó l u g y a n e lió 15-ig a szegedi á r v í z p n s z t i t á s a í a l a t t a l e g s i k e r e s e b b é l e t -és v a g y o n m e n t é s t v i t t é k k e r e s z t ü l 115 e m b e r é l e t e t m e n t e t t é k m e g , a m o n d o t t i d ő a l a t t , k i k e t r é s z b e n a leglávolabbi h e l y e k r ő l k e l l e t t a s z á r a z r a s z á l l i t a n i o k . Az Algyő f e l é vivő vaspálya r o s k a d o z ó 2 ő r h á z á n a k t e t e j é r ő l 4 f é r f i t t ö b b asszonyt es g y e r m e k e t t o v á b b á 10 családot a r e p e d e z e t t é p ü l e t e k b ő l h u r c z o l t a k k i a p a r t r a . E m e l l e t t egyik csolnak p é n z és s ü r g ö n y s z á l -litással is f o g l a l k o z o t t . Hol n a g y o b b , hol kissebb ösz-s z e g e k e t e g y ösz-s z e r 10 ezer f r t o t iösz-s ösz-s z á l l í t o t t a p o ösz-s t á r ó l .
1 5 4 <3®—
-1 5 5 K > -désü éa k ü l ö n n e m ű t á r g y fog, a j e l e n t k e z é s s o r r e n d j e
s z e r i n t f ö l v é t e t n i . F e l h i v a t n a k a z é r t az é r t e k e z n i kí-vánók, h o g y é r t e k e z é s i t á r g y a i k a t á p r i l hó 2 - á n az elnökséghez j e l e n t s é k be. A v i d é k i r e n d e s t a g o k el-szállásolásáról, k e l l ő időben l e e n d ő b e j e l e n t é s m e l l e t t , g o n d o s k o d v a lesz. S z a t m á r t , 1870. m á r c z i u s 21 T ó t h S á n d o r , e g y l e t i elnök.
— A „ s i k l ó s - v i d é k i t a n i t ó - e g y l e t " f. hó 2-án t a r t o t t v á l a s z t m á n y i g y ű l é s h a t á r o z a t a f o l y t á n f e l k é r e t n e k t u d o -m á s u l venni, h o g y a közgyűlés -m á j u s 8 - á n d. e. 8 ó r a k o r t a r t á t i k m e g N . - H a r s á n y b a n f. é. á p r i l i s 24-én, m i n t Fel-séges K i r á l y u n k családi ü n n e p é n díszelőadás és i s t e n i t i s z t e l e t t a r t a t i k a siklósi j á r á s m i n d e n k ö z s é g é b e n , a t a n í t v á n y o k n a k o s z t u n k ki f ü z e t k é k e t , m e l y e k e t a Bp.
t a n í t ó t e s t ü l e t e z e n hazafias czélból k i a d n i s z í v e s k e d e t t . Az iskolában g y ű j t s e n e k a s z e g e d i vizkárosult k a r t á r -s a k n a k , a b e f o l y ó p é n z t h o z z á k o d a el a t . t a g o k a k ö z g y ű l é s r e a t a g s á g i d i j a k is b e f o g n a k s z e d e t n i . A t á r g y s o r o z a t p e d i g lesz. 1, Ein. j e l e n t é s 2. E l ő a d á s o k ős p e d i g : a) s z á m t a n , b ) f ö l d r a j z c) irvaolvasás, d) fel-öl vasás, e) t e r m é s z e t t a n 2. T o r n á s z a t , 3. A b o r á s z a t i egyl.
c z é l j a és a l a k í t á s i m ó d j a . A v á l a s z t m á n y a ILI. e g y e t , t a n i t ó g y ü l é s k i k ü l d ö t t v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g á n a k a m a g y a r -orsz. t a n i t ó e g y l e t e k szövetségét i l l e t ő l e g k i d o l g o z o t t a l a p s z a b á l y a i t is t á r g y a l t a és a b u d a i t a n i t ó k ö r m ó -d o s í t á s a i t p á r t o l ó l a g t e t t e az e s z m e c s e r e a l a p j á v á ; -d e f e n t a r t j a eme j o g o t a v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g n a k m á s mód o s í t á s t javasolni. K e l t Siklóson 1870. april 4én S c h l e -s i n g e r Simon izr. t a n . egyl. j e g y z ő .
— A „ n a g y t a p o l c s á n y i j á r á s i k o r " f. é. m á j u s els e j é n Szolcelsán k ö z els é g é b e n f o g j a t a v a els z i g y ű l é els é t m e g -t a r -t a n i . A -t . -t a g u r a k k é r e -t n e k e g y ű l é s e n -t e l j e s s z á m m a l m e g j e l e n n i m e g j e g y z e m e g y s z e r s m i n d , h o g y az e g y l e t i t a g o k e z e n m e g h í v á s o n k i v ü l m á s t nem k a p -n a k . K e l t N . - T a p o l c s á -n y , 1879. a p r i l 4-é-n. T á b o r a i k K á r o l y , j á r á s i e l n ö k .
— A „ n a g y - k á r o l y v i d é k i n é p t a n í t ó - e g y l e t " f év m á j u s 1-én f o g j a m e g t a r t a n i t a v a s z i k ö z g y ű l é s é t . T á r g y a k : 1.
e l n ö k i m e g n y i t ó b e s z é d . 2. J e g y z ő k ö n y v e k felolvasása és h i t e l e s í t é s e . 3. A s z ö v e t s é g i g y ű l é s r e k ü l d e n d ő képvise-l ő n e k m e g v á képvise-l a s z t á s a , 4. K é t k i r á képvise-l ó t a g v á képvise-l a s z t á s a a Ka-t o n a Miklós u r á l Ka-t a l k i Ka-t ű z ö Ka-t Ka-t p á l y a k é r d é s r e b e é r k e z e Ka-t Ka-t m ű v e k r e . 5. T a n ü g y i é r t e k e z é s e k . 0. A r e n d e s időben be-a d be-a n d ó i n d í t v á n y o k t á r g y be-a l á s be-a . N be-a g y - K á r o l y b be-a n , 1879.
B á t h o r i Sándor, e g y l e t i j e g y z ő .
— „ P e s t P i l i s S o l t K i s K u n m e g y e községi t a n í t ó -t e s -t ü l e -t é n e k v é g r e h a j -t ó b i z o -t -t s á g a " e z e n n e l -t u d a -t j a , h o g y a folyó évi s z e p t e m b e r 8 á n K e c s k e m é t e n m e g t a r t a n d ó k ö z g y ű l é s r e e k ö v e t k e z ő t é t e l t ü z e t e t t ki v i -t a -t á r g y u l : „adassék elő l e h e -t ő r é s z l e -t e s e n mi l e h e -t t a n a n y a g a az u j m i n i s t e r i t a n t e r v s z e r i n t a f ö l d r a j z n a k az e l e m i népiskola III. o s z t á l y á b a n , és f e j t e s s é k ki e t a n a n y a g n a k módszere." A t e s t ü l e t a z o n t a g j a i k i k e t é t e l m e g f e j t é s é r e v á l a l k o z n a k , d o l g o z a t a i k a t a u g u s z t u s 15-ig a l u l í r o t t elnökhöz s z í v e s k e d j e n e k b e k ü l d e n i ; úgy-s z i n t é n a z o k iúgy-s, k i k a k ö z g y ű l é úgy-s e n g y a k o r l a t i t a n í t á úgy-s t , v a g y a k á r p ä d a g o g i a i a k á r i s m e r e t t e r j e s z t ő é r t e k e z é s t t a r t a n i ó h a j t a n a k , é r t e s í t s é k erről l e v e l e z ő lapon e m o n d o t t időig a t a n í t á s vagy é r t e k e z é s t á r g y á n a k m e g n e v e z é s é v e l a l u l í r o t t t e s t ü l e t i e l n ö k ö t . Kecskemét, 1879. a p r i l 6. Böszörményi Mihály, t e s t ü l e t i elnök.
•— Az „erdővidéki t a n í t ó t e s t ü l e t " f. é. m á j u s hó 10-én d. e. 10 ó r a k o r S z á r a z - A j t á n az ev. ref. iskola h e l y i s é g é b e n v á n d o r g y ű l é s t t a r t , m e l y r e a t . t a g t á r s a k és t a n ü g y b a r á t o k t i s z t e l e t t e l m e g h i v a t n a k . A g y ű l é s t á r g y a i : 1. J e g y z ő k ö n y v olvasás. 2. M i n t a t a n i t á s a kötés e l e m e i b ő l t a r t j a M á t é J á n o s n é T e s l á k Á g n e s ú r asszony. 3. E l ő a d á s az o p t i k a i lencsék és lencse r e n d -szerekről, t a r t j a Dr. B a r t h a Gyula. 4. A m i n t a t a n i t á s és e l ő a d á s f e l e t t i eszmecsere. 5. N é h a i G á s p á r J á n o s feletti e m l é k b e s z é d Bedő J ó z s e f t ő l . 6. „ E r d ő v i d é k földr a j z i f e k v é s é n e k n é p i s k o l a i m ó d s z e földr é földr ő l " c z i m ü é földr t e -kezés b í r á l a t a bírálók T ö r ö k Áron és B i r ó Albert. 7.
lvebli ü g y é k , i n d í t v á n y o k . B a r ó t h , 1879. m á r c z i u s h ó 31-én. B e d ő József, elnök.
— A „ h á r o m s z é k m e g y e i á l t a l á n o s n é p t a n í t ó i egye-s ü l e t k é z d i - j á r á egye-s k ö r e " f. é. á p r i l i egye-s hó 2 6 - á n Márkoegye-s- Márkos-f a l v á n a k ö z s é g i iskola h e l y i s é g é b e n r e n d e s g y ű l é s t Márkos-fog t a r t a n i m e l y r e a k ö r t a g j a i e z e n n e l t i s z t e l e t t e l meg-h i v a t n a k . A g y ű l é s kezdete d é l e l ő t t 9 ó r a k o r . T á r g y a i :
1. M u l t g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v é n e k f e l o l v a s á s a h i t e l e s í -tése. 2. G y a k o r l a t i t a n í t á s a h e l y b e l i t a n i t ó á l t d . 3.
N é h a i F ö l d e s József t a g t í r s f e l e t t i e m l é k b e s z é d M.
S z é k e l y J á n o s á l t a l . 4. É r t e k e z é s B a r a b á s Mór á l t a l . 5.
P é n z t á r n o k i j e l e n t é s , ö. I n d í t v á n y o k . K é r e t n e k a t . t a n i t ó u r a k m e g j e l e n é s i s z á n d é k u k a t a g y ű l é s e l ő t t l e g a l á b b h á r o m n a p p a l a m á r k o s f a l v i t a n i t ó F o r r ó Ig-nácz u r n á i t u d a t n i , h o g y a közös é t k e z é s r ő l gondos-k o d n i lehessen. K . - V á s á r h e l y t t , 1879. m á r c z i u s 25-én.
E r d é l y i K á r o l y , köri j e g y z ő .
B e k ü l d e t e t t :
„ U j z e n e m ü v e k . " T á b o r s z k y és P a r s c h z e n e m ű k e -r e s k e d é s é b e n B u d a p e s t e n m e g j e l e n t e k . A b á c s k a i - rez e r v i s t á k . V a r g a J á n o s e r e d e t i l á t v á n y o s n é p s rez í n m ű v é -n e k l e g k e d v e l t e b b dalai. 1. C s i p k e b o k o r i d r e s b o d r o s v i r á g a . 2. A k i s m a d á r . 3. Megy a gőzös K a n i z s á r a . 4.
R o m á n n ó t a . („Ha a rózsa k i k e l e t k o r " ) . É n e k h a n g r a z o n g o r a k í s é r e t t e l (vagy z o n g o r á r a k ü l ö n . ) a l k a l m a z t a E r k e l E l e k . 80 k r .
„ P e s t a l o z z i v á l o g a t o t t p ä d a g o g i a i m u n k á i . " F o r d i t o t t x és m a g y a r á z a t o k k a l e l l á t t a Z s e n g e r i S a m u f ő v á -rosi t a n i t ó . 1 és 2-ik f ü z e t . Á r a e g y f ü z e t n e k 80 k r . K a p h a t ó B u d a p e s t e n V. k e r . a k i d é m i a i - u t c z a 3. sz. a.
szerzőnél.
„ T e r m é s z e t t a n i f ö l d r a j z . " S e g é d k ö n y v k ö z é p i s k o l á k s z á m á r a s a n a g y közönség h a s z n á l a t á r a . G e i k i e , Grove, Agassiz, B ü r k e és N o r t o n r e n d s z e r e s e l ő a d á s i m o d o r a s z e r i n t s z a b a d o n d o l g o z t a X a n t u s J á n o s . K a p h a t ó L a m -p e l R ó b e r t n é l B u d a -p e s t e n .
„ N e m z e t i k ö n y v t á r . " S z e r k e s z t i Abafi L a j o s 13 18-ik f ü z e t . E g y f ü z e t n e k az á r a 30 kr. K a p h a t ó Aig-n e r L a j o s Aig-n á l ,
„ N é m e t olvasókönyv" a k ö z é p t a n o d á k p o l g á r i és l e á n y i s k o l á k alsó osztályai, v a l a m i n t a t a n i t ó k é p e z d é k h a s z n á l a t á r a s z e r k e s z t e t t e J a u s z G y ö r g y . S z á m o s k é p -pel. Á r a f'üzve 90 kr. Kötve 1 f r t . K a p h a t ) A i g n e r L a j o s n á l B u d a p e s t e n .
„Havi s z e m l e . " Szerkeszti B o d n á r Z s i g m o n d 1879.
á p r i l i s h a v i f ü z e t . Ára 80 k r . K a p h a t ó R á t h Mórnál B u d a p e s t e n .
,,A föld és t é r k é p készitésről s e g é d k ö n y v k ö z é p -iskolák h a s z n á l a t á r a . " I r t a X a n t u s J á n o s . Á r a 40 kr.
K a p h a t ó A i g n e r L a j o s n á l .
Szerkesztői izenetek.
H . G y . S o k s z o r h a l l o t t , s m i n d é n m ó d s z e r t a n i k ö n y v b e n bőven f e l l e l h e t ő s z a b á l y o k az o l v a s m á n y k e -zelésre, m e l y e k n e k rövid f e l e m l í t é s e m e g e n g e d h e t ő vol-na, ha — a m i r e t a n i t í i n k n a k nagyold) s z ü k s é g e v a n
— egy m i n t a l e c z k e b e v e z e t é s é t k é p e z n é k . Ilyen p é l d á n y s z e r ü o l v a s m á n y k e z e l é s l e í r á s á t szívesen közöl-n ö k , — közöl-n a g y o közöl-n t e r m é s z e t e s e közöl-n h a az s i k e r ü l t .
D . J . E s p e r e s u r n á k . Az e g y e s m e g y é k r ő l szóló s t a t i s z . k i m u t a t á s o k á 11 a 1 á b a n lévén s z e r k e s z t v e , m i n d e n k i t u d j a , h o g y ezek k e r e t é n belől az e g y e s f e l e k e z e t e k , v a g y n é p f a j o k t a n ü g y i s t a t i s z t i k á j a e g é -szen m á s a l a k o t ö l t e n e . N y u g o d j u n k m e g t e h á t e b b e n .
C s . P . és V . L . (Nagy-Körös). M a g á n ü g y e k e t t á r g y a z ó é r t é s i t é s e k felhívások stb. csak a h i r d e t é s i r o v a t b a n a r e n d e s d i j a k b e k ü l d é s e m e l l e t t k ö z ö l h e t ő k . B . G y e r t y á n v ö l g y . Kérdésére a v á l a s z t m e g t a l á l -h a t j a a N é p t . L. f. é. 6-dik s z á m á n a k 121. l a p j á n ol-v a s h a t ó . „ F i g y e l m e z t e t é s " czimü k ö z l e m é n y ü n k b e n .
L . P . Mi a h i v a t a l o s k ö z e g e k h i v a t a l o s k i m u t a t á -s a i t n e m t e h e t j ü k p o l é m i a t á r g y á v á . H a i g a z t a l a n -s á g t ö r t é n t u g y t e s s é k az i l l e t é k e s hív. k ö z e g e k u t j á n k e -r e s n i o-rvoslást.
P á l y á z a t o k .
A fancsikai ( U g o c s a megye) á l l a m i l a g s e g é l y e z e t t m a g y a r t a n n y e l v ű községi elemi v e g y e s n é p i s k o l á n á l l e m o n d á s f o l y t á n m e g ü r e s e d e t t r e n d e s t a n i t ó i á l -l o m á s r a ezenne-l p á -l y á z a t n y i t t a t i k . — A t a n i t ó é v i
tr»6
XTT. évfolyam 8. szám.
( D ^ G K G )Budapest, 1879. április 30.
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium
az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára.
A s z e r k e s z t ő s é g é s k i a d ó h i v a t a l a m a g y . k i r . e g y e t e m i n y o m -d a é p ü l e t é h e n v a n i s k o l a t é r 125. szám
a l a t t .
A „ N é p t a n i t ó k l a p j á t " m e g k a p h a t j a m i n d e n m a g y a r o r s z á g i n é p -o k t a t á s i i n t é z e t i n g y e n és p e d i g : az-on i n t é z e t e k , m e l y e k b e n egy v a g y k é t , l e g f ö l e b b h á r o m t a n i t ó m ű k ö d i k egy p é l d á n y b a n ; azon i n t é z e t e k , m e l y e k b e n n é g y v a g y ö t l e g f ö l e b b h a t t a n i t ó foglalkozik, k é t p é l d á n y b a n ; azok p e d i g , m e t y e k b e n h a t n á l t ö b b t a n i t ó
mű-k ö d i mű-k , h á r o m p é l d á n y b a n .
M i n d e n k ü l d e m é n y t a s z e r k e s z t ő s é g h e z k é
-r ü n k ezimezni.
Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre
1 frt 50 kr.
A t ö r t é n e l e m f o g a l m á r ó l . * )
I r t a M A Y E R MIKSA.
Az általunk észlelhető tünemények s jelensé-gek képezik ismereteinknek egyedüli biztos alap-ját. Minden emberi tudomány a tünemények s jelenségek észleléséből indul ki. Oly tanok, me-lyek nem ezekben gyökereznek, üres okoskodá-sok, és nem gyarapítják az emberinem isme-retkörét.
Itt azonban nem csak az érzékeink által köz-vetlenül észlelhető tüneményeket vagy jelensé-geket kell tekintetbe vennünk, mert ezek ma-gukban véve nem merítik ki az emberi tudás körét. Látjuk például mint váltják föl egymást az éjjel s nappal, az évszakok, a tenger apálya s dagálya, s kutatjuk mindennek okait törvé-nyeit. Észrevesszük, mint követi a növény, állat - s embervilágban a születést a fejlődés a
fejlő-dést a hanyatlás, és végre a halál, és igyekszünk e titokzatos jelenségeket is megmagyarázni, szükségszerű törvényeiket kifürkészni. Bámuljuk a csillagos ég pompáját, de egyúttal megfigyel-jük az egyes csillagok természetét, forgását, ki-számitjuk pályájukat, Gondosan észleljük a fény a hang, villamosság, delejesség okozta hatásokat, s ezen tüneményeket általanositva levonjuk a természettani törvényeket, stb.
Ámde mindezen ismeretek az emberi tudo-mánynak csak egyik főágát képviselik. Az em-ber, mint a nagy természet egy része folytono-san a természeti törvények hatása alatt áll ugyan, de azon. kérdésekre, melyek saját „én-jére" saját szellemi s erkölcsi létére s fejlődé-sére vonatkoznak : a természettudományok nem képesek kielégítő választ adni. Igy például le-hetetlen az emberi képzetek, érzetek, fogalmak, indulatok létrejöttét, sajátságaikat s kölcsönös hatásukat akár a nehézség, akár pedig bármely
*) M u t a t v á n y e g y t ö r t é n e t t u d o m á n y p ä d a g o g i -ai műből. F e l o l v a s t a t o t t a „ P ä d a g o g i a i t á r s a s á g " f. é.
f e b r u á r h a v á b a n t a r t o t t g y ű l é s é n .
Kzeii Kxámlioz <'f>,v fél ív
más természettani törvény által megmagyarázni.
Az egyén szellemi s erkölcsi fejlődése más tör-vényekre vezethető vissza, oly törtör-vényekre, me-lyek legnagyobbára a természettani törvények körén k i v ü 1 vannak.
S ugyanez áll az egyes nemzetek, az egész emberi nem szellemi s erkölcsi fejlődését illető-leg. Mert egyénekből állnak a nemzetek, egyé-nekből áll az egész emberi nem. *)
A mondott ismeretek együtt a t ö r t é n e t i tudományok csoportját képezik.
A tünemények vagy egymás m e l l e t t a t é r b e n vagy egymás u t á n az i d ő b e n tek meg. De a tér és az idő nem tárgyi jelen-ségek, mint pl. valamely állat vagy ásvány;
mert tér és idő oly fogalmak, melyek csak az egyes ember tudatában léteznek.
Már most az a kérdés, hogy milyen viszony-ban állanak a természeti tünemények — milyenben a történeti jelenségek i d ő és t é r -h e z ?
Ennek meghatározása fontos, mert ezt ké-pezi az egyes tünemények jelenségek egyik fő-ismertető-jellegét.
Térben látunk egy más mellett : hegyeket, völgyeket, növénveket, állatokat, stb. s első pil-lanatra is tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a természettudományi ismeretek köréhez tar-toznak.
A t é r b e n e g y m á s m e l l e t t j e l e n k e z ő t á r g y a k t e h á t a t e r m é s z e t t u d o m á -n y o k k ö r é b e t a r t o z -n a k .
Tapasztaljuk, hogy az éjjel bizonyos
időkö*) A z egyes e m b e r t e v é k e n y s é g e — c z é l j a i t t e -k i n t v e — é p e n s é g g e l e g y é n i ; s a j á t e g y e d i t u d a t á b a n nincs v o n a t k o z á s a z ö s s z e s é g r e ; k i k i , a m i t m e g t e s z , k ö z v e t l e n ü l csak m a g a - m a g á é r t teszi m e g .
M i n d a z o n á l t a l az e g y e s e k — t u d t u k o n s a k a r a -t u k o n kiviil is — m u n k á j u k f o l y -t á n e g y s é g e -t k é p e z n e k . L d : „ Z e i t s c h r i f t f ü r V ö l k e r p h y s o l o g i e u . S p r a c h w i s s e n -s c h a f t . " cz. f o l y ó i r a t III. K . 2 2 1. D r . L a z a r u -s M. „ E i n i g e s y n t h e t i s c h e G e d a n k e n z u r V ö l k e r p h y s o l o g i e " cz. érte-k e z é s é t .
nielléklel van csuíolvii.
- « € X 158 O
-zokben egymás után szabályosan fölváltja a nappalt, a hold első negyede az uj holdat stb.
hogy a fegyverből kisütött golyó elrepül, a fű-tött gőziuozdony elrobog, az óra ingája szabá-lyosan, időben, egymás utáu mozog.
Azt azonban be sem kell bizonyítanunk, hogy a holdváltozások egyik sorozata független a másik sorozatától, hogy az inga egyik mozgása sem nem gyeugiti, sem nem fokozza a másikat.
Azon tünemények tehát, melyek inkább az időben egymás után következnek, de ismétlésök által n e m n ö v e k e d n e k , f o k o z ó d n a k s z i n t é n a természettudományok körébe
tar-toznak.
Vagy röviden : a t e r m é s z e t t u d o m á n y k ö r e b e t a r t o z ó t ü n e m é n y e k i n k á b b a t é r b e n e g y m á s m e l l e t t , m i n t az i d ő -b e n e g y m á s u t á n j e l e n k e z n e k ; de u t ó b b i e s e t b « n s e m i d é z n e k e l ő n ö -v e k e d é s t -vagy f o k o z o d á s t. Mily egészen másképen áll a dolog a történettudományi cso-porthoz tartozó jelenségekkel.
Vizsgáljunk csak egy példát az egyéni fejlő-dés történetéből, mert hisz ez is törtenelem, sőt minden történelemnek a kezdete. Általánosan elterjedt nézet, hogy uz első benyomások a leg-maradandóbbak. iJe ez csak azon esetben igaz, ha ama benyomások vagy helyesebben, az álta-luk előidézett érzetek elég mélyek és nem ma-radnak elszigetelve. *).
Gyönge benyomások gyönge nyomokat hagy-nak a lélekben hátra. Minél többször je-lenkeznek e benyomások, annál mélyebbekké válnak nyomaik. Azért a gyermek maradandó képzeteket csak oly tárgyakról szerezhet, me-lyek különböző időben, s minél többször hatot-tak lelkére. Ebből folyik annak szükségessége, hogy helyes képzeteket ismételve kell a gyer-mek lelkében ébreszteni.
A tünetek ismétlődése tehát n ö v e k e d é s t f o k o z o d á s t idéz elő.
Ez leginkább az u. n. szenvedélyeknél ész-lelhető. Nincs szenvedély, mely egyszerre ra-gadná el a lelket. Mindeniknek a kezdete vala-mely érzelem,**) vala-mely első jelentkezésénél kisebb-nagyobb erővel lép föl. Minél többször ismétlő-dik ezen érzeltm annál inkább növekeismétlő-dik, foko-zódik. Es, ha az egyén lelkében kellő ellenál-lásra nem talál, akkor elhatalmasodik, tulcsa-pong, megzavarja a jellem őszhangzitát.
Az érzelem tehát szintén ismétlések .által fo-kozva válik szenvedélylyé.
Vegyünk egy másik példát nemzetünk tör-ténelméből, bar egyes jeknségek megfigyelese liosszu korszakon keresztül tetemes, csak nem legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik, és tudo-mányos pontosságra alig tarthat igényt. IV
*) Az é r z e t e r ő s s é g e á l t a l á n v é v e n ö v e k e d i k a be-n y o m á s q u a be-n t u i be-n á v a l . . . m i be-n d e be-n u j a b b b e be-n y o m á s al-k a l m á v a l az i z g a l o m m á r elért f o al-k a is t e al-k i n t e t b e j ö n . P b . Dr. W i l b e l m V* o l k m a n n R i t t e r v. V o l k m a r : L e h r b u c h d e r P s y c h o l o g i e vom S t a n d p u n k t e d e r R e a l i s m u s " II. Kiad. L k ü t e t 2;íl. 1.
**) Nein i n k á b b ösztön ? S z e r k .
nem is erre vau itt szükségünk, csak egy álta-lános szemléletre. Elődeinkben már a honfog-lalás előtt létezett amaz önállósági törekvés, mely nem engedé, hogy magukat egy főnöknek feltétlenül alá vessék. Ezen nemzeti jellemvonás a puszta-szeri szerződésben határozott kifejezést nytrfc. És valahányszor a századok hosszú folya-mán bárki is a „nemzetről a nemzet nélkül"
akart határozni : a magyar nemzet mindanyiszor ellenállt. Így S z t . - l s t v á n bölcs, bár nem min-dig alkotmányos uton tervezett s keresztülvitt, újításaival szemben az egész Árpád-korszakon stb. keresztül egészen az 1848-iki szabadság-harczig. Az ellenállásra késztető okok és a meg-valósithatás külső körülményei nem voltak min-denkor egyenlők, s annál fogva nem is lehet pontosan kimutatni az ismétlések által mily mérvben fokozódott; de a szabadság — érzelem 1848-ban oly hatalmas, megrenditő módon, nyil-vánult, hogy alig fér kétség ahoz, miszerint a gyakori alkotmányos küzdelmekben csakugyan növekedett s fokozódott : o l y j e l e n s é g e k , m e l y e k i n k á b b az i d ő b e n e g y m á s u t á n k ö v e t k e z n e k és i s m é t l é s ö k á l t a l n ö v e k e d n e k , f o k o z ó d n a k , a t ö r t é n e t t u d o m á n y i i s m e r e t e k c s o p o r t -j á h o z t a r t o z n a k .
Ezen meghatározás azonban nein minden kö-rülmények között könnyű. Mert m i n d e n i k jelenség a természettudományi valamint a téneti t é r és i d ő b e n mutatkozik; sőt a tör-téneti jelenségnek a tér egyik ismertető főjel-lege, mert minden esemény nemcsak bizonyos i d ő b e n , hanem bizonycs h e l y e n is történt e's történik. Ezen szempontból egyedül tehát nem lehet a két csoportbeli tünemények s je-lenségek közt szoros határvonalt húzni. Így pél-dául tisztában van mindenki a legelső pillanat-ban azzal, hogy a földrengés természeti tüne-mény ; de ép oly bizonyos, hogy 1755. évi nagy földrengés Lissabonban, mely 30,000 embernek az életébe került, egyúttal teljes joggal törté-neti eseményképen is szerepel.*,) Mi teszi ezzé, s miért nem számittatnak azon, kétség kivül, sokkal hatalmasabb földindulások a történeti eseményt k közé, melyeken bolygónk, fejlődése bizonyos korszakában keresztül esett?
Ennek oka igen egyszerű. Utóbbiakra nem e m l é k e z i k s e n k i , mert akkor emberek még nem léteztek, kik azoknak emltkezetét megörökít-hették volna. A lissaLoni földrengés ellenben meg van örökitve történeti művekben és az emberek emlékezetében.
Történetivé egy jelenség csak akkor válhatik, ha az emberi tudatban, e m l é k e z e t b e n f e n n -m a r a d. Mert -magában véve ne-m létezik tör-ténelem, hanem csak az ember tudatában.
Egészítsük tehát ki a fentebbi meghatározást.
Azon jelenségek, melyek inkább az időben egy-más után következnek, ismétlésök által növe-kednek, fokozódnak és az emberi tudatban
fenn*) L e g ú j a b b a n f á j d a l o m a s z e g e d i á r v i z v e s z c -d e l e m e m e l l é s o r o l h a t ó !
-«en i 50 Klo-maradnak : a történettudományi ismeretek
cso-portjához tartoznak.
De a jelenségek e végtelen sorából, melyek kötik le, s érdemlik meg leginkább figyel-münket.
Kétség kiviil azok, melyek az emberi nem e r k ö l c s i haladását jelzik, s összeségükben az
„ e r k ö l c s i v i l á g o t " képezik.
És miért?
Mert egyedül az erkölcsiség az, mi az egye-dek valamint az egész nemzetek létének biztos alapul szolgál, egyedül az erkölcsiség alapján fejlődve, közelithetik meg boldogságukat ren-eleltetésőket. *)
Az „erkölcsiség" szót a közéletben különböző-képen értelmezik. A tudományban pedig hatá-rozott és szabatos meghatározásokra van szük-ségünk. Ennél fogva {igyekezzünk e fogalom-mal tisztába jönni.
„Igazságosság és méltányosság, igazmondás és jóság, felvilágosító műveltség és összefűző közérzület, a törvény iránti engedelmesség és az általa biztositott szabadság, a család szent-sége és a barátság nemes volta, az öregek és a mult iránti kegyelet és az itjuság s a jövő iránti gondoskodás, s minden ami ezekhez ha-sonló képezik az erkölcsiség fogalmának tartal-mát m o s t , t. i. történeti fejlődésünk jelen szín-vonalán, mely azonban korántsem egyszer s minden korra állandósítható, mert hisz művelt-ségünk jelen foka is csak történelmi fejlemény.
IS valamint az erkölcsiség fogalma nem volt teljesen azonos a mult különböző korszakaiban s egyes népeinél : ugy tagadhatlan, hogy a
jö-*) E z e n m i n d e n t ö r t é n e l m i t a p a s z t a l á s á l t a l igazolt s a r k a l a t o s i g a z s á g g a l ^szemben a B u c k l e - f é l e törté-n e l m i i s k o l a egeszetörté-n e l l e törté-n t e t e s á l l á s p o törté-n t o t f o g l a l el . . . „A v i l á g o n — m o n d j a e m i i t e t t t ö r t é n é s z — semmi sem s z e n v e d e t t oly csekély változást, m i n t a m a n a g y elvek, m e l y t k b ő l az e r k ö l c s i r e n d s z e r e k a l k o t v á k . . . Eikölcsi m a g u n k v i s e l e t é r e v o n a t k o z ó l a g a l e g m ű v e l t e b b e u r ó p a i m a i n a p s á g sem t u d e g y e t l e n e g y a l a p e l v e t s e m f ö l h o z n i , m e l y e t m á r a z ó-kor n é p e i n e m t u d t a k volna , . . az e r k ö l c s i t é n y e z ő k t e h á t n e m h a l a d -n a k , h a -n t m e g y á l l a p o t b a -n v a -n -n a k . . . É p e -n e l l e -n k e z ő t t a p a s z t a l u n k az é r t e l m i t é n y e z ő k e t i l l e t ő l e g . . . N e m csak, h o g y u j a b b a n a t u d o m á n y m i n d e n á g á b a n , m e l y e k e t a r e g i e k m e g m ű v e l n i i p a r k e d t a k , i g e n t e t e -mes g y a r a p o d á s r a t e t t ü n k s z e r t ; de m e g a k u t a t á s m ó d s z e r e i t is m e g d e n t é t t ü k . . . M i n t h o g y m á r m o s t a polgáiosoclás, mely erkölcsi és é r t e l m i t é n y e z ő k n e k az e r e d m é n y e , folytonos v á l t o z á s n a k v a n a l á v e t v e : n y i l v á n való d o l o g , hogy ez n e m az á l l a n d ó t é n y e z ő k -t o l l e h e -t f ö l -t é -t e l e z v e . . ( m i n -t a m i l y e n e k -t . i. az er-kölcsiek) e s z e r i n t csak az é r t e l m i tényezők m a r a d n a k f e n n , m i n t v o l t a k é p e n „ h a t é k o n y rész" . . B u c k l e '1' a m á s : „A p o l g á r o s o d á s t ö r t é n e t e A n g l i á b a n . " 1. K.
I ö 3 — 5 4 . 1.
Hogy m e n n y i r e egyoldalú, s ő t téves az e r k ö l c s i t é n y e -zők e k k e n t i , f ö l f o g á s a k i t ű n i k m á r abból is, h o g y a z o k
— m i n t f e n n t e b b k i f e j t e t t ü k — „ismétlés á l t a l n ö v e k e d -n e k , f o k o z ó d -n a k " t e h á t s z ü k s é g k é p e -n e z á l t a l is módo-s u l n a k . . Még i n k á b b m e g g y ő z ő d ü n k erről, h a módo-szem e l ő t t t a r t j u k a z o n t é n y t , h o g y b á r m e l y eszme, t e h á t az erkölcsi e s z m e is — h a t é k o n y n y á csak az e m b e r b e n és az e m b e r á l t a l v á l h a t . U g y a n a z o n eszmét p e d i g k ü -lönböző e g y é n e k — a m á r m e g l e v ő e s z m e k ö r ü k h ö z ké-p e s t — k ü l ö n b ö z ő k é ké-p e n f o g j á k fel . . e „ ké-p a n g ó " j e l z ő t e h á t az erkölcsi e s z m é k r e n e m a l k a l m a z h a t ó . . E fon-t o s fon-t á r g y r a a z o n b a n m é g v i s s z a fon-t é r ü n k . (Ld : j e l e n m ű 1.)
vőben is fog egyben-másban módosulni . . . „De e g y sajátsága volt és lesz bármely fokon is, s ez az," hogy nem ereel valamely természeti ösztön-vagy törvényből, hanem szabadon műkö-dik az élet azon törvénye szerint, melyet az emberi szellem önmagában lel, s melyet benső
szükségszerűséggel föl- és el kell ismernie. *) O OO _ _' IIa tehát valaki igazságos és méltányos,
igaz-mondó s jó, törvénytisztelő, kegyeletes az öregek s a mult iránt és gondoskodó az ifjúságról s a jövőről — szóval, ha mindazon jeles
tulajdon-ságokkal ékeskedik, melyek fenntebbi meghatá-rozásunk szerint az „erkölcsiség" fogalmát al-kotják : mindebből még nem következik szük-ségképen, hogy az illető egyén —• a szó tudo-mányos értelmében -— csakugyan erkölcsös. Nem az, ha ama jeles tulajdonságokat pl, m e g s z o -k á s b ó l g y a -k o r o l j a . Er-kölcsössé (erényessé) csak akkor válik, ha a nevezett tulajdonságok saját jellemének nyilváuulásai, ha azokat külső befolyásoktól menten — azaz s z a b a d o n ér-vényesíti.
Az erkölcsi jelenségek azonban épen ugy jutnak tudomásunkra, mint a természeti tüne-mények, t. i. tapasztalás által. A történelem teliát szintén a tapasztalás, észlelés és kutatás eredménye. **)
A közvetlen észleletek azonban mindenik egyén másképen fogja föl. Ugyanazon egy benyomás által előide'zett képzet más-más alakot ölt kü-lönböző tmberek fejében. E különbőzőség az egyes egyéneknél a már meglevő képzet 3 cso-portban gyökerezik, azaz, — mint szokás mon-dani — azon eszmekörtő! van feltételezve, mely-lyel az illető egyén már bir, s melyhez az uj képzetnek bizonyos viszonyba kell lépnie. Ezen eszmekör az illető egyén szellemi s erkölcsi mű-veltségétől, társadalmi helyzetétől, életkorától, nemzetiségtől, vallásától s főképen azon kor-szaktól lügg. melyben él.
Azonban bármilyen gondosan megállapított — egyéni észleletek sem bírhatnak eszerint még az igazság értékével.***) F a b i u s C u n c t a t o r pl.
kortársai által kezdetben gyávasággal vádolta-tott, mig magatartársa körülményeinek alaposabb megvizsgálása és következményei bebizonyítot-ta k, hogy bebizonyítot-tartózkodása bölcs óvatosság volt.
Kojtpány s pártja Szt.-István idejében a keresz-ténység terjesztésében a magyar nemzet vesztét látta, de a történeti tapasztalás még is bebizo-nyította, hogy épen a kereszténység vált a ma-gyar nemzet legbiztosabb alapjává, mert csak a kereszténység elfogadása által jutott az idegen (ugor altáji) származású magyar nemzet az európai (indogermán eredetű) nemzetek család-jába : a keresztényse'g elfogadása által a
ma-gyar mintegy rokonukká vált.
*) Dr. L a z a r u s M. r e c t o r a t u s i beszéelje : „C'ber die I d e e n i n d e r G e s c h i c h t e " (az e s z m é k r ő l a t ö r t é n e -l e m b e n ) Z e i t s c h r i f t f ü r v e r g e , e t c . . III. K . 458. 1.
**) D r o y s e n J. G. „Grunelrisz d e r H i s t o r i k " (A t ö r t é n e t t u d o m á n y a l a p v o n a l a i ) 4-ik §.
***) B ő v e b b e n erről „A t ö r t é n e l m i t a n u k h i t e l e s s u -ségéről'" cz. fejezetben.
171*
160 Az egyéni felfogás tehát gondos bírálatot I igényel, mert : „A közvetlen tapasztalás, az egyéni felfogása megbirálása beigazolása, és t á r-g y i i s m e r e t t é á t a l a k í t á s a a történelmi tudomány feladata. *)
Eddigi fejtegetéseinkből kitetszik :
1) hogy a történeti jelenségek inkább az idő-ben egymás u t á n , mint a téridő-ben egymás mel-lett fordulnak elő,
2) hogy ismétlésök által növekednek, foko-zódnak,
3) hogy csak azon események tartozhatnak a történelem köréhez, melyek az emberi emlé-kezetben fennmaradtak, és
4) hogy csak azon történelmi észleletek bír-nak az igazság értékével, melyek előbb gondos birálat által tárgyi ismeretekké átalakíttattak.
Mi tehát a történelem?
A t ö r t é n e l e m a z o n g o n d o s b i r á l a t á l t a l t á r g y i i s m e r e t t é á t a l a k í t o t t j e l e n s é g e k ö s s z e g e , m e l y e k i n k á b b az i d ő b e n e g y m á s u t á n , m i n t a t é r b en e g y m á s m e l l e t t f o r d u l t a k e l ő , i s m é t l é s ö k f o l y t á n n ö v e k e d t e k , f o k o z ó d -t u k , ós az e m b e r i -t u d a -t b a n f e n n m a-r a d t a k. **)
*) D r o y s e n J . Gr. u . o.
**) H e l y é n v a l ó n a k t a r t j u k i t t a t ö r t é n e l e m fogal-m á n a k l e g j e l e n t é k e n y e b b fogal-m e g h a t á r o z á s a i t is felsorolni, h o g y olvasóink a z o k a t a f e n t e b b i d e t i n i t i o v a l össze-v e t h e s s é k .
L e g k ö z e l e b b á l l u n k D r o y s e n h e z , k i e z e k e t m o n d j a : „Mindazon i e l e n s é g e k . m e l y e k b e n (összegezés á l t a l ) f o k o z o d á s m u t a t k o z i k , az e g y m á s u t á n i s á g m o z z a n a t a a mérvadó. E z e n m o z z a n a t o k a t összesen t ö r -t é n e l e m g y a n á n -t f o g j u k föl, és f o g l a l j u k össze . . .
„ T ö r t é n e l e m az e m b e r i s é g t u d á s a m a g a - m a g á r ó l " . . . Az e r k ö l c s i világ — k e l e t k e z é s e és n ö v e k e d é s e szem-p o n t j á b ó l t e k i n t v e — azonos a t ö r t é n e l e m m e l . . . ."
( „ H i s t o r i k " 2-ik . . 15-ik — 38-ik és 91-ik §§.) L á t n i való, h o g y m i D r o y s e n t ő l c s a k e g y e t l e n egy l é n y e g e s p o n t r a n é z v e t é r ü n k el. D r o y s e n u g y a n is egye-d ü l az erkölcsi i s m e r e t e k e t t a r t j a t ö r t é n e l m i e k n e k , a m i n e m erkölcsi, az n é l k ü l ö z i n á l a a t ö r l e m i i s m e r e t j e 1-l e g é t . Ezen j e 1-l 1-l e g f e n n t a r t á s a m e 1-l 1-l e t t a z o n b a n a tör-t é n e l m i i s m e r e tör-t e k k ö r e f e l e tör-t tör-t e m e g s z o r i tör-t tör-t a tör-t n é k , és a t ö r t é n e l e m f o g a l m a oly e l e m m e l t e r h e l t e t n é k , m e l y k e v é s b é általános, m i n t a t ö b b i n é g y a l k a t e l e m e , m e l y e n n é l f o g v a n e m k ö z é b ü k való . . . Az é r t e l m i , v a l l á s i és szépészeti i s m e r e t e k ép oly szorosan t a r t o z n a k t u d á s u n k köréhez s h a a t ö r t é n e l e m c s a k u g y a n az e m b e r i s é g t u d á s a m a g a m a g á r ó l a k a r l e n n i : a k k o r l e h e -t e -t l e n e m e z e k e -t a -t ö r -t é n e l e m f o g a l m á b ó l k i r e k e s z -t e n i .
D r o y s e n n e k (a t é r és az idő f o g a l m a i b ó l k i i n d u l ó s l o g i k a i t ö r v é n y e k s z e r i n t m e g á l l a p í t o t t definitiójával h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z i k .
B u c k l e T a m á s n a k , t i s z t á n c s a k t a p a s z t a l a t i u t o n n y e r t ezen m e g h a t á r o z á s a : „Az e m b e r h a t a t e r m é -s z e t r e é-s a t e r m é -s z e t h a t az e m b e r r e : ezen k ö l c -s ö n ö -s h a t á s b ó l kell m i n d e n s z ü k s é g s z e r ű e s e m é n y n e k k i f e j -l ő d n i e . . . A t ö r t é n e -l e m t e h á t n e m egyéb, m i n t az e m b e r v á l t o z t a t á s a a t e r m é s z e t , és a t e r m é s z e t változ-t a változ-t á s a az e m b e r á l változ-t a l . (Buckl T. u . o. I-k. 18 1.
Ezen m e g h a t á r o z á s , n é z e t ü n k s z e r i n t ép oly bő.
m i n t önkényes. Bő, m e r t a t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k e t kö-z e l e b b r ő l nem j e l l e g kö-z i ; ö n k é n y e s p e d i g akö-zért, m e r t a t e r m é s z e t i e s e m é n y e k b e l e v o n á s a a t ö r t é n e l m i e k k ö r é b e i n d o k o l v a n i n c s e n . „. . . a t e r m é s z e t h a t az e m b e r r e "
. . . s ez k é t s é g k í v ü l j á r u l hozzá, h o g y az e g y i k e m -b e r szépnek, a m á s i k p e d i g r ú t n a k s z ü l e t i k . . az em-b e r születése m a g á em-b a n m i n d e n e s e t r e t e r m é s z e t i
ese-Milyen viszonyban áll már most az általunk fenntebb megmagyarázott és hangsúlyozott „ e r-k ö l c s i s é g " mozzanata ezen meghatározáshoz?
Ezt szorosan meg kell állapitanunk, mert enél-kül nem tudhatjuk, hogy a történelemben lénye-gileg mit k e r e s s ü n k ; a történelemből mit tanuljunk, mit tanitsunk : azaz, voltaképen, mi a t ö r t é n e l e m f ö l a d a t a ?
Phonograph és mikrophon. *) Még nem csillapultak a kíváncsiság és érde-keltség hullámai, melyeket a messzeszóló vagyis
Phonograph és mikrophon. *) Még nem csillapultak a kíváncsiság és érde-keltség hullámai, melyeket a messzeszóló vagyis