A Cserszegtomajon nemesített és a világ szőlőtermesztésében általánosan elterjedt

patogenitási tesztekkel

A kísérlet során alany fajtákat (4. táblázat) a Phomopsis viticola (Sacc.) kórokozóval inokuláltuk. A kórokozót a cserszegtomaji alanytelepről a ’Georgikon 28’ alanyfajtából származó mintából izoláltuk. Az inokuláláshoz, előállítottuk a kórokozó tiszta tenyészetét. A vizsgálati módszerhez az inokulálást megelőzően 30000 konídium/ml szuszpenziót hoztunk létre. A fajtákból 3 rügyes fás dugványokat készítettünk (20. ábra) 10 dugványt fajtánként,

kórokozó konídium szuszpenziójába helyeztük 20 percig, majd a növényeket talaj és perlit 1:1 arányú keverékével töltött 1,5 literes tenyészedényekbe ültettük. A dugványokat 9 hónapig neveltük, majd a kísérlet lezárásakor mértük a növények hajtáshosszát.

4. táblázat: A kísérletben tesztelt alanyfajták

Fajták, és fajtajelöltek (kódja) Származása

Teleki 5C Vitis berlandieri x Vitis riparia Teleki 5BB Vitis berlandieri x Vitis riparia

Georgikon 28 Teleki 5BB x Vitis vinifeara pollen mixture G 121 Vitis berlandieri x Vitis riparia x Vitis

rupestris

GK 40 Vitis berlandieri x Vitis riparia

Fercal (Berlandieri x Colombard) x (Berladieri x Cabernet)

Börner (Vitis riparia x Vitis cinerea)

Ruggeri 140 (Vitis berlandieri x Resseiger No. 2)

G204 Georgikon 28 x Börner

G212 Vitis vinifera cv. Juhfark x Börner

G222 Georgikon 28 x G121

20. ábra: Az alanyfajták az inokulálást megelőzően (Fotó: Varga) 3.6.3. A ’Pinot’ fajtacsoport fogékonyságának tesztelése a Diplodia seriata és Phomopsis viticola kórokozókkal

A Pinot fajtacsoport rendszertani besorolása. Vitaceae család, Vitis nemzetség, Euvitis alnemzetség, Viniferae fajcsoport, convarietas occidentalis, subconvarietas gallica, provarietas microcarpa, subprovarietas „Noirien”, conculta Kisburgundi (Németh 1967).

A kísérlet során tesztelt fajtákat (5. táblázat) a Phomopsis viticola (Sacc.) és Diplodia seriata (Schwein.) kórokozókkal inokuláltuk. A kórokozót a cserszegtomaji alanytelepről ’Georgikon 28’ fajtából származó mintából izoláltuk. Az inokuláláshoz, a kórokozók tiszta tenyészetét hoztuk létre. 8 napos telepről származó micélum mintát használtunk. A telepből 5 mm átmérőjű korongokat metszettünk ki. A fajtákból 3 rügyes fás dugványokat készítettünk. A dugványok felső rügye alatt 4 cm-re lértrehoztunk egy 6 mm átmérőjű lyukat, majd ezekbe helyeztük el a micélium korongot. Az inokulálás helyét steril vazelinnel bekentük, hogy meggátoljuk a kiszáradást, majd a sebzést lezártuk parafilmmel. A kísérlet során fajtánként 10 dugványt vizsgáltunk, inkulálásonként két ismétlésben. Összesen 200 dugványt teszteltünk.

Az kontroll dugványokból 10-et vizsgáltunk fajtánként. A dugványokat üvegházi körülmények között neveltük (21. ábra). A kísérlet befejezésekor az inokulálás helyétől lefejtettük a dugványok kéreg részét, megvizsgáltuk a szövet barnulás típusát, mértékét, és mértük a hajtás és gyökér felőli hosszát is, ezen értékeket összeadtuk, így a különbségek a fajták között sokkal markánsabban kihangsúlyozódtak.

5. táblázat: A kísérletbe vont fajták

Fajták neve A gyűjtés helye

’Pinot noir’ Cserszegtomaj

’Pinot blanc’ Látrány

’Pinot gris’ Badacsonyörs

’Sauvignon blanc’ Cserszegtomaj

21. ábra: A kísérleti növények a 3. hónapban (A nyíl az inokulálás helyét mutatja) (Fotó:

Varga)

4. Eredmények

4.1 A Dunántúl különböző pontjain vizsgált ültetvények eredményei

A vizsgálatok során az általunk a laboratóriumba szállított mintákból 8 különböző kórokozófajt tudtunk izolálni. Az izolált gombafajokat a minták származási helyével együtt a 6. táblázatban foglaltuk össze.

A felmérés során a leggyakrabban előforduló kórokozó vizsgálataink alapján a Phomopsis viticola (Sacc.) volt. A Soproni, illetve Balatonfüred-Csopaki borvidékről származó minták kivételével, a többi területekről származó mintákból minden esetben izolálni tudtuk a kórokozót. A második leggyakrabban előforduló kórokozó a Diplodia seriata (Schwein.) volt, amit 4 különböző területről származó mintában is megtaláltunk. A második vizsgálatot csak ellenőrzés céljából végeztük el. Eredményként az előző mintavétellel teljesen megegyező fajokat tudtunk izolálni. Az eredményeket részletesen a 7. táblázatban mutatjuk be.

További gombafajokat is találtunk a mintaszedés során: Cylindrocarpon destructans (Zins), Fusarium solani (Sacc.), Fomitiporia punctata (Fr.) (syn. Phellinus punctatus), Eutypa lata (Pers.), Verticillium sp., és Alternaria sp.

6. táblázat: A felmérés során vizsgált területek, és az izolált gombafajok A gyűjtés helye, és ideje A meghatározott gombafajok

Cserszegtomaj 2006.07.12. Phomopsis viticola, Diplodia seriata, Cladosporium sp., Aspergillus niger Badacsonytomaj 2007.08.26. Aspergillus niger, Eutypa lata Somlóvásáhely 2008.07.27. Phomopsis viticola, Fusarium sp.

Sopron 2007.07.16. Diplodia seriata, Fomitiporia punctata Neszmély 2007. 07.19. Phomopsis viticola, Fomitiporia

mediterranea

Pécs 2008.06.14. Cylindrocarpon destructans, Eutypa lata

Szekszárd 2008.08.10 Diplodia seriata, Alternaria sp.

Balatonfüred 2008.08.26 Fusarium sp.

Látrány 2007.08.26. Phomopsis viticola, Cladosporium sp.

Acremonium sp.

A DNS szintű faj-meghatározási módszerek alátámasztották, a morfológiai jegyek alapján végzett azonosításokat. A leggyakrabban előforduló Phomopsis viticola, és Diplodia seriata kórokozók (ITS 3-4) szekvencia elemzése alátámasztotta az eredményeinket.

4.2. A cserszegtomaji kísérleti ültetvény tünetet mutató tőkék felmérésének eredményei

Megfigyeléseink azt mutatták, hogy a 10 évesnél idősebb táblák jelentős részében (I, III, VI, VIII. tábla) a felmérés kezdetén már magas volt (8,5- 18%) a tüneteket mutató tőkék százalékos aránya. A felmérések végére, ezen tőkék mennyisége jelentősen emelkedett.

A legnagyobb arányú tőkepusztulást az I. táblán tapasztaltuk. A felmérés elején, a tünetes tőkék sszáma magas volt, illetve nagy volt a tőkehiány, és ezek az értékek felmérésről-felmérésre folyamatosan emelkedtek (első felméréskor: 18 %, az utolsó felmérés időpontjában 21% volt a tünetet mutató tőkék mennyisége).

Gyakran figyeltük meg a „gutaütés” jellegű kórképet. Olyan tőkék esetében is, amelyek az előző felmérés során egészségesnek bizonyultak. Az ilyen jellegű tőkék idősebb fás részeit megvizsgálva szintén tudtunk izolálni kórokozó gombát (Phomopsis viticola, Fomitiporia punctata, Diplodia seriata), amely feltehetően okozója volt a tőkén tapasztalható tüneteknek.

Az 7. táblázatban a felméréseink eredményét foglaltuk össze. A táblázat tartalmazza az általunk a tábláról izolált kórokozókat is.

52

a Telepítés éve, fajta Tőkehiány a felmérés kezdetén (2006) Tőkehiány a felmérés végén (2008) Tünetet mutató tőkék száma 100 tőkére vetítve (2006) Tünetet mutató tőkék száma 100 tőkére vetítve (2008)

Izolált gombafajok (1996) N18%21%4,14,6Phomopsis viticola, Fomitiporia punctata . (2001) CSF0,3%0,3%0 0,01Phomopsis viticola I.(1996) CSF, CH, N, SB, CS, M, 9,2%9,8%0,090,12Diplodia seriata . (1992) P, OR, PE, 0,3%0,5%0,10,1Izolálás sikertelen . (1991) CHA, ZV, OR, 5,2%6,2%2,13,0Diplodia seriata I.(1984) FGY, 10,5%11%0,20,2Diplodia seriata, Fomitiporia punctata . (1994) FGY8,5%9,3%0,10,3Diplodia seriata I.(1991) R, CHA, 1,4%1,6%0,30,3Phomopsis viticola . (2004) KF, CS0,1%0,1%0 0,02Phomopsis viticola . (2001) AT0,3%0,3%0,30,3Phomopsis viticola, Alternaria alternata, Verticillium sp. I.(2003) V, HSZ, R, 0,1%0,1%0 0,02Izolálás sikertelen zegi fűszeres onnay non blanc et sauvignon izling

PE: Pelso CHA: Chasselas ZV: Zöld veltelini R: Rozália KF:Kékfrankos V: Valentin HSZ: Helikon szépe AT: Alanytelep FGY: Fajta-gyűjtemény

zat: A cserszegtomaji kísérleti ültetvény tábláinak tőkehiány és beteg tőkéinek felmérés-eredményei, valamint az izolált kórokozók oglalása

4.3 A tőkepusztulást okozó kórokozók fertőzőképleteinek felvételezési eredményei a cserszegtomaji ültetvényben

22. ábra: A begyűjtött csapdákról lemosott szuszpenzióból fejlődött telepek (a nyilak a Phomopsis viticola gombafaj fiatal telepeire mutatnak) (Fotó: Eskalen)

A kísérlet során a Botrytis cinerea (Pers.), Diplodia seriata (Schwein.) és a Phomopsis viticola (Sacc.) telepeinek mennyiségét jegyeztük fel. Az egyes gyűjtési időpontokban a megjelent telepek számát átlagai a 8. tálázatban tüntettük fel, a gyűjtési időpontok közötti átlag hőmérséklettel, és csapadékösszeggel.

8. táblázat: A telepek mennyiségének az átlaga a kísérlet ideje során (telep/Petri-csésze)

Phomopsis viticola Diplodia seriata Botrytis cinerea Csapadék (mm)

23. ábra: Az általunk megfigyelt kórokozók átlagos előfordulása a felmérés során Az eredmények alapján az általunk vizsgált kórokozók szaporítóképleteiket, elsősorban a vegetáció elején juttatják a légkörbe. A metszési időszak közepén volt a legmagasabb a táptalajon fejlődő telepek mennyisége (2008.02.28 Phomopsis viticola: 13, 2008.03.28.

Diplodia seriata: 12). A legnagyobb mennyiségben ezek a csapadékos időszakot követően, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a 3-5 ^oC-t fordultak elő a vizsgált táblák légkörében.

A kísérlet során a metszés időpontja március 12.-én volt. A rügyfakadás április 16.-án indult az ültetvényben.