Az ima kötelezőn felüli (szunna) elemei 59
19. Az ima befejezése utáni fohász 66 (a köszönés után):
a. Asztaghfirullah (háromszor).
Allahumma entesz-szelám wa minke esz-szelám. Tebárekte já dzel-dzseláli walikrám.
Bocsánatot kérek Allahtól (háromszor).
Ó Allah! Te vagy a Béke, és Tőled van a béke. Áldott vagy, Ó Magasztos és Méltóságteljes. (Muszlim)
.)ًاثلاَث( .للها ُرِفْغَـتـْسَأ .مارـْكِلإاَو ِللاـَلا اذ اي َتْكَرابَت ،ملاَّسلا َكْنـِمَو ،ُملاَّسلا َتـْنَأ َّمـُهّللا
b. Le ilehe ill Allah wahdehu le seríke leh, lehul mulk wa lehul hamd wa huwa alá kulli sej-in qadír. Allahumma lá meniá limá átajt wa le muátije limá meneát wa le jenfau dzel-dzseddi mink eldzsedd.
Nincs más isten, csak Allah, Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, Övé a királyság és Őt illeti a dicséret és a hála, s Ő mindenre képes. Ó Allah! Senki sem képes megakadályozni azt, amit Te adsz, és senki sem képes megadni azt, amit Te megakadályozol.
Nem használ a hatalommal bíró embernek a hatalma, hiszen Tőled van a hatalom. (al-Bukhári, Muszlim)
ّلك ىلع َوهو ،دْمَلا ُهلو ُكْلـُلما ُهل ،ُهل َكيرش لا ُهَدحو ُهّللا ّلاإ َهلإ لا لاَو ،تْعـَنَم امِل َيـِطْعُم لاَو ،تْيـَطْعَأ امِل َعِنام لا َّمـُهّللا ،ريدَق ٍءيَش .دـَلا َكـْنِم ِّدـَلا اذ ُعـَفْـنَـي
66. Az ima utáni hangos istenemlegetéssel kapcsolatban a vallásjogi tudósok véleménye kü-lönböző. As-Sáfii és a legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy a Próféta azért mondta hangosan a zikrt az ima után, hogy tanítsa a muszlimokat. Vannak azonban olyan tudósok, mint at-Tabari, Ibn Hazm, Ibn Tejmijja, Ibn Othaimeen, akik azon a véleményen vannak, hogy szunna a hangos istenemlegetés a kötelező az ima befejezése után. De igazán Allah tudja a legjobban!
c. Le ilehe ill Allah, wahdehu le seríke leh, lehul mulk wa lehul hamd wa huwa alá kulli sej-in qadír. Le hawle wale quwwate illá bil-leh, le ilehe ill Allah, wa le nabudu illá ijjeh, lehun-nimetu wa lehul-fadlu wa lehusz-szená-ul-haszen, le ilehe ill Allah mukhliszíne lehud-díne wa lew kerih el-káfirún.
Nincs más isten, csak Allah, Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, Övé a királyság és Őt illeti a dicséret és a hála, s Ő mindenre képes.
Nincs hatalom, se erő, csak az Allahtól származó. Nincs más is-ten, csak Allah, csak Őt szolgáljuk. Övé a kegy és a kegyelem, és a jó dicsőítés. Nincs más isten, csak Allah, őszinte hittel szolgál-juk Őt, még akkor is, ha ez nem tetszik a hitetleneknek. (Muszlim)
ٍءيش ّلك ىلع َوهو ،دمَلا ُهلو ُكللما ُهل ،ُهل َكيرش لا ُهَدحو ,هّللا ّلاإ َهلإ لا ُهَلَو ُةَمـْعِّـنلا ُهَل ،هاـّيإ ّلاِإ ُدـُبـْعَـن لاَو ،هـّللا ّلاإ َهلإ لا ،ِللهاِب ّلاِإ َةَّوـق لاَو َلْوـَح لا ،ريدق .نورِفاـكلا َهِرـَك ْوَلَو َنيِّدلا ُهـَل َينـصِلْم ُهّللا ّلاإ َهلإ لا ،نَسـَلا ُءانـَّثلا ُهَلَو ل ْضَفلا
d. Szubhán-Allah, wal-hamdu lil-leh, wal-lahu akbar (harmincháromszor).67
Le ilehe ill-Allah wahdehu le seríke leh, lehul mulk wa lehul hamd wa huwa alá kulli sej-in qadír.
Allah minden hiánytól mentes, hála Allahnak, Allah a leghatal-masabb (harmincháromszor). Nincs más isten, csak Allah, Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, Övé a királyság és Őt illeti a dicséret és a hála, s Ő mindenre képes.68(Muszlim)
67. Jobb, ha a teszbíhet valaki az ujjain számlálja, lehetőleg a jobb kezén és nem pedig a balon, mert a Próféta a teszbíhet a jobb kezén számlálta. (Abu Dáud) Ha valaki teszbíh közben mind-két kezét használja, azzal nincs semmi baj, de jobb, ha csak a jobbat használja. Ami az olvasót (miszbeha) illeti jobb, ha nem használjuk, de használata nem bideá, se nem harám, hiszen néhány Szahaba kaviccsal végezte a teszbíhet. De Allah Küldötte azt tanította, hogy jobb a teszbíhet az ujjakon számolni, amint mondta: „számolj az ujjbegyeiden, mert azok meg lesznek kérdezve (az Ítélet Napján).” (szahihul-dzsámi 4087) Aki miszbehával végzi a teszbíhet, az elkerült valami jobbat, ráasásul használata a magamutogatást eredményezheti. (Ibn Othaimeen, al-Liqa „al-Maftooh, 3/30) 68. Mohamed Próféta azt mondta: „Aki minden ima után ezeket mondja, annak eltöröltetik a bűne, még ha annyi volt is, mint a tenger tajtéka.” (Muszlim)
)ينثلاثو ًاثلاث( . َبـْكأ ُللهاو ،لله ُدـْمَلاو ،ِللها َناحْبـُس ّلُك ىلع َوُهو ،دْمَلا ُهلو ُكللما ُهل ،ُهل َكيرش لا ُهَدـْحَو ُهّللا ّلاإ َهلإ لا .ريدـَق ٍءيَش
e. A Korán 112., 113. és 114.-ik szúrájának recitálása minden imád-kozás után egyszer, a magrib és a fadzsr imádimád-kozást követően pedig háromszor. (Abu Dáúd, at-Tirmidi, an-Naszái)
f. Minden ima után az ájátul-kurszi (Korán 2:225) recitálása.69 (an-Naszái)
g. A magrib és a fadzsr ima után (tízszer) mondani:
Le ilehe ill Allah, wahdehu le seríke leh, lehul-mulku wa lehulhamd, juhjí wa jumítu wa huwa alá kulli sej-in qadír.
Nincs más isten, csak Allah, Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, Övé a királyság és Őt illeti a dicséret és a hála. Életre kelt és halálba küld, s Ő mindenre képes. (at-Tirmidi, Ahmed)
ُتيـُيَو يـي ُي ،دْمَلا ُهلو ُكلُلما ُهل ،ُهل َكيرش لا ُهَدـْحو ُهّللا ّلاإ َهلإ لا .ريدق ٍءيش ّلُك ىلع َوُهو
h. Fadzsr ima utáni fohász:
Allahumma inní eszeluke ilmen náfian wa rizqan tajjiben wa amelen muteqabbele.
Ó Allah, Tőled kérek hasznos tudást, jó gondoskodást és elfoga-dott cselekedetet. (Ibn Mádzsa)
.ًلاَّبـَقَـتُم ًلاـَمَعَو ،ًابـِّيَط ًاـقْزِرَو ًاـعِفان ًاـمْلِع َكـُلَأْسَأ يـِّنِإ َّمـُهّللا
69. Mohamed Próféta azt mondta: „Aki minden ima után recitálja az ájátul-kurszit, azt semmi sem gátolja meg attól, hogy belépjen a Paradicsomba, csak a halála.” (an-Naszái)
Fontos tudnivalók
Ima közben az alábbiakat szabad cselekedni (mubáh): – Sírni.
– Káros, mérges élőlényeket megölni (pl. skorpió, kígyó). (al-Bukhári, Muszlim)
– A Koránt könyvből, lapról olvasni a szunna imában.
– Emlékeztetni az imámot egy Korán idézetre, ha megakadt recitálás közben.
– A gyereket felvenni. Néhány társ azt mondta: „Egyszer Allah Küldötte a déli (vagy délutáni) ima idején jött hozzám és a kar-ján hozta Hasszant. Előre ment és letette őt a jobb lábához, majd megnyitotta az imát. Majd amikor leborult, az nagyon-nagyon hosszú volt. Mondta is valaki: – Felemeltem a fejem az emberek közül, és láttam a gyermeket a Próféta hátán. Ezután visszaborul-tam. Amikor befejezte Allah Küldötte az imát, azt mondták az emberek: – Ó, Allah Küldötte! Nagyon hosszan borultál le ebben az imában. Már arra gondoltunk, hogy történt veled valami, vagy sugallatot kaptál. Azt felelte: – Egyik sem történt, de a fiam (uno-kám) felmászott a hátamra, és én nem szerettem volna siettetni, ezért megvártam, amíg magától lemászik.” (an-Naszái). Egy másik hadíszban: „Imádkozott Allah Küldötte , és ahányszor csak lebo-rult, felugrott a hátára Hasszan és Husszein. Ám amikor ezt az em-berek meg akarták nekik tiltani, ő azt mondta: – Hagyjátok! Amint befejezte az imát, az ölébe vette őket, és azt mondta: – Aki engem szeret, szeresse őket is!” (Ibn Huzajmah)
– Imádkozni cipőben, csizmában. „A Próféta néha mezítláb állt fel az imára, néha cipőben.” (Abu Dáúd) „Mohamed Próféta mondta:
Különbözzetek a zsidóktól! Mert ők nem imádkozhatnak sem cipő-ben, sem zokniban.” (Abu Dáúd). Abu Száid al-Khudri hadíszában:
„Egyszer, amikor imádkozott velünk Allah Küldötte , ima közben levette a cipőjét és a bal oldalára tette. Látták ezt a mögötte imádkozó emberek, így hát levették ők is. Miután elvégezték az imát, a Próféta
megkérdezte: – Mi történt veletek, hogy levettétek a cipőtöket?
Azt felelték: – Láttuk, hogy levetetted a cipőd, hát levettük mi is.
Erre ő azt mondta: – Gábriel jött hozzám és így szólt „Kosz van a cipődön!”, ezért vettem le azt. Ha valamelyikőtök a mecsetbe jön és látja, hogy kosz van a cipőjén, akkor törölje le és imádkozzon benne.”70(Abu Dáúd, al-Hákim)
– Az imahelyről elmozdulni, ha szükséges.
– Megakadályozni azt, hogy valaki áthaladjon az imádkozó és a „szutrah” között. (al-Bukhári, Muszlim)
Ima közben az alábbi „utálatos” (makrúh) cselekedetek kerülendők:71 – Elhagyni egy elemet az ima ajánlatos (szunna) elemei közül, pl.
csak a Fatihát recitálni az első két rakában, vagy ismételgetni a Fáthát egy rakában.
– Álmosan imádkozni, vagy ima alatt ásítani. „Az ásítás az imádko-zás alatt a sátántól való, ezért ha valakinek ásítania kell ima alatt, akkor próbáljon annyit visszafogni belőle, amennyit tud.” – mondta Mohamed Próféta . (at-Tirmidi)
– Ima közben az ég felé nézni: „Tiltotta [Mohamed Próféta ] az ég felé tekintést az imában.” (al-Bukhári). Az imádkozónak inkább a le-borulás helyére kell néznie: „Mohamed Próféta amikor imádko-zott, előre hajtotta a fejét és a földre [a leborulás helyére] szegezte a tekintetét.” (al-Bejhaki)
– Csukott szemmel imádkozni.
– Ima közben olyasmit nézni, ami eltereli az imádkozó figyelmét:
„Egyszer a Próféta egy olyan ruhában imádkozott, amin feltűnő dí-szítés volt, és ő azt nézte. Imája végeztével azt mondta: Vigyétek vissza ezt a ruhát Abu Darrnak, s hozzatok egy másikat, amin nincs ilyen fel-tűnő dísz, mert ez majdnem elterelte a figyelmem az imáról.” (al-Bukhári, Málik, Muszlim). Másik hadíszban: „Azt mondta a Próféta : Ne legyen a lakásban semmi, ami elterelné az imádkozó figyelmét!” (Abu Dáúd)
70. Ebben van bizonyíték arra is, hogyha valaki úgy imádkozott, hogy a ruháján vagy a testén tisztátlan dolog volt, és nem tudta vagy elfeledkezett róla és csak az ima után emlékezett rá, akkor érvényes az imája, és nem kell megismételni ezt az imát. Aki viszont érvénytelen wuduval imád-kozott, annak meg kell ismételnie.
71. A makrúh olyan cselekedet, melynek elhagyásáért jutalom jár.
– A fejet forgatva jobbra-balra nézelődni. Allah Küldötte azt mond-ta: „Ha imádkoztok, ne nézelődjetek közben jobbra-balra, mert Allah az Arcát teszi az imádkozó elé. Ám csak akkor, ha nem né-zelődik közben.” (al-Hákim, at-Tirmidi). Egy másik hadíszban: „Allah az imádkozóval van, amíg az nem nézelődik jobbra-balra. Ám ha nézelődik, eltávolodik tőle.” (Abu Dáúd). Azt is mondta még a jobbra-balra nézelődésről, hogy „ez az, amit a sátán lop a szolga imájából.
(al-Bukhári)
– Leboruláskor a kezeket előre nyújtani, és az alkarokat a földre tenni. Azt mondta a Próféta : „A leborulásotok legyen közepes [normális mértékű] és a kezeiteket ne tegyétek úgy, mint a kutya a lábait.” (al-Bukhári, Muszlim). Valamint azt is mondta: „Ne tedd úgy a kezeidet, mint az oroszlán a mancsait! A súlypontod a lábaidon legyen és tarts távolságot a kezeid és az oldalad közt! Ha így jársz el, le fog borulni veled minden tagod.” (Ibn Huzajmah)
– Kézzel mutatni a köszönéskor: „A társai a kezükkel szokták mutat-ni a köszönés irányát. Látta őket Allah Küldötte és azt mondta:
– Miért mutattok a kezetekkel úgy, mint a megbokrosodott ló a far-kával? Ha köszön valamelyikőtök, csak nézze a mellette lévőt, és ne mutasson rá a kezével!” (Muszlim)
– Úgy imádkozni, hogy közben vizelni, székelni kell, vagy éhesen, mi-közben kész van az ennivaló: „Nem fogadtatik el az imátok, ha meg-jelenik [közben] az étel vagy az ürítési szükséglet.” (al-Bukhári, Muszlim)
– Ima közben játszani pl. a ruhával, vagy a kezeket csípőre tenni, vagy a szájat eltakarni.