Probléma
1. A roma integrációs célok az operatív programokban általában megfelelően tet-ten érhetőek, azonban ezeknek a prioritásoknak a fejlesztési konstrukciókra, pályázatokra való átfordítása során számos fontos elv, probléma, ügy elvész, hangsúlyt veszt, és a pályázati rendszerek gyakorlati működése során az ere-deti célkitűzések számos további eleme tűnik el, vagy válik irreálissá. Így a tá-mogatott projektek eredményei – még ha azok az optimumot hoznák is – ösz-szességükben végül meg sem közelítik az eredeti támogatáspolitikai és roma integrációs célokat.
Javaslatok
1.1. A romák integrációja/társadalmi felzárkózása olyan hosszú távú folyamat, amelynek kulcsa a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a romák és a mélyszegénységben élő, marginalizált közösségek számára, ami nem valósulhat meg az intézményesített diszkrimináció helyi gyakorlatainak lebontása nélkül. A roma integráció előmozdítását célzó fejlesztési konstruk-ciók tervezésének elsődlegesen abból kell kiindulniuk, hogy miként tudják az európai uniós források a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az elérhető szol-gáltatások minőségét hatékonyan javítani, illetve a fejlesztések eredményeit a közszolgáltatások rendszerébe hatékony és fenntartható módon beépíteni.
(De nem párhuzamos struktúrák, „roma szolgáltatási rendszerek” kialakítá-sával, amit az országos Roma Önkormányzat kapacitásfejlesztésre tervezett ÁRoP-2011/2.2.15 Roma felzárkózás módszertani támogatása c. konstrukció előrevetít.) Ezeket a szempontokat a fókuszba állítva készüljenek szakpolitikai elemzések az ágazati fejlesztések hatásairól, melyek tapasztalatai épüljenek be a következő programozási időszak tervezésébe. Az elemzésre kiemelten java-solt területek a következő ágazati fejlesztések: oktatás és korai fejlesztés (gye-rekesély), foglalkoztatás, szociális szolgáltatások fejlesztése, lakhatás (kiemelve a telepszerű szegregátumok ügyét).
1.2. Készüljenek továbbá specifikus, a roma integrációra intézkedésszinten fó-kuszáló hatáselemzések az eddig megvalósult egyes intézkedések eredmé-nyességének és hatásosságának elemzésére (melyek az ágazati fejlesztések átfogó értékelését meg tudják alapozni). Az NFÜ 2011–2013-as Értékelési Tervébe épüljenek be, és minél hamarabb készüljenek el az ilyen
hatáselem-zések (az 5-ös mellett legalább a 3-as prioritásra fókuszálva). Az NFÜ Értéke-lési Tervének felülvizsgálatába vonjanak be a roma integrációs programok terén tapasztalattal rendelkező esélyegyenlőségi szakértőket. A hatáselem-zések következtetéseire az NFÜ és a területért felelős minisztériumok/szak-államtitkárságok kötelezően reflektáljanak, és építsenek a még kiírásra váró pályázatok és a jövőbeni fejlesztések tervezése során.
1.3. Az értékelési tapasztalatokra alapozva összesítse az NFÜ a roma integráció szempontjából érdemleges jó gyakorlatokat, modelleket. Szakértői segítség-gel, releváns és átlátható kritériumok alapján dolgozza ki a roma integrációs jó gyakorlatok „labelling” rendszerét. Biztosítsa az NFÜ az eredményes projek-tek megismerése mellett a levonható tanulságok és hibák disszeminációját is.
A „jó gyakorlatok” alapján az NFÜ támogassa a projekteredmények fenntar-tását és további hasonló projektek megvalósífenntar-tását. Az érintett szaktárcákkal együtt dolgozza ki a rendszerszintű beépítésük és hosszú távú finanszírozásuk lehetőségeit.
1.4. A fejlesztésekben a roma integráció céljait szolgáló szakmai és társadalmi be-ágyazottság erősítése szakértői támogatással. A roma integrációs szempont-ból kiemelt jelentőségű fejlesztési konstrukciók (közoktatás-fejlesztés, szociális fejlesztések, gyerekesély programok, lakhatási programok, közösségfejlesztési programok, egészségfejlesztési programok és foglalkoztatást ösztönző fejlesz-tések) és a konkrét pályázati kiírások tervezésébe közvetlenül vonjon be az NFÜ olyan civil szakembereket, akik a roma integrációs szempontokat (szakmai és tapasztalati oldalról) képviselni tudják. Átlátható szakmai kiválasztási szem-pontok alapján hozzon létre egy, a feladat ellátására specifikusan felkészített szakértői csoportot („szakértői pool”). A szakértők tevékenységének finanszí-rozására tervezzen a TA keretből. A szakértői csoport kiválasztásában a poli-tikai semlegességnek és a szakmai szempontok érvényesülésének garanciája lehetne az Európai Bizottság bevonása. (Amennyiben finanszírozási problémák merülnek fel, tudomásunk szerint az oSI making the most of EU Funds for Roma programja megfontolná a tevékenység finanszírozását pilot jelleggel.)
1.5. Az egyes fejlesztéspolitikai ágazatok, szakterületek terveinek roma integrációs szempontú összehangolása és a roma integrációs szempontok folyamatos ho-rizontális érvényesítése az operatív programok és fejlesztési konstrukciók ter-vezése során. Az NFÜ kapacitásfejlesztése a feladat megvalósítása érdekében (önálló egység/osztály létrehozásával, részletesebben lásd 10.3. javaslat). Az NFÜ a feladatba vonja be a roma integráció szempontjait megfelelő hatékony-sággal képviselni tudó szakembereket.
1.6. A mélyszegénységben élő közösségeket sújtó problémák komplexitásának kezelését célzó helyi fejlesztések nem valósulhatnak meg az azonos szektor fejlesztésére szánt és egymással összefüggő célrendszert szolgáló ESzA- és ERFA-források összehangolása nélkül (az időzítés és az alkalmazási feltételek vonatkozásában). E nélkül az infrastrukturális feltételek kialakítását és a
szol-gáltatások tartalmi fejlesztését, valamint a humánerőforrás-fejlesztést biztosító források összehangolt felhasználása nem lehetséges a projektek szintjén. (Jól példázza ezt a disszonanciát a 2012 februárjában megjelent „komplex telep-program” TÁmoP-kiírás, amely úgy irányul a szegregált lakókörnyezetben élők helyzetének javítására, hogy a lakhatási feltételek fejlesztésére nincs forrás.) Probléma
2. A társadalmi kohéziót szolgáló pályázatok jellemzően szociális vagy területi szempontok alapján céloznak. Ez megfelelő garanciák nélkül egyrészt tág teret ad a Stratégiában a 2008-as állami számvevőszéki tanulmány alapján „lefölö-zésként” nevesített jelenségnek, vagyis hogy a célcsoport előnyösebb helyzetű tagjai kiszorítják a támogatás eléréséből a leghátrányosabb helyzetűeket, jel-lemzően a romákat. másrészt módszertanilag összemos nagyon eltérő szükség-letekkel rendelkező célcsoportokat, a projektmegvalósítóktól azonban jellem-zően nem várja el, hogy a sokszínű célcsoport eltérő igényeire és adottságaira megfelelően reagáljanak, azokhoz alkalmazkodó eszközrendszert, módszer-tant tervezzenek és alkalmazzanak. Ez számos fejlesztés esetében azt eredmé-nyezi, hogy a projektet megvalósítók a komplex megközelítésű, fáradságosabb és költségesebb módszerek, szolgáltatások alkalmazását – amelyekkel az ösz-szetett társadalmi hátrányokkal küzdő célcsoport eredményes bevonása biz-tosítható lenne – megspórolják, vagyis csak papíron célozzák a mélyszegény-ségben élő romákat, és azok csak látszólag részesülnek a fejlesztés eredmé-nyéből. Ugyanezen problematika része, hogy számtalan konstrukció esetében egyáltalán nem mérhető, hogy a fejlesztési programok és azok eredményei (pl.
beruházási projektek esetében a fejlesztett szolgáltatások, szolgáltatási kapa-citások) mennyire érik el a településen/kistérségben legrosszabb körülmények között élő embereket. Az etnikai adatgyűjtés pedig egyre gyakrabban jelenik meg a roma integrációs programokban erre a problematikára javasolt kizáróla-gos megoldásként a szakmai szempontok alaposabb átgondolása és a kocká-zatok mérlegelése nélkül.
Javaslatok
2.1. A roma integrációs szempontból fontos fejlesztési konstrukciókban kiemelt fó-kuszt biztosítson az NFÜ a mélyszegénységben és legfőképpen a szegregált lakókörnyezetben élők elérésének és hatékony bevonásuknak. A pályázati ki-írások célkitűzéseiben ez gyakran meg is jelenik, azonban jellemző probléma, hogy a projekttevékenységek tervezésekor már nem érvényesül. A pályázatok értékelésében is hangsúlyosnak kell lennie ennek az elvárásnak. A megvalósuló projektekben pedig nyomon kell követni és számon kell kérni ennek az elvá-rásnak a teljesülését. Ezért a mélyszegénységben élők és a szegregátumokban élők eredményes elérésének nyomon követésére a pályázatokhoz a kitűzött célokkal koherens és hatékony indikátorrendszert szükséges kidolgozni
szak-értői segítséggel, a már rendelkezésre álló indikátorkategóriák következe-tes alkalmazásával (pl. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, telepszerű szegregátumokban élők). Az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek pályázati kiírások tervezéséért és a monitoringért felelős munkatársait pedig fel kell készíteni a 2.1. javaslat megvalósításával összefüggő feladatokra.
2.3. A pályázati kiírások tervezésénél elsődleges szempont legyen, hogy ösztönözze és várja is el a projektgazdáktól a helyi viszonyokra reflektáló, „komplex szem-léletű tervezést”, melynek lényege, hogy az összes releváns probléma azonosí-tására, érdekfeltárására, szereplő bevonására alapoz, illetve ágazati és területi szempontok között és időben is koordinált tevékenységek tervezésére irányul, amelyek tekintettel vannak az egyes problémák kapcsolódásaira, az egyes be-avatkozások szűkebb és tágabb hatásaira is. A komplex szemléletű helyi terve-zés feltételezi a terveterve-zést megelőző alapos helyzetelemterve-zést, adatfelvételt (ami-hez minden esetben módszertani segítséget kellene kapnia pályázóknak) és azt, hogy a projekttervek koherensek a helyi stratégiákkal (településfejlesztési tervekkel, közszolgáltatási koncepciókkal stb.) mindezek figyelembevételével szüntesse meg az NFÜ az egyes kiírások pályázati útmutatóinak túlszabályo-zottságát, és a szakmai alapelvek, standardok rögzítése mellett úgy határoz-za meg a pályáhatároz-zati feltételeket és pályáhatároz-zati határidőket, hogy azok biztosítsák a helyi adottságokra építő komplex szemléletű tervezést és az innovatív meg-oldások érvényesülését.
2.4. A roma integrációs célú projektekkel szemben fogalmazódjon meg explicit el-várásként az is, hogy a helyi társadalmi közegre irányuljanak, legyenek hangsú-lyosak minden fejlesztésben a többség és kisebbség viszonyának, együttmű-ködésének fejlesztését célzó tevékenységek.
2.5. A 2.3. és 2.4. javaslatokból következő szemléletnek és elveknek a gyakorlati al-kalmazására készítsék fel a pályázat-előkészítő munkacsoportok operatív koor-dinációját biztosító NFÜ-munkatársakat és a szaktárcák által delegált szakmai tervezőket.