A gazdasági folyamatokat kísérő tevékenységek középpontjában mindig irányítási intézkedések állnak, amelyek a szakember részéről gazdasági döntéseket igényelnek. A gazdasági szempontból fontos döntéseket a vezetők hozzák. A jó döntés az elvárt eredményre vezet, míg a „rossz” döntés komoly működési zavarokat okozhat. A vezetőt a döntései minősítik, de ebből adódik is a kérdés: ki a jó vezető? A válasz egyszerűnek tűnik: akinek csak jó döntései vannak. De lehet-e mindig helyes állásfoglalást hozni, elvárható-e ez a szigorú követelmény a vállalkozás vezetőitől? Biztosan állíthatjuk, hogy nem, mivel számos tényező zavarhatja őket a helyes döntések meghozatalában.
Az alábbi esettanulmány megoldása arra világít rá, hogy a gazdasági döntéshozatal folyamatában milyen körülmények akadályozhatnak meg bennünket a gazdasági racionalitásnak megfelelő döntések meghozatalában.
A legfőbb akadályt a döntések hátterében meghúzódó súlyos időbeli ellentmondás jelenti.
Nevezetesen arról van szó, hogy a döntésünket mindig a múltból rendelkezésre álló ismeretek alapján a jövőre vonatkozóan, a jelenben hozzuk. Ennek következtében szinte lehetetlen minden lényeges körülményt mérlegelni, illetve bizonyos mértékben hiányosak a döntéshozatal szempontjából releváns ismereteink, a tudásunk. A döntéselmélet ez alapján rendszerezi a gazdasági döntések főbb csoportjait, és megkülönbözteti a biztos-, a kockázatos-, és a bizonytalan körülmények között hozott döntéseket. A biztos döntésekre teljes körű információkkal rendelkezünk, a kockázatos döntésekben már nem vagyunk biztosak, de a korábbi időszak eseményeiből, a bekövetkezések gyakoriságából következtethetünk a várható eredményekre. A bizonytalan döntéseknél már inkább a szubjektív megérzéseinkre támaszkodunk, mivel a döntéshozatalhoz szükséges ismeretekkel alig rendelkezünk. Ilyenkor válnak fontossá a megérzések, intuíciók. A biztos döntési körülményekkel általában nincs gondunk, a gazdálkodással kapcsolatos döntések zöme azonban a kockázatos döntések csoportjába tartozik, és – normál körülmények között (kellő tudású szakember!) - viszonylag szűk arányú a bizonytalan döntések köre.
Ezzel kapcsolatosan igen jó hír számunkra, hogy tanulással bővíthető a tudásunk, a szükséges információk köre, ami által a bizonytalan helyzetek legalább a kockázatosság, vagy akár még a teljes bizonyosság szintjére is emelhetők. A következő eset feldolgozásával arra világítunk rá,
84 hogy egy fejlesztési döntés során milyen csapdákat állít számunka a döntést megalapozó számításokhoz kapcsolódó ismeretek hiánya.
A tejtermelő tehenészet fejlesztési elképzelése
A tejtermelő vállalkozás a 2010.-év végére valósította meg egy 50 db-os férőhely kapacitással rendelkező állattartó telep beruházását. A projekt keretében megvalósuló alapberuházás során az épületek elkészítésére, illetve gépek, berendezések, valamint 20db fejőstehén beszerzésére került sor. Az elmúlt időszakban a tőkeellátottság, illetve az állomány reprodukciós teljesítménye 10 db-os állománynövelést tett lehetővé saját szaporulatból. A további állományfejlesztés kérdése az ágazat jövője szempontjából hosszútávon meghatározó stratégiai kérdés. A fejlesztést a szakemberek további 10, illetve 15 db tejelő tehén beállításával kívánják megvalósítani. A döntésüket nagyban megkönnyítené, ha Ön kidolgozná a fejlesztési alternatívák várható eredményeit a bizonytalansági tényezők figyelembe vételével.
A döntés előkészítés számos kérdés megválaszolását teszi szükségessé, melyek jelentős kockázattal terheltek. A fejlesztés hatékonyságát, megtérülését befolyásoló árváltozások, a takarmánytermesztés ökológiai feltételeinek változása, a tehénállomány szaporodásbiológiai jellemzői a jövőre vonatkozóan teljes bizonyossággal nem ismertek, bár szakértői becslésekkel rendelkeznek a jövőbeni gazdálkodási körülmények valószínűségét illetően.
A tehenészet eredményessége jelenleg elmarad a tesztüzemi rendszerben mért értékektől. A jövedelemalakító tényezők naturális mutatói, a tehenészet szaporulati-, felnevelési-, hozammutatói a társas vállalkozásokra jellemző átlag körül alakul. Az átlagos éves tehenenkénti tejhozam 6240 liter, a szaporulati arány 85%-os, a borjúkori elhullás 3%, az éves tehénselejtezés mértéke pedig 25%-os.
A tehenenkénti árbevétel a jelenlegi tejárak figyelembe vételével elfogadható összegű. A takarmányértékesítés (FCR) mutatói kielégítőek, viszont az élőmunka hatékonysága (munka-termelékenység) hagy némi kívánnivalót.
A telepüzemeltetés egyéb ráfordításai közül magas a tárgyi eszközök (tenyészállatokon kívüli) értékcsökkenési leírása, valamint a velük kapcsolatos fenntartási költség. Az elemzések azt mutatták, hogy a magas tej önköltségért az állandó költségek magas aránya a felelős, miattuk az ágazat jövedelmezősége rendkívül hozam-érzékeny. A további elemzések azt is kimutatták, hogy a fajlagosan magas állandó költségeket a telep kihasználatlansága eredményezi. Az 50 férőhelyes telep kihasználása jelenleg mindössze 60%-os. Megalapozott az a feltételezés, hogy
85 a létszám növelésével, a tejtermelés volumenének a növekedésével jelentős mértékben javul a tejtermelés gazdaságossága (önköltsége). További lehetőséget jelenthetne a tehénállomány termelőképességének teljesebb kihasználása. Ez utóbbi a fajlagos hozamok további növelését (tejtermelés, borjú szaporulat), valamint a tehénselejtezés mértékének csökkentését jelentené, amely a telepvezető szakember számára a közeljövő feladatait is meghatározza.
A termelés bővítésével kapcsolatban kétféle lehetőség kínálkozik. Az egyik extenzív módon, a termelőkapacitások bővítésével járna, mely során a tehénlétszám növelése a cél. A termelésbővítés intenzív módja a pótlólagos ráfordítások növelésével (takarmányozás, genetikai előrehaladás) érhető el, amely a tehenenkénti tejhozam növekedését eredményezi. A kettő együtt bibliai állapotoknak megfelelő kombináció lenne, mely során a meglévő férőhelyek kihasználását követően a termelés intenzitását fokoznák. Ez utóbbi technológiai- és pénzügyi megvalósíthatóságát egy újabb esettanulmány keretében kell vizsgálni.
A fejlesztési elképzelések megvalósítása előtt mindenekelőtt tisztázni kell bizonyos hatékonysági követelményeket, a fejlesztés realitását. Nevezetesen azt, hogy a vásárlásból megvalósított állományfejlesztés milyen eredményjavulást jelenthet, figyelembe véve a fejlesztéssel kapcsolatos kockázati tényezőket is. Különösen kockázatosnak tűnik a tej árának további alakulása, mivel a tej-kvóta kivezetésével a tejpiac meglehetősen kiszámíthatatlanul alakul.
A jelenlegi tejárakhoz képest az elkövetkezendő 10 éves referencia időszakban elképzelhető akár 30 %-os árnövekedés, de nem zárható ki az sem, hogy a „nagy tejtermelő” államok belépésével mindössze 10 %-os tej ár csökkenés következik be. Egyes szakértők a korábbi támogatási szint fenntartását sem tartják valószínűnek (lásd. 1. táblázat) Ugyanebben az időszakban a szakértői becslések az inputok árszínvonalára nézve sem optimisták. Egyesek szerint 20 %-os növekedés, de a pesszimisták szerint akár 40%-os mértékű árnövekedés sem kizárt a termelési költségek vonatkozásában.
A fejlesztési alternatívák értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes jövedelemalakító tényezők becsült kockázatát. A tej ár, valamint a termelési költségek korábbi alakulására vonatkozó tendenciák, valamint az ágazat jeles szakértőinek mértékadó véleménye szerint a menedzserek egyetértettek abban, hogy a változások bekövetkezésének valószínűségei az alábbiak szerint alakul (1. táblázat) .
86 1. táblázat: A valószínűségi együtthatók becsült értékei, az együttes valószínűség alakulása
(p)
A többféle esemény együttes figyelembe vétele esetén a valószínűségi együtthatók szorzási szabályát alkalmazzuk, mely szerint két vagy több, egymáshoz kapcsolódó esemény bekövetkezésének valószínűsége egyenlő az egyes valószínűségek szorzatával.
A fejlesztést megelőző jelenlegi, valamint az azt követő 10 éves időszak várható ár-költség-fedezet-nyereség (ÁKFN) struktúrája a 2. táblázat szerint alakul.
87
88 A táblázatban a fejlesztés előtti állapotnak megfelelő 30db-os tehénlétszám, majd a 40, illetve 45 db-os állományhoz tartozó modellszámítás látható a fejlesztést követő időszakra prognosztizált változásoknak megfelelően.
A számítások során a termelési értéket a tejértékesítés, a támogatás, valamint a melléktermék összege jelenti. A fejlesztést követően a tej ára változott (az átlaghozam változatlan), illetve a termelési érték a létszám függvényében is módosult. A támogatást kivezettük, a melléktermék értékét a létszámokkal arányosítottuk, az árváltozással módosítottuk.
A termelési költségeket közvetlen- és közvetett változó költségként, valamint állandó költségként csoportosítottuk. A változó költségeket a ráfordítások árváltozásaival, valamint a tehénlétszám alakulásával módosítottuk.
Az állandó költségek alakulásában csupán az ár hatását modelleztük, a tehénlétszám függvényében állandónak tekintettük.
A fejlesztési döntési változatok eredményét a fedezeti hozzájárulás, és a közvetlen ágazati eredmény számszerűsítésével mutattuk ki.
A kockázatos körülmények között a döntési mátrix segít a probléma strukturálásában, ábrázolásában. A módszerünk a várható érték kritérium alapján történő választás lesz, mely az egyes eredmények valószínűséggel súlyozott értékét jelenti. Kockázatos döntési helyzetben a valószínűségi eloszlásokon túl a döntéshozó hasznossággal szembeni preferenciája is igen jelentősen befolyásolhatja a választási lehetőségek eredményét (Bernoulli-féle hasznosság). A hasznossági függvény használatával a probléma egyszerűsítése érdekében ezen esettanulmány keretében nem foglalkozunk.
A döntési mátrix oszlopai képviselik az egyes cselekvési alternatívákat (A1,A2), a valószínűségi együtthatókat (p1-p2) a sorai pedig a kimenetelt befolyásoló környezeti tényezők lehetséges eseményeit (E1-E2), állapotait. A mátrix további elemei az egyes cselekvési lehetőségekhez és állapotokhoz tartozó értékek, eredmények (Ny).
Az egyes kimenetek várható értékeinek kiszámítása után (Nyn*pn) meghatározható az egyes döntési változatokhoz tartozó (A1, A2) várható nyereség összege (VNy). A döntési változatok lehetséges kombinációinak száma az eseménykombinációk számának megfelelően alakul. Jelen esetben a két esemény kétféle értéke a két cselekvési alternatíva mellett 2*2*2 = 8 féle kimenetelt eredményez, amelyekre külön-külön kalkuláljuk az adott döntési változattal elérhető
89 nyereséget.Az 1. táblázat valószínűségi eloszlásai, valamint a 2. táblázat számításai alapján a döntési mátrixunk az alábbiak szerint alakul:
t
3. táblázat: A kockázatos körülmények közötti döntés döntési mátrixa m.e: ezer Ft
Nyereség várható értéke összesen (VNy) 1476 2365
A fejlesztési alternatívák eredményei együttesen mutatják az állományfejlesztéssel járó hatékonyságnövekedés, valamint a kockázati tényezők hatását. A nagyobb létszámú tehénállomány az eszközök (állandó költséget eredményező tényezők) jobb kihasználása következtében a nagyobb arányú fejlesztést indokolja. A fejlesztéssel kapcsolatos alapvető döntési problémát azonban alapvetően az jelentette, hogy az állománynövelés előnyei képesek-e képesek-ellképesek-ensúlyozni a nagyobb volumképesek-enképesek-ekkképesek-el járó kockázatnövképesek-ekképesek-edés képesek-esképesek-etlképesek-egképesek-es hátrányait. Az elemzéseink azt támasztották alá, hogy a nagyobb állatállomány beállítása a kockázati tényezők kumulálódása, multiplikatív hatása mellet is nagyobb várható eredménnyel járhat.
A várható érték kritériuma alapján végzett kockázatelemzés azt mutatja, hogy a két fejlesztési alternatíva közül a 45 db – os állományfejlesztés (A2)eredményének várható értéke a magasabb.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kapott várható érték eredményeket csak a két változat vonatkozásában, az együttes valószínűség alapján hasonlíthatjuk össze. Semmiképpen ne
90 tegyük ezt a fejlesztést megelőző állapothoz mérten. A gyakorlatban a logikus gondolkodásnak megfelelően a legvalószínűbb jövő elvét is alkalmazhatjuk. Ekkor a döntési mátrix legvalószínűbb tényállapotnak megfelelő sora alapján döntünk.
FELADAT:
Az esettanulmány gondolatmenetét követve további elemzések is elvégezhetők. Tételezzük fel, hogy a fenti kockázati tényezők bármelyike bekövetkezhet, a bekövetkezési valószínűségeik pedig nem állnak rendelkezésre, így a jövőre vonatkozóan a fejlesztési alternatívák eredményei bizonytalanok.
A 2. sz. táblázat szerinti tényállapotok, és eredmények alapján értékeljék, és indokolják a választásukat bizonytalan körülmények esetében is! Szerkesszék meg a döntési mátrixot, és használják a bizonytalan döntési helyzetek döntési kritériumait!