A KÖLTSéGVETéSI CSALÁS, MINT
2. A költségvetési csalás
2.1 A költségvetést megkárosító bűncselekmények
2011. évi LXIII. törvény iktatta be a költségvetési csalás tényállását az 1978. évi IV. törvénybe, amelyet lényegében, a 2012. évi C. törvény is átvett. A XXXIX.
fejezet, A költségvetést károsító bűncselekmények rendszere, a következőképpen épül fel:
– 395. § Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, – 396. § Költségvetési csalás.
– 397. § A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kö-telezettség elmulasztása,
– 398. § Jövedékkel visszaélés elősegítése.
2.2 A költségvetési csalás tényállása 396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből szárma-zó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően hasz-nál fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedé-ki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszá-molási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy
hiá-nyosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő sza-badságvesztéssel büntetendő.
A költségvetési csalás bűncselekményének három alapesete van, – a szűkebb értelembe vett költségvetési csalás (Btk. 396. § (1) bek.), – a „visszaélés jövedékkel” (Btk. 396. § (6) bek.),
– az elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség megszegése (Btk.
396. § (7) bek.).
A (2)-(5) bekezdés minősített eseteket szabályoz: az okozott vagyoni hátrány tekintetében egyre magasabb büntetési tétellel szankcionál (nagyobb, jelentős, különösen nagy, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva), valamint a bűn-szövetséget és az üzletszerűséget is súlyosabban rendeli büntetni. A vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem tel-jesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulat-lanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A (8) bekezdés szerint pedig korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésé-ben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat be-nyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.5 Gyakorlati relevanciája ezen be-kezdésnek megkérdőjelezhető, tekintve, ha az elkövetési értékeket. Helyette in-kább bevezethette volna a jogalkotó az „önfeljelentés” kedvezményét, miszerint, aki önként, saját belső indíttatásából bejelenti, hogy tekintetében megvalósított a tényállásban foglaltakat, de utólag mégis szeretné elkerülni a súlyos felelős-ségre vonást, megkapja a korlátlan enyhítés kedvezményét, illetve más jóvátételi megoldásokat alkalmazzanak, ha a pénzben történő visszafizetésre nincs mód.
Hiszen itt a büntetés célja, nem feltétlenül a represszió, illetve, nem biztos, hogy hatékony a gazdasági bűncselekmények tekintetében, ahol viszonylag nagyará-nyú a visszaesés.
A 396. § számos bűncselekményt vont össze. Bevételi oldalon: adócsalás, mun-káltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempé-szet, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, áfára elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közössé-gek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Az új szabályozás céljai a következőek voltak: egy cím alá vonják össze a költ-ségvetés sértő bűncselekményeket, valamint indokolt volt, hogy a
bűncselek-5 BH2014.233. A költségvetési csalás elkövetőjének büntetése a törvény által szabályozott esetekben korlátlanul enyhíthető, ha a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig teljes egészében megtérítette. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vádemelésig
mény közvetlen jogi tárgyát és az annak sérelmét jelentő elkövetési magatartás helyett immár magát a költségvetés legyen a védelem fókuszába, s az elkövetési magatartást a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg. Fontos volt még a rokon tényállások közötti kettősség kiküszöbölése. Egységes értékhatárok, szankciórendszer valamint törvényi egység megteremtése kívánatos volt a gya-korlat számára is.
A bűncselekmény jogi tárgya tehát az államháztartás (költségvetés) fiskális be-vételeinek biztosításához és a költségvetés prudens működéséhez fűződő érdek.
A befizetési kötelezettségek nem korlátozódnak adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre, vámra, hanem annál szélesebb kört ölelnek fel.
Ide tartoznak például a költségvetéssel szemben fennálló egyoldalú (pl. bírság-fizetési), kontraktuális kötelezettségéből származó befizetési kötelezettségének csalárd módon nem tesz eleget, és ezzel okoz vagyoni hátrányt. Pénzeszközök szót használja, így a különféle forrásokból eredő, pl. EU-s támogatásokat, nem lehet szűkítően értelmezni.
A Btk. definiálja a költségvetés fogalmát is: a Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontjá-ban foglalt rendelkezésnek megfelelően költségvetésen az államháztartás alrend-szereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy ne-vében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsorolta-kon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell. Az államháztartás alrendszerei: a központi költség-vetés, az önkormányzati költségvetések, a társadalombiztosítási alapok (egész-ségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap) és az elkülönített állami pénzalapok (Munkaerő-piaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap).
2.3 Az alapesetek értékelése
Az I. alapeset, mikor egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Té-vedésben tart, ejt, valós tényt elhallgatja, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, pénzeszközt céltól eltérően használ. Té-vedés jelen esetben mentesít (BH2004.311.). Csak nyilatkozattételre köteles személy követheti el, szándékosan, 100. 000 Ft-ot meghaladó vagyoni hátrány esetén.6 A vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint ezen felül még a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően
fel-6 Btk. 462. § (3) Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.
használt pénzeszközt is. A II. alapesete: A bűncselekmény keretdiszpozícióját a 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgal-mazásának különös szabályairól szóló törvény és a felhatalmazása alapján szü-letett jogszabályok töltik ki tartalommal, megsértése teremti meg a büntetőjogi fenyegetettséget. A költségvetési csalás II. alapesetének védett jogi tárgya tehát a jövedéki termékek előállításának, forgalmának törvényes rendje, valamint a jövedéki adó, mint állami bevétel garantálásához fűződő társadalmi érdek.7 Az elkövetési tárgya a bűncselekménynek a jövedéki termék. A jövedéki termék fo-galmát a Btk. nem határozza meg, sőt a Jöt. sem tartalmazza, de felsorolja a jöve-dékiadó-köteles termékeket, ezek: az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány (Jöt. 3. §). Az elkövetési magatartásai: a jövedéki termék előállítása, megszerzése, tartása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés és ez a jövedéki törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül kövessék el. A Btk. 398. §-ra, a jövedékkel visszaélése elősegítése tényállásra, azért van szükség, mivel a költségvetési csalás második alapesetéhez képest, minden előkészületi magatartást, sui generis befejezett bűn-cselekményként értékeli a jogalkotó, így teszi teljesebbé a büntetőjogi védelmet.
A III. alapeset: adminisztratív kisegítő jellegű, támogatások átláthatósága érde-kében az elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség megszegését vagyo-ni hátrány hiányában is büntetvagyo-ni.
2.4 NAV adatainak vizsgálata
Fontos szerepet kap a feketegazdaság visszaszorításában az adóhatóság eljárásai a felderítésben és a megelőzésben. Az ellenőrzési irányok szerint, egyre hang-súlyosak lesznek az egyes ágazatokban lefolytatott összehangolt operatív, adat-gyűjtésre irányuló vizsgálatok, visszaigényelt általános forgalmi adó összegek kiutalás előtti ellenőrzése, mely a fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adó-visszaigénylések felgöngyölítését, megakadályozását célozza. A NAV foko-zott figyelmet fordít ellenőrzései során az ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzé-sére, különös tekintettel a magas forgalmat realizáló adózókra, a számlagyárak, fiktív ügyletek, körbeszámlázás, illetve bevétel eltitkolás felderítésében fontos szerepet kap a belföldi áfa összesítő jelentés. Továbbá kiemelt szereppel bír az Uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködés, tagállami adóhatósággal folytatott közös ellenőrzések, illetve kontroll adatok megosztása, melyek elsősorban a határokon átnyúló csalások felderítésében nél-külözhetetlen.
A NAV honlapján közzétett adatok szerint megfigyelhető, hogy kevesebb bűn-cselekményhez, magasabb elkövetési érték társul, ez valószínűleg azzal
magya-7 Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó,
rázható, hogy a költségvetési csalás tekintetében számos bűncselekményt vontak össze.
A Bűnügyi Főigazgatóság és az irányítása alatt álló nyomozó szervek 2014.
évben 10.048 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljá-rást, ami 19,2 %-kal kevesebb, mint a 2013. évi adat (12.440 bűncselekmény). A fenti bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 148,81 milliárd Ft volt, ami 22,4 %-kal több mint a bázis időszakban regisztrált elkövetési érték (121,57 milliárd Ft). Tárgyidőszakban az ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 40,25
%-a a Btk. 396. §-ban meghatározott költségvetési csalás bűncselekmény volt (a költségvetési csalás bűncselekmények száma 5.395-ről 4.044-re csökkent) A re-gisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak je-lentősebb mértékben a 2013. évben regisztrált értékekhez képest: költségvetési csalás jogsértés esetén 28 %-kal nőtt (108,43 milliárd Ft-ról 138,81 milliárd Ft-ra) az elkövetési érték. Az összesített elkövetési értékből (148,81 milliárd Ft) a költ-ségvetési csalás bűncselekmények elkövetési értéke 93,28 %-ot (138,81 milliárd Ft) tett ki, ami a bázis időszakban 89,17 % volt.
0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000
2014. 2013.
Összes
bűncselekmény (db)
Költségvetési csalás (db)
2. ábra: NAV által indított büntetőeljárások
0 20 40 60 80 100 120 140 160
2014. 2013.
Összes
bűncselekmény elkövetési értéke (milliárd Ft)
Költségvetési csalás elkövetési értéke (milliárd Ft)
3. ábra. Elkövetési érték Irodalomjegyzék
Belyó Pál: A rejtett gazdaság természetrajza, SALDO Kiadó, 2008, 21-34 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2008/2008_02/2008_02_113.pdf
(letölt-ve: 2015-03-24)
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-koz-gazdasag/Balog_15-30.pdf (letöltve: 2015-03-24)
Friedrich Schneider Konrad Raczkowski Bogdan Mróz (2015): Shadow economy and tax evasion in the EU, Journal of Money Laundering Control, 18 (1), 34 – Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar Büntetőjog Különös Rész, 51
Complex Kiadó, Budapest, 2013, 603-612 o.
Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalma-zásának különös szabályairól szóló törvény
Lektorálta: Dr. Madai Sándor, Debreceni Egyetem, tanszékvezető egyetemi do-cens