Aroca, A., Raposo, R. (2005): Occurrence of fungi associated with Petri disease in benchgrafted vines, Davis CA IV. International Workshop on Grapevine Trunk Diseases, 26.
Armengol, J, Vincent, A, Torne, L, Garcia-Figuerez, F, Garcia-Jimenez J, (2001):Fungi associated with esca and grapevine decline in Spain: A three year survey. Phytopathologia Mediterrania 40: 325-329.
Bioletti, F. T., (1923): Black measles, water berries and related vine troubles. California Agriculture Experimental Station Bulletin. 358, 509-524.
Bisiach, M., Minervini, G., Zebretto, F. (1990): Studi sul deperimento della vite indotto da funghi. Rapporto di attivitá. Atti Accademia. Italia. Vite e vino, 42, 347-360.
Bonnet, L., O. (1926): A promising remedy for black measles of the vine. California Agrpculture. Experiment. Station. 303, 10.
Bugaret Y. (1984): L’ Excoriose de la vigne:: Reserches sur le Phomopsis viticola Sacc.
Nouvelles possibilities de lutte. PhD. Thesis University of Bordeaux, France.
Callisto-Pando, M., Somers, A., Green, C. D., Priest, M. (2001): Fungi associated with dieback of Semillon grapevines in the hunter valley of New South Wales. Australian Plant Pathology, 30, 59-63.
Carter, M. V., Price T. V. (1975): Biological control of Eutypa dieback Austr. Jour.
Agricultural Research, 26, 537-543.
Carter, M. V., Bolay A., Rappaz, F.(1983):An annotated list and bibliografyof Eutypa armeniaceae. Plant Pathology, 62, 251-258.
Carter, M.,V. (1991): The status of E. lata as a pathogen. International Mycology Institute,
Chiarappa, L. (1959): Wood decay of grapevine and its relationship with black measles disease. Phytopathology. 49, 510-519.
Crous, P. W., Gams, W., Wingfield, M. J., Van Wyk, P. S. (1996) Phaeoacremonium gen.
nov. associated with wilt and decline diseases of woody hosts and human infections.
Mycologia, 88, 786-796.
Crous, P.W., Swart, L., Coertze, S. (2001): The effect of hot water treatment on fungi occuring in appearently healthy grapevine cuttings. Phytopatologia Mediterranea 40, 464-466.
Crous, P. W., Slippers, B., Wingfield, M. J., Rheeder J., Marasas, W. F. O., Phillips, A. J., Alves, A., Burgess, T., Barber P., Groenewald, J. Z. (2006): Phylogenetic lineages in the Botryosphaeriaceae. Stud. Mycology 55: 235-253.
Di Marco, S., Mazullo, A., Calzarano, F., Cesar,i A. (1999): In vitro studies on the phosporous acid – Vitis stilbenes interaction, and in vivo phosetyl-Al activity against Phaeoacremonium spp. Grapevine wood decay pathogens. Modern Selective Fungicides Andover, UK. 171-177.
Di Marco, S., Mazullo, A., Calzarano, F., Cesari, A. (2000): The control of Esca: Status and perspectives. Phytopathologia Mediterranea. 39, 232-240.
Dubos, B. (1987): Mise au point sur les maladies de déperrissement dans le vignoble francais.
Prog. Agric. Vitic. 104, 135-144.
Dubos, B. (1994): Mise au point sur sur les maladies de dépérissemente dans le vignoble de
Dula, B-né. (2004): Esca- és Petri-betegség. Gyakorlati agrofórum extra, XV. 7, 12-15.
Dula, B-né. (2005): Szőlő leromlás, korai tőkeelhalás. www.ontsz.hu/hiraktualis, 2005.05.22.
Dula B-né., S. Esakhi, L. Mugnai (2009): Egy Phaeoacremonium faj azonosítása és a PM.
Mortoniae (Crous &W. Gams) előfordulásának első kimutatása Magyarorszáról származó Esca tünetes tőkékből izolált gombafajok között, Növényvédelmi Tudományos Napok 2009.febr 23.-24. Budapest. 39.
Du Pont, J., Laloui, W., Roquerbert, M. F. (1998): Partial ribosomal DNA sequances show an important divergence between Phaeoacremonium species isolated from Vitis vinifera.
Mycological Research, 102, 631-637.
Eifert J. (1966): Alanyfajták és szülőfajaik, In: HEGEDŰS Á., KOZMA P. és NÉMETH M.:
A szőlő, Akadémiai kiadó, Budapest 208pp. (325p).
El-Goorani, M. A., El Meleigi M., A. (1972): Dieback of grapevine by Botrydiplodia theobromae. Phytopathologia Mediterranea. 11, 210-211.
English H., Davis J. R., Ogawa J. M., Schick F. J. (1983): Variation of Eutypa arminaceae and discovery of its ascigerous stage in California’s Central Valley. Phytopathology, 73, 958.
Esccoriaza G., Césari M., Gatica M. (2005): Growth control of Inoctus jamaicensis by antagonistic fungi In vitro. Phytopatologia Mediterranea. 44, 116.
Eskalen, A., Rooney, L. S., Gubler, W. D. (2001): Association of Phaeomoniella chlamydospora, Phaeoacremonium inflatipes, and Pm. aleophilum, with grapevine cordons in California. Phytopathologia Mediterranea. 40, 429-432.
Eskalen, A., Rooney, L. S., Gubler, W. D., (2005): First Report of Perithecia of Phaeoacremonium viticola on Grapevine (Vitis vinifera) and Ash Tree (Fraxinus latifolia) in California.Plant Disease. 2005, 89, 6, 686
Ferreira, J. H. S. Matthee, F. N., Thomas, A. C. (1991): Biological control Eutypa lata on grapevine by an antagonistic strain of Bacillus subtilis. Phytopathology, 81, 283-287.
Ferreira, J. H. S.,Van Wyk P. S, Ventner, E. (1994): Slow dieback of grapevines: association of Phialophora parasitica with a slow dieback of grapevines. South African Journal of Enology and Viticulture. 15, 9-11.
Fourie, P. H., Halleen, F, (2001): Diagnose van swamsiektes en hul betrokkenheid by terugterswing wan jong vingerd. Wynboer 149: 19-23
Gendloff, E. H., Ramsdell, D. C., Burton, C. L. (1983): Fungicidal control of Eutypa armeniacae infecting concord grapevine in Michigan. Plant Disease. 67, 754-756.
Glawe, D. A., Skotland, C. B., Moller, W. J. (1982): Isolation and identification of Eutypa armeniaceae from disesed grapevines in washington state. Mycotaxonomy 16, 123-132
Graniti, A., Surico, G., Mugnai, L. (2000): Esca of grapevine: A disease complex or a complex of diseases? Phytopatholgia Mediterranea, 39, 16-20.
Grasso, S., Lio, G. (1975): Infencioni de Cylindrocarpon obtusisporum su piante di vite in Sicilian, Vitis 14. 36-39.
Groenewald M., Denman S., Crous P. W. (2000): Fungicide sensitivity of Phaeomoniella chalmydospora, the casual organism of Petri grapevine decline. South African Journal of Enology and Viticulture, 21, 59-61.
Gubler, W. D., Rolhausen, P. E., Troullias, F., Úrbez.Torres, J. R., Voegel, T., Leawitt, G., Weber, E. A. (2005): Grapevine trunk diseases in California. Prct. Winery Vineyard 1,2, 6-25.
Halleen, F., Schroers, H.J,,Groenewald, J.Z.,, Crous, P.W., (2004): Novel Species of Cylindrocarpon (Neonectria) and Campylocarpon gen. nov. associated with black foot disease of grapevines (Vitis spp.) Stud. Mycology, 50:431-455
Harvey, I. C., Hun, J. S. (2005): Wood inhabiting fungi isolated from new Zealand grapevines and teh potential for protective control with Trichoderma. Phytopatologia Medierranea 44, 113.
Hewitt, W. B. (1952): Some responses of grapevines to sodium arsenite spray applied for black measles control. Phytopathology, 42, 158-161.
Hewitt, W. B. (1957): Some manifestations of black measles of grapevines. Phytopathology, 47, 16.
Hewitt, W. B., Pearsons R. C. (1990): Phomopsis cane and leaf spot. Pages 17-18. American Phytopathological Society Press. St. Paul MN.
Jaspers, M. V. (2001): Effect of fugicides in vitro, on germination and growth of Phaeomoniella chlamydospora. Phytopathologia Mediterranea, 40, 453-458.
John S., Malone J., Scott E. S. Wicks T. J. (2005): Biological control of Eutypa dieback in Australia. Field evaluation of fungal antagonist. Phytopatologia Mediterranea. 44, 113.
Kocsis L., Fischl G., Varga Z., Kocsisné M. G., Tátrai B., (2006): Vine decline in grapevine rootstock plantation. 6th International cool climate symposium for viticulture and oenology New Zeland. 175
Kozma P. (2000): A szőlő és termesztése I. Akadémiai Kiadó, Budapest 91. 319.
Lalancette, N., K. A. Foster, and D. M. Robison (2003): quantitative models for describing temperature and moisture effects on sporulation of Phomopsis amygdali on peach.
Phytopathology, 93 (9): 1165-1172.
Larignon, P. (1991). Contribution á l’ identification et au mode d’action des champignons assocíes au syndrome de l’esca de la vigne. Thése de Doctorat, Université de Bordeaux II., UFR de Sciences, Bordeaux, France.
Larignon, P. (1999): Preliminary results on the biology of Phaeoacremonium. International ampelografical society, Fort Valley, VA, USA, 49-55.
Larignon, P., Dubos B., (1987): Les sequnces parasitaires impliquées dans le syndrome de l’esca. Symposium sur la lutte intégrée en viticulture. Logrono Portugal. 3-5 mars, 1987.
Larignon, P., Dubos B. (2001): The villany of black dead arm. Wines Vines, 82, 86-89.
Laukart, N., Edwards, J., Pascoe, I. G., Nguyen, N. K. (2001): Curative treatment trialed on young grapevines infected with Phaeomoniella chlamydospora. Phytopathologia Mediterranea, 40, 459-463.
Leawitt, G. M. (1990): The occurence, distribution, effects and control of Botrydpodia theobromae on Vitis vinifera in California, Arizona and N- Mexico. PhD dissertation, University of California Riverside.
Lecomte, P., Louvet, G., Vacher, B., Guilbault, P. (2005): Survival of fungi associated with grapevine wood declines in pruned material following composting. Phytopathologia Mediterranea, 44.115.
Lehoczky, J. (1972):Dead-ar disease of grapevine in Hungary. Acta Phytopatologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 7, 401-407.
Lehoczky, J. (1974): Black dead arm disease of grapevine caused by Botryosphaeria stevensii
Lehoczky, J., (1992): Szőlőtőkék korai elhalásának etiológiája. Doktori tézisek összefoglalása. Budapest 54.
Magyar, D., Szécsi, Á. (2002): A levegőmikológia növénykórtani alkalmazása.
Növényvédelem 38. 397-407.
Mahoney, N., Molyneux, R. J., Smith, R. S., Schoch, T. K., Rolhausen, P. E., Gubler, W. D.
(2005): Dying arm disease in grapevines: diagnosis of infection with Eutypa lata by metabolite analysis. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 53, 8148-8155.
Maluta, D. R., Larignon, P., (1991): Pied noir: Mieux vaut prvenir, Viticulture 11: 71-72
Mantiri, F. R., Samuels, G. J., Rahe, J. E., Honda, B. M., (2001): Philogenetic relationships in Neonectria species having Cylindrocarpon anamorphs inferred from mitochondrial ribosomal DNA sequences. Canadian Journal. Botanica. 79: 334-340
Marais, P. G., and van der Westhuizen, J. (1978): Ontsmettingsmiddles vir winngerdantmateriaal. Wynboer Tegn. 3, 60-61.
Mikulás, J., Lázár, J. (1998a): A szőlőtőkék idősebb fás részeinek betegségei, eutipás rák (Eutypa lata) és a védekezés lehetőségei. Növényvédelmi Tanácsok, VII. 11, 16-19.
Mikulás, J., Lázár, J. (1998b): Korai tőkeelhalás, eutipás rák. Kertészet és Szőlészet, XLVII.
35, 20-22.
Mikulás, J., Lázár, J. (1998c): A szőlőtőkék idősebb fás részeinek betegségei, a sztereumos tőkeelhalás (Stereum hirsutum) és a védekezés lehetőségei. Növényvédelmi Tanácsok, VII. 12, 14-16.
Mikulás J., Lázár J., (2001): Szőlőtőkék fitoplazmás betegsége és az Esca gutaütésszerű fellépése 2001 – ben. Növényvédelmi tanácsok ,X.8, 17-22.
Mikulás, J., Lázár, J., Rábai, A. (2003): Az Esca szőlőbetegség új kórokozója. Gyakorlati Agrofórum E-7.
Mikulás, J., Lázár, J., Morvai, Sz., Rábai, A. (2004): A korai tőkeelhalás kutatás legújabb külföli és hazai eredményei. Gyakorlati Agrofórum E-7. 16.
Moller, W. J., Kasimatis, A. N. (1980): Protection of grapevine pruning wounds from Eutypa dieback. Plant Disease. 64, 278-280.
Mugnai L., Imbriani R., Surico G. (1996): Indagine sulla diffusione e gravitá del „mal dell’
esca” in alcuni vigneti della Toscana. Informatore Fitopatologico, 46, 50-56.
Mugnai, L., Graniti, A., Surico, G. (1999): Esca and brown wood streaking: Two old and elusive diseases of grapevine. Plant Disease. 83, 1440-1448.
Munkvold, G. P., Marois, J. J. (1993): The effects of fungicides on Eutypa lata gremination, and growth and infection on grapevines. Plant Disease 77, 50-55.
Munkvold, G. P., Duthie, J. A., Marois, J. J. (1994): Reduction in yield and vegetative growth of grapevines due to Eutypa dieback. Phytopathology, 84, 186-192.
Németh M. (1967): Ampelográfiai Album, Termesztett borszőlőfajták 1., Mezőgazdasági kiadó, Bp. 1967.
Nita, M., Ellis, M. A. , Wilson, L. L. , and L. V. Madden (2006): Effects of application of fungicide during the dormant period on Phomopsis cane and leaf spot of grape disease intensity and inoculum production. Plant Disease, 90 (9): 1195-1200
Persoon, C. H. (1976): Observationes Mycologicae, 1:1-115. Lipisae, Apud Petrum Phillipum Wolf.
Petit, E, Gubler, W. D., (2005): Characterization of Cylindrocarpon Species, the Cause of Black Foot Disease of Grapevine in California. Plant Disease 89. 1051-1059.
Petit E., Gubler W. D. (2007): First Report of Cylindrocarpon liriodendri Causing Black Foot Disease of Grapevine in California. Plant Disease, 91, 1060.
Petri, L., (1912): Osservazioni sopra le alternazioni del legno della vite in seguito a ferite. Le Stazioni Sperimentali Agrarie Italiane, 45, 501-547.
Péros, J. P., Berger, G. (1994): A rapid method to asses the aggressivness of E. lata isolates and the susceptibility of grapevine cultivars to Eutypa dieback. Agronomie 14, 515-523.
Péros, J. P., Berger, G., Lahogue F. (1997): Variataion int he Pathogenicity and Genetic Stucture int he Eutypa lata Population of a Single Vineyard. Phytopathology, 87, 799-806.
Phillips, A. J. L., (1998): Botryosphaeria dothidea and other fungi associated with excoriose and dieback of grapevines in Portugal. Journal of Phytopathology. 146, 327-332.
Phillips, A. J. L., Crous, P. W., Alves, A. (2007): Diplodia seriata, the anamorph of Botryosphaeria obtusa. Fungal Div. 25: 141-155
Pine, T. S. (1959): Development of the grape dead arm disease. Phytopathology, 49, 738-743.
Price, T. V., Carter, M. V. (1975): Persistance of benomyl in pruned apricot sapwood. Austr.
Journ. Agricultural Research. 26, 529-536.
Rábai A., Vendrei ZS., Aponyiné Garamvölgyi I. (1999): Szőlő tőkepusztulás, kordonkarelhalás felméréseinek tapasztalatai Veszprém megyében. Növényvédelmi Fórum
’99. Keszthely 1999. 01. 27-29. 54. p.
Rábai A., Aponyiné Garamvölgyi I., Mikulás J., Vendrei Zs., és Lázár J. (2000): A szőlőtőkék korai elhalásának alakulása Magyarországon. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum 2000.
Keszthely Január 27-28. Összefoglalók: 53. p.
Rábai A., Morvai Sz., Vukovich L., Makó Sz., Lázár J., és Mikulás J., (2003): Esca-fertőzés a Balatonboglári borvidéken (200-2002). Gyakorlati Agrofórum 5. 26.
Rábai A., Morvai Sz., Ember I., és Fischl G. (2005): Szőlő-tőkepusztulás Veszprém megyében. Növényvédelem, 41. 461-466.
Ravaz, L., (1898): Sur le folletage. Revue de Viticulture, 10, 184-186.
Ravaz, L., (1909): Sur l’apoplexie de la vigne. Progrés agricole et viticole, 30, 574-579.
Rego, C. (2005): Variability of Cylindrocarpon spp. Associated with black foot disease of grapevine, IV. International Workshop on Grapevine Trunk Diseases, 20.
Rego, C, Oliviera, H, Carvalho, A, Phillips, A, (2000): Involvement of Phaeoacremonium spp. And Cylindrocarpon destructans with grapevine decline in Portugal, Phytopathol.
Mediterr 39. 76-79.
Rives, L., (1921): Sur le parasitisme du Stereum hirsutum et son role dans l’apoplexie de la vigne. Progress Agriculture et Viticulture, 75, 600-601.
Rolhausen, P. E., Gubler, W. D. (2005): Use of boron for the control of Eutypa dieback of grapevines. Plant Disease, 89, 734-737.
Rolhausen, P. E., Troullias, F., Gubler, W. D. (2004): Identification of Eutypa lata by
PCR-Rovesti, L., Montermini, A. (1987): A grapevine decline caused by Spaeropsis malorum widespread in the province of Regio-Emilia. Inf. Fitopatologica. 37, 1-59.
Rumbos, C. I. (2005): Investigation into the occurence of Botryosphaeria dothidea in grape propagative material and pathogenicty studies on different woody plants, IV. International Workshop on Grapevine Trunk Diseases, 67.
Scalabrelli, G., Ferroni, G., D’Onofrio, C., Felicioli, A. (2005): Agronomical approach to reduce esca disease spread int he vineyard. IV. International Workshop on Grapevine Trunk Diseases 25.
Scheck, H. J., Vasquez, S. J., Gubler, W. D., Fogle, D. (1998): First report of black-foot disease, caused by Cylindrocarpon obtusisporum, of grapevine in California. Plant Disease, 82,448.
Selvara, J. C., Jannsens, M. (1975): Effect of temerature ont he conidial growth of Verticillium dahlie, and V. albo-atrum. Indian Phytopathology. 28, 412-413.
Sparapano, L., Bruno, G., Ciccarone, C., Graniti, A. (2000): Infection of grapevines by some fungi associated with esca. Phytopathologica Mediterranea, 39, 52-58.
Sweetingham, M. (1983): Studies on the nature and pathogenicity of the soilborne Cylindrocarpon spp. Ph.D. thesis. Uninversity of Tasmania, Hobart.
Szabadi G. (2008): Növényvédő szerek és termésnövelő anyagok. Agrinex Bt. Budapest.
Szabó, I. (2003): Erdei fák betegségei. Erdészeti növénykórtan. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Tabacchi, R., Fkyerat, A., Poliart, C., Dubin, G. M. (2000): Phytotxins from fungi to esca on grapevine. Phytopathologia Mediterranea, 39, 156-161.
Ubrizsy, G. (1965): Növénykórtan, II. kötet. Gombás megbetegedések, virágos élősködők károsításai. Akadémiai kiadó, Budapest 939. p.
Úrbez-Torres, J. R., Peláez, H., Santiago, Y., Martin, C., Moreno, C., Gubler, W. D. (2006):
Occurence of Botryosphaeria obtusa B. dothidea, and B. parva associated with grapevine trunk diseases in Castilla y Leon region, Spain. Plant disease 90, 835.
Úrbez-Torres, J. R., Leawitt, G. M., Guerrero, J. C., Guevara, J., Gubler, W. D., (2008):
Identification and pathogenecity of Lasiodiplodia theobromae and Diplodia seriata, the casual agents of Bot Canker disease of grapevines in Mexico. Plant Disease 94: 519-529.
Úrbez-Torres J. R., Gubler W. D. (2009): Pathogenicity of Botryosphaeriaceae species isolated from grapevine cankers in California. Plant Disease, 93, 584-592.
Vajna L. (1983): A gyümölcsfák korai elhalását okozó gombás betegségek. Mezőgazdasági kiadó, Budapest 174 p.
Vanek, G (szerk., 1996): A szőlő növényvédelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 223 p.
van Niekerk, J. M., Crous, P. W., Groenewald, J. Z., Fourie P. H. (2004): DNA phylogeny, morphology and pathogenicity of Botryosphaeria species on grapevines. Mycologia. 96, 781-789.
Varga, Z., Kocsis, L (2005): A szőlőszaporítóanyag-előállítás és a tőkeelhalást okozó kórokozók terjedésének összefüggései Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak összefoglalói. Növényvédelmi Szekció. Budapest,.2005 október 19-21. p. 334-335
Véghelyi, K. (2001): A szőlő és a csonthéjas gyümölcsfák eutípás elhalása. Kertészet és Szőlészet, L. 5, 20.
Véghelyi, K. (2004): A sztereumos tőkeelhalás. Kertészet szőlészet , LIII. 18, 21.
Viala, P. (1926): Récherces sur les maladies de la vigne: Esca. Anuual épiphtyopathology 12, 1-108.
Vinet, E. (1909): L’ apoplexie de la vigne en Anjou. Revue de viticulture, 32, 676-681.
Vörös, J., Husz B. (1965): Deuteromycetes, In: UBRIZSY G.: Növénykórtan II., Akadémiai kiadó, Budapest 729pp. 942p.
White, T. J., Bruns T., Lee S., Taylor J. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. PCR prottocols, Academic Press, San Diego CA, 315-322.
Whiteman, A. S., Jaspers, M. V., Stewart,, A., Ridgway, H. J. (2003): Identification of potential sources of Phaeomoniella chlamydospora in the grapevine propagation process.
Workshop of Iinernational Grapevine trunk disease conference New Zealand. 26.
Whiteman, A. S. (2005): Infested soil as a source of inoculum for Phaeomoniella chlamydospora, causal agent of Petri disease, IV. International Workshop on Grapevine Trunk Diseases, Davis CA. 64. p.
Whiting, E. C., Khan, A., Gubler, W. D. (2001): Effect of temperature and water potential on survival and mycelial growth of Phaeomoniella chalmydospora and Phaeoacremonium spp.
Plant Disease, 85, 195-201.
Willison, R. S., Chamberlain, G. C., Townsend, J. L., de Ronde J. H. (1965): Epidemiology and control of dead arm of grapes. Can. J. Bot. 43, 901-914.
Zanathy, G., Árti, M. (1999): Tőkepusztulás és művelésmód. Kertészet és Szőlészet. XLVIII.
38, 7.
Zanathy, G. (2004): Tőkepusztulás okai, megelőzésének lehetőségei szőlőültetvényeinkben. – Országos mezőgazdasági szakfolyóirat, VIII. 5.
Függelék
F/1. ábra: A Cserszegtomaji kísérleti telep alaprajza.
……..: Az alanytelep elhelyezkedése a cserszegtomaji kísérleti telep térképén.
……..: A Nektár tábla elhelyezkedése a cseszegtomaji kísérleti telep térképén.
……..: A Zöld veltelini sorokat magába-foglaló tábla elhelyezkedése a cserszegtomaji telep
F/2. ábra: A cserszegtomaji kísérleti ültetvény időjárási paramétereinek grafikus ábrázolása Időjárási adatok a kísérlet periódusában
2007. November
2007. December
2008. Február
2008. Március
2008. Április
F.1 A borvidékek rövid leírása
Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk azokat a borvidékekek klimatikus és edafikus tényezőit, ahonnan a 4.1 fejezetben szereplő minták származtak.
A Badacsonyi borvidék
Klíma:
éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.
Talaj:
talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtõit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a badacsony hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa borvidéken a vasas agyag- és a fekete nyiroktalajt is.
A gyűjtés helye: Somlójenő (É 47o, 8’, 78”, K 17o 22’ 18”)
A Fajta: 1996-ban telepített Furmint ültetvény. 2,5m x 1m térállás.
Mecsekaljai borvidék
Klíma:
szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka
A gyűjtés helye: Pécs (É 46o, 6’, 16”, K18o, 13’, 59”). 1998-ban telepített Cabernet sauvignon ültetvény. 2,5m x 1m térállás.
Dél-Balatoni borvidék
Klíma:
napfényellátottsága jó, klímája kiegyenlített, így a termelési biztonság jó.
Talaj:
a szõlõültetvények Külsõ-Somogy, a Dunántúli és a Somogy-Tolnai dombvidékeken, pleisztocén löszön kialakult barna erdõtalajokon, barnaföldeken, helyenként homokon települtek.
A gyűjtés helye: Balatonboglár (É 46o, 46’, 46”, K 17o, 39’, 39”). 1992-ben telepített Sauvignon blanc ültetvény. 3m x 1m térállás.
Látrány (É 46o, 44’, 46” K 17o, 44’,46”), 1996-ban telepített Sauvignon blanc. 3m x 1m
éghajlata dunántúlias, a tavaszi és az õszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek, helyenként száraz években az aszály károsít.
Talaj:
Ászár-Neszmélyi borvidék
Klíma:
a területre a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző. Az évi hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltebbek, mint az alföldi borvidékeken. A páratartalom aránylag magas. A késő tavaszi és a kora őszi fagyok erőssége és gyakorisága mérsékelt. Csapadékátlaga közepes.
Talaj:
löszön kialakult barna erdőtalaj az uralkodó, de előfordulnak mészkövön, dolomiton kialakult rendzina talajok, továbbá homokkövön, márgán és homokon képződött erdőtalajok is.
A gyűjtés helye: Neszmély (47o, 43’, 18”, K18o, 20’, 41”), 1985-ben telepített Sauvignon blanc ültetvény 3m x 1m térállás.
Balatonfüred-Csopaki borvidék
Klíma:
éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékéhez hasonlítanak. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét.
Talaj:
talajai a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, de annál még változatosabbak. Itt előfordul a permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton pannonhomokon, kristályos palán márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemzõ látvány, hogy a föld szokatlanul vörös.
A gyűjtés helye: Csopak (É 46o 58’, 58”,K 17o 55’ 51’). 1998-ban telepített Olaszrizling ültetvény 3m x 1m térállás.
F.2 A növényi anyag bemutatása
Az alfejezet során azokat a Vitis fajokat és szőlőfajtákat mutatom be, amelyeket a patogenitási tesztek során alkalmaztunk. Azokat a fajtákat, amelyekkel a felmérések során találkoztunk a különböző ültetvényekben, nem kívánjuk bemutatni.
Vitis berlandieri (Planch)
Renszertani besorolása: Vitis nemzetség, Euvitis alnemzetség, Cinereae szériesz. Észak-Amerikából származó faj, elsősorban Texas, Új-Mexikó és Arkansas állam területén található.
Elsősorban a magasfokú mésztűrő képességéről ismert faj. A mészkő rendkívül sok szőlőtermesztő vidéknek az alapkőzettípúsa. A magas mésztartalom klórozisos tüneteket okoz sok szőlőfaj esetében. A filoxéra vész idején az európai kontinensre behozott szőlőfajok esetében probléma volt a mésztűrő képesség, ennek megoldására alkalmazták a fajt. A fajból származó fajták adaptációs képessége rendkívül gyenge ezért általában, valamely más faj, vagy fajta keresztezése után alkalmazzák a Vitis berlandieri-t. Tehát ma már jelentősége elsősorban a keresztezési eljárásokban van.
Vitis champinii (Planch)
Renszertani besorolása: Vitis nemzetség, Euvitis alnemzetség, Candicansoideae szériesz.
Észak-Amerikából származó faj. Eredeti származási helye közép Texas állam. A származása Vitis candicans és Vitis rupestris természetes hibridje. Önállóan is alkalmazzák alanynak (’Ramsey’), illetve számos keresztezéssel előállított alanyfajta esetében szerepel szülőként (pl.
’Freedom’). Jó mésztűrő képességgel, közepes filoxératűrőképességgel, és kiváló nematóda ellenállóképességgel rendelkezik. Nehezen gyökeresedik.
Vitis rupestris (Scheele)
Renszertani besorolása: Vitis nemzetség, Euvitis alnemzetség, Ripariae szériesz. Észak-Amerikából származó faj. Hosszú tenyészidejű, és rendkívül sok zöldmunkát igényel. Gyenge vesszőhozamú. Kiváló a filoxératűrő képessége, gomba kórokozókra ellenálló. Jó gyökeresedőképességű, kiváló szárazságtűréssel rendelkezik. A mésztűrése gyenge.
Vitis riparia (Michx.)
Renszertani besorolása: Vitis nemzetség, Euvitis alnemzetség, Ripariae szériesz. Észak-Amerikából származó faj. Korán fakadó, közepes növekedésű, jó vesszőhozamú faj. Gomba kórokozókkal szemben ellenálló. Jó gyökeresedő, kiváló affinitású. Rossz szárazságtűrő-, és mésztűrőképességgel rendelkezik
’NEKTÁR’
Hasonnevei: nem ismertek.
Származása: A Judit és a Cserszegi fűszeres keresztezésével állították elő Bakonyi Károly és munkatársai. A keresztezésben résztvevő két szülő is Bakonyi hibrid, mégpedig a Judit, a Kocsis Irma és a Csaba gyöngye, a Cserszegi fűszeres pedig az Irsai Olivér és a Tramini leszármazottja. Fajtahibrid.
Elterjedtsége: Állami elismerést (1994) követően a nemesítői bázis (Cserszegtomaj) térségében keresik, telepítik, több kedvező tulajdonsága miatt távolabbi termőhelyekre is elkerült.
Ampelográfiai jellemzői
Tőkéje: közepes növekedési erélyű, átlagos vesszőzettel.
Vesszői: közepes vastagságúak, átlagos ízközhosszúsággal, sötétbarna színeződésűek.
Rügyei kis méretűek, hegyesedők, csupaszok.
Vitorlája: a zöld alapszínt halvány bronzos bevonat takarja, a vitorlalevelek csupaszok, fényesek.
Levele: kicsi vagy közepes, ötszögletű, tagolt. Vállöble nyílt, lant alakú, oldalöblei közepes mélységűek, keskenyek, a felsők zártak vagy záródók, az alsó öblök nyíltak. A csúcskaréj jól elkülönülő, fejlett. A levéllemez színe sötétzöld, vékony szövetű, könnyen szakadó. Felülete kissé hólyagos, a fonáka csupasz. A levél széle csipkés fogazású, sekélyen bemetszett. A levélerek zöldek, de az erek töve halványpirosan futtatott. A levélnyél, a hajtás szártagjai és a kacsok egyaránt pirosaszöldek. Sok tekintetben hasonlít a ’Cserszegi fűszereshez’, de annak levele fűrészes szélű.
Szeptember első felében érik, közepes növekedési erélyű.
Termőképessége kielégítő, több év átlagában képes 12 t/ha vagy valamivel a feletti terméshozásra. Mindez 8-10 rügy/m2 rügyterheléssel elérhető.
Termőképessége kielégítő, több év átlagában képes 12 t/ha vagy valamivel a feletti terméshozásra. Mindez 8-10 rügy/m2 rügyterheléssel elérhető.