HOGYAN BESZÉLJÜNK ÉS GONDOLKODJUNK A MIGRÁNSOKRÓL?

4.1 A kutatás módszertana

A kutatás tartalomelemzéssel készült. A vizsgált anyagot Orbán Viktor miniszter-elnök beszédei, illetve a vele készített interjúk alkották, melyek 2015. január és decem-ber között hangzottak el. Forrásként Magyarország kormányának hivatalos honlapja,

a www.kormany.hu szolgált, ahol minden egyes beszédnek, interjúnak a szó szerinti leirata megtalálható. A releváns cikkek kulcsszavak segítségével kerültek kiválasztás-ra, majd elemzésre a MAXQDA szövegelemző program segítségével.

Mivel a kutatás csak a magyar kormányfő nyilatkozatait tartalmazza, az eredmé-nyek nem általánosíthatóa magyar társadalom menekültekkel kapcsolatos vélekedé-sével. Ennek ellenére azért tartom fontosnak Orbán Viktor kijelentéseit, mivel jelenleg ő képviseli hazánkat mind Európában, mind pedig a világban. Az általa elmondotta-kat Magyarország álláspontjaként tartja számon a többi állam.

4.2 Kutatási kérdések

Mivel az elemzés nem reprezentatív, csupán feltáró jellegű, nem határoztam meg hi-potéziseket^, mindössze néhány kérdésre próbáltam választ adni. Az első a címkézés folyamatával kapcsolatos, vagyis azzal, hogy milyen elnevezések jelennek meg a mig-ránsokkal kapcsolatban. A második kérdés arra vonatkozott, hogy van-e különbség a hazai és a külföldi nyilatkozatok között. A harmadik kérdés az időbeliséggel kap-csolatos. Mik a fő témák, melyek a menekültügy kapcsán felvetődnek? Ezen témák hogyan jelennek meg a különböző nyilatkozatokban, illetve változnak-e a 2015-ös év során?

4.3 Címkézés

A vizsgálatból kiderül, hogy a miniszterelnök beszédeiben milyen címkét kapnak a menekültek, bevándorlók. A különféle megnevezésekből ugyanis más-más policy következik. Például a „megélhetési bevándorló”, az „illegális bevándorló”, vagy a „po-litikai menekült” kifejezések más-más jelentéssel bírnak, különböző helyzetben lévő embereket jellemeznek.

Az eredmények alapján a miniszterelnök a menekült, a migráns és a bevándorló kifejezéseket használja leggyakrabban. Ez majdhogynem magától értetődő, hiszen a médiában is hasonló kifejezésekkel találkozunk, többé-kevésbé mi magunk is eze-ket használjuk.

Az előbb felsoroltakon kívül a kormányfő interjúi, beszédei során számos egyéb fogalom is megjelenik a migrációs hullámmal kapcsolatban: politikai menekült, meg-élhetési bevándorló, gazdasági bevándorló, illegális bevándorló, illegális határátlépő, törvénytelen bevándorló (lásd az 1. táblázatot).

81

HOGYAN BESZÉLJÜNK ÉS GONDOLKODJUNK A MIGRÁNSOKRÓL A KORMÁNY SZERINT?

1. táblázat. A bevándorlókkal kapcsolatos kifejezésekről

Kifejezések Gyakoriság Gyakoriság (%)

A fenti kifejezések három csoportra oszthatók az alapján, hogy egyes elnevezések mi-lyen mögöttes tartalommal bírnak. A bevándorló és a migráns szavak semleges viszo-nyulást feltételeznek, ezek a legáltalánosabban használt fogalmak. Az illegális be-vándorló, az illegális határátlépő és a törvénytelen bevándorló egyértelműen negatív kontextusban jelenik meg, hiszen az elnevezés is tükrözi, hogy aki átlépi a határt, az feltehetően a jogszabályokkal ellentétesen jár el. A gazdasági és a megélhetési beván-dorló szintén a negatív jelentéstartalmú kifejezésekhez sorolható. Az előbbi azért, mert a dokumentumokban is negatív kontextusban tűnik fel, utóbbi pedig azért, mert a gyar nyelvben „megélhetési” szónak negatív konnotációja van. Ilyen például a megél-hetési bűnözés, megélmegél-hetési gyermekvállalás (Bernáth – Messing 2015). A menekült és a politikai menekült kifejezések pozitív kategóriába kerültek, mivel ezek azt felté-telezik, hogy az illető nem saját akaratából hagyta el a hazáját, hanem valamilyen ül-döztetés, háború következtében.

A semleges kifejezések bizonyultak a leggyakoribbnak (59,6%), ezt követik a negatív (21,1%), majd a pozitív (19,3%) elnevezések. Nem jelenthető ki tehát az, hogy a minisz-terelnök kizárólag negatív jelzőket használna a menekültekre. Azonban ha a szavak jelentését nézzük, felmerülhet néhány probléma.

A megélhetési bevándorló egy új fogalom, nincs pontosan definiálva a jelentése.

„A kormányzati kampány »megélhetési bevándorlókról« beszél, miközben a mene-kültkérelmet benyújtókkal kapcsolatos információkat és elképzeléseket ismertet”

(Bernáth – Messing 2015: 9). A kormányzat azokat a migránsokat nevezi megélheté-si bevándorlóknak, akik habár benyújtották a menekültkérelmet, nem várták meg annak eredményét, hanem továbbutaznak. Így Magyarországon nem kaphatnak me-nekültstátuszt. Hazánkban a kérelmet beadók nagyon kis része kapott menekültstá-tuszt (2015 első félévében kevesebb, mint fél százalék). A magyar kormány őket nevezi menekülteknek (Bernáth – Messing 2015). Ezért is hangzik el gyakran a kormányfő nyilatkozataiban, hogy a legtöbb menekült nem is igazi menekült, hanem megélhetési

bevándorló. Ez azonban sokak számára félrevezető lehet, az eltérő jelentésű fogalmak összekeveredhetnek.

4.4 A világ országai és a menekültkérdés

A dokumentumok vizsgálata során felmerült a kérdés, hogy vajon mely országok ke-rülnek szóba a menekültkérdéssel kapcsolatban, vannak-e esetleges felelősei, illetve áldozatai a jelenségnek.

A leggyakrabban említett ország Németország, ezt követi Görögország, majd Belgi-um (Brüsszel). Szó esik Törökországról, illetve néhány európai országról: Horvát-ország, Szerbia OlaszHorvát-ország, Szlovénia. Kis számban, de megemlítődik Afganisztán, Szíria, Libanon, Jordánia és Ausztrália is.

Németország és Görögország a két legfontosabb állam a nyilatkozatok alapján.

A kormányfő mindkettőnek jelentős szerepet tulajdonít a migrációs válságban. Né-metország a befogadó bevándorlási politikája miatt került a középpontba, Görögor-szág pedig azért, mert jelentős mennyiségű migráns érkezik rajta keresztül Európába.

Belgium említése nem a belgákra utal, hanem magára az Európai Unióra. A kormány-fő ennek megfelelően leginkább Brüsszelről beszél, nem pedig Belgiumról. Törökor-szág úgy tűnik fel, mint az az orTörökor-szág, aki a legtöbb támogatásra szorul. A miniszterel-nök azon az állásponton van, hogy az oda érkező menekülteket ott kellene tartani a török táborokban, mivel ez az ország nem számít veszélyzónának. Így a menekültek az Európai Unión kívül maradhatnak, mégis biztonságban lennének. Ahhoz, hogy Törökország ezt a terhet elbírja, jelentős pénzbeli támogatásra van szüksége, melyet megkaphatna az európai országoktól. A miniszterelnök szerint hasonlóan kellene el-járni Jordánia és Libanon esetében is. A többi ország egy-egy nyilatkozat során emlí-tődött meg, mindig az aktuális helyzetnek megfelelően.

A kormányfő beszédei alapján négy kategória készíthető: „Forrásország”, „Célor-szág”, „Útközbeni” ország, illetve azok, akik egyik kategóriába sem tartoznak, de mégis említésre kerülnek. A kategóriák olvasás után kerültek kialakításra az alapján, hogy milyen kontextusban hangzanak el. A negyedik kategória („Egyik sem”) azok-nak az országokazok-nak jött létre, akik kevésbé érintettek a migrációs hullámban, vagy ha mégis, nem fogadnak menekülteket.

A négy kategória közül a miniszterelnök leggyakrabban az „Útközbeni országokat”

említi (48%) (lásd az 1. ábrát). Ezen államok esetén igyekszik kiemelni a migráció okozta terheket, ezzel is alátámasztva a bevándorlással járó veszélyeket. Mivel Ma-gyarország is „Útközbeni országnak” számít, fontos az országokra nehezedő nyomás hangsúlyozása, a mielőbbi megoldás érdekében.

83

HOGYAN BESZÉLJÜNK ÉS GONDOLKODJUNK A MIGRÁNSOKRÓL A KORMÁNY SZERINT?

1. ábra. A migrációs válság kapcsán felmerülő országok eloszlása

4.5 A menekülthullám fő témái

A menekülthullám fő témáinak a meghatározására kódrendszer kialakítására volt szükség. Alapvetően négy kód került meghatározásra a nyilatkozatok elolvasása után:

EU, Bűnözés, Baloldal, Foglalkoztatás. Utóbbiak alá különböző alkódok kerültek.

Minden kód egy adott témának felel meg, tehát négy fő téma különíthető el, melyek azonosak a kódok elnevezéseivel (lásd a 2. ábrát).

A leggyakrabban említett téma a „Baloldal”. A nyilatkozatok során szinte mindig felmerül a baloldali politika, illetve az európai baloldal felelőssége, kritikája. Az elne-vezés első olvasásra félreértésre adhat okot, hiszen nem konkrét országok kormányát jelenti (habár a magyar baloldalról is helyenként szó esik). A kormányfő az Európai Unió migrációs politikáját kívánta meghatározni ezzel a kifejezéssel. A dokumentu-mokban többször is szerepeltek olyan kijelentések, melyek szerint a migráció mögött baloldali érdekeltségek húzódnak meg. Mind a magyar, mind az európai baloldal egy-fajta bűnösként jelenik meg, akik nem szeretik a nemzetállamokat és céljuk, hogy le-bontsák azokat. Emellett a menekültek egy biztos szavazótábort is jelentenek majd a későbbiekben számukra.

2. ábra. A menekültügy kapcsán fölmerülő négy főbb téma aránya

A „Foglalkoztatás” kód a munkahelyek elvesztésétől való félelemre utal. Ez utóbbi vi-szonylag kis számban jelenik meg a beszédek során, de a téma szempontjából annál lényegesebb, ugyanis a munkahelyek elvesztésének veszélyével jelentős mértékben lehet hatni a társadalomra.

A „Bűnözés” kód elsősorban az embercsempészetre és a terrorizmusra utal. E kettő helyenként össze is kapcsolódik. A kormányfő gyakran hangsúlyozza a migráció mel-lett az embercsempészet iparággá növekedését, illetve fontosnak tartja, hogy Magyar-ország ne váljon a csempészek célMagyar-országává. A miniszterelnök szerint a terrorizmus térnyerése és a menekülthullám egyértelműen kapcsolatban állnak. A menekültkvóta ellen is egyik érv a terrorizmussal kapcsolatban hangzott el, miszerint a kötelező bete-lepítési kvóta szétterítené a terrorizmust Európában. Az „EU” elnevezés az Unió be-vándorlási politikájának kritikájára utal, miszerint Brüsszel bevándorláspolitikája megbukott.

A négy legfőbb téma után következett az altémák meghatározása (alkódok alapján).

Ez utóbbiak segítségével a külföldi és hazai nyilatkozatok különbségei kerültek közép-pontba (lásd a 2. táblát).

85

HOGYAN BESZÉLJÜNK ÉS GONDOLKODJUNK A MIGRÁNSOKRÓL A KORMÁNY SZERINT?

2. táblázat. A hét leggyakoribb altémáról a hazai és külföldi nyilatkozatokban A hét leggyakoribb altéma a magyar és külföldi nyilatkozatokban (%)

Hazai nyilatkozatok Külföldi nyilatkozatok

Németország 89% Görögország 86%

Embercsempészet 83% Brüsszel 71%

Brüsszel 78% Németország 71%

Görögország 78% Schengen 57%

Schengen 78% Keresztény 56%

Keresztény 78% Baloldal 43%

Kvóta 61% Kvóta 29%

Mind a hazai, mind a külföldi nyilatkozatokban hasonló altémák kerülnek fel, eze-knek az aránya azonban eltérő. Németország említése a magyar beszédekben valami-vel gyakoribb (89%), mint a külföldiekben (71%). A kormányfő az esetek nagy több-ségében arról beszél, hogy Németországban más nézetek vannak érvényben, mint ha zánkban, a magyar álláspontot pedig az Uniónak kötelessége tudomásul venni.

A külföldi beszédekben inkább Görögország felelőssége kerül a középpontba, mi-szerint a görög állam nem végzi el megfelelően a feladatát, nem állítja meg a beván-dorlókat.

A kormány a hazai nyilatkozatokban igyekszik elhatárolni magát a német gondol-kodástól. Ez azonban nem csak a német politikára vonatkozik. Németország jelképezi a nyugat-európai „liberális” eszméket, illetve a multikulturalizmust, melyet a kor-mány veszélyesnek tart. A külföldi nyilatkozatokban azonban ez az elhatárolódás nem jelenik meg, itt inkább Görögország bevándorlással kapcsolatos felelőtlensége kerül középpontba.