A föld népességszámának növekedése, a klímaváltozás, a fenntarthatóság a mezőgazdasággal szemben megfogalmazott elvárások – és lehetne még folytatni a sort – olyan kérdések megválaszolását igénylik, amelyek – az érintett területeken – számos felfogást illetően paradigmaváltást tesznek szükségessé, azaz a szóba jöhető megoldások újra gondolását igénylik. Nincs ez máshogy a mezőgazdaságot illetően sem. Ismert, hogy a politikai berendezkedéstől függetlenül, a közgazdaságtan három alapkérdése Mit? Kinek? és Hogyan?
termeljen az adott nemzetgazdaság. Mivel a mezőgazdaságnak sajátos a viszonya a természeti erőforrásokhoz, ezért a mezőgazdaság szempontjából fontos kérdésként kell kezelni egy negyedik kérdést, azaz a Hol? kérdést is. Neves szakírók tollából, a helyi népszerű szakfolyóiratban az alábbi cikk jelent meg:
„ Az üzleti szervezetek eltérő jövedelem-, illetve profitérdekeltsége olyan belső tereket generál, amely az érintettek viszonyát a természeti erőforrásokhoz is meghatározza, és egyben jelentős mértékben befolyásolja. E belső terek milyenségére, az erőforrásokhoz való viszony megváltoztatására egyrészt az ellátási lánc egyik szereplője, aktív alakítója a fogyasztó lehet hatással. A másik „szereplő” a jogi szabályozás eszközrendszere, ami viszont – és erre számos gyakorlati példát is lehetne hozni – főleg hosszabb távon, nem lehet a szükséges mértékben hatékony és eredményes. A jövőben tehát a környezettudatosság kérdése valamennyi érintettet illetően – a gazdálkodás gyakorlatában, a mindennapi cselekedetekben stb. - meg kell, hogy jelenjen. A tőkének – eredendően – sem környezettudata nincs, és szociálisan sem érzékeny. E lényegi sajátosságok azonban egyre inkább módosulni látszanak, mivel fokozódó nyomás nehezedik az üzleti szervezetekre a környezet megóvását illetően. Ez alól a mezőgazdasági termelés érintettjei sem lehetnek kivételek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a mezőgazdasági termelés ismert sajátosságai speciális megoldások alkalmazását igénylik, amelynek viszont számos feltétele van és gyakorlati megvalósításuk nem nélkülözheti a feltételek összhangjának, rendszerként való működésének biztosítását sem.
A fő kérdés tehát a jövőt illetően az, hogy „Ökológia és ökonómia lehet-e együtt életképes? Az irányt az fogja eldönteni, hogy a kérdésre adandó választ alakító tényezők – a kapcsolódó támogatások, a K+F+I tevékenységek eredményeinek gyakorlati megvalósítása, az ár értékarányok, a piaci kereslet stb. - hogyan alakulnak.”
31 A Minden Tudás Egyetem szakkollégiumának lelkes hallgatói - jelentősnek ítélhető szponzori támogatásokkal birtokukban – úgy döntöttek, hogy a BSc. szakos hallgatók számára
pályázatot írnak ki „Ökológia és ökonómia lehet-e együtt életképes? címmel. A pályázattal szemben megfogalmazott kritériumok:
Egy tetszőlegesen választott termék/terményt vegyenek alapul.
A bemutatás, a megközelítés újszerű legyen.
Egyértelműen adják meg a választ a Mit? Kinek? Hogyan? és Hol? kérdésekre.
A kapcsolódó kérdések értelmezését és értékelését szövegesen és képek, ábrák segítségével is jelenítsék meg.
Feladat: Tanóra keretében tanári irányítással, de jelentős hallgatói aktivitással el kell készíteni a pályázatot.
BEADANDÓ FELADAT: A teamek /3 fő/ egy tetszőlegesen választott ágazaton keresztül elkészítik a pályázatot. Erről prezentációt is készítenek, amit ismertetnek a gyakorlati foglalkozáson. A prezentációra 10 perc áll rendelkezésre. A csoport többi tagjainak szakmailag értékelni kell a prezentációt. /A prezentáció szakmai értékelését a gyakorlatvezető oktató is elvégzi. Az ilyen jellegű hallgatói önálló munkák értékelése a tantárgy érdemjegyébe is beszámításra kerül.
A MEGOLDÁS ÉS ALGORITMUSA A kapcsolódó elméleti ismeretanyag
Látni kell, hogy a kapcsolódó elméleti ismeretanyagot a pályázat témája és a pályázathoz megadott szempontok határolják be. Ennek megfelelően
A pályázat címéből következik – függetlenül attól, hogy termékről vagy terményről van szó – hogy az ökológiai gazdálkodás keretrendszerébe ágyazottan kell a terméket vagy a terményt előállítani.
A megadott szempontok alapján:
Egy tetszőlegesen választott termék/terményt vegyenek alapul.
A választott termény legyen az alakor búza.
A bemutatás, a megközelítés újszerű legyen.
A négy kérdésre adott választ a rendszerszemléletű megközelítés alapján célszerű megadni.
32 Rendszer: Különböző, sajátos tulajdonságokkal rendelkező elemek (részek) integrált egysége. Benne az elemek egymással valódi kölcsönhatásban vannak és ennek eredményeként az egész rendszerre jellemző új tulajdonság jelenik meg.
A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja).
A termelőrendszer erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között. Ha a termelés definícióját vesszük alapul, és a lehető legáltalánosabban fogalmazunk, akkor a termelési folyamat tényezői az alábbiak lehetnek: műszaki tényezők, fizikai tényezők, kémiai tényezők, biológiai tényezők és humán tényezők.
A fogalmak értelmezéséből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a környezettudatos mezőgazdasági termelés alapvetően a termelési folyamatok szintjén határozódik meg, de gyakorlati megvalósításának szükséges feltételei minden szempontból jelenleg még nem állnak rendelkezésre. A fogalmak egyes tartalmi elemei és a közöttük fennálló kölcsönhatások értelmezését az 1. ábra teszi személetessé.
1. ábra: A termelési folyamat, mint rendszer értelmezése
4 3
33
Egyértelműen adják meg a választ a Mit? Kinek? Hogyan? és Hol? kérdésekre.
A négy kérdés megválaszolása nem nélkülözheti az választott termék az alakor búza termesztéstechnológiájának ismeretét, mint élelmiszer-alapanyag fő tulajdonságait, piaci pozícióját (kereslet-kínálat), inputok outputok árarányokat. Ezek megismerésére számos forrásmunka álla rendelkezésre, de több olyan vállalkozás is van, ahol termesztik az alakor búzát (http://agraragazat.hu/cikk/egyre-inkabb-megeri-bio-alakor-buzat-termeszteni - Letöltve: 2017.
november 23. )
Mit? Alakor búza.A modern alakorfajták igénytelenebbek és szívósabbak, mint az őszi búza, gyomelnyomó képességük, bokrosodásuk jobb, mint az őszi búzáé, ezért nem szükséges - sőt kontra produktív - növényvédő szereket, műtrágyát, rovarirtót, gyomirtót alkalmazni.
(Ökológiai gazdálkodás esetében nem is szabad). A modern alakor búzákat dr. Kovács Géza irányításával a martonvásári MTA Agrártudományi Kutatóközpontja nemesítette.
Az alakor vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Magyar nevének eredete a múlt homályába vész, vagy a germán
"Einkorn" (egymagvú) szó kiejtésében módosult változata, vagy az óromán alacu átvétele (többes számban: alacuri, ejtsd: "alakur"), mely a tönkölybúzát jelentő latin alica rokona. Ez az ősi gabonaféle képezte az emberiség alapvető élelmiszerellátásának alapját. Előnyei a hagyományos búzával szemben, hogy sokkal igénytelenebb, mind talajra, mind éghajlatra.
Hegyvidékeken mintegy 900 méteres tengerszint feletti magasságig sikerrel
34 vethető, és a decemberi vetést is eltűri. Betegség nem, vagy csak ritkán támadja meg; többek között ellenáll az anyarozsnak, a gyökérrothadásnak és a pelyvabarnulásnak. A gyomnövényekkel szemben is jobban bírja a versenyt. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is jól felhasználható. Hátránya az alacsonyabb terméshozam (.https://hu.wikipedia.org/wiki/Alakor#T.C3.B6rt.C3.A9nete- Letöltve 2017. november 23.) Hogyan? A biológiai tulajdonságok, a kedvező beltartalmi értékek miatt, alkalmas az ökológiai gazdálkodás keretrendszerébe ágyazottan termeszteni (Bio termesztés). A gyengébb talajminőségű területeken is termeszthető. A termesztéstechnológia ismert és kidolgozott.
Speciális elemei a technológiának: vetés, gyomfésülés, betakarítás - hántolás, (Alakorból átlagosan 3 t/ha terméssel lehet tervezni, azonban a hántolás után 30-35% hulladék keletkezik.
Tiszta étkezési alakor búza ebből eredően 1,9-2,1 t/ha.
Kinek? A kinek kérdésre adandó válasz a fogyasztó kört jelenti. Ez viszont nem nélkülözheti a termesztéstechnológia költségeinek és a termék értékesítési árának ismeretét. Tehát el kell végezni a jövedelem kimutatását. A gyakorlati tényszámok alapján hasonlítsuk össze a normál búza és az alakor búza jövedelemtermelő képességét. Az eredményeket az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: A normál és alakor búzatermesztés fajlagos költségeinek és jövedelmének alakulása
35