Csege Gyula
Debreceni Egyetem Marton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskola, doktorandusz, gyulacsege@gmail.com
Absztrakt
Magyarország geopolitikai helyzete és nemzetközi státusza miatt jelentős szerepet tölt be a mig-rációs útvonalak és célországok között. A schengeni határaink és az Európai Uniós országokkal határos területeink sajátos helyzetbe hozzák a hazánkba érkező külföldi személyekkel foglalkozó hatóságokat és szervezeteket.
A 2013-as évtől olyan jelentős változások zajlottak le a Magyarországot érintő migrációs ten-denciák között, amely korábban nem volt tapasztalható a modern kori történelmünk során. A változások miatt megnövekedett kérelmezői számadatok nem estek vissza a jogszabályi módo-sítások és a migrációs intézmények szervezetszerű átalakítása után, hanem emelkedő tendenciát mutatva a 2014-es évben még jelentősebb növekedés következett Magyarországon a bevándorlók száma tekintetében.
A jelenlegi biztonsági intézkedések, amelyek a személyi szabadságjogaikban korlátozták a Ma-gyarországra érkező migránsokat, jelentős változásokon estek át 2013-ban, melynek eredményei a statisztikai számadatokból megítélve felemás értékeket mutatnak. Az idegenrendészeti őrizet, majd a menekültügyi őrizet lehetőségének megteremtésével a külföldi kérelmezők menekültügyi eljárás lefolytatása érdekében hazánkban való tartása nem érte el célját, illetve ezek az intézke-dések humanitárius aggályokat is vetettek fel magyar társadalmi, valamint a nemzetközi szerve-zetek álláspontja szerint.
Fontos tényező továbbá a Magyarországra érkező külföldi személyek biztonsági, szakhatósági ellenőrzése, amely eredményes folytatása a fenti körülmények miatt további kérdéseket vet fel.
Az elmúlt években folyamatosan változott a nemzetbiztonsági törvény, amely alapvető biztonsági kritériumok ellenőrzésének alapját törekszik megvalósítani a Magyarországra érkező külföldiek körében.
A tanulmányomban ezeket a változásokat kívánom bemutatni biztonsági és jogi környezetbe helyezve, valamint a bevándorló személyek közötti hatósági folyamatok lehetséges akadályai és tendenciái változását is elemezni fogom.
kulcsszavak: migráció, biztonsági ellenőrzések, rendvédelmi szervek, eljárások
Bevezető gondolatok
A migráció napjaink egyre jelentősebb biztonsági kihívása, amely a humanitárius ve-tületei mellett rendkívül nagy teret kap a társadalmi, valamint nemzetközi szinten is.
A tanulmányomban az illegális és legális migrációs kérdéskört járom végig,
bizton-sági, azon belül is a nemzetbiztonsági ellenőrzés és szakhatósági terültét feldolgozva.
A téma rendkívül aktuális a közelmúltbeli párizsi események, a közel-keleti válság-gócok és nem utolsó sorban a magyar sajátos migrációs környezet tekintetében is.
A sajátosságok között legfontosabb talán a Magyarország geopolitikai helyzete és a kisebbségpolitikája, amely miatt a biztonsági és migrációs intézkedések jelentősebb hatással lehetnek a környezetünkre és megítélésünkre.
A politikai reakciók a fent említett kihívásra és az ellenőrzési rendszerek, a jogsza-bályi módosítások között jelentős elmozdulás érzékelhető az elmúlt években, amely-ben megítélésem szerint a 2015-ős év további határozott jellemzőkkel fog rendelkezni.
A migrációról röviden
Alapvetően kijelenthető, hogy a migrációnak számos pozitív hatása van egy társada-lomra. Gazdaságélénkítő és társadalmi hatásait európai regionális nagyhatalomnak értékelhető országok, mint például Németország tekintetében jól láthatjuk. Németor-szágban a 82 milliós lakosságból 7,5 millió fő, majdnem a lakosság egytizede migrá-ciós háttérrel rendelkezik [Molnár, 2012]. A jelentős számú török, olasz, görög, len-gyel, orosz és délszláv kisebbség társadalmi integrálása mellett, illetve ezt kiaknázva a Világbank kutatása és állásfoglalása szerint a Föld országai között a 4. legerősebb gazdaság a GDP alapján. [Gross domestic product, 2013]
Hazánk tekintetében a migráció pozitív hatásai napjainkban is egyre erősebben érzékelhetők, hiszen a korfa szerint elöregedő és csökkenő lakosságú Magyarország kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-től 2014-ig 630 ezer magyar ál-lampolgárságot adtak ki [Németh, 2014] a hatóságok magyar származású, külföldön élő személyeknek. Ezek a személyek megítélésem szerint többnyire azért igényelték az állampolgárságot, hogy rövid vagy középtávon az Európai Unió területén éljenek, illetve tartózkodjanak.
A migráció másik vetülete az illegális, jórészt gazdasági migráció kérdése, amely illegális úton érkezik hazánkba és többnyire nem versenyképes szakmákat ismerő, itt letelepedni szándékozó személyeket takar. Ez a csoport nem azonos a Németország-ba letelepedett és ott asszimilálódó lakossággal, tekintettel arra, hogy tranzitország vagyunk a hivatalos migrációs álláspont szerint, amelyben a képzetlen munkaerőnek kormányzati programok segítenek felzárkózni és közmunka keretében foglalkozást biztosítani. A magyar munkanélküliségre jellemző, hogy a jelenlegi 7% körüli ma-gyar munkanélküliséget adó társadalmi réteg túlnyomó többségét az alapfokú vég-zettségűek és az érettségi nélküliek adják. [KSH, 2015]
A migránsok ellenőrzése
A hazánkba érkező külföldiek, tekintettel a biztonságpolitikai helyzetre és a rendvé-delmi feladatokra, bizonyos ellenőrzésben részesülnek. Az ellenőrzés szükségesnek ítélhető, hiszen a magyar közrend, közbiztonság fenntartásához, illetve a
társadalom-ba belépő személyek a lakosság védelme érdekében azonos biztonsági szinttel kell rendelkezni. A migrációs ellenőrzést mindenképpen elévégzik, ha nem is a magyar hatóságok, akkor egy a biztonságosnak ítélt harmadik országból érkező személy te-kintetében az ottani hatóságok. Ha nem értékeli a magyar állam biztonságosnak a migráns származási országát, akkor vízumkötelezettséget vezet be, amely egy bi-zonyos szintű szűrő is egyben. A vízum vagy belépésre jogosító engedély igénylése során a magyar külképviselet a hatóságok képviselőiként objektív feltételek mellett engedik vagy tagadják meg a beutazást Magyarországra.
A migráció fenti, szabályozott körülmények között beutazott személyek között még ellenőrzési mechanizmust enged az ezt szabályozó 2007. évi II. törvény és az 1995. évi CXXV. törvény. A nemzetbiztonsági törvény értelmében az Alkotmány-védelmi Hivatal végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően – a ví-zumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.
Tehát a jogszerűen érkezett személyek ellenőrzése a hatóság feladata akkor is, ha már korábban átesett egy szűrőn a külképviseleteken a migráns. [AH, 2015]
A nemzetbiztonsági szempontokon felül az egyéb jellegű jogsértések tekintetében is van egy szerv, amely ellenőrzést folytat a jogszerű úton hazánkba érkező személyek tekintetében. Az 1994. évi XXXIV. törvény rendőrségről, valamint 292/2010. (XII.
22.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el a hazánkba ér-kező külföldiekkel kapcsolatba kerülő magyar állami szervek ellenőrzését és objektív munkavégzését. Az ebben tevékenyen, személyi állományát tekintve részt vevő szer-vezetek az úgynevezett „védett állományba” tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. [AH, 2015]
A fenti szervekkel kapcsolatba kerülő külföldieknek érdeke együttműködés és az ellenőrzés gyors és pozitív lefolytatása, hiszen ennek sikere miatt tartózkodhat jog-szerűen Magyarországon.
Az illegális úton hazánkba érkezett személyek ellenőrzése minden bizonnyal sok -kal bonyolultabb feladat. Az ilyen folyamat során Magyarországra érkező külföldiek semmilyen előszűrésen, vagy más ellenőrzésen nem esnek át, amely miatt rendkívül kevés információból kell a hatóságoknak gazdálkodni. Az illegális úton a magyar ál-lamhatárt átlépő személyek érkezését megtagadni nem lehet, a visszafordítására csak speciális okból van lehetőség. A határon átlépő személy sok esetben okmányok nélkül érkezik, amely miatt személyazonossága nem megállapítható. A migráns nyilatkozik adatairól, amelyből a hatóságok gazdálkodhatnak. Ha menekültkérelmet ad be abban az esetben még kevesebb biztonsági mozgástér marad. [2007. évi II. törvény]
Első szűrőn a fent említett rendőrségi ellenőrzésen esik át az illegális migráns, amely során elfogásra kerül tiltott határátlépés miatt a rendőrségi törvény 30. § alapján. Eb-ben az esetEb-ben kihallgatására szükség van, amely során orvosi vizsgálaton is átesik. A kihallgatás során személyazonossága az illegális migránsnak tisztázásra kerül, amely vagy iratokból vagy bediktálás alapján valósul meg. A schengeni övezethez tartozás
és a rendőrségi irányelvek miatt fényképfelvétel mellett biometrikus adatok is rögzí-tésre kerülnek, így ujjlenyomat vételre is sor kerül. Ezen túl a magyar daktiloszkópiai nyilvántartásban rögzítésre kerül a migráns az adatvédelmi törvényben megfogalma-zott határidőre, hiszen hosszú távon vagy a szükséges mértéket meghaladó módon törvénytelen az ilyen jellegű adatok kezelése.[2012. évi II. törvény]
Ha menekültként elismerését kéri a külföldi személy, akkor a hivatalos eljárása – így az ellenőrzése – is tovább folytatódik. Ez esetben megkezdődik a mene-kültügyi eljárás, amely során a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mun-katársai ellenőrzik a kérelmező által elmondottakat a rendelkezésre álló források szerint. Mivel ez nem egy teljesen publikus folyamat, mire is alapozza a BÁH a menekültkénti vagy más státuszt megítélő döntéseit, de lényegében egy meg-hallgatásra kerül sor, amely során a menedék kérelmező elmondja, álláspontja szerint miért is üldözik hazájában, amely után a hallottakat összeveti a mene-kültügyi hatóság a származási országra vonatkozó – például az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos – részletes jelentésekkel. Ez alapján eldönti a hatóság, hogy a kérelmező hazájában van-e olyan veszély vagy fenyegetés, amely miatt nem lehet visszaküldeni az érintettet, vagyis biztonságos-e a hazája.
[UNHCR, 2015]
A fenti rendszer annyiban nehezíti meg az ellenőrzést, hogy a válságzónából érke-zők vagy a „bukott államok” lakóiról igen kevés objektív információ van, főként hogy ezekben az országokban nem teljesen megbízhatók a hivatalos források sem.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a veszélyzónákból érkező személyek között elve-gyülhetnek olyan migránsok, akik veszélyt jelentenek a befogadó országra vagy ko-rábbiakban komoly bűncselekményeket követtek el.
A magyar hatóságok nyilvánvalóan korlátozottan férhetnek hozzá a válságzónák belügyi szerveinek adatbázisaihoz vagy modus operandi nyilvántartásokhoz.
Az ellenőrzés ezért a menedékkérők között talán a legfontosabb kérdés, mivel jóléti államokból csak a legritkább esetben érkeznek menekültügyi oltalmat kereső szemé-lyek. A legtöbb menekültkérelmező migráns válságzónákból, az üldöztetés elől hagy-ja el hazáját.
Az ellenőrzési lehetőségek korlátozottak a fent említett szervek tekintetében, de az eljárás alá vont személyek jelentős része a hatályos jogszabályok miatt nyílt befogadó állomásokon várja meg a menekültügyi eljárásnak végét. Tehát egy viszonylag hosz-szabb idő áll a hatóságok rendelkezésére a menekültügyi eljárás, illetve az ehhez tar-tozó szakhatósági döntés lefolytatására.
Itt már az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ is hatás-körrel rendelkezik. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság vezetésével a TEK aktí-van folytat információgyűjtést a terrorfenyegetettséggel összefüggésben, amely során minden szükséges adathoz hozzáfér a magyar hatóságok által beszerzett informáci-ókról a menekültügyi kérelmezők vonatkozásában. [AH,2015.] [232/2010. (VIII. 19.) Korm. rendelet] [2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat]
A Terrorelhárítási Központ külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa
vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi, ter-rorelhárításban érintett rendvédelmi szervekkel, biztonsági szolgálatokkal. [232/2010.
(VIII. 19.) Korm. rendelet]
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint Magyarország polgári titkosszolgálata számos információszerző és hatósági feladatot lát el a migráció témakörében a nemzetbizton-sági törvény alapján. [AH, 2015]
A menekültkérelmet benyújtó személyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb jogszabály a 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról, amelyben a kérelmezők el-lenőrzését az 57. § alapján rejtélyesen nem nevesíti az ellenőrzésben eljáró hatóságot, hanem az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szak-hatóságként vesz részt megfogalmazással kezeli.
A fenti törvény végrehajtási rendelete a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról, melynek 2/A. § alapján annak megállapítása érdekében, hogy a törvény hatálya alá tartozó sze-mélynek Magyarország területén való tartózkodása veszélyezteti-e a nemzetbiz-tonságot – szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot jelöli ki.
A két eljáró hatóság szerepe és tevékenység megosztására nem terjed ki a kor-mányrendelet, de a szerepük és a feladatuk alapján a kérelem befogadása után egy nappal megkeresi a szakhatóságokat, amely során megkeresésben a mene-kültügyi hatóság a szakhatóságok részére továbbítja a kérelmező menemene-kültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról má-solatot készít. A fenti szervek ebben az eljárásban a kérelmezőt meghallgathatják.
Alapvetően ez a meghallgatási lehetőség és írat betekintési eljárás nem ered-ményezheti a szakhatósági eljárás végét, mivel a fenti adatokban annyi szerepel, amit a kérelmező külföldi elmondott, valamint az általános külföldi országokkal összefüggő háttéranyagok.
Alapvetően a két kijelölt rendvédelmi szerv egyéb jogosultságokkal is rendel-kezik, amelyről külön törvények rendelkeznek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági törvény alapján törvényben biztosított feladatai ellátáshoz külső engedélyhez nem kötött és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytathat. A külső engedélyhez nem kötött informá-ciógyűjtés során a felvilágosítás kérésétől egészen a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai esz-közzel rögzíthetik. De nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elköve-tésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együtt-működéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. [1995.évi CXXV. törvény]
A következő, a személyek alapjogaiba és magánéletében határozottabban
meg-sértő tevékenység a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, amely során lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzít-hetik, a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, számí-tástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá fel-használhatják. [1995.évi CXXV. törvény]
A rendőrséghez tartozó Terrorelhárítási Központ a rendőrségi törvény alap-ján használhat törvényes céljaihoz különleges eszközöket, amelyet a Rtv. VII.
fejezetében a titkos információgyűjtés fejezetében részletez. Ezek az eszközök szintén széles palettán mozognak és itt a bírói engedélyhez nem kötött titkos in-formációgyűjtés kategóriát láthatunk. Ennek a kategóriának a hosszú listájában informátor, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt igénybevételétől a fedett nyomozók alkalmazásáig terjedhet [1994. évi XXXIV. törvény]
A külső engedélyhez, itt bírói engedélyhez kötött adatgyűjtésről is rendelkezik a rendőrségi törvény, amely szinte megegyezik a nemzetbiztonsági törvényben látottakkal, így magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai esz-közökkel rögzítheti, a magánlakásban történteket technikai eszközök segítsé-gével megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizheti, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továb-bított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja. [1994. évi XXXIV. törvény]
A fent felsorolt folyamatok alkalmazása fontos és meghatározó előnyhöz juttat-ják a magyar hatóságokat a hazánkra vagy más szövetséges államra veszélyt je-lentő személyek kiszűrésében, mivel az eljárás sikerekor a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a szakhatóság a külföldi menekültkénti elismerésével szemben kifogást nem emel. [1951. évi menekültügyi egyezmény] [301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet]
Megítélésem szerint elegendőnek kell lennie a szakhatósági lehetőségeknek a rendvédelmi szervek szakembereinek munkájával a „biztonsági kockázatot nem jelent” álláspont megfogalmazására a menedékkérelmezők tekintetében, azon-ban néhány aggodalomra okot adó körülmény felmerülhet.
Az első probléma ott jelentkezhet, hogy minimális háttér-információval rendel-keznek a hatóságok a migránsok illegális határátlépésnek időszakában. Nem tud-ják a személyek előéletét, az a legerősebb támpont, hogy mit nyilatkozik a belépő
külföldi. Az adatai ellenőrzésére a fenti okokból ritkán van csak lehetőség, ezért hitelt kell adni a személyazonosság valódiságának.
A Magyarországra érkező menedékkérők túlnyomó része jelenleg 24 óránál kevesebbet tartózkodik hazánkban, mivel illegális úton továbbutazika BÁH fő-igazgatójának tájékoztatása szerint. így a szakhatósági álláspont megalkotása is nehézségekbe ütközhet, mivel 24 órán belül kell a bevándorlási és állampolgár-sági hivatal munkatársainak a szakhatóságok felé továbbítani a kérelmet, amely mire odaér már az eljárásban érintett személy ismeretlen helyen, főként külföl-dön tartózkodik.
A szakhatósági állásfoglalás kiadása a hazánkban maradó, főként nyílt tábor-ban lakó személyek között válik szükségessé, amely jelentősen megnehezítheti az eljárást. Arról nem is szólva, hogy akinek jelentős takargatni valója van, nem várja meg hazánkban az eljárása végét, hanem abba az országba utazik az 1985.
június 14-én aláírt egyezmény értelmében schengeni belső határok segítségével, amelyikbe indult alapvetően.
összefoglaló
Összefoglalva látható, hogy jelentős szélmalomharc zajlik a menekültügyi eljá-rásban részt vevő személyek ellenőrzése során, amely további nehezítő körülmé-nye a jelenlegi tendencia során a napi ezer főt is meghaladó déli-északi irányba tartó migráció, amelynek kontrollálása vagy szűrése nem megoldható a létszám és a rövid rendelkezésre álló idő miatt nincs.
A jelenlegi helyzet a schengeni tagországokra nézve igen aggasztó lehet, mivel a déli határszakaszon beáramló tömegekhez csatlakozhatnak olyan személyek, akiknek körülményei további vizsgálatot igényelnének a magyar vagy a szövetsé-ges- partner rendvédelmi szervek részéről. A Franciaországban 2015. január 7-én elkövetett terrorcselekmény indokolná a biztonsági szint emelését, amely ilyen kö-rülmények között igen jelentős feladat a magyar hatóságok részére, amely kezelé-se csak nemzetközi együttműködéskezelé-sel és a hazai források emelésével kezelhető. A beáramló nagy számú külföldi személy véleményem szerint nem teszi lehetővé az idegenrendészeti őrizetbe vagy a menekültügyi őrizetbe zárásukat, hiszen ez jelentős intézményi fejlesztés és igen komoly pénzösszegek ráfordításával valósulhatna meg.
Jelenleg is alkalmazható a menekültügyi őrizet intézménye, de a szabad férőhelyek száma nem teszi lehetővé a jogszabályok szerint a kialakult migrációs nyomás keze-lésére alkalmazható lehetőséget. Az idegenrendészeti őrizet, a menekültügyi őrizet és a nyílt menekülttáborok összlétszáma jelenleg 2000 fő a BÁH főigazgatójának tájékoztatása szerint, amely létszám az illegális migránsok számával összehasonlítva elenyésző, hiszen 2015. február 6-7. között két nap alatt magasabb számot mutatott a déli határszakaszon elfogott személyek létszáma. [27/2007. (V. 31.) IRM rendelet]
[29/2013. (VI. 28.) BM rendelet] [Police, 2015.]
Irodalomjegyzék
Központi Statisztikai Hivatal: gyorstájékoztató, letöltve 2015.01.28-án a Közpon-ti StaKözpon-tiszKözpon-tikai Hivatal weboldalról http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/
mun21412.pdf%202015.02.14.
Nemzeti Védelmi Szolgálat, letöltve 2015.02.14-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat weboldalról
http://nvsz.hu/szervezet
Nemzetbiztonsági Hivatal, letöltve 2015.02.14-én az Alkotmányvédelmi Hivatal weboldalról
http://ah.gov.hu/html/idegenrendeszet.html
Rendőrségi statisztika, letöltve 2015.02.14-én a Magyar Rendőrség weboldal-ról http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott-migransok-szama
UNIHCR: Menekültügyi eljárások minőségének javítása, letöltve: 2015.02.14-én az UNHCR-Centraleurope weboldaláról http://www.unhcr-centraleurope.org/
hu/mivel-foglalkozunk/jogvedelem-biztositasa/menedekkerelmek-elbiralasa.
1951. évi genfi egyezmény a menekültek jogállásárólhtml
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 64.§ (2015.05.30-án hatályos állapot szerint)
1995.évi CXXV. törvény 54. § (2015.05.30-án hatályos állapot szerint)
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az