THE EFFECT OF THE UNION'S LAW ON THE HUNGARIAN REGULATION OF LAW ENFORCEMENT
5. Az AJB-1423/201 számú ügy jelentése
A megelőző mechanizmus keretében 2015. évben elkészült egy jelentés, mely a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének körülményeinek vizsgálata során megállapítottakat tartalmazza. Ezen intézet kiválasztásának okát az adta, hogy olyan helyszínt
41
kerestek a vizsgálat tárgyául, ahol – a fogvatartottak nagy létszámára tekintettel – fontos intézményi érdek fűződik az alapvető elhelyezési feltételek és a jogszabályban előírt körülmények biztosításához.
A jelentés megállapítja, hogy a Jegyzőkönyv 4. cikke szerint a tököli intézet olyan létesítménynek minősül, melyre a testület hatásköre kiterjed. Felsorolja azon alapvető jogokat, melyek érvényesülését górcső alá veszi: az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a személyi biztonsághoz való jog, az egészséghez fűződő jog, a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga.18 Ezt követően számba veszi az ellenőrzés során alkalmazott jogforrásokat, és a látogatás módszertani alapjait.19
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tököli intézet telítettsége 94,3%-os, amely adat alacsonynak mondható a hazánkban uralkodó átlagosan 145%-os telítettséghez képest.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fiatalkorúak létszáma az összlétszám egyötöde csupán, amely ugyan nem jelent közvetlenül alapjogsérelmet, de tanácsos lenne valamilyen módon annak biztosítása, hogy a fiatalkorúak legyenek az intézetben többségben.20
A fogdakörlet ellenőrzése során – ahol a biztonsági vagy fegyelmi elkülönítésüket töltik - megállapította a testület, a helyiségek megvilágítása gyér, az ablakok kicsik. A látogatáskor még éppen alkalmas volt a megvilágítás olvasásra, sötétebb időben azonban ez nem lenne elegendő. A szellőztetés hiánya miatt több helyiségben nagy pára uralkodott, a toalettek is rendkívül rossz állapotban voltak. Zömében a falon elhelyezett balesetveszélyes csaptelepből a WC-kagylóba folyt a víz, amelyből csak hideg víz csorgott. Több meghallgatott fogvatartott számolt be arról, hogy a zárkákban poloskák, csótányok vannak, melyek jelenlétéről a látogatás résztvevői is meggyőződtek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Peers kontra Görögország ügyben született ítéletében megállapította, hogy embertelen és megalázó bánásmódot valósít meg az, ha a fogvatartott egy másik fogvatartottal közösen kényszerül használni a mosdót, illetve, ha a zárkába kevés fény jut, és nem megoldott a szellőzés.
Megemlítendő, hogy a Börtönszabályok 18.1. pontja értelmében a fogvatartási helyeknek, különösen azoknak, amelyek a fogvatartottak éjszakai helyéül szolgálnak, meg kell felelniük az emberi méltóság, és amennyire lehetséges a magánszféra követelményeinek, figyelemmel az éghajlati feltételekre eleget kell tenniük az egészség, a higiénia területén – különösen az alapterületre, a légtérre, a megvilágításra, a fűtésre és a szellőzésre – előírt minimális feltételeknek. A 18.2. pont tartalmazza, hogy minden olyan épületben, amelynek rendeltetése az, hogy ott fogvatartottak éljenek, dolgozzanak, összegyűljenek, az ablakoknak kellően nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy természetes fénynél olvashassanak, és a szellőzés által a friss levegő biztosított legyen, kivéve, ha van klíma. A testület megállapította, hogy a fentiek okán az embertelen bánásmód tilalmával és a testi, lelki egészséghez fűződő, Alaptörvényben is megállapított joggal kapcsolatban jelentős visszásságok léptek fel.21
A vizsgálat kiterjedt a csurmára is, amely a kórház épületében található szállítózárka. Ide érkeznek azok az elítéltek, akiket később a kórházban vagy az intézetben helyeznek el. A csurma két helyiségből állt, a kisebb helyiségen a „VIP” felirat volt olvasható. Az önmagában nem kifogásolható, hogy például tanúvédelmi programban részt vevő személy elkülöníthető a többiektől, a felirat azonban megalázó a kinn maradók számára, és azt a látszatot keltheti, hogy a kisebb helyiségben jobb körülmények uralkodnak. A zárkában, melynek területe 11,5 m², 16 személy tartózkodott. A személyek itt nem töltenek sok időt, de ez a túlzsúfoltság kifogásolható.
Az EJEB előtt folyamatban volt Varga kontra Magyarország ügyben a központi téma a hazai büntetés-végrehajtási épületek túlzsúfoltsága volt. A Bíróság megállapította, hogy a privát szféra hiánya, a szűkös mozgástér, nem leválasztott illemhely körülményei elérik azt a szintet,
42
amely a megalázó bánásmód megállapíthatóságát megalapozza. Ezzel összhangban a jelentés is arra jut, hogy visszásságot okoz az embertelen bánásmód tekintetében, ha a csurmán, még ha rövid ideig is, nagyszámú fogvatartottat helyeznek el. 22
A rossz bánásmód tekintetében több alkalommal és egybehangzóan elhangzott az az állítás, mely szerint a személyzet tagjai bántalmazzák a fogvatartottakat. Gyakorta a verés oly módon történik, hogy annak ne maradjon nyoma, vagy az ne legyen érzékelhető mások, és a biztonsági kamerák számára. A büntetés-végrehajtási személyzet magatartási követelményeire nézve a rájuk irányadó etikai kódex tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint minden hatáskörükbe tartozó tevékenységet az egyéni emberi értékek tiszteletben tartása, a fogvatartottak jogai biztosítása mellett kell véghezvinni, munkájukat befolyásmentesen, pártatlanul kötelesek végezni, és mindenféle erőszakos, megalázó bánásmódtól tartózkodniuk kell. Azon túl tehát, hogy a személyzet ezen etikai követelményeknek sem tesz – többek között - a fenti magatartásukkal eleget, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és büntetéssel kapcsolatos visszásság is megszületik.23
A foglalkoztatást, mint az egyik leglényegesebb reintegrációs eszközt is górcső alá vette az ellenőrző testület. A foglalkoztatás egyik alapvető jelentősége, hogy módot ad a börtönben való lét okozta felgyülemlett feszületség levezetésére. Az intézet célja az is, hogy a fogvatartottak zárkán kívül eltöltött idejét növeljék, és ezzel visszaszorítsák az egymás közötti agressziót. A lehetőségek ugyanakkor korlátozottak: a kondicionáló termet a vizsgálat idején még nem rendezték be, a sportpálya pedig csak optimális időjárás esetén használható.
Általánosan elfogadott az a nézet, amely a szabadban folytatott sporttevékenység fontosságát hangsúlyozza, ez segít az elítéltek testi és szellemi éberségének fenntartásánál. A testület kiemeli azon alaptörvényi rendelkezést, hogy a gyermeknek joga van a testi, lelki és szellemi fejlődéshez, és erről a börtön falai között sem lehet megfeledkezni. Rámutatott arra, hogy amennyiben a hasznos szabadidős tevékenységek nem biztosítottak a fiatalkorúak számára, akkor az a fenti alapjog vonatkozásában visszásságokhoz vezethet.24
A tököli intézet falai között sem ritka, hogy felüti fejét a rasszizmus. A látogatás során a személyi állomány egyik tagja több alkalommal rasszista megnyilvánulást tanúsítottak a rabok irányába. A beszámolók kétirányúak voltak: a roma származású rabok kifogásolták, hogy társadalmi kisebbségüket gyakran érezteti velük a személyzet, míg a nem roma rabok úgy fogalmaztak, hogy számukra nincs lehetőség arra, hogy érvényesüljenek a börtön falai között, mivel ott kisebbségi többség tapasztalható. A testület által megállapítást nyert, hogy e területen is visszásság érzékelhető, amely adott esetben a megalázó bánásmód tilalmának követelményét sértheti.25
Jelentősége okán nem hagyható figyelmen kívül a jelentés egészségügyi ellátás vonatkozásában tett megállapításai. Az osztályon az orvos kivételével minden ápoló nő, akik véleménye szerint hasznos lenne férfi ápoló jelenléte is. A befogadás során kellő alaposságú vizsgálaton esnek át a fogvatartottak, a külsérelmi nyomokat rögzítik, és nyilatkoztatják őket arról például, hogy van-e öngyilkossági szándékuk, HIV fertőzöttek-e. A fogvatartottak gyakran megbetegedéseiken kívül is segítségért fordulnak az egészségügyi személyzethez, ha fizikai erőszak fenyegeti őket. E tekintetben a Börtönszabályok szerint is kötelezettség terheli a személyzetet, ugyanis különös figyelemmel kell lennie a lehetséges külsérelmi nyomok felé akkor is, ha a fogva tartott önállóan nem jelzi a bántalmazás tényét. A testület állást foglalt abban, hogy a személyzet feladata az is, hogy a bántalmazás jegyeinek dokumentálása mellett lépéseket tegyenek a büntetlenül maradás elkerülése érdekében.
43
A legnagyobb gondot a HIV betegek ellátása okozza, mivel az egész országból ide irányítják az ilyen betegségben szenvedőket. A megvizsgálásuk után szigorúbb szabályok szerint zajlik a fertőtlenítés, külön anyagi támogatást azonban nem kap az intézet.
A fogvatartottak panaszkodtak a bőrbetegségek terjedése vonatkozásában, azonban ennek megelőzése nagyrészt saját magatartásukon múlik: a zárkák és WC-k rendszeres takarításán, alapos mosdáson, a pokrócok tisztán tartásán. A testület a bőrbetegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatban nem tárt fel visszásságot, a lehetőségekhez képest megfelelő ellátásban részesülnek a fogva tartottak.26
A fenti jelentés alapján a vizsgáló testület ajánlást tett a büntetetés-végrehajtás országos parancsnokának a bővítési lehetőségek felmérésére, ajánlotta a szellőzés és megvilágítás hatékonyabb biztosítása érdekében intézkedések megtételét. Ajánlotta továbbá annak előremozdítását, hogy az intézetben valóban fiatalkorúak legyenek többségben, javasolta, hogy a foglalkoztatásért felelős személyek törekedjenek a foglalkozásokon való részvétel iránti motiváltság előmozdítására.27