A korong minden télen pattogott a Nagykőrös környéki befagyott vizek jégpáncélján. A korcsolyázást szerető pár ember a hideg beálltával nap mint nap leste, hogyan vastagodik a Csónakázó tó vagy a horgásztó jege, hogy minél hamarabb űzhesse rajta botjaikkal a sebesen sikló fekete műanyagot.
A sokszor késő estig tartó nagy mérkőzések utáni baráti beszélgetések összehozták a jég szerelmeseit, így alakulhatott meg a Nagykőrösi Farkasok jégkorong csapata, de a névválasztásnak előzménye is volt.
Huber, a jelenlegi csapatkapitány, egyik munkatársától értesült, hogy ő mint a Zuglói Piranhák jégkorongcsapatának tagja, már 1992-ben részt vett egy amatőr bajnokságon, a Margó-M inder Kupán és megkezdték a felkészülést az 1993-as játékokra. Margó és Minder a ‘30-as években a Kanada ellen játszó magyar hokiválogatott legeredményesebb játékosai voltak.
A bajnokság hírére, ahogy beállt a fagy, a körösiek alatt “felizzott” a jég. Egy csapat összeállításához éppen elegen voltak, így lettek Farkasok és beneveztek a kupára.
A Nagykőrösi Farkasok elsőszezonos amatőrjei:Álló sor balról: Szűcs Ferenc, Patay Zoltán, Komyik József, Csicsó Gyula, Migaskó Lajos, Járvás
László, Dér Tamás, Huber Zsolt, Kiss József, Sz. Tóth László.
Guggoló sor: Huber Csaba, Horváth Zoltán, Csípő Kristóf, Fruttus Attila, Horváth Albert, Kovács Béla, Pintér Levente.
A jégen: Sz. Tóth Gábor, Papp Gábor és a Kalocsa testvérek.
A felkészülésre igen kevés idejük volt. Első mérkőzésüket, az ötös mezőnyből legjobbnak mondott Váci Darazsakkal játszották és az első palánkos pályás összecsapáson meglepő eredményt produkáltak:2:0-ás vezetés után csak 5:2-re veszítettek. A viszonylagos jó teljesítmény után lehetőséget kaptak arra, hogy ha idejükből, erejükből és pénzükből futja, eljárhatnak Jászberénybe, az ottani műjégen edzeni. A bajnokság fordulói között a herényi ifi csapattal játszottak edzőmérkőzéseket. A rendszeres felkészülés után, megszokva a valódi pálya lehetőségeit, a palánkozást, a ziccereket, a bajnokságban a harmadik helyet érték el. A rájátszásban két
szer is megverték a Piranhákat. Az 1993-as verseny végeredménye: 1. Váci Darazsak, 2. Balassagyarmati Bástyák, 3. Nagykőrösi Farkasok, 4. Zuglói Piranhák, 5. Hunyadi Kiöntés. Az ötödik helyezett hunyadi csapat azért választotta az érdekes nevét, mert csak akkor tudnak korcsolyázni, ha a község melletti patak kiönt és az árterületen lévő víz megfagy. Ezért Kiöntés.
Az amatőr kapcsolatok 1994-ben továbbfejlődtek, közös megegyezéssel az eddigi Kupa helyett megalapították az Amatőr Jégkorong Ligát, melynek támogatója az Almost Haeven kanadai divatcenter. Csiszár István, volt piranhás szervezésében vezetőséget, tisztségviselőket választottak és már kilenc csapattal vágtak neki a szezonnak. A Ligában indulók: Ferencvárosi Pingvinek, Bírói Testület, Ligeti Jegesmedvék, Székesfehérvári Hevület, Balatonfenyvesi Küszök, Rock and Roll Cannibals, Debreceni Pipacsok, Váci Darazsak és a Nagykőrösi Farkasok.
A hazainak mondott mérkőzéseket a Farkasok, Csillag György intéz
ményvezető jóvoltából a jászberényi pályán játszhatják, így a fordulós szombat estéken farkasüvöltéstől hangos a jégstadion. Edzőtársaik továbbra is a herényi ifik és orosz edzőjük igen sok jó tanáccsal látja el a nagykőrösi fiúkat is.
Az 1995-ös év egyelőre még rejtély. A Farkasok egy önálló klub létre
hozásán gondolkodnak, de a pénz nagy úr. Addig is, míg meg nem hozzák döntésüket, siklik a korcsolya és pattan a korongba Farkasok, úgy mint ed
dig, barátok közt a jégen töltik szabadidejüket.
Diáksport
Nagykőrös iskolaváros a javából, 5 általános, 3 közép- és 1 főiskolája van. A diáksport azonban eltérő az oktatási intézmények szakosodásai szerint. A Kossuth Lajos Általános Iskola sporttagozattal is rendelkezik, versenysportként a tornát, a kosárlabdát és az atlétikát favorizálják. A város igen jó helyzetben van, mert a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Deák György sportberkekben elismert ember, tagja a Nemzeti Sport Tanácsnak, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének és a Magyar Diáksport Szövetségi elnöki tisztjét tölti be. Iskolája - annak ellenére, hogy ének szakos - igen aktív sportéletet él, és neveli az utánpótlást a város verseny csapatinak. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola az élelmiszeripari szakok mellett sport osztályokat is indított, itt elsősorban a labdarúgás szerepét kívánják kiemelni, de a Toldi DSK különböző szakosz
tályai megyei és országos szinten is elismert eredményeket értek le. A többi iskolák a tanmenethez és a városi rendezvényekhez kapcsolódóan szintén jó eredményeket tudnak felmutatni.
A Kossuth Lajos Általános Iskola már hagyományosan minden évben megrendezi a Medve Lászlóról - Nagykőrös jóhírű tornászáról és edzőjéről elnevezett országos emlékversenyt, ami nívós eseménynek számít. 1995-től országos programnaptárban is szerepel mint elismert diákverseny. A kos- suthosok eredményeikről is beszámoltak. Tornász fiú csapatuk megyei I.
helyezést ért el, a Medve László Emlékversenyen Il-ak lettek és eredmé
nyeik alapján az Országos döntőbe is bejutottak. Az 5-6. osztályos kosárlab- dás lányok, megyei I. és Országos elődöntőn II. helyet szereztek. Atléti
kában a fiú négytusa csapat megyei területi versenyen III. helyezést ért el.
Egyénileg Mondi Károly szerepelt a legjobban, kislabda hajításban 73.70 méteres repítésével az ország legjobb eredményét érte el az országos bajnokságon, gerelyhajításban a második helyet szerezte meg. Felkészítője:
Rétsági Oszkár testnevelő tanár és edző.
A Pest Megyei OTSH utánpótlás-nevelés osztálya 1550 diák bevonásá
val felmérést végzett a tanulók sportképességeiről. A megyei ranglistákon elért helyezések és pontszámok alapján az alábbiakban felsorolt Kossuth iskolások sportképességei az országos átlagnál is jobbak. Leányok: Farkas Annamária, Jakabházi Beáta, Kerekes Marianna. Fiúk: Szalai Tibor, Kristófi Mihály, Pap Péter, B. Balogh Zoltán, Tóth Péter, Kurgyis Gábor, Bujdosó László, Kecskeméti Gábor, Tömösközi László és Suba Csaba.
Hozzá kell tenni! A tanulók eredményeiket nem csak a velük született képességeikkel érték el, valakinek ezt a képességet ki kellett aknáznia - és ez a testnevelőtanárok és edzők elmaradhatatlan feladata.
SOLTVADKERT
A fiatal városban önálló egyesületi formában működnek a különböző sportágak. Rendelkeznek sportpályával, sportcsarnokkal, mellette labdarúgó pályával és bitumen kézilabdapályával. Az önkormányzat anyagilag is támogatja a soltvadkerti egyesületeket, így a labdarúgócsapatot, a női és férfi kézilabdázókat, az asztalitenisz és a birkózó szakosztályt. A sportcsar
nok önálló intézményként működik, ezért annak használati díjai felett saját hatáskörben rendelkeznek.
Kézilabda
A település mindkét nem által képviseltetve van a kézilabda sport NB II.
^éli csoportjában. Mérkőzéseiket a nők és a férfiak egyaránt a helyi sport- csarnokban játszák, és edzéseiket is itt tartják. A hölgyek az előző évekhez viszonyítva kicsit gyengébben szerepelnek, mivel a tabella alsó felében tartózkodnak. Nehéz anyagi helyzetben vannak, így a terveket ez nagy
mértékben befolyásolja. Egyenlőre nem tudni semmi biztosat és lehet, hogy az említett gondok miatt megszűnőben lesz ez a régen fennálló^egyesület. A férfiaknál már kedvezőbb a helyzet, mert az őszi szezon befejeztével a bajnokság 3. helyén állnak és a sikerek mellett az anyagi helyzetük is kezd stabilizálódni. Jó szakmai munka folyik, és remélik továbbra is hasonlóan fognak szerepelni.
Labdarúgás
Szebb napokat is látott már a Bács-Kískun megyei I. osztályban szereplő Soltvadkerti TE labdarúgócsapata. Évekkel ezelőtt még az NB. IIIf-ban szerepeltek évekig, és osztályukban meghatározó játékerőt képviseltek.
Kiesésük óta csak az 1992-93-as évadban lett volna lehetőségük a bajnok
ság megnyerésére és az NB. III-ba való felkerülésre, de ekkor a kalocsaiak egységesebb csapata lett a befutó. Ekkor minden lehetőség adott volt:
kitűnő játékosállomány, jó szponzorálás, feljutás esetén pedig a működési költségeket a Renault gyár támogatta volna. Végül másodikok lettek, és a
“kudarc” óta osztályuk középszerű együttesévé váltak. Jelenleg gárdájuk a hagyományokhoz képest gyenge játékerőt képvisel, így a célkitűzésük is m egváltozott. Terveik szerint a 8. hely körül a középm ezőnyben szeretnének végezni, ismerve képességeiket és lehetőségeiket. A soltvad- kertiek múltját tekintve viszont nem valószínű, hogy ez a helyzet sokáig így marad...