CONSUMERS
4. A jogvédelem eszközei
A fogyasztói jogvédelem legkézenfekvőbb eszköze, amikor a fogyasztó maga lép fel saját jogainak védelme érdekében. Jelen esetben viszont azokat a területekkel foglalkozom, amikor a jogsértés, illetve a fogyasztó speciális helyzete következtében nem a fogyasztó, hanem más szervek lépnek fel a jogsértéssel szemben.
A fogyasztók jogait sértő magatartásokkal szembeni fellépésnek számos eszköze van.
Ezeket alapvetően két csoportra bonthatjuk: a közjogi és magánjogi jogvédelmi eszközökre. Az első csoportba a különböző fogyasztóvédelmi feladatokkal felruházott szervek – illetve adott esetekben azok alsóbb szintű szervei – tartoznak, mint a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint természetesen a kormányhivatalok és jegyzők.
A magánjogi fogyasztói jogvédelem dogmatikai szempontból nem vegytisztán magánjogi jellegű, hanem magánjogi és közjogi elemeket is tartalmaz. A keresetindítás joga (kereshetőségi jog) az állami szerveket és az arra feljogosított civil szervezeteket is megilleti. A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései alapján például a kormányhivatal keresetindításának feltétele, hogy közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértést előzetesen jogerős határozatával megállapítsa.
A magánjogi igényérvényesítés tekintetében a világ különböző részein nagymértékben eltérő fogyasztóvédelmi keresettípusok alakultak ki. Megkülönböztethetünk közérdekű kereseteket, reprezentatív (képviseleti) kereseteket, közös érdekű kereseteket és csoportos kereseteket. A közérdekű kereset a fogyasztói civil szervezetek és a közjogi szereplők számára biztosít lehetőséget arra, hogy fellépjenek a fogyasztói jogokkal ellentétes cselekedetek miatt.
A közös érdekű keresetek a fogyasztói szövetségek számára nyitnak lehetőséget arra, hogy az igazságszolgáltatás útján lépjenek fel, amennyiben a fogyasztók közös, általános érdekét sérti valamely konkrét anyagi jogi rendelkezés megszegése. A közös érdek nem az egyedi fogyasztói érdekek összegzése, és az általános érdekhez közelít. A csoportos kereset olyan bírósági kereset, amelynek révén igen sok ember ismertetheti el jogait, és nyerhet jogorvoslatot. Technikailag
110
tehát egyedi jogok kollektív eljárási érvényesítése. A hazai jogrendszerben jelenleg a közérdekű kereset vannak jelen, valamint a még hatályba nem lépett új polgári perrendtartás tartalmazza a társult perlés lehetőségét.
A civil szervezetek panaszirodáinál összegyűjtött tapasztalatok szerint mindennaposak az adás-vételeknél történő fiatal fogyasztókat érő megkárosítások is, legyen szó cipővételről, vagy kisebb elektronikai eszközök megvásárlásáról. A diákokat félrevezetően tájékoztatják jogaikról, sok esetben pedig hiába próbálnak élni jogaikkal, elküldik őket a boltból, mondván: nincs szavatosság, vagy jótállás az adott termékre, a hibát a vásárló okozta, a termék hibája külső megrongálódás eredménye, és sorolhatnánk még azon kimentési okokat, melyekkel megtagadják a fiatalok jogainak érvényesítését. Ugyanakkor rendszeresen szembesülnek kisebb és nagyobb bevásárlóközpontokban a velük szemben táplált kereskedői ellenszenvvel és magatartással, melynek során a lejárt szavatosságú árut nem hajlandóak kicserélni részükre, a különböző árakon megjelenített termékek esetén a magasabb árat számítják fel nekik. Eközben szinte ellepik a tisztességtelen reklámok a fogyasztókat, mely különös erővel hat a sokkal inkább befogadóbb és kevésbé gyanakvó fiatalokra: megtévesztő hirdetések, az apróbetűk között elrejtett szerződési feltételek, a segítségnyújtás – különösen jogérvényesítési próbálkozás során történő – teljes elutasítása.¹⁴
Ha mindezeket a gyakorlati tapasztalatokat összevetjük a fiatalok – előzőekben ismertetett vásárlói szokásairól szóló kutatásokkal – megállapíthatjuk, hogy a fiatalok olyan réteget alkotnak, akik erőteljes külső hatásokkal találkoznak mint fogyasztók, és mindeközben nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel, hogy ezekkel szemben igényeiket felismerjék és azokat érvényesítsék. Mind a vállalkozásokkal szembeni fellépés, mind a bírósági igényérvényesítés során hátrányt szenvednek. Ez utóbbi kapcsán belátható, hogy a tizenévesek jogvédelmi lehetőség birtokában reálisan nincsenek sem szociálisan, sem felkészültségüket, sem pedig vagyoni viszonyaikat tekintve. Az általuk kötött jogügyletek ellenértéke általában olyan összegű, hogy a hosszadalmas és költséges bíróság előtti igényérvényesítés reális alternatívaként még akkor sem jelenne meg, ha erre önmaguk lehetőséggel rendelkeznének.
Mindebből kifolyólag a fiatal fogyasztók – nem egyéni – igényeinek érvényesítését az arra feljogosított szervezetek által indítható közérdekű keresetek tűnnek a legalkalmasabb eszköznek, mivel e kereseteket az érintett fogyasztók perbeli részévétele nélkül, de az általuk elszenvedett jogsértés megszüntetése érdekében lehet megindítani. A megfelelő szaktudás hiánya és a perbeli költségek viselésének kockázata ezáltal nem jelent kockázatot és akadályt a fogyasztók oldalán.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény lehetőséget ad az ügyészség, a kormányhivatal és az erre jogosultsággal rendelkező civil szervezetek számára, hogy ún. közérdekű pert indítsanak bármely jogsértő vállalkozással szemben. A Polgári Törvénykönyv pedig annak a lehetőségét biztosítja, hogy a feljogosított szervezetek megtámadhassák a tisztességtelen, illetve jogszabályba ütköző üzletszabályzatok rendelkezéseit, és azokat a bíróság ez alapján semmisnek nyilvánítsa. Ezek azért különösen hasznos és fontos jogintézmények, mert a perindítással kapcsolatos nehézségek a fogyasztó számára visszatartó hatásúak lehetnek, és arra indíthatják, hogy teljesen lemondjon a jogvédelemről. A magas költségek és a pereskedés kockázata gazdaságtalanná teszi a fogyasztó számára, hogy olyan bírósági eljárási illetékeket, ügyvédi és szakértői díjakat fizessen, amelyek esetleg meghaladják a kártérítés mértékét. Ez különösen igaz a kis összegeket érintő követelésekre, illetve az említett fiatalokra.
Szükséges ezért közérdekű perlés útján beavatkozni a fogyasztó védelme érdekében, aki általában gyengébb pozícióban van. A közérdekű per célja, hogy az megfelelő szaktudással és
111
felkészültséggel rendelkező szerv fellépése kiegyenlítse az erőviszonyokat, és az adott vállalkozást a jogsértéstől visszatartsa, és ezzel növelje a fogyasztói bizalmat, és biztosítsa a vállalatok közötti valódi és tisztességes verseny feltételeit.
JEGYZETEK
1. Medvéné dr. Szabad Katalin (2013): A fenntartható fejlődés gazdaságtana. Letöltés ideje:
2016. augusztus 30.
(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthatofejl_2/
a_fenntarthato_fejlodes_fogalma_es_jellemzoi_rtLEnBRWofdrONFF.html)
2. Náray-Szabó Gábor (1999): Fenntartható fejlődés – fenntartható fogyasztás. In. Természet Világa,130. évf. 12. sz., 531–534. old.
3. Dr. Lakó Anita (2010): A gazdasági, társadalmi erők és fogyasztóvédelem fejlődése. In. A vevőtől a fogyasztóig (Szerk.: Ádám Ferencné) Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért, Kecskemét. 13. old.
4. Dr. Csécsy György (2013): A szellemi alkotások jogának fogyasztóvédelmi aspektusai. In.
Szalma József (szerk.): A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken: 2012. Újvidék: Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 103-112. old.
5. Prónay Szabolcs – Málovics György (2008): Lokalitás és fenntartható fogyasztás In: Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.) Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. JATEPress, Szeged, 184-203. old.
6. Szajbély Katalin (2004): A pozitív intézkedések fogalma és alkalmazásuk lehetősége a faji diszkrimináció elleni küzdelemben az Európai Unió tagállamaiban. Jogelméleti Szemle 2004/3. szám
7. Kakasy Judit (ford.) (1999): Les politiques de discrimination positive. [Dossier.] = Problemes politiques et sociaux, 822. no. 3–72. p. Kisebbségkutatás 1999. évi 4. szám
8. Zsóka Ágnes, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Széchy Anna (2011): A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában In. Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései (Szerk.: Csutora Mária és Hofmeister Tóth Ágnes) Budapest Corvinus Egyetem 93-94., 102–105. old.
9. Hawtrey, R. F. (1925): The Economic Problem. London. Longmans & Green 189. old.
10. Székely Mózes (2011): A fogyasztói magatartás alapjai In. Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései (Szerk: Csutora Mária és Hofmeister Tóth Ágnes) Budapest Corvinus Egyetem 51. old.
11. Informe 1 – La imagen de la juventud en la publicidad televisiva, Mayo de 2005. Letöltés ideje: 2016. szeptember 2. (www.atki.hu)
12. Dr. Nyakas Levente (2005): Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól. 7-9. old. Letöltés ideje: 2016. augusztus 27.
(http://www.akti.hu/periodika/dok/jog_kul⁴505.pdf)
13. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménye: A kollektív keresetek szerepének és rendszerének meghatározása a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén, Hivatalos Lap C 162, 25/06/2008., 0001 – 0019 old.
14. Dr. Osztovics András (2013): A fogyasztó fogalma az új Ptk.-ban. Letöltés ideje: 2016.
augusztus 25. (http://ptk2013.hu/szakcikkek/osztovits-andras-a-fogyaszto-fogalma-az-uj-ptk-ban/2267)
15. u.o.
16. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény miniszteri indokolásából.
112
17. Dr. Horváth György, Dr. Baranovszky György, Dr. Eitmann Norbert (2011): Átvert gyermekek, kiszolgáltatott és becsapott fiatalok – fogyasztóvédelem és a diákok, az új köznevelési törvény koncepciója. Letöltés ideje: 2016. augusztus 29.
(http://www.feosz.hu/upload/koznevsajto(2).pdf) 18. u.o.
19. u.o
FELHASZNÁLT IRODALOM
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménye: A kollektív keresetek szerepének és rendszerének meghatározása a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén, Hivatalos Lap C 162, 25/06/2008., 0001 – 0019 old.
Csécsy György (2013): A szellemi alkotások jogának fogyasztóvédelmi aspektusai. In. Szalma József (szerk.): A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken: 2012. Újvidék: Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 103-112. old.
Hawtrey, R. F. (1925): The Economic Problem. London. Longmans & Green 189. old.
Horváth György, Baranovszky György, Eitmann Norbert (2011): Átvert gyermekek, kiszolgáltatott és becsapott fiatalok – fogyasztóvédelem és a diákok, az új köznevelési törvény koncepciója.
Letöltés ideje: 2016. augusztus 29. (http://www.feosz.hu/upload/koznevsajto(2).pdf)
Informe 1 – La imagen de la juventud en la publicidad televisiva, Mayo de 2005. Letöltés ideje: 2016.
szeptember 2. (www.atki.hu)
Kakasy Judit (ford.) (1999): Les politiques de discrimination positive. [Dossier.] = Problemes politiques et sociaux, 822. no. 3–72. p. Kisebbségkutatás 1999. évi 4. szám
Lakó Anita (2010): A gazdasági, társadalmi erők és fogyasztóvédelem fejlődése. In. A vevőtől a fogyasztóig (Szerk.: Ádám Ferencné) Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért, Kecskemét. 13. old.
Medvéné dr. Szabad Katalin (2013): A fenntartható fejlődés gazdaságtana. Letöltés ideje: 2016.
augusztus 30.
(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthatofejl_2/a_
fenntarthato_fejlodes_fogalma_es_jellemzoi_rtLEnBRWofdrONFF.html)
Náray-Szabó Gábor (1999): Fenntartható fejlődés – fenntartható fogyasztás. In. Természet Világa,130.
évf. 12. sz., 531–534. old.
Nyakas Levente (2005): Elemzés a médiaszabályozó hatóságok munkájáról, valamint a nemzetközi audiovizuális szabályozás irányairól. 7-9. old. Letöltés ideje: 2016. augusztus 27.
(http://www.akti.hu/periodika/dok/jog_kul⁴505.pdf)
Osztovics András (2013): A fogyasztó fogalma az új Ptk.-ban. Letöltés ideje: 2016. augusztus 25.
(http://ptk2013.hu/szakcikkek/osztovits-andras-a-fogyaszto-fogalma-az-uj-ptk-ban/2267) Prónay Szabolcs – Málovics György (2008): Lokalitás és fenntartható fogyasztás In: Lengyel I. –
Lukovics M. (szerk.) Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. JATEPress, Szeged, 184-203.
old.
Szajbély Katalin (2004): A pozitív intézkedések fogalma és alkalmazásuk lehetősége a faji diszkrimináció elleni küzdelemben az Európai Unió tagállamaiban. Jogelméleti Szemle 2004/3.
szám
Székely Mózes (2011): A fogyasztói magatartás alapjai In. Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései (Szerk: Csutora Mária és Hofmeister Tóth Ágnes) Budapest Corvinus Egyetem 51. old.
Zsóka Ágnes, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Széchy Anna (2011): A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában In. Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései (Szerk.: Csutora Mária és Hofmeister Tóth Ágnes) Budapest Corvinus Egyetem 93-94., 102–105. old.
113
Lektorálta: Dr. Hajnal Zsolt PhD. egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Polgári Jogi Tanszék
114 Juhász Péter12