Minó a B.E.B.A. egyik ikonikus alakja. Ő személyesíti meg, mind életvitelében, mind megjelenésében a meleg férfi szerepeit.
„A Bika név azért ragadt rám, mert aktív vagyok, viszont na, csak látszik, hogy valamilyen szinten mégis csak nőiesebb. Nem tartom magam túlságosan buzis-nak, nyilván ezt a környezetem kívánja meg. Meglátnak és akkor meglepődnek,
hogy »te aktív?« – inkább passzívnak néznek, a passzív unik is. Szexuálisan in-kább aktív vagyok, életvitelszerűen mint egy meleg pár, akkor viszont passzív.
Ez olyan háziasszony feeling, én mosok, főzök, odafigyelek, vagy azt hiszi övé az utolsó szó; pedig nem.
Én személy szerint ezt a pozíciót töltöttem be. Jó, most ezt lehet, valaki nem passzívnak mondja, hanem gondoskodónak, mindegy. De mondjuk, ha egy he -teró példát nézünk, akkor párkapcsolatban az aktív a férfi, passzív pedig a nő, nincs teljes egyenjogúság, egyik kapcsolatban sem. Egy meleg kapcsolatban két férfi van, nincs ilyen, hogy »akkor most melyikőtök a lány?«. […] Volt párom, aki volt már nővel és azt hangoztatta, hogy ő a férfi, és ő a domináns, én erre azt mondtam, hogy akkor viselkedj is úgy. Azért vagyunk melegek, mert a pasikat kedveljük.” (Minó)
A hetero párhuzamokat szemléltetésre alkalmazza. A hangsúly az aktív és passzív sze-repre kerül, de nem mint szexuális pozíció értelmezendő, hanem mint minőségjelző.
Élethelyzettől függően változhatnak, alakulhatnak a szerepek. A szerepet magát a sze-mélyiségéből, látásmódjából fakadóan alkotta meg a személy, a szerepjátszás nem fenntartható hosszú távon.
„Nekem is volt olyan, hogy tetszett egy passzív fiú és tudtam, hogy a férfiasabb pasikat kedveli, ezért úgy akartam viselkedni. Figyeltem rá, elmélyítettem a han-gom, meg ilyenek. De nem tudtam volna ezt hónapokig csinálni.” (Minó)
Azt a következtetést vontam le, hogy az aktív, uni, passzív nem kategóriák, hanem magatartásformák vagy attitűdök. Az aktív és passzív megnyilvánulásokat a környezet váltja ki. A kategorizálás félreértésekhez, félreismerésekhez vezethet, amik akár egy potenciális kapcsolat végét is okozhatják. Minó alakuló párkapcsolatának története jól tükrözi, hogy milyen veszélyeket rejt magában.
„Mikor ezzel a fiúval elkezdtem ismerkedni, az elején nagyon rossz benyomást keltettem: ecsethaj, meg csillogó fülbevaló, nem tetszett neki. Persze a szexuális vonzalom megvolt, csak a belső tulajdonságaim nem tetszettek neki. Egy hónap után azt mondta, hogy ez neki nem kell. Majd írtam neki, hogy »egy csiszolatlan gyémántot dobtál el a kavicsokért«. […] Végül egy hónap után megint találkoz-tunk nem is emlékszem, miért, de felmentünk hozzá és órákig beszélgettünk. És akkor láttam, hogy mosolyog a szeme, amikor rám néz. Most érzem azt, hogy szeret velem lenni, meg hogy kellemesen csalódott. És én is magamon azt tapasz-talom, hogy változom, pozitív értelemben.” (Minó)
Minó „out” személy, a melegség számára már életmód. Elmélyült tartós kapcsolatra vágyik, amit tudatosan kezd építeni. Személyisége tudatosan reagál a „meleg
helyze-115
B.E.B.A.
tekre”, ami azt jelenti, hogy nem titkolja szexualitását, a helyzettől függően nyilatko-zik meg róla. Célja, hogy mások se kezeljék többként szexuális orientációját, mint saját maga. Hivalkodó személyiség valóban, amit azért épített ki, mert vágyik az elis-merésre:
„Szeretem, ha megnéznek az utcán, nem csak a melegek, hanem mindenki. Nem szeretem, ha van rajtam fogás, lehet ezért is vagyok ilyen szabadszájú. Mert ha megjelensz határozottan, akkor rögtön rád szegeződnek a tekintetek, és ez tök jó dolog. Miért ne lennék jobb, ha lehetek? A B.E.B.A.-tól azt várom, amit kapok.
Nem gondolok többet magamról, annál, mint ami vagyok, de nem baj, hogyha azt látják, hogy ez kimondja, amit gondol. Ha elmegyek B.E.B.A.-ra, nem megját-szom magam, hanem az is én vagyok, de akkor azt kívánja meg a környezet. Nem azt, hogy kimérten, megfontoltan beszélgessek valakivel. De amikor van egy kap-csolati tragédia, mint múltkor. Úgy elbeszélgettem, hogy észre se vettem, hogy B.E.B.A.-n vagyok és azt erősítettem benne, hogy ez nem csak az ő hibája, mert hisz ez a munkám, az életre motiválás [szociális munkás].” (Minó)
ÖSSZEGZÉS
A kutatásomban egy meleg kulturális közeget figyeltem meg. Azt a kérdést vizsgáltam, hogy mi lehet az oka annak, hogy rejtőzködő attitűdöket vált ki egy-egy személyben nemi identitása és/vagy szexuális orientációja?
A rejtőzködés egy védelmi mechanizmus, amit azért épít ki a személy, mert az identitásfejlődés során több olyan konfliktushelyzettel találkozik, amelyben a homo-szexuális hajlamot deviánsnak és elutasítandónak tartja. Ezeknek a forrása megjelenik a történelmi környezetben, a heternormativitásban, de akár a homoszexuális szubkul-túrával szembeni ellenérzésekben is. A közösség támogatást fejezhet ki az egyén felé, de a feldolgozási folyamat intrapszichésen zajlik le; így több fázison mehet végig, ahogy Gergő és Szilárd példája is igazolja.
Ez magában foglalja a másik kérdésemre nyert választ is, miszerint milyen társadal-mi szerveződések alakulhatnak ki ezáltal? Az interakciók forrása a sztereotipikus gon-dolkodásmódban és az előítéletes magatartásban gyökerezik (Csepeli 2014). Az akciók és reakciók folyamata konfliktushelyzeteket teremt; intraperszonálisan és egyes társa-dalmi jelenségek között is. Megjelenik történelmi távlatban is, de az egyes irányzatok, elméletek és tipológiák is interakcióba léphetnek egymással. Például ilyen a feminizmus és a queer-elméletek kölcsönhatása, vagy az esszencializmus és konstruk ciolisták kö-zötti konfliktus, de legfőképpen a heteronormatív tekintélyelvűség (Cse peli 2011) és a kisebbségtudat között megjelenő konfliktus. A belső interakciókra jó példa Minó esete, aki a meleg szerepeit más-más kontextusban is értelmezi, az atti tűdjeit ezekhez igazítja. A B.E.B.A. minden esetben az egyén önmegvalósításának helyszíne.
Maga az, hogy sok előítélet a külsőségekben jelenik meg feltételez egyfajta szubkul-túrát. Többek között az a szempont jó kiindulási alapot biztosít, hogy a meleg identitás nem csupán férfiakra lehet jellemző, hanem nőkre is, így több eltérés és közösségre szabott megoldás létezhet. Összehasonlítással, azonosságok vizsgálatával, úgy vélem, meg lehet határozni a meleg szubkultúra sajátosságait, bár ez egy további, kiterjesztett kutatás tárgyát képezheti.
IRODALOM
Anderson, Benedict (2006): Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus ere de-téről és elterjedéséről (Sonkoly Gábor ford.). L’Harmattan, Budapest.
Csepeli György (2011): Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon. Apeiron, Budapest.
Csepeli György (2014): Szociálpszichológia mindenkiben. Kossuth Kiadó, Budapest.
Connell, R. W (2012): Férfiak. Eltűnő szerepek (Dudik Annamária Éva ford.). Noran Libro, Budapest.
Donaldson, Stephen – Dynes, Wayne R. (1994): A homoszexualitás tipológiája. In:
Tóth László: A homoszexualitásról. T-Twins Kiadó, Budapest.
Feischmidt Margit (1997): Multikulturalizmus: kultúra, identitás és politika új dis -kur zusa. In: Feischmidt Margit (1997): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest.
Kalocsai Csilla (1998): Leszbikus és meleg elméletek. Identitások és identitás poli-tikák. Replika (33–34). 195–201.
Ritter Andrea (2014): Melegek. Corvina Kiadó, Budapest.
Takács Judit (1998): Bevezetés a homoszexualizálás tudományába. Replika (33–34).
203–212.
Tóth Ágnes (2017): Nő és férfi? Kultúra és közösség http://www.kulturaeskozosseg.hu/
pdf/2017/4/02.pdf (Letöltés ideje: 2019. június 3.)
Tóth László (1994): A modernkori homoszexualitás néhány kérdése. In: Tóth László:
A homoszexualitásról. T-Twins Kiadó, Budapest.
117 Benya Kata