stráltuk Bécsnek e politikai törvényt. Sadova után ütött a vég óra , hogy az osztrák hatalmak alávessék magokat a gazdasági igazságnak .
--
--A ki Bécset Budapesttel , Ausztriát Magyarországgal gaz dasági téren 1867 előtt összehasonlitá , annak nem kellett az ázsiai vagy afrikai gyarmatokkal biró államokat tanulmányoz nia : itt hű képét látta a legrutabb gyarmati viszonynak s meg tanulta ismerni , mi a különbség az uri ország és kolónia között . Merem mondani , hogy Kelet - India az angol uralom alatt ma aránylag sokkal fényesebb pénzügyi s gazdasági jólétnek örvend , mint Magyarország az osztrák szövetségben . Budapest másod rangu vidéki városként tünt el az osztrák világváros mellett , ép olyszegényes kulturájával , a mily pompás természeti szépségei vel . Trieszt első rangu európai kikötő ; Fiume egy nyomorult ten gerparti dutyi . Ausztria Közép - Európa legiparosabb gyári álla ma , Magyarország inséggel , szárazsággal küzdő földmives provin czia ; pedig csak egy lassu patak választja el a két országot , melyet könnyen átléphetsz . És mégis oly óriás különbség e két birodalom közt, mint a trónterem és a konyha közt !
**
Ugyan mi okozta ezta feltünő fényt és árnyat a Habsbur gok két birodalmában ? Talán istentől vagy az osztrák polgárok mennyei képességétől származik Ausztria nagy gazdasági fölénye s Magyarország nyomora ?
Nemzetünk osztrák - magyar ellenségei azt szokták mondani , hogy a magyar ember nem szeret dolgozni, lusta, dologtalan, henye keleti faj, nem iparos , nem szorgalmas ; az osztrák pedig mindennek ellenkezője, dicső szorgalmas nép lévén , nem csoda , ha gazdagodik , a magyar pedig elpusztul. Rágalmazóink nem veszik észre , hogy ez az érv ép oly hazugság, mint mikor azt fog ják ránk , hogy gyávák vagyunk , félünk a katonai pályától, azért nincs nekünk magyar hadseregünk , s az egész hadsereg azért osztrák ! A magyar faj dologtalanságával érvelők ellen itt vannak élő bizonyságul a külföldről hazánkba vándorolt iparosok , több nyire német honfitársaink, kiknek ipartelepei s vagyonossága az osztrák nyomás alatt ép ugy szenvedtek , pusztultak, mint a ma gyar ember gazdasága . Hová lett a szorgalmas felföld , a buzgó erdélyiek ipara ? Oda , a hová a magyar városi polgároké. Az osztrák kereskedők , gyárurak zsebébe .
Ám mérte volna a sors Ausztriára háromszáz esztendőn át azt asulyosan lealázó gyarmati helyzetet, melyben minket része sitett; ám diktálhatta volna Magyarország a maga önző vám- és kereskedelmi politikáját I. Ferdinándtól Ferencz József ő Felsé géigoly kiméletlenül Ausztriára, a mily barbár módra Ausztria Magyarországot a maga gazdasági politikájával kizsákmányolta : akkor -- fogadom — ma már egy ember se léteznék Európában, a kit ugy hivnak : osztrák polgár ; mert vagy elpusztult , vagy Németországba szökött volna . Akkor kellett volna megnéznünk , és összehasonlitanunk Bécscsel Budapestet, Triesztet Fiuméval s Ausztriát Magyarországgal ! Akkor aligha mutathatna Európa fényesebb, iparosabb és gazdagabb hazát, mint szent István biro dalma , s koldusabb területet, mint a magyar tejen felnőtt boldog Ausztria .
Hogy a magyar nemzet a létért vivott rettentő küzdelmei ben , melyeket századokon keresztül a legkedvezőtlenebb viszo nyok közt Ausztria ellen folytatott, végkép el nem pusztult ; hogy 1867-ben se szorultunk még koldus - kenyérre, sőt a megbukott Ausztria , a még mindig büszke magyarhoz fordul, hogy ez emelné őt fel a porból : ezt az ezredéves csodát nem annyira termékeny talajunknak , természeti kincseinknek , mint inkább a magyar em ber szivós szorgalmának , a magyar földmives becsületes mun kájának , a magyar iparos és kereskedő törhetetlen erélyének , ügyességének köszönhetjük . E gazdasági erényeink nélkül épugy kiveszett volna fajunk az európai nemzetek sorából , mint politikai s katonai tehetségeink nélkül. Pazar s munkátlan elemek , a he rék , nem hiányoztak nálunk se , az osztráknál se , a németnél se : de a magyar nemzetzöme , rend és rang különbség nélkül , a szel lemi és anyagi termelésre époly képes , munkás nép vala , mint akármelyik európai nép s megélt a maga emberségéböl ; nem ugy mint az osztrák, a kinek mindig kevés volt a magáé s ember telenül a mi munkánkból, a mi verejtékünkből táplálkozott .
Mi nem kivántuk Ausztriától soha, hogy kitartson bennün ket , csak annyit : hagyja meg nekünk , a mi a miénk , s engedje, hogy saját gazdaságunkat saját érdekeinknek megfelelőleg kor mányozhassuk. Ő is gazdálkodjék ugy, a mint legjobbnak látja.
De Ausztria a gazdasági kérdésből is hatalmi kérdést csinált s
azt mondta nekünk , a mit az oroszlán társainak : elveszem a tie det is , mert én erősebb vagyok nálad . És Ausztria kitartatta ma gát nem az ő urával , hanem az ő szolgájával , Magyarországgal . Nagy lelkiismeretlenség kell ahhoz , hogy ezen osztrák poli tika szolgálatában álló magyar hazafiak ( ! ) nemzetünket restnek , munka- kerülőnek s tékozlónak denuncziálják azon Ausztria ja vára , melynek Magyarország századokig fejős tehene volt . Az a magyar ember , a ki oly hosszu időn át az osztráknak dolgozott, nem lehet dologtalan. A legdologtalanabb, legtunyább lények a paraziták , a kik másokon élősködnek .
Hihetetlen igazságok .
És mi haszna volt a dynasztiának, a trónnak, mi haszna volt a bécsi kormánynak ama gazdasági politikából , melynek Magyar ország anyagi fejlődése áldozatul esett ? Ugyanaz a haszna , a mi az osztrák hadseregből : folytonos vereségekés bukások , végül az osztrák nagyhatalom gyászos megsemmisülése . Magyarország végtelenül sokat szenvedett , gazdaságilag egy századdal hátra maradt , de a régi hatalmas Ausztria , daczára minden jogtalan gazdagodásának , politikailag egészen tönkrejutott.
Ausztriát megverték a csatatéren , mert nem volt magyar hadserege ; az osztrák állam pénzügyileg a legcsufosabb bukáso kat érte , mert a kiszivattyuzott Magyarország nem volt elég erős arra , hogy pénzügyi katasztrófáktól megmenthesse Bécset és a trónt . Ugyanazon ok a katonai és államgazdasági téren ugyan azon eredményt szülte .
Ausztria 1766 -ban elkezdte kamatredukczióval az állami csődöt. Ettől kezdve báboruival s vesztett csatáival együtt végig ment az állambukás valamennyi formáján. 1787 - ig egyházi va gyonokat és alapokat konfiskál. 1787 körül nemcsak minden egy házi vagyont elkoboz , hanem az árva -vagyont és alapitványokat is magához ragadja s ujra csődöt mond , adósságfizetéseit meg szünteti . 1793 -ban a kiskoru árvák minden arany- és ezüst-kész letét magáévá teszi , az egyházak és kolostorok kincseivel együtt . 1803 - ban Ausztria az egyházak, kolostorok , iskolák és jótékony
Az 1867 -KI ALAP . 10