A KÖLTSéGVETéSI CSALÁS, MINT
1. Gazdasági Büntetőjog
Erdőssy Emil szavait idézve: „A büntetőrendelkezések társadalmi korlátokat ál-lítanak az egyén gazdasági törekvéseinek totalitása elé.” A büntetőjogot csak a legvégső esetben, ultima ratio jelleggel szabad alkalmazni a gazdaságban magatar-tás-befolyásoló eszközként, akkor, ha a többi jogág szabályai várhatóan nem ered-ményezik a kívánt hatást. Mindenkinek tartózkodnia kell a gazdasági bűncselek-mények elkövetésétől, ezért játszik fontos szerepet ebben a gazdasági büntetőjog.
A gazdasági bűnözés statisztikai módszerekkel mérhető és elemezhető, társadalmi tömegjelenség, magas látenciával. Hol vannak a határok a büntetőjogi felelősségre vonás határai, ott ahol a büntetőjog és az adójog ennyire összemosódik? Meddig terjed az adóhatóság eljárása, és mikor beszélhetünk már büntethetőségről?
1.1 Adóellenállás
Az a jelenség, hogy az adófizetésre kötelezettek az adójogszabályok rendelkezé-seit sajátos érdekeik által megkerülik vagy akár megszegik, számos háttérfolya-matra, sajátos érdekviszonyokra és emellett morális okokra vezethető vissza. Az önkéntes jogkövetés ezen a területen nehezebb, mint a büntetőjog más, morális alapú területén. Mivel az adójogi normák kényszert, kötelezettségeket tartalmaz-nak, gyakran változik a jogszabályi környezet, ezért ezek megnehezíti az önkén-tes jogkövetést. Ami még hátráltathatja a jogkövetést: közpénzek kezelésének milyensége, adórendszer igazságosságának érzete, politikusok társadalmi
meg-ítélése, adóhatóságok eljárásainak hatékonysága. Az adózók egyes csoportjai nem tesznek eleget a jogi normában leírtaknak, ez nem feltétlenül jelent törvény-sértést, hiszen ha például a jogalkotó által meghatározott cél nem tükröződik a szövegben, nem egyértelmű a norma, akkor az adózók lehetőséget látnak az adott rendelkezés megkerülésében, amely még azonban nem szankcionálható. Ami-kor az adózó a fizetendő adóját a lehetőségeihez képest a legnagyobb mértékben csökkenti, adóellenállásnak nevezzük, amelynek több formája van: adótervezés, adókikerülés (kedvező szerződéskötések), adómenekülés, adómegtagadás, adó-kijátszás (büntetőjog által szankcionált adójogi normasértés – adócsalás).
1.2 A többszintű gazdaság
A gazdaság kriminológiai értelemben lehet „feketegazdaság” és „fehérgazda-ság”. Az utóbbi kifejezés törvényszerű, legális gazdaságot jelöl, ahol a legális gazdaságok legális tevékenységet folytatnak, betartják a jogszabályi előírásokat.
A kettő között helyezkedik el az úgynevezett „szürkegazdaság”, ahol a jogsze-rű tevékenységet folytató vállalkozások, különböző okoknál fogva adóelkerü-lő magatartást tanúsítanak. A „feketegazdaságnak” is két formája létezhet: az egyik amikor, a legális gazdasági szereplők, illegális tevékenységet folytatnak (pl. költségvetési csalás), a másik, amikor az egyébként is illegális vállalkozá-sok, tiltott tevékenységet végeznek (pl. pénzmosás fiktív fedőcégek alapításá-val). A feketegazdaság egy társadalmi jelenség, amely minden országban, ki-sebb-nagyobb mértékben jelen van, ez több tényezőnek köszönhető (pl. bonyolult adóügyi szabályok, magas adóterhek, minél nagyobb haszonra törekvés). Teljes mértékben nem lehet megválni az informális gazdaság jelenségétől, de mértékét lehet csökkenteni különböző technikákkal (pl. adókedvezmények). Ezen rejtett gazdaság mértéke nem számít bele egy országban az adott GDP-be. Mértékét csak sejteni lehet, így a GDP sem mutat valós adatokat egy ország gazdasági növekedéséről vagy az államadósság csökkentéséről. Ennek az a következmé-nye, hogy az ország gazdasági fejlődése mérséklődik, és a nemzetközi gazda-sági életben kevésbé lesz életképes vagy vonzó a külföldi tőkebefektetéseknek.
Tehát ez kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremt egy ország számára, így ez a versenyképesség hiányosságára is mutat. A rejtett gazdaság körébe tartozó tevé-kenységek legnagyobb részt az állam által előírt jövedelemelosztással függnek össze, amelynek eredménye az eltitkolt adó. Mérlegelik, mekkora a tevékenysé-gük költsége és haszna, valamint mekkora a hozadék, ha ezt kivonják az adózás alól. Viszonylag egyszerű kijátszani a rendszert, hiszen rendkívül bonyolult és gyakran változik az adószabályozás. A rejtett gazdaságban keletkező jövedelmek leginkább a foglalkoztatás eltitkolásában és az adózási és vámrendszer kijátszá-sában realizálódnak.1 Magyarországon az éves bruttó hazai termék negyede a
1 Belyó Pál: A rejtett gazdaság természetrajza, SALDO Kiadó, 2008, 21-34
szürke-fekete gazdaságban jön létre. Aránya a rendszerváltást követően ugrás-szerűen emelkedett, majd az ezredforduló tájékán valamelyest csökkent, nemzet-közi viszonylatban azonban még mindig magas, de 2007-ben már 20 százalék alá csökkent.2 Azonban a rejtett gazdaság feltérképezése nem könnyű, hiszen annak lételeme az eltitkolás. A feketegazdaság egyik leginkább kézzelfogható hatása a költségvetésben jelenik meg, nemcsak a bevételi, de kisebb részben a kiadá-si oldalon is. Az adóelkerülés csökkenti a közjavak szolgáltatásának fedezetét, az állam által nyújtott támogatások forrását. Másfelől e támogatásokat is befo-lyásolja a regisztrált munkanélküliség mellett végzett munka, az indokolatlan rokkantnyugdíj vagy más támogatások megalapozatlan igénybevétele.3 A rejtett gazdaság és az adóelkerülés nem egyező fogalmak, előbbi jóval tágabb kategó-riát jelent, azonban a rejtett gazdaságban végzett tevékenység a legtöbb esetben adóelkerüléssel jár együtt, ezért az adóelkerülést befolyásoló tényezők minden bizonnyal hatással vannak a rejtett gazdaságra is.
1. ábra: A GDP nagysága 2014-ben
Forrás: Friedrich Schneider Konrad Raczkowski Bogdan Mróz [2015]4 1.3 A közpénzügyek
A költségvetés védelme társadalmi érdek, mivel az állam az újraelosztáson ke-resztül szociális és egyéb állami gondoskodást biztosít a társadalom tagjai számá-ra, tehát a gazdasági bűncselekmények közvetve vagy közvetlenül, a társadalom minden tagját érintik. A büntetőjog kiemelt szereppel rendelkezik a társadalom
2 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2008/2008_02/2008_02_113.pdf (letöltve: 2015-03-24)
3 http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-koz-gazdasag/
Balog_15-30.pdf (letöltve: 2015-03-24)
4 Friedrich Schneider Konrad Raczkowski Bogdan Mróz (2015): Shadow economy and tax
védelme érdekében. A közteherviselés alkotmányos kötelezettség, ennek megká-rosítása az állam és az adófizető emberek érdekeit sérti. A közpénzügyek speci-ális és több csatornából álló rendszert alkotnak, melynek motorja az államház-tartás (2011. évi CXCV. törvény az államházállamház-tartásról, 4. § (2) A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza). A költségvetési bevételek az államháztartás-ról szóló törvény szerint, többek között a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek.