(Pupos Tibor ötlete alapján)
„Nem lehet közömbös az érintettek számára, hogy a gazdaság elsődleges jövedelmet termelő szervezeti alapegységei hogyan gazdálkodnak az erőforrásokkal, milyen hatékonysággal állítják elő az outputokat. Ennek megválaszolása tehát nem nélkülözheti egy ország és annak alapegységei gazdasági teljesítményének számbavételét, az inputok és outputok viszonyának, azaz hatékonyságának elemzését. A teljesítmények és a hatékonyság alakulása különböző mutatószámokkal jeleníthetők meg. A számított és ezek felhasználásával képzett további mutatók alkalmazhatóságát azonban nagymértékben befolyásolja azok szakmai tartalma, a képzett mutatók aggregátsági foka, az adatbázis milyensége stb.” 6
A fenti mondatokkal kezdte meg nagy érdeklődést kiváltó előadását - a 200 fős előadóterem zsúfolásig megtelt - a neves szakértők fiatalabb tagja. Az előadáson szép számmal voltak jelen a Minden Tudás Egyetem Szakkollégiumának hallgatói is. A hallgatók aktív részvételét nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy az egy hét múlva beadandó önállóan megoldandó feladat témája nagyon szorosan kapcsolódóik az előadás témájához. Mivel az előadók – az előadás után - lehetőséget adnak kérdések feltevésére és konzultációra is, a hallgatók magukkal vitték a megoldandó feladatot is, bízva abban, hogy a megoldást illetően jelentős segítséget kaphatnak.
FELADAT.
A „Modell Kft” –re vonatkozó főbb adatok az 1. és 2. táblázatban kerültek összefoglalásra.
6 Szálteleki P. – Pupos T. (2018): A makro és a mikro szintű teljesítménymutatók a KAP szolgálatában.
Gazdálkodás, 62. évf. 1.sz. pp.
119 A gazdálkodásra vonatkozó további adatok: Értékesítés nettó árbevétele 140 500 E Ft, állami támogatás 21500 E Ft, selejt tehén árbevétele 1950 E Ft, egyéb bevételek 600 E Ft, anyagköltség 82500 E Ft, igénybevett szolgáltatás 10750 E Ft, egyéb szolgáltatás értéke 15 850 E Ft, ebből: 9000 E Ft földbérleti díj. Bérköltség 20 4000 E Ft, személyi jellegű egyéb kifizetés 250 E Ft, bérjárulékok 6300 E Ft, ÉCS 27600 E Ft, ebből tenyészállatok 840 E Ft, egyéb ráfordítások 3 500 E Ft. A felhasznált silókukorica közvetlen önköltségen 1 460 E Ft. Pénzügyi műveletek ráfordításai 4220 E Ft, adófizetési kötelezettség 600 E Ft.
A megadott adatok alapján számszerűsíteni kell a vállalati szintű teljesítménymutatókat az érték és eredményszemléleten alapuló módszerek alapján.
120 A feladatot gyakorlati órán, tanári irányítás mellett a hallgatók aktív részvételével kell megoldani.
A megoldás és algoritmusa A kapcsolódó elméleti ismeretanyag
Makroszintű teljesítménymutatók és értelmezésük /1. ábra/
o Bruttó kibocsátás,
o működési eredmény, vegyes jövedelem,
o nettó vállalkozói jövedelem.
Az előadók az alábbi fogalmakat is a hallgatók rendelkezésére bocsátották:
„Kibocsátás (P1) az elszámolási időszakban létrejött termékek összessége. Az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége.
Kiemelten kell megemlíteni, hogy az ESA 2010 a kibocsátás három fajtáját különbözteti meg és értelmezi is azokat; Piaci kibocsátás (P.11), Saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12) és Nem piaci kibocsátás (P.13). E megkülönböztetés fontos, tartalmai kérdéseket érintő algoritmusokat is takar. A P.11 és P.12 esetében a számbavétel alapáron történik, a nem piaci termelők kibocsátásának (P.13) számbavételére a termelési költségek összegzésével kerül sor.
Ez a felosztás, hatással van a gazdasági egységek szektorok szerinti besorolására is.
Piaci kibocsátás (P.11), az a kibocsátás, amelyet a piacon adnak el vagy kívánnak eladni.
Kiemelten kell megemlíteni, hogy piaci kibocsátásként értelmezendő egy szakosodott telephely által egy ugyanahhoz a gazdasági egységhez tartozó másik szakosodott telephely számára folyó termelő-felhasználás (például saját termelésű takarmányok), vagy végső felhasználási célra szállított termékek. Idetartoznak azok a termékek, amelyek a késztermékek vagy a befejezetlen termelés készleteit növelik, és az értékesítési felhasználási célt szolgálják. A saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12) azokból a javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket ugyanazon gazdasági egység végső fogyasztásra (csak a háztartási szektorra értelmezhető) vagy
121 felhalmozásra tart meg (bármely szektor előállíthat). A nem piaci kibocsátás (P.13) a más egységeknek ingyen vagy gazdaságilag nem jelentős áron nyújtott kibocsátás (Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.). Az előzőek alapján az output struktúráját – a mezőgazdaságot alapul véve - az 1. ábra teszi szemléletesebbé. A számbavétel makroszinten, értékszemléleten alapul. Ebből eredően a mezőgazdaság kibocsátását és az egyes teljesítménymutatókat a 2. ábra szemlélteti.
1. ábra: A kibocsátás lehetséges struktúrája a mezőgazdaságban
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendeletét is figyelembe véve, saját szerkesztés
2. ábra: A mezőgazdaság makroszintű teljesítménymutatói Forrás: Szálteleki-Pupos (2018)
A megadott adatok alapján a kétféle szemléleten számszerűsített teljesítménymutatókat az 1.táblázat foglalja magába.
122
VÁLLALATI SZINTŰ SZÁMBAVÉTEL MAKROSZINTŰ SZÁMBAVÉTEL
Ssz. Megnevezés Össz.
/E Ft/
Össz.
/E Ft/ Megnevezés
Ssz.
1 Értékesítés nettó árbevétele 140 500 140 500 Értékesítés nettó árbevétele 1
2 Teljesítményérték 4 375 1 460 Felhasznált silókukorica 2
3 Saját termelésű készletek állományváltozása 5 799 3 402 Készletként kezelt állatok készletváltozása 3
4 Aktivált saját teljesítmények értéke /2+3/ 10 174 866 Mezei leltár készletváltozása 4
5 Egyéb bevétel 24 050 1 531 Késztermékek készletváltozása 5
6 Bruttó termelési érték /1+4+5/ 174 724 4 375 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 6
7 Anyagköltség 82 500 152 134 Bruttó kibocsátás /1+2+3+4+5+6/ 7
8 Igénybe vett szolgáltatás 10 750 1 460 Felhasznált silókukorica 8
9 Egyéb szolgáltatás értéke 15 850 100 100 Folyó termelőfelhasználás 9
10 Anyag jellegű ráfordítások /7+8+9/ 109 100 101 560 Folyó termelőfelhasználás összesen /8+9/ 10
11 - Folyó termelőfelhasználás 100 100 50 574 Bruttó hozzáadott érték /7-10/ 11
12 Bruttó hozzáadott érték /10-11/ 74624 26 760 Értékcsökkenési leírás 12
13 Bérköltség 20 400 23 814 Nettó hozzáadott érték /11-12/ 13
14 Személyi jellegű egyéb ráfordítás 250 1 160 Egyéb termelési adók 14
15 Bérjárulékok 6 300 21 500 Egyéb állami támogatások 15
16
Személyi jellegű egyéb ráfordítások
összesen/13+14+15/ 26 950 44 154 Termelési tényezők jövedelme /13-14+15/ 16
17 Értékcsökkenési leírás 27 600 26 950 Munkavállalói jövedelem 17
18 Egyéb ráfordítások 3 500 17 204 Működési eredmény, vegyes jövedelem/16-17/ 18
19
ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
/6-10-16-17-18/ 7 574 Kamatbevétel 19
20 Pénzügyi műveletek eredménye -4 220 4 220 Kamatkiadás 20
21 Adózás előtti eredmény /19 ± 20/ 3 354 9 000 Bérleti díjak, bérleti költségek 21
22 Adófizetési kötelezettség 600 3 984 Nettó vállalkozói jövedelem /18+19-20/ 22
23 Adózott eredmény /21-22/ 2 754
1. táblázat: A teljesítménymutatók számbavétele
123