Jézus és Mária Magdolna közös sírja?

6.3.2.1. Jézus temetése – Jézus sírja a talpioti régészeti kutatás fényében Amikor Mária Magdolna alakja kapcsán vizsgáljuk az ő jelenlétét Jézus temetésénél a kanonikus evangéliumok (és Péter evangéliuma) elbeszélései alapján, felvetődik bennünk a kérdés: vajon milyen bizonyítékunk van arra, hogy az a sír, melyet ma Jézus sírjaként tisztel a világ Jeruzsálemben – Szent Sír-templom – valóban Jézus sírja volt, ahova Arimátiai József eltemettette. A kereszténység történetében újra meg újra felmerült a kérdés teológusok, ókortudósok, történészek és természetesen régészek részéről is: ha semmi tárgyi bizonyíték nincsen Jézus sírjának pontos helyéről, miért elképzelhetetlen, hogy ez a sír máshol volt?

Az 1980-as években (1980. március 28.), Joseph Gath régészprofesszor vezetésével találtak Jeruzsálem Talpiot negyedében egy Kr u. 1. századra tehető kriptát egy ásatáson, mely a felfedezés idejében csak a régészek világában volt ismert, a nagyobb nyilvánossághoz el se jutott a hír. ²⁸⁸ Ám 2007-ben a Discovery Channel tévécsatorna bemutatott egy dokumentumfilmet ’Jézus családi sírja’ címmel, ahol tényként kezelték, hogy a nyolcvanas években felfedezett kripta Jézusnak és családjának sírja. A dokumentumfilm, mely mögé

286 Moloney, Francis J., S.D.B.: The Gospel of John, Liturgical Press, 513.

287 Brown, Raymond E.: The Gospel according to John 13-21, 943.

288 Habermas, Gary R.: The Secret of the Talpiot Tomb: Unraveling the Mystery of the Jesus Family Tomb, Holman Reference, B and H Publishing Group, Nashville, Tennessee, 2007. 2.

James Cameron Oscar-díjas rendező is mögé állt, óriási vihart kavart nemcsak a teológusok, nemcsak egyházi vezetők, de világszerte, a tudományos és bulvár világban egyaránt. A társrendezőként jelen lévő, magát ortodox zsidónak valló, rendező Simka Jakobivici előzményként (Charles Pellegrinoval közösen) Jézus családi sírjától egy könyvet is megjelentetett, előkészítve a film bemutatóját.²⁸⁹ Ebben külön hangsúlyt kap Mária Magdolna és a Názáreti Jézus nexusa, és Jézus feltételezett földi családjának bemutatása.

A legfontosabb teológiai kérdések, melyek az ásatás kapcsán felmerültek szorosan kapcsolódnak Mária Magdolnához és Jézus feltámadásához, valamint Jézus és Mária kapcsolatához. Természetesen releváns kérdésként merül fel: bizonyít-e bármit is az, hogy a kriptában talált tíz szarkofágon milyen nevek vannak? Bizonyít-e bármit is, hogy az osszáriumokra felvésett nevek között található „József fia Jézus” héberül, és a „Mariamene”

név görögül? Bizonyítja-e ez azt, hogy Jézusról és magdalai Máriáról van szó, és utal-e valóban az ő feltételezett házasságukra az, hogy egy kriptába lettek eltemetve – legalábbis a felfedezők szerint? De, ami a legfontosabb: a szenzációhajhászáson kívül, van-e bármi tudományos, teológiai következménye ennek a hipotézisnek, különösen a feltámadás tanításának tekintetében, amire a keresztény hit, a keresztény dogmatika épül?²⁹⁰

A felfedezés nagyon megosztotta a szakembereket mind a régésztársadalomban, mind az egyházi, teológiai világban. A legtöbben komolytalannak vélték még a kérdésfelvetést is, hát még a tálalást, de volt néhány professzor, aki az ügy mögé állt, közülük is a legnagyobb név James D. Tabor vallástörténész, az Észak-Carolinai Egyetem tanszékvezetője. Tabor nem zárta ki, hogy a felfedezett sír Jézus sírja, sőt világhírű könyvében, melynek címe A Jézus-dinasztia, maga is felhasználja ezt az általa tudományosnak minősített régészeti kutatást Jézus feltételezett sírjáról. A talpioti ásatási eredményekkel erősíti meg és támasztja alá saját koncepcióját, mely szerint Jézus nem egy szegény, de egyenesen tehetős családnak, sőt magának a királyi családnak volt a tagja, leszármazottja, Dávid királytól eredeztetve magát.

Az elegánsnak feltüntetett kripta, a jómódú embereknek kijáró temetkezési hely ennek konkrét bizonyítéka – Tabor meglátása szerint.²⁹¹

James D. Tabor könyve azzal a koncepcióval lép elénk, hogy a Jézus-dinasztia alapvetően a királyi család dinasztiája, benne három emblematikus tanítóval: Keresztelő Jánossal,

289 Jacobivici, Simicha – Pellegrino, Charles: The Jesus Family Tomb, HarperCollins Publishers, New York, 2008.

290 Habermas, Gary R.: The Secret of the Talpiot Tomb: Unraveling the Mystery of the Jesus Family Tomb, 1-20.

291 Tabor, James D.: The Jesus Dynasty: The Hidden History of Jesus, His Royal Family and the Birth of Christianity, Simon and Schuster Paperbacks, New York, 2006.

Jézussal és Jézus testvérével: Jakabbal. Tabor nem a Jézus által (Mária Magdolnával?) alapított családot nevezi meg dinasztiának, sőt Jézus házasságáról, gyermekeiről szó nincs benne. Ami viszont erősen jelen van az Jézus hat testvére: négy fiútestvére és két lánytestvére.

Tabor azzal az igénnyel lép olvasói elé, hogy amennyire csak lehetséges, közelebb hozza a történeti, a történelmi Jézus alakját. Egyik hipotézise nem más, mint hogy Jézus Keresztelő János halálakor átveszi a dinasztia vezetését, amit Jézus halálakor testvére, Jakab vesz át tőle.

Az archeológiai tényekre is alapozó Tabor a ’két messiás-elméletet’ is kifejti könyvében, mely szerint Jézus és Keresztelő János volt a két messiás, Jézus, mint Dávid ivadéka, János pedig, mint Áron utóda, ily módon papi tulajdonságokkal felruházva. Tabor könyve, melyben jelen van a személyes vallomás is, arra is választ keres, vajon miért szorul háttérbe az első évszázadokban a kereszténység zsidó gyökere és az Isten országának földi aspektusa. A választ abban találja meg Tabor, hogy Pál a pogányok felé való nyitással más irányba vitte az üzenetet, és ebből nőtt ki a kereszténység, elfeledve azt a jeruzsálemi vonalat, amit János, Jézus, Jakab, a három hithű zsidó, mint a dinasztia képviselői vittek korábban.

Ám Tabor könyve és koncepciója tudományos területen nem talált táptalajra, sőt cáfolatok sora érkezett konferenciákon, könyvekben, tanulmányokban. A Talpiotban talált sírral kapcsolatban többek között Jodi Magness neves archeológus, történész, a téma egyik legelismertebb szakértője egyértelműen cáfolja, hogy a talpioti sír Jézus és családja sírja lett volna.²⁹² Magness cáfolatát többek között arra alapozza, hogy egyrészt a feltételezés Jézus sírjáról ellentmond az evangéliumok, részleteiben különböző, de lényegét tekintve teljes egységes és egybehangzó leírásának, másrészt a kutatás nélkülöz mindenfajta tudományos és archeológiai hátteret. Magness szintén kiemeli, hogy az elképzelés nehezen harmonizálható azokkal a történelmi tényekkel, mely szerint, Jézus korában egy szegény zsidó család miképpen temetkezett. Jézus gazdag volta csupán Tabor fantáziájának szüleménye, erre semmilyen bizonyíték vagy utalás nincsen. Tabor vitába szál Magness érveivel, és részletezi saját értelmezését a talpioti sírral összefüggésben.²⁹³

Mark Elliott és Kevin Kilty is megfogalmazzák elképzelésüket a talpioti sír felfedezésének tudományos hátterét, módszertanát illetően.²⁹⁴ Nagyon izgalmas tanulmányuk egyik feltevése, mely szerint, ha Jézus családja nem is volt gazdag, elképzelhető, hogy az első

292 Magness, Jodi: Has the Tomb of Jesus Been Discovered?, https://www.sbl-site.org/publications/article.aspx?ArticleId=640, utolsó elérés, 2017. augusztus 4.

293 Tabor, James D.: Two Burials of Jesus of Nazareth and the Talpiot Yeshua Tomb , https://www.sbl-site.org/publications/article.aspx?articleId=651, utolsó elérés, 2017. augusztus 4.

294 Elliott, Mark – Kilty, Kevin: Inside the Numbers of the Talpiot Tomb, http://www.bibleinterp.com/PDFs/tomb2.pdf, utolsó elérés, 2017. augusztus 4.

keresztény generáció néhány tagjában megvolt a szándék, hogy Jézus földi családját méltóképpen temettesse el, és talán egy Armátiai Józsefhez hasonló gazdag követő vehette meg a talpioti sírhelyet. Randall Ingermanson pedig arra kérdez rá cikkében: vajon, ha volt ilyen sír, Pál miért nem említi? Miért nincsen semmilyen írásos nyoma? Vajon, ha lett volna ilyen sír, nem vált volna-e az egyik legfontosabb zarándokhellyé a keresztények számára?²⁹⁵ Zsidó és keresztény teológiai és régészeti körökben is ellentmondásos visszhangra lelt a még számos szakértő által publikált írások, vélemények, tudományos és áltudományos művek sokasága.

Mintegy ezekre reflexióként született meg 2013-ban a James H. Charlesworth szerkesztésében megjelent könyv (melynek alapja egy 2008-as kanadai konferencia előadásainak anyaga) The Tomb of Jesus and His Family?: Exploring Ancient Jewish Tombs Near Jerusalem Walls címmel, mely könyv keresztény, zsidó és nem vallásos tudósokból álló szerzőkkel arra vállalkozott, hogy szigorúan tudományos alapon vizsgálja meg a talpioti sír körüli kérdéseket.²⁹⁶ A könyv egyik legfontosabb kijelentése éppen a szerkesztő által leírt mondat, úgyis mint a könyvben olvasható szakértő szerzők közös következtetése: „A talpioti sír se nem a Názáreti Jézus sírja, se nem Mária Magdolna sírja.”²⁹⁷ Elképzelhető, vallja a konferenciát és a kötet megjelenését is összefogó Charlesworth, hogy valahogyan kötődhetett Jézus családjához a talpioti sírhely, de azt is őszintén leírja, hogy ebben nem volt konszenzus a tudósok között.

Rövid összefoglalásként leríhatjuk, hogy bár a talpioti sírral kapcsolatos tudományos és áltudományos viták nem zárultak le, semmilyen érdemleges bizonyíték nincsen arra vonatkozólag, hogy a régészeti szenzáció bármilyen módon is befolyásolná Jézus temetésével kapcsolatos eddigi tudásunkat, és bármit is hozzáadna a Mária Magdolnáról, (és az ő kapcsolatáról Jézussal) alkotott képünkhöz.

295 Ingermanson, Randall: Analysis of the Talpiot Tomb Using Bayes, Theorem and Random Variables”

lib.stat.cmu.edu/aoas/99g/supplement.pdf, utolsó elérés, 2017. augusztus 4.

296 Charlesworth, James H. (szerk): The Tomb of Jesus and His Family?: Exploring Ancient Jewish Tombs Near Jerusalem Walls, William B. Eerdmans Publishing Company, Grand Rapids, Michigan-Cambridge, 2013.

297 Charlesworth, James H. (szerk): The Tomb of Jesus and His Family?: Exploring Ancient Jewish Tombs Near Jerusalem Walls, 19.

6.4. Jn 20,1–18 és Énekek éneke 3,1–4 „találkozása” – A vőlegényt kereső menyasszony?

6.4.1. Noli me tangare? – Mária Magdolna a feltámadástörténet