561.
A m. kir. kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter 1943. évi 85.473. számú rendelete,
a berepülési veszély, légi veszély, légiriadó vagy légitámadás esetében a Vasúti Üzletszabályzat egyes, rendelkezéseinek módosításából.
A Vasúti Üzletszabályzat 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével a Vasúti Üzletszabályzat 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket ideiglenes hatállyal — a háború tartamára — a következőképen egészítem ki:
„A vasút berepülési veszély, légi veszély, légi riadó vagy légitámadás esetében az, ér-vényben lévő menetrendektől eltérhet.‖
Ez a rendeletem azonnali hatállyal életbelép.
Budapesten, 1943. évi augusztus hó 28-án.
Dr. Markos Olivér s. k államtitkár181
Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának 1942. június 5-i deklarációja, amely kinyilatkoztatta a – „háborús viszony fennállása" – Magyarországgal. Ez után a szövetséges hírszerzés azonnal megkezdte az adatgyűjtést a bombázandó magyar célokról, és 1943 őszére pontos információkkal rendelkezett az ország gazdasági szerkezetéről, termelési kapacitásá-ról, politikai helyzetéről. A hírszerzés adatai alapján a légierő felderítő gépei 1943 szeptembe-rétől a célobjektumokat a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő fotófelderítő ezrede lefény-képezte, majd az ősz folyamán a fényképeket kiértékelték, elemezték, rendszerezték és fon-tossági sorrendet állapítottak meg. A fényképek segítségével további olyan magyarországi célpontokat választottak ki, amelyekről korábbi hírszerzési adatok nem álltak rendelkezésre.
Külön célcsoportként kezelték a repülőgépgyártást, a nehézipart, benne a fegyver-, lőszer- és harcjárműgyártást, az olajipart, a katonai repülőtereket, valamint a közlekedési, főként vasúti célokat.182
A lényeg az, hogy 1943. szeptember - november hó folyamán a RAF183 Egyiptomban, majd Dél-Olaszországban települt felderítő egysége részletekben lefotózta az ország területé-nek nagy részét, majd e filmek alapján célpont listát készített, s a még békében összegyűjtött irodalmi adatok alapján kiértékelte a célokat.184
181 Magyarországi Rendeletek Tára 1867-1945 / Rendeletek tára, 1943.
182 Oláh András Pál: Amerikai légitámadások Magyarországon (Rubicon) A célpontokról kigyűjtött táblázatkat a 15. légihadseggel foglalkozó fejezetben adjuk közre.
183 Royal Air Force, (brit) királyi légierő. A magyarországi célpontok jegyzékét a 15. légihadsereggel foglalkozó fejezetben lehet megtalálni.
184 Egy korábbi fejezetben a bombázási célpontok listáját már bemutattuk. Szerintünk ez sajnos nem teljes! Erre majd a később bemutatásra kerülő új adatok is bizonyítékul szolgálnak!
Ezeket a felderítési adatokat 1944 januárjában átadták a már megalakult MASAF185 parancsnokságának, amely a 15. AAF (Army Air Force, légihadsereg) célpontjai közé beso-rolta az egészet. A 15. AAF parancsnoksága irányelveit Washingtonból kapta, ahol az Egyesí-tett Vezérkar Főnöksége osztotta a parancsokat, nemigen törődve a távoli realitásokkal.
1943 decemberétől a kidolgozott tervek szerint a bombázási sorrend az alábbi volt:
1. Bulgária, 2. Budapest, 3. Bukarest.
Ez még a tervezett balkáni partraszállás előkészítése jegyében alakult ki, mindenütt a vasúti és olaj célokat támadva, hogy a német észak-déli irányú szállításokat elvágják.
1944. januárban már a repülőipar a fő cél, ezért a 15. AAF 1944. február 2-re beter-vezte Budapest bombázását 150 géppel, a repülőgépgyárak ellen. A rossz idő miatt ezt nem hajtották végre, Durazzot bombázták helyette. Ekkor két hónapi huzavona után március 25-én feloldottak minden korlátozást.
1944. március 28-án, 17 óra 05-kor, az Amerikai Légierő vezérkari főnökének távirati utasítása megérkezett a MASAF algíri főhadiszállására. Ebben Spaatz186 tábornok utasítást kapott,
„a 3. pont szerint, hogy a bombázási célpontok a Balkánon:
(I.) Bukarest, vasúti csomópont, (II.) Ploesti, vasúti csomópont,
(III.) Budapest, vasúti rendező pályaudvarok, (IV.) Szófia és városok Bulgáriában."
A hadászati cél a magyarországi vasúti közlekedés bénítása, valamint a német (és benne a magyar) vadászrepülőgép-gyártás szétzúzása volt.
A Magyar Királyságnak a szövetségesek általi bombázásának kezdete a nyugati front megnyitását előkészítő légi hadműveletekre vezethető vissza. Németország − és szövetségesei
− kibombázása a háborúból, hadiiparának és a hadi szükségleteket kielégítő üzemeknek a megsemmisítése vált az angolszász hadvezetés céljává.
185 Földközi-tengeri Szövetséges Légierők
186 Spaatz, Carl (1891–1974) Amerikai repülő tábornok. Harcolt az első világháborúban. 1940-ben az angliai csata idején megfigyelőként a Brit-szigeteken tartózkodott. 1942-ben megszervezte a 8. amerikai légi hadsereget, mely Nyugat-Európában tevékenykedett. 1943-ban az Északnyugat-Afrikában állomásozó szövetséges légierő parancsnoka. 1944-től a Németország bombázásáért felelős amerikai startégiai légierő vezetője. Arnold tábornokhoz hasonlóan a stratégiai bombázás híve volt, mely nagy károkat okozott a németeknek, de jelentős veszteségekkel is járt, melyek csak a nagy hatótávolságú vadászgépek megjelenésével csökkentek elfogadható szintre. Amerikai részről Spaatz írta alá a német megadásról szóló okmányt, de akkor már (1945 márciusa óta) a távol-keleti hadszíntéren irányította az amerikaiak stratégiai légierejét. Az ő parancsnoksága alatt álló gépek dobták le az atombombát Hiroshimára és Nagasakira. 1947–48-ban az újonnan létrehozott önálló légierő vezérkari főnöke volt.
Ezen túl pedig hazánk ekkor már nélkülözhetetlenné vált a németek számára. A vasúti hálóza-tunk és közlekedésünk a németek balkáni, de a keleti fronti működésének is egyik alapja volt.
Ugyanígy felértékelődött a magyar olajmezők jelentősége, de a mangán, és az alumínium, no és persze az élelem, valamint a mezőgazdasági termékek is. Ugyancsak megkerülhetetlen volt az akkori repülőgépgyártásunk is, amely komoly veszélyt jelentett a szövetségesekre.
A Magyarország elleni légitámadásokat egyrészről az amerikai légierő egységei haj-tották végre több száz repülőgépből − köztük nemritkán 500 bombázóból és 200 vadászból − álló támadó kötelékek által. A bombázókat a támadás egésze alatt folyamatosan vadászkíséret biztosította. A másik támadó fél a kezdetekben a brit légierő, a RAF volt. A RAF éjszakai bombázásai és folyami aknatelepítései, vadászkíséret nélküliek voltak, s 50-100 repülőgéppel zajlottak. Ezek aztán szétválva, de még így is túlerőben egyszerre akár 5-6 települést és cél-pontot támadtak. A bombázások hazánkban napi rendszerességgel következtek be, számos település, ipari, közlekedési objektum – nem ritkán többször is – súlyos károkat szenvedett és az emberéletben is tragikus veszteségek történtek.
A magyar légteret 1944 júniusától gyakorlatilag a háború végéig a Luftwaffe 8.
Jagddivisionja,187 valamint a magyar 101. vadászrepülő osztály repülőgépei védték.188 Össze-gezve elmondható, hogy a Magyarországot ért légitámadások idejére a vadászelhárítás ér-demben nem tudta befolyásolni a szövetségesek által kijelölt célpontok támadását, zavarni is csupán jelentéktelen mértékben voltak képesek a bombázókat. Maguk a támadók is jobban tartottak a légvédelmi tüzérségtől, mint az ellenséges vadászoktól, bár ez a vélemény annyi féle, ahány visszaemlékezést olvas az ember…
A Magyarország elleni légi műveletek az angolszászok részéről jól elkülöníthetőek az
„olajipari‖, valamint a „vasúti‖ célpontokra, ez a légiháború egy – egy szakaszát is jelentet-te.
A szövetséges légierő a legnagyobb erőkifejtést a magyarországi vasúti közlekedés tartós megbénítására fordította. Ezzel kettős célt kívánt elérni. Mindenekelőtt megakadályozni a romániai nyersolaj eljuttatását egyrészt a magyarországi és szlovákiai, másrészt a nagy fel-dolgozási kapacitású Bécs környéki finomítókba, továbbá gátolni a feldolgozott üzemanyag szállítását a harcoló hadseregcsoportokhoz. A RAF éjszakai aknatelepítései a Dunán szintén ezt a célt szolgálták.
187 1943. szeptember 15. – 1943. november 4. Walter Schwabedissen altábornagy. 1944. júmius 5.-1945. május, Gotthard Handrick ezredes, Wien-Kobenzl székhellyel. Június 15-től, az akkor alakított 8. Jagddivision (vaászrepülő hadosztály) parancsnoka, vezeti DK-Európa légvédelmét a Tisza – Duna – Belgrád – Zágráb – Pola vonalig. Parancsnokságáát 1944.nov-ben feloszlatták, egységei beolvadtak a Luftflotte Reich-be (Birodalmi Légiflotta). 1944.június-szeptember között hadműveletileg irányította a honi magyar vadászerőket is (101.vad.o.
és 5/1.éjszakai vad. szd.). A parancsnoki hatáskört a Bp-i →Sziklaközpontban Ernst Düllberg rep. őrgy. vezetési törzsén keresztül gyakorolta, 1944.aug.30-ig. Ekkor a hazánkba visszavonuló Stab. Jagdgeschwader 77.
(77.vad.ezd. törzse; pk. Steinhoff ezds.) átveszi a magyarországi légi hadműveletek irányítását, a háború végéig, Düllberg pedig Steinhoff vk.főnöke lett.
188 Természetesen még számos más alakulat is, de ezek gépeikre, kiképzettségükre, veszteségeikre való tekintettel nem értek el jelentősebb eredményeket. Velük szemben a térségünkben német, magyar és kisebb részben az akkor még német oldalon harcoló szlovák és horvát légierő mindösszesen kb. 280 vadászrepülőgépet tudott szembeállítani, melyek közül a magyar 101. Honi vadászezred, a legendás „Pumák" csak 50-60 bevethető géppel rendelkeztek! A vadászvédelem magasabb egysége a német 8. vadászrepülő hadosztály volt, Bécs-Kobenzl központtal.
A magyarországi vasutak fejlettségük, magas technikai szintjük, kiépítettségük, sűrű-ségük miatt, nélkülözhetetlenül fontos szerepet játszottak Németország és Délkelet-Európa között. Leszögezhető, hogy nem volt az országnak egyetlen olyan jelentősebb vasúti rendező pályaudvara, csomópontja, amelyet 1944. április 3-a és 1945. április eleje között a szövetsé-ges, vagy a szovjet légierők legalább egyszer ne bombáztak volna. 189
Az ország viszonylag sűrű és jó karban lévő vasúti hálózata lehetővé tette, hogy a legfonto-sabb katonai és gazdasági szállítmányokat, akár kerülő vonalakon, kisebb-nagyobb késések-kel, de célba tudták juttatni.
Az április 3-i budapesti, csepeli, és az április 13-i budapesti, ferihegyi, és győri bom-bázások vasúti célok rombolását, valamint a hazai vadászrepülőgép gyártás elpusztítását szol-gálták. Súlyosan megrongálták a ferencvárosi rendező pályaudvart, a Horthy-ligeti Dunai Re-pülőgépgyár Rt-t,190 a ferihegyi és tököli repülőtereket, a győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt.191 üzemét és repülőterét, de a célt nem érték el. Az ország vasúti hídjait nem érte támadás.
A következő súlyos támadássorozat 1944. június 2-án érte az országot. Közel 600 amerikai bombázógép támadta Szolnok, Miskolc, Debrecen, Püspökladány, Szeged, Nagyvá-rad és Kolozsvár pályaudvarait, illetve Dél-Erdélyben Simeriát. A rossz célzás miatt a közel-ben lévő városrészek is jórészt elpusztultak, ez volt a magyar légibombázások során a legtöbb emberáldozatot követelő nap, közelítő pontossággal 2 387 fő magyar és 196 fő német halott maradt utána, a sebesültek száma meghaladta a 2 300 főt.
A vasúti rongálások nagymérvűek voltak, több mint 100 mozdony és vagy 4000 vasúti vagon ronccsá vált, a pályaudvari épületek zöme megsérült. Viszont szó sem volt a forgalom megbénulásáról, bár a légifelvételek nagy rombolásokat mutattak.
189 A közlekedés fontosságát húzza alá az a tény is, hogy az elmúlt években néhány amerikai szakíró elhibázott-nak minősítette a szövetséges légierők részére Magyarországon meghatározott hadászati célokat. Azt állítják, hogy ha a szövetséges légierő e célra fordított teljes erejét a közép-európai vasúti forgalmat jelentősen befolyáso-ló, magyar vasúti átmenő rendszer megsemmisítésére fordítja, sokkal jelentősebb eredményeket tudott volna elérni.
190 A Weiss Manfréd vállalatcsoport 1941. július 1-én alapította meg az állammal karöltve a Dunai Repülőgépgyár (DR) Rt.-t. A Sailer István építész tervei alapján kivitelezett repülőgépgyár első ütemének építési munkálataival 1942 januárjában lettek készen, a Szigetszentmiklós határában erre kijelölt területen. Az építési munkákat aztán később folytatták. A Horthy-liget épületeit egyébként programszerűen, mindenféle késedelem nélkül, határidőre adták át a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt., illetve a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt. szakmunkásai. Vitéz Hellebronth Vilmos repülőgépipari kormánybiztos irányítása mellett az 1941. június 6-án létrejött német-magyar repülőipari államközi szerződés értelme szerint Szigetszentmiklóson az augsburgi Messerschmitt gyár Me210 repülőgépek C-1-es sárkányainak összeszerelése, valamint a stuttgarti Daimler Benz gyár 605A és 605B motorjainak licencben történő gyártása folyt. Az ipari üzem (akárcsak a többi magyar repülőgépgyár) a megtermelt javak többségét nem a Magyar Királyi Honvéd Légierő, hanem a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium részére állította elő bérmunka címén, a szerződés szerint 1 milliárd Pengőért.
Az amerikai légierő bombázása miatt a kőbányai pincerendszerbe átköltöztetett szigetszentmiklósi gyárban 1944. október 16-ig 272 darab Me210 Ca-1-es szárnyat és a csepeli Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-vel közösen 1208 darab DB 605A, B és D motort gyártottak le.
191 Az 1896. december 28-án megtartott alakuló közgyűléssel a "Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság" győri cég hivatalosan is megkezdte működését. A gyárnak nemcsak vasúti, hanem számos egyéb gyártmánya is lett az évek során. Így közúti járműveket, motorokat, majd repülőgépeket is gyártottak. Itt készült a híres és jól bevált „Botond‖ katonai terepjáró, a Rába-41tüzérségi vontató. A repülőgépek közül a Levente , a WM-21 Sólyom, a Focke-Wulf Fw 58 Weihe, a Bf-109G, és az Me210 gyártását is végezték.
Az azonnal bevetett vasútépítő századok (101, 102, 105 VÉP) a munkaszolgálatos századok (MUSZ) és a katonai utász, hidász alegységek, illetve a MÁV vasútépítő osztagai pár nap alatt a forgalmat helyreállították.
Ferencváros és Szolnok esetében az első átmenő vágányt 24 - 36 óra alatt, a második átmenő vágányt a 48. órára üzembe helyezték, a front szállításai nem szüneteltek.
Az amerikai bombázási taktika a pályaudvarok be- és kivezető váltóinak, líra-csomópontjainak szétverésére irányult, hogy a középen álló vonatok ne tudjanak elmozdulni.
Emellett a mozdonyfordítókat és fűtőházakat igyekeztek lerombolni. Ugyanakkor lebecsülték a magyar helyreállítási tevékenység lehetőségeit.
A pályaudvarokon a nagy kocsirendezéseket megszüntették, irányvonatokat állítottak össze, a mozdonyokat kis állomásokon cserélték, a vonatokat szétosztották sok állomás között stb. Oldalirányban úgynevezett cigány váltók és daruskocsik alkalmazásával kihozták a sérült szerelvények vagonjait, a roncs anyagok egy részét a helyszínen hagyták stb. így a forgalom zajlott, ha akadozva is, sőt idővel javult, fokozódott. Ugyanis a brit légierő 205. BG-je 1944.
IV. 5-én éjjel megkezdte a „Gardening"192 hadműveletet, a Duna elaknásítását mágneses, indukciós aknákkal. Ez a hajózást bénította, legalábbis egy hónapig, amíg a mentesítést rész-ben elvégezték. Ez alatt az olaj és rész-benzinszállítmányok egy része vasútra terelődött, Németor-szág minden nélkülözhető tartálykocsija ebben a térségben üzemelt.
A vasútháború első szakaszában, április 3. és június 14. között a hidakat nem érte kár, kiesésük sokkal nagyobb veszteséget jelentett volna, mint bármely pályaudvaré, csak az ame-rikai légierőknél ezt nem ismerték fel.193
Az „olajháború" 1944. VI. 14. - VIII. 20. között zajlott. E, mintegy kéthónapos idő-szak alatt, az amerikai támadások fő célja az olajfinomítók voltak, de ezzel együtt számos tá-madás érte a közelben lévő pályaudvarokat is, főleg Csepelen és Ferencvárosban.
1944. VI. 14.
Bombázás Budapest, Pétfürdő, Komárom, Eszék, Sziszek, illetve a kecskeméti repülőtér ellen. A gyárakat súlyos ká-rok érték, a ferencvárosi és a kecskeméti pályaudvaká-rok194 könnyű sérüléseket kapott, a hidakat nem támadták.
1944. VI. 26. Bombázás Győr, könnyű károk, a légiharcok a Dunántúl felett zajlottak.
1944. VI. 27.
Bombázás Budapest és Szolnok ellen, a Keleti és a József-városi pályaudvarok súlyos károkat szenvedett. A hidakat ismét nem támadták.
1944. VI. 30. Bombázás Budapest, Csepel, Tököl, Kaposvár, Dombóvár
192 „Kertészkedés‖ 1944. január 1. (tervezés kezdete) – 1944. április 1 (végrehajtás kezdete). Az USA és Nagybritania közös haditerve volt, melyet a RAF hajtott végre, éjszakai bevetéseken.
193 A vasúttal, az olajiparral, a vasúti hidakkal kapcsolatos részek Sárhidai Gyula: Újabb adalékok Magyarország vasúti hídjainak amerikai bombázásához 1944-ben című tanulmánya alapján készült.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_44_1994/
194 Az amerikai hadijelentésekben M/Y (marshalling Yard – rendező pályaudvar) rövidítések.
és Pécs ellen, cél: a pályaudvarok és a repülőterek, károk a városokban. A hidakat ekkor sem támadták.
1944. VII. 2.
Bombázás Budapest és Almásfüzitő ipari célpontjai, vala-mint 2 nagy rendező pályaudvar ellen. Első ízben bevetve az AZON-force195 a szajoli vasúti híd ellen. A támadás eredménytelen, az erős elhárítás miatt a budapesti pályaud-varok nem sérültek, csak a lakónegyedek. Almásfüzitő he-lyett a Duna menti falvakat és Győr külvárosát bombázták, a szolnoki támadás eredménytelen volt.
1944. VII. 3.
Az Aradot, Belgrádot és Temesvárt támadó kötelékekből kivált 4 db B 17-es gép, és 20 db rombolóbombával támadta a szegedi közúti és vasúti hidat. A támadás eredménytelen volt, a városban viszont keletkeztek károk
1944. VII. 9. Csak átrepülések voltak és légiharcok a Dunántúl felett.
1944. VII. 8. Bombázás a Veszprém-jutási repülőtéren.
1944. VII. 14. Bombázás Budapest és Pétfürdő olaj célpontjai ellen. Károk Hajmáskér, Fűzfő területén is, hidakat nem ért támadás.
1944. VII. 26. Szombathely elleni bombázás kisebb károkkal.
1944. VII. 27. Bombázás Budapest és Pécs ellen, súlyos károk Csepelen a Weiss Manfréd üzemekben.
1944. VII. 30.
Egy kötelék Lispét támadta, a hidakat nem érte kár. Bom-bázás a csepeli Dunai Repülőgépgyár és a tököli repülőtér ellen. A gyékényesi vasúti híd egy véletlen találatot kapott.
1944. VIII. 7. Első bombatámadás Újvidék ellen, célok nem ismertek, de valószínű, hogy a pályaudvar és a repülőtér196 voltak.
1944. VIII. 9.
Bombatámadás Győr, Almásfüzitő, Ferihegyi repülőtér, Pestszentlőrinc ellen, súlyos károk a pályaudvarokon. A hidakat nem érte támadás. Az egyetlen eredményt véletle-nül érték el, s észre sem vették. A budapesti Északi össze-kötő vasúti hidat egy véletlen bombatalálat érte, mivel nem volt célpont. Az Óbuda melletti első medernyílás főtartóját egy bomba átütötte, s az ív megroppant. Leállították rajta a vasúti forgalmat, s utászok vonultak fel a helyreállítására.
Két uszályról fa alátámasztást építettek, s megkezdték a helyreállítást. A forgalom leállását az amerikai légifelderítés észre sem vette.
Ezzel lezárult az a fejezet, amelynek során a fő célpontok a magyar olajipari üzemek, pályaudvarok és repülőgépgyártó üzemek voltak.
Meg kell állapítanunk, hogy ennek a során egyik terület elpusztítását sem tudták kivi-telezni, mivel lebecsülték a célok ellenálló képességét, s elhitték saját jelentéseiket. Az olajfi-nomítók közül csak a budapesti Fanto (Egyesült Magyar Ásványolaj gyárak) égett ki, igen
195 Azimut Only → csak oldalszög helyesbítő rádióirányítású bomba. (301. BG. 6 db B-17 bombázó, 12 tonna bomba, találatot nem értek el.)
196 Az Üjvidék elleni VIII. 7-i támadás fő célja a repülőtér volt, az ott állomásozó német éjszakai vadászok miatt.
régi felépítése miatt, négy másik — a Steaua, Shell, Budapesti Vegyiművek, Magyar Olaj — csak súlyos károkat szenvedett, Szőny, Almásfüzitő, Fűzfő és Lispe csak károsodott. A repü-lőipar kőbányai és budafoki pincékbe telepítése zajlott, de a gyártás soha nem állt le a bombá-zott üzemekben sem. Az ország nagy rendező pályaudvarai súlyosan károsodtak ugyan, de a vasúti forgalom egésze egy napig sem bénult meg, az átmenő forgalmat 1—3 nap alatt helyre-állították.
Az amerikai bevetések 1944. VIII. 9. - 20. között szinte leálltak a magyar térségben, nem mintha kímélték volna a területet, hanem a nyugati front harcai és a dél-franciaországi partraszállás teljesen lekötötte az amerikai erőket.
Augusztus 20-án Szolnokot és Szegedet érte bombatámadás. Ezzel a légitámadással lezárul a Magyarország elleni légi hadműveletek egy jól elkülöníthető szakasza, és megváltoznak a hadműveletek céljai.
Az amerikai bombatámadások újabb szakasza tulajdonképpen a romániai hadművele-tek alakulásával és a románok háborúból való kiugrásával kapcsolatos. A meginduló szovjet támadás támogatására újra megkezdték a magyar vasúti célok bombázását, hogy elvágják a német szállítások vonalait. A vasútháború újból megindult.197
1944. augusztus 20-án a 2. és a 3. Ukrán Front elsöprő erejű támadást indított a Jasi-Kisinyov irányokban. A támadással egyidejűleg a szövetséges légierők támadásának iránya is megváltozott. A légitámadások fő célkitűzése a két ukrán front támadásának hadászati biztosí-tása, illetve Magyarország háborúból való kilépésének kikényszerítése lett. Ettől az időszaktól válnak általánossá a térségben a szovjet légitámadások is. A német és magyar csapatok Ro-mániából történő visszavonulása kapcsán a csapatmozgások és a közlekedési útvonalak elleni harcászati légitámadások is általánossá válnak, és 1944 augusztusának végére a szárazföldi hadműveletek is elérik Magyarországot.
A román árulás és kiugrás után az események tragikusan gyorsultak és most már a szovjet, valamint a román légierő is itt volt hazánk felett.
1944. VIII. 23.
Románia köpönyeget fordított és összeomlott a Prut mentén hú-zódó arcvonal a Kárpátok és a Fekete-tenger között, az amerikai vezetés kísérletet tett Magyarország „kibombázására" a háború-ból, hátha követi a román példát. Ezzel telt el egy hónap, szep-tember 20-ig. Mivel ez nem hozott érdemleges eredményt, és a szárazföldi hadműveletek megkezdődtek az ország területén, ezu-tán az amerikai légierők már csak a dunántúli célokat támadták a háború végéig
1944. VIII. 20.
Bombatámadás a szolnoki pályaudvar és a repülőtér ellen. A vas-úti Tisza-hidra 200 db bombát dobtak eredmény nélkül. Szegeden 6 gép bombázta a pályaudvart, a híd nem sérült meg.
1944. VIII. 21. A hajdúböszörményi repülőteret bombázták.
1944. VIII. 21. A hajdúböszörményi repülőteret bombázták.