gyülést valaha szétverjék ; ha csak maga a nemzet, — megunván az alkotmányos dicsőséget, — úgy nem kivánja . És volenti non fit injuria .
A jog megvolt ; csak tudni kellett vele élni. A törvény meg hozatott : csak végre kellett hajtani, a mit parancsol.
Az 1867- KI ALAP.
Külügyi gravamenek .
Midőnő Felsége Deák Ferenczet kormányalakitásra hivta fel : a többség vezére leplezetlenül kijelenté az uralkodó előtt, hogy ő részint koránál, részint fizikai gyöngeségeinél fogva nem érez magában elég erőt a miniszterelnöki feladatokra . Ezzel ünnepélyesen jelzé Deák , hogy törvényt hozni és törvényt végre hajtani két különböző dolog s ő a kormányzatra nem érez magá ban hivatást ; erre - ugymond fiatalabb s a miniszteri teen dők napi fáradalmaira edzettebb physicum kivántatik , mint az enyim . Oly tisztet nem vállalok magamra soha, melynek lelkiis meretes pontossággal megfelelni nem vagyok erős . Deák 48 - diki minisztersége óta két évtized mult el s a nemzeti szenvedés e hosszu korszaka alatt szive is elkezdett fájni a haza bölcsének . Deák helyett tehát jöttek a providencziális férfiak, hogy végrehajtanák a törvényt s csinálnák a magyar nemzet külpoli tikáját.
Soha nem felejthetem el : 1867 -ben az Andrássy -kabinet megalakulása után hő nyárban történt , hogy nagy társaság a vá rosligeti körből bámulta Magyarország sokat igérő miniszter elnökét , ki délczegen előttünk lovagolt el . Lova büszkén halad , nem tudja, hogy lépjen ; a lovag még büszkébbs oly merészen kihivó , hogy az egész társaság esküdözött rá : ez a miniszter bosszut fog állni Világosért s megveri a muszkát ! Csak egy bal oldali uram bátyám nézett komoron Andrássy Gyulára , kinek pantalonja a ló ágaskodása közben fellibbenvén , a miniszter ele ven lábát mutatta .
» Öcsém , vége az országnak ,« – mondá a mellettem álló ellenzéki táblabiró .
» Miért ? « kérdeztük egyszerre mindnyájan nagy csodál kozással .
» Hát csak azért , mert a magyar miniszterelnöknek nincs g ... a ! «
Hangos kaczaj támadt e drasztikus élczre . Ma már igen sok volt deákpárti politikus , még ha alkotmányos titkainkba be sem volna avatva , azt mondja rá , hogy az ellenzéki táblabirónak igaza volt . Az ország nem veszett ugyan még el , de a magyar miniszterelnök nem volt a helyzet igazi ura . Andrássy gróf na gyon keveset tett arra , hogy Magyarország jövőjét biztositsa s az 1867 - ki kiegyezést a törvény szelleméhez és szavaihoz hűn , lelki ismeretesen végrehajtsa .
2
Az első hiba és törvényszegés mindjárt megtörtént, midőn a közös kormány kinevezése után Andrássy miniszterelnök indit ványára elhatároztatott , hogy a magyar kormány törvényes befo lyását a külügyekre a miniszterelnök utján fogja gyakorolni . Ezen kabinet - határozat flagráns ellentétben áll a törvény azon paran csával , hogy a » külügyminiszter teendői a magyar miniszterium ( és nem a miniszterelnök ) egyetértésével s beleegyezésével inté zendők . « Ez igen nagyés lényeges különbség .
Minden törvényt ugy kell végrehajtani, a mint irva van . Ha a törvényhozás azt akarta volna , hogy külügyek a miniszter elnök befolyásával intéztessenek : akkor a törvénybeazt iktatták volna . S miután a törvény nem ezt mondja , és pedig igen alapos okoknál fogva mond mást , – senkinek , magának a koronás ki rálynak sem állhat jogában a törvényt a végrehajtás stadiumá ban félremagyarázni és megtörve végre nem hajtani.
A külügyi kormányzat nemcsak abból áll - tisztelt diplo matái és külügyérei az osztrák -magyar monarchiának ! — hogy fejedelmi találkozásokon vagy kongresszusokon kifogástalanul ejtsük a franczia szót , lejtsük a franczia négyest , felületesen is
4 *
merjük a diplomácziai okmánytárt, szellemes sürgönyöket gyárt sunk vagy követeket kinevezzünk , visszahivjunk s egy rakás rendjelt kebelünkre tüzzünk . A kormány teendői a külügyek körül nemcsak annyiból állanak , hogy titkosan, de esztelenül ter vezett kabinet- politikába ügyesen beugraszszanak delegácziót , parlamentet , nemzetet , s oly ravaszul , oly alattomosan vezessék a külpolitikát , hogy az ostoba kormányzottak ne is álmodjanak róla mindaddig, mig az ellenség megnem verte a biro dalmat ! Ez magában véve még nem elég nemzetközi üdvössé günkre .
A külpolitika csak egyik organikus ága az állami közigaz gatásnak s annak össz - kormányzattal a legbensőbb összefüggés ben kell állnia . A jó külügyi kormányzat alapföltétele gondos kodni arról , hogy az állam minden izében készen álljon nemzetközi hivatásának teljesitésére. A készültség alatt korántsem azt értem , hogy legyen egy millióhadfi — papiron s mellé 50 ezer adóvégre hajtó , zsandárok , s ha szükség , király -biztosok a zendülő állam polgárok megfékezésére. -- Ez nem elég a harczkészségre . – A külpolitikai vezéreszmének a közigazgatás minden ágában , kezdve a diplomacziai szolgálattól s a hadügyi igazgatástól a vasuti for galom adminisztrácziójáig, központi napként kell ragyognia ; nem csak a külügyér és követei , hanem az iskola -mesterek, nemcsak a hadsereg , hanem minden katonája a közhatalomnak az utolsó bakterig ismerjék a kormány külpolitikáját ; azért lelkesüljenek , annak diadalára szivdobogva működjenek közre . Jó hadügy és jó belkormányzat a jókülügyi vezetésnek nélkülözhetetlen táma szait képezik . A jó külügyminiszternek , ki csatát akar nyerni , vezérkarát nemcsak a diplomácziai ügynökök , hanem a többi mi niszterek , a honvédelmi , pénzügyi, közoktatási , közlekedési , bel ügyi és horvát miniszterek képezik ! A nagy nemzetközi verseny ben pálmát csak oly államhatalom arathat , melynek kül- és bel politikája egymást bensőleg organice kiegészitve , a legzavartala nabb összhangban halad czélja felé.
Miután nálunk a közös külügyminiszterium a mi külön kormányzati ügyeinket törvény szerint nem viheti s azokra befo lyást nem gyakorolhat: a kül- és belpolitika összhangját biztosi tani csak az az egyetlen mód létezik , melyet az 1867 : XII
t . - czikk 8. S - a kijelölt, mely szerint a magyar miniszteriumnak egészben, tehát a miniszterium valamennyi tagjának folyton ala pos tudomással kell birnia a közös külügyminiszter teendőiről, nemcsakarról , a mit a közös külügyér tett , hanem arról is , a mit tenni szándékozik ; elöször azért, hogy minden magyar miniszter beleegyezését és egyetértését adhassa a követendő külpolitikára, má sodszor azért , hogy a közigazgatási ágat , melynek élén áll , min den miniszter összhangban vezethesse az általa támogatott kül politikával.
A külügyek kezelésére nézve tehát a törvény értelmében csak ugy intézkedhettek volna , hogy a közös külügyminiszter mindazon teendői , melyek a birodalom diplomácziai képviseltetése s a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülnek, a magyar miniszteri tanács plénumában előterjesztetnek , tárgyaltatnak és nemzeti érdekeink szempontjából megállapittatnak . Ha egyetért a magyar miniszterium nem csak a miniszterelnök a közös külügyér politikájával: akkor ez intézkedhetik . Ha nincs meg az egyetértés , akkor beáll a kormányválság , mely rendes alkotmá nyosuton szintén elintéztetik .
Ezt követeli a törvény . A mely miniszter azt merné álli tani , hogy elég a magyar kormány fejének tudomássul birni a kül politikáról , az vagy tudatlan vagy csalfa ; s mindkét esetben meg érdemli , hogy vád alá helyezzék , mert az államnak miniszterei tudatlanságból csaknem annyi kárt okozhatnak , mint jellemtelen ségből .
De a törvényferditök azt mondják , hogy a külpolitika a titoktartás tudománya ; azért czélszerübb oly rendszer , mely sze rint a közös külügyminiszter csak a magyar kormány - elnökkel közölje teendőit . Igen, külpolitikában gyakran szükség van a hiva talos diszkreczióra , épugy mint a belügyek kormányzatában ; de nem a miniszterekkel, hanem az ellenséggel szemben . Egy miniszte riumnak s a miniszteri tanácsnak , ha szükség , épugy , kötelessége a hivatalos titkot óvni , mint egy miniszterelnöknek . S a titkolódzás nak még a külpolitikában sem szabad oda fajulni, hogy a kormány a parlamentet és nemzetet még politikájának irányáról is hamisan tájékozza . Titkolódzásra egy magyar miniszterelnöknek saját minisztertársaival szemben csak akkor lehet szüksége , ha befolyá
sát a külügyek vezetésére, nem az ország , hanem saját önzése érdekében akarja kizsákmányolni.
Nem kutatjuk , mert az országot nem érdekli , mi ok inditá Andrássy miniszterelnököt arra , hogy a külügyek tárgyalását a világos törvény kijátszásával kiragadja a magyar miniszteri tanács kezéből s azt a maga és aközös külügyminiszter közt osz sza meg. Lehet, hogy Andrássy nem tudta a törvényt, melyet maga csinált ; lehet, hogy a külpolitikát csak azért tette a miniszterelnök monopoliumává, hogy e hatalom által is könnyebben juthasson a külügyminiszteri polczra.
Annyi bizonyos , az Andrássy által inaugurált törvénytelen rendszerrel a magyar miniszterium , országgyülés és nemzet befo lyása a külpolitikára nagy nehézségekbe ütközött ; mert egy hiu , nagyravágyó, külügyi tárcza után sovárgó magyar elnökminisz ter e módszer mellett oly külpolitikát támogatott , a milyet neki tetszett, hogy mielőbb külügyminiszter lehessen . A többi minisz ter pedig a nemzettel együtt bottal üthette a nyomát a titkos kabinet politikának.
Igy történt aztán , hogy 1870 -ben se a magyar miniszterek , se parlament, se az ország hivatalosan nem tudták, csak találgat ták , vajjon a közös kormány s Andrássy Gyula mily politikára dobták ki azt a 16 millió forint mozgósitási költséget , melynek daczára Napoleon Szedánnál elbukott, Vilmos király német csá szár , az orosz czár pedig a Fekete tengernek ura lett ?
Andrássy miniszterelnök nagyon jól tudta, hogy a magyar nemzet érdekei szigoruan tiltják a Poroszország elleni revanche háborut ; mert ha Ausztria német hatalmát visszanyeri , vége a dualisztikus és paritásos alkotmánynak s az ország e háboru ból különben sem nyerhet egy talpalatnyi földet sem . Andrássy mégis Beusttal együtt hevesen készült a porosz ellen koalicziót szőni s Északnémetországot hátba támadni ; e czélra már moz gósitotta is honvédségét .
Miért tette s hogyan tehette ezt a magyar miniszterelnök ? Azért tette , hogy chanceait a külügyminiszterségre az udvar és a katonai párt előtt el ne veszitse . És csak azért tehette meg ezt Andrássy ; mert a törvényt kijátszva, a magyar minisz teri tanácsotsoha nem értesité a közös külügyminiszterium hatá
1
>
a kérdést annak idején , mielőtt t . i . ő miniszterelnök létére e politikába beleegyezett , a miniszteri tanács elé hozza , a kormány válság valószinüleg kitört volna s az országgyülés élén Deák Ferenczczel meghiusitja az egész revanche-politikát, az országot és monarchiát oktalan kiadásoktól s hihetőleg azon veszedelem től is megkiméli , hogy Oroszország , a porosz szövetség védszárnyai alatt, a Fekete - tengerhez juthasson.
Ha Andrássy a törvény szerint intézkedik : akkor ez törté nik ; de valószinü, hogy akkor Andrássy kezébe nem hull vala oly könnyen , oly hamar, a külügyi tárcza .
Mert köztudomásu , hogy az irányadó bécsi körök Szadova óta folyton sovárogtak a Poroszországon veendő bosszura . Eh ! bien . De mi köze a magyar nemzetnek , mi köze a magyar alkot mánynak az irányadó bécsi körökkel ?
Andrássy védelmezői csak azzal mentegetik az ő botrányo san hibás miniszterelnöki külpolitikáját, hogy az udvar és a ka tonai párt már rég elhatározták a revanche - politikát : a magyar miniszterelnök azon legjobb akarata mellett sem változtathatott . Gyönyörü egy védelem ; felséges s mondhatom alkotmányos argumentum !
Hát azért alkotta Deák Ferencz az egész kiegyezést ; azért vivtuk vissza alkotmányunkat, hogy ott legyünk , a hol egy szá zaddal ezelőtt ? Ő Felsége az uralkodó ház tanácsában korszakot alkotó szavakat : » az abszolut uralom a dinasztia és a birodalom folytonos kárával járt. Ezt tovább nem folytathatjuk , csak azért jelentette ki , hogy 67 után is az ugynevezett udvari és ka tonai párt abszolut hatalommal kormányozzák a monarchiát ?
Egész alkotmányunk nem lenne egyéb , mint » vakulj ma gyar , « csak arra való , hogy a kit balsorsa , az osztrák abszolutiz mus , oly régen üldöz , ezentul önkezével, saját nagy embereivel verje megmagát a magyar nemzet ? Vagy parlamentárizmusunk csak arra való , hogy nehány jó hazafi konczhoz , konczessziókhoz, állami javadalmakhoz , bank- és vasuti direktorsághoz , kormány biztossághoz , miniszterséghez , udvari méltóságokhoz, más alsóbb rendü tisztségekhez és rendjelekhez juthasson ?
Osztozni a hazám és nemzetem : csak azért alkotta volna Deák Ferencz 67 - ki müvét ?
Ha igaz lenne a politikaiparaziták azon mentsége, hogy » a magyar miniszterelnök az udvari és katonai párt politikáját ugy sem forditotta meg « : akkor senki sem szedte volna rá oly rutul Magyarországot , mint azok , a kik alkotmányát visszaállitották.
De e mentség a legnagyobb politikai hazugság. S alkotmá nyos országban nem tudok nemtelenebb és felségsértőbb eljárást, mintha valaki a trón háta mögé buvik s a királyi palásttal akarja fedezni magát. Andrássy Gyula gr. - közben legyen mondva daczára minden tévedésének , sokkal tiszteségessebb államférfiu , hogysem valaha ő Felségével takarózott volna . Barátai igen rosz szolgálatot tesznek neki, ha ily kétségbeesett módon védelmezik . Magyarországnak a külpolitikára nézve Bécsben az uralko dóhoz s a közös külügyminiszterhez van szava . Udvari párt , kato nai párt, irányadó és illetékes bécsi körök et cetera graeca 67. óta nem existálnak számunkra törvény és alkotmány értelmében ; udvaronczok , politikai tányérnyalók s becstelen miniszterek szá mára ily alkotmányon kivüli hatalmak is existálhatnak még , kikkel, midőn saját büneiketmentegetik , suttyomban a haza ellen is konspirálnak . De alkotmányunk s a törvény alapján álló nem zet hivatalosan nem vesz e kulissza -hatalmakról tudomást annyival kevésbbé, mert hiszen felelősségre ugyse vonhatjuk azokat a » döntő köröket . «
Tudom , hogy a korona s Beust közös külügyminiszter aPoroszország elleni harcz politikáját követték . De azt szintoly biztosan tudom , hogy Andrássy, a magyar miniszterelnök , a poli tikának ( egész a wörti csatáig ) buzgó támasza és nem tanácsolta se királyának , se a közös miniszteriumnak az ellenkező politikát . A magyar miniszterium és országgyülés nem lévén értesülve a külügyek titkos vezetéséről : nemzetünk érdekeit, nemzetünk azon határozott külpolitikáját, mely nem a német uralom visszaszerzé sében , hanem a panszlavizmus elleni védelemben állott , senki nem képviselte a koronatanácsban.
Ide vezetett azon törvénysértés , hogy a közös külügyminisz ter teendői csak a magyar miniszterelnök s nem az összes magyar miniszterium egyetértésével állapittattak meg .