• Nem Talált Eredményt

A nap délelőtti eseményeinek összerendezése időben

Itt tartjuk szükségesnek, hogy az október 21-i eseményeket valamennyire időben is összerendezzük egy kicsit, mert ilyen módon többféle következtetésre is lehetőségünk adódik majd.

A bombázók és a vadászok Foggia körzetében található repülőtereikről szálltak fel. Az ilyen nagyszámú gép esetén a kötelékbe rendeződés a repülőterek környezetében akár egy órát is igénybe vett!

Felvázolunk egy nagyon valószínű útvonalat is, mert az október 21-én történt bevetés valós terveit eddig még nem sikerült előkeríteni.

A 15. AAF alakulatai az Adria átrepülésére a Foggia környezetéből általában a legrövidebb utat választották. Šćedro286 dalmát szigeten rádió irányadót telepítettek, amely mindkét irány-ban nagy biztonságot adott a navigátoroknak és pilótáknak. A sziget körül a tengerben ma is számos repülőgéproncs van, mert a sérült gépek is ide próbáltak meg legalább visszajutni. A Vis287 szigeten, − amely mintegy 36 km-re, nyugatra helyezkedik el a Šćedro szigettől − brit RAF repülőtér is működött.

Navigációs térkép északi része, a légvédelmi ütegek feltüntetésével288

286 A hazánkba, vagy a hazánkon át vezető bombázási útvonalakon való repülés során ez a sziget és az irányadója volt sokszor az IP (Initial Point), amelyet elérve irányba álltak a kötelékek. A sziget Spilttől délre a Hvar és a Korćula szigetek között helyezkedik el.

287 1943. szeptemberben Tito partizánjai elfoglaltákaz olaszoktól és itt be is rendezkedtek. A britek repülőteret létesítettek rajta, a RAF vadászgépek számára. Itt is működött rádió irányadó, sőt repülésirányító rendszer is.

Használhatósága erősen korlátoztott volt a kifutópálya rövidsége miatt, amely mindössze 670 méter volt. A pálya bejöveteli végén és a túlsó oldalán is hegy helyezkedett el. A 15. AAF bombázói kényszerűségből, sérült gépekkel sokszor megkísérelték a leszállást. A B-24 gépeknek legalább 5000 láb, azaz nagyjából 1530 méter pályára volt szükségük. Sok esetben sikerült a sérült gépekkel a landolás, de akadt szép számmal katasztrófa is.

A sérült gépeket mind ott is hagyták, nem kísérleteztek a javítással és a felszállásokkal. A személyzeteket DC-3 szállítógépekkel vitték vissza Olaszországba.

288 Villiam C Kasdorf főhadnagy navigátor, 1945. február 15. ( 450. bombázóosztály, 720. bombázószázad)

Navigációs térkép déli része, a légvédelmi ütegek feltüntetésével289

Az IP290 a bevetési irányoknak megfelelően más és más volt. Az Adriai tengerrész átrepülése után és ezek elérésekor aztán irányt váltottak a célok, így hazánk felé is. Természetesen olyan irányt vettek fel, ami a célpontok megközelítéséhez a legjobb volt számukra. Ebben különös tekintettel arra ügyeltek, hogy a légvédelemmel megerősített körzeteket, és a vadászrepülő bázisokat lehetőleg kikerüljék, már ha tudták…

Általános rendezőelvként azt is elfogadhatjuk a sok bevetés tapasztalata alapján, hogy a bom-bázóikat nagyszámú vadászgéppel védték. Egy – egy bombázóezredük biztosítására általában legalább egy vadászosztályt rendeltek.

Az is bizonyos, hogy amennyiben kikülönítettek speciális csapásmérésre vadászosztályokat (alacsonytámadás…), akkor ezek a bombázóktól függetlenül is repülhettek, akár eltérő útvo-nalon is a feladatukra.

Az is egyértelmű, hogy a dunántúli célpontokat támadó alakulatok általában a Balatont hasz-nálták fel fő tájékozódási pontként, és a Dunántúl felett repültek be hazánk légterébe. Az ok-tóber 21-i célpontok távolságait Foggiától (Cerignola) – a Šćedro sziget, mint fordulópont után – a kötelék a győri irányra állt. Ez így érinti a Balaton déli szélét. Itt kiválnak a szombat-helyi bombázók. Azt, hogy a P-38-as, alacsonytámadó vadász kötelékek együtt repültek-e a bombázókkal még nem tudjuk. Amikor majd az időrendet összeállítjuk, erre a kérdésre visz-szatérünk legalábbis annyira, hogy átgondoljuk azt, a vadászok mikor válhattak le a kötelék-ről.

A repülési távolságokat és időket a következő táblázat mutatja.

289 Villiam C Kasdorf főhadnagy navigátor, 1945. február 15. (450. bombázóosztály, 720. bombázószázad)

290 Initial Point → kezdeti pont

Foggia (Cerignola) - Šćedro sziget fordulópont (IP)

Bombázók útvonala a Šćedro sziget IP-tól

Célpont Távolság

(km) Géptípus Utazósebesség (km/h)

Repülési idő a célig (perc) Foggia – Šćedro sziget 430

B-24 346

75

Šćedro sziget - Szombathely 500 87

Szombathely összesen 930 162

Šćedro sziget - Győr 518 90

Győr összesen 948 165

Látható, hogy ilyen módon az első hullámok mind Szombathelyet, mind Győrt, gya-korlatilag egy időben érték el.

Amit biztosan tudunk az, hogy Szombathelyen a bombázások mely időpontban voltak.

Szombathelyen az első támadó hullám célkijelölő gépe 1035-kor vetette az első bombát. A második támadó hullám 1050-kor kezdett bombázni, míg a harmadik támadás 1104-kor kezdő-dött. Gyakorlatilag úgy lehet értékelni, hogy az első hullám a támadás után nagyjából 1045 -kor, az utolsók pedig 1115-kor fordulhattak a találkozási, vagy a hazavezető irányra.

A győri bombázásról időadatokat nem találtunk, viszont az előzőekből egyértelmű, hogy itt is 1035 és 1104 között lehetett a bombázás. A győri bombázásról talált beszámoló sze-rint két hullámban jöttek a gépek. Az első hullám a város keleti szélén a Hengermalomtól kezdődően, a teherpályaudvaron át, a vagongyárig szórta meg a területet. A második hullám a Szent György tértől északra (Kálvária – Attila utcák közötti) lakónegyedet, a személypálya-udvart a Honvéd ligetig bombázta.

A következő táblázatban a támadási időpontokat foglaltuk össze.

Célpont

vasúti célpontok alacsonytámadása 1000 - 1105

A vasúti célpontokat támadó vadászgépekre az időpont a Simpson jelentés szerint 1000 – 1105 közötti időpontok szerepelnek. Amennyiben ez elfogadjuk, akkor egyértelmű, hogy a P-38 gépekkel repülő és a vasúti célokra kijelölt vadászosztályok valószínűleg önállóan repül-tek északkelet-magyarországi célpontjaik felé. Ezt a következő táblázatban az idők is mutat-ják, mert a bombázások legkorábbi időpontja 1035 ekkor a vadászok már a kiszabott feladatuk (1000 – 1105) felénél tartottak.

Ipolyság összesen 1030 141

Ipolyság - Sajószentpéter 136 19

Sajószentpéter összesen 1166 160

Tehát az alacsonytámadás kezdetét összevetve a bombázások kezdeti időpontjával, az több mint fél órával hamarabb kezdődött és a célterület nyugati széléig is jóval többet kellett repül-niük a vadászoknak. Az alacsonytámadásra kijelölt vadászalakulat önálló repülése ezek sze-rint a legvalószínűbbnek látszik.

Ha a vasúti célpontok rombolására kijelölt vadászalakulatok önállóan repültek, akkor ahhoz, hogy 1000 időpontban a célterületük nyugati szélén legyenek − a táblázat szerinti időket figye-lembe véve (221 óra repülési idő) − a repülőtereikről felszállva és kötelékbe rendeződve, 739 -kor kellett indulniuk.

Az is egyértelmű, hogy a Bánréve melletti események már 1014-kor bekövetkeztek és ez a célpont majdnem a céltérség legkeletibb széle.291

A Lightning P-38J és L típusváltozatok megadott gazdaságos utazási sebessége, kis magassá-gon, 440 km/h.292

E két típus esetén elfogadhatjuk azt, hogy póttartály nélkül 1450 km, póttartályokkal 3640 km volt a hatósugár.

Vadászok útvonala a Šćedro sziget IP-tól

291 Édesapám visszaemlékezése szerint a karórája 1014-kor állt meg a vonatból való kiugrás során.

292 Pataky-Rozsos-Sárhidai: Légi háború Magyarország felett II.(Vadászgépek típusjellemzői között talált adat 500 km/h. Ezzel szemben a gyári érték csak 440 km/h. A gép átesési sebessége 170 km/h volt)

Ezzel a sebességgel a térképen kijelölt területet nyugatról keletre a következő táblá-zatban szereplő idők alatt lehetett teljesíteni. Természetesen a gépek csoportszámát, pontos feladataikat, útvonalaikat nem ismerjük. Valószínűleg sok irányban repültek, mert a számve-tés során egyértelművé vált, hogy nagyjából 77 darab P-38 géppel kell számolnunk. Ez 12-13, hat gépes csoportot jelent! A térképen bejelölt támadási terület szélessége hozzávetőleg 80 kilométer. Ez pedig azt jelenti, hogy az adott számú gépcsoportot figyelembe véve egy – egy egységnek nagyjából 6 kilométernyi sáv jutott.

A mellékelt vasúti térképeken jól látszik, hogy a támadott vasútvonalak a nyugatról érkező vadászgépek irányára nagyjából merőlegesen, azaz észak-déli irányban futnak. Ezeket tehát keresztezve egyszerűen azonosíthatták őket.

Pusztán a tájékozódás érdekében Ipolyságtól – ez a támadási övezet legnyugatibb határa – számítva megadjuk a különféle aznapi célpontok légvonalban mért távolságait és a gazdasá-gos utazósebességgel való repülési időt is.

Támadott hely

Távolság km

Repülési idő perc

Ipolyság 0 0

Diósjenő 16 2

Berkenye 16 2

Litke 39 5

Salgótarján 80 11

Bélapátfalva 100 14

Szilvásvárad 100 14

Támadás időpontja:

Bánréve 1014 1000

a vadászgépek helyzete:

~ 110 km

1000

a vadászgépek helyzete:

~ 65 km

Recsk 82 11

Verpelét 85 12

Kál - Kápolna 93 13

Füzesabony 105 14

Bánréve 93 13

Edelény 125 17

Szalkszentmárton Tápiósáp Pusztaszabolcs

Ezek az időpontok tehát nagyon jól egybeesnek a Simpson jelentésben megadott 1000 kezdeti idővel és a bánrévei 1014 időponttal! Gyakorlatilag a támadás kezdeti időpontjában a vadászok már a célterület nyugati határán voltak, aztán „átsöpörtek‖ a terület felett, akár többször is, kilőttek mindent, ami éppen ott volt, vagy mozgott, aztán hazafordultak.

Számomra az is egyértelmű, hogy a vadászok mind az oda, mind a visszafelé vezető úton Bu-dapestet kikerülték, az erős légvédelmi tüzérség miatt. Ezt mind északról, mind dél felől nyu-godtan megtehették. A légvédelmünket már jól kitapasztalták az elmúlt hónapok bevetései alkalmával.

Szalkszentmárton, Tápiósáp és Pusztaszabolcs azonban inkább a „hazavezető irá-nyon‖ való repülés közben talált célnak látszik, mert nincsenek kapcsolatban a korábbi észak-kelet-magyarországi vasúti célpontokkal. A térképekre nézve ez valószínű.

Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az északkelet-magyarországi vasutakat támadó vadászalakulatok eleve két nagy csoportra oszlottak már a támadás előtt. Ezt a térképre is

vá-110 km 15 perc repülési idő

440 km/h

Bombázók és kíséretük

Alacsonytámadó vadászok

zoltuk. Az első csoport Budapestet nyugatról kerülte és a célterületet nyugat keleti irányban repülte be. A másik csoport pedig a főváros alatt délnyugati irányban repült el és a célterületre is ilyen irányból ért be, azaz a terület középső, illetve keleti széleit támadta meg. A visszare-pülési útvonalakon támadott célpontok is ezt erősítik meg.

A feladat elvégzése után a vadászok számára két lehetőséget veszünk figyelembe. Az egyik az, hogy a Szombathelyen és Győrben a bombázást befejező egységek elindultak hazafelé Olaszországba. A vadászoknak még hazánk felett, vagy attól délre be kellett őket érni és csat-lakozniuk kellett a kötelékhez. A másik lehetőség pedig az, hogy önállóan repültek vissza Olaszországba, ez a valószínűbb.

A vadászoknak az előző, közelítő számítások szerint, a repülőtereiktől oda – vissza legalább kétszer 1166 km, azaz 2332 km-t kellett repülni. Ha ehhez a „cirkálásuk‖ miatt még hozzáve-szünk 300 km-t, akkor ez 2632 km. Bőven belefér a póttartályos üzembe.

Elkészítettünk egy repülési időrendet, melyet a következő táblázat tartalmaz.

Időpont Alacsonytámadó

vadászcsoport Bombázók

739 Az északkelet-magyarországi vas- A bombázók felszállásra készül-1000

a vadászgépek helyzete:

~ 110 km Támadás időpontja:

1014

úti célpontok támadására kijelölt 305. vadászezred (1.; 14?.; 82. va-dászosztály) gépei kötelékbe ren-deződve elindulnak Šćedro sziget felé.

A 304. bombázóezred mind a négy osztálya (454.; 455.; 456.; 459.) kötelékbe rendeződve elindul a Šćedro sziget felé, hogy csoportra szétválnak, hogy Buda-pestet nyugatról és keletről kerül-jék.

A bombázók elérik a Šćedro szige-tet és az új irányra fordulnak.

1000

A vadászok elérik a kijelölt terület nyugati határát Ipolyság, a délit pedig az Északi-Középhehység előtti terület magasságában. Meg-kezdik a célterület átfésülését (12 - 13 x hatgépes csoportban) és a vasúti célpontok támadását, Ipoly-ság – Sajószentpéter (nyugat – minden lehetséges vasúti járművet támadnak.

A bombázók első hulláma meg-kezdi a bombázást Szombathelyen és Győrben.

1045

A bombázók első hulláma befejezi a bombázást Szombathelyen és Győrben. Hazavezető irányra áll-nak. befejezi a bombázást Szombathe-lyen és Győrben. Hazavezető

1114

A vadászok Budapestet északról és délről is kerülő irányokon repülnek hazafelé.

A bombázók harmadik hulláma befejezi a bombázást Szombathe-lyen. Hazavezető irányra állnak.

~ 1155

A vadászok hazatérő, Budapestet délről kikerülő csoportja, Tápiósáp céljától ~ 236 km-t repült hazafelé.

~ 1200

A vadászok hazatérő, Budapestet délről kikerülő csoportja, Szalk-szentmárton térségében vasúti sze-relvényeket rombol szét. Innen irányba állnak Šćedro sziget felé. céljától ~ 265 km-t repült hazafelé.

~ 1205

A vadászok hazatérő, legnyugatibb csoportja, Budapestet északról ke-rülték meg, Pusztaszabolcs térsé-gében vasúti szerelvényeket rom-bolnak szét. Innen irányba álltak

A vadászok hazatérő, Budapestet délről kikerülő csoportja, eléri a Šćedro szigetet. Irányba állnak Foggia felé.

A bombázók első hulláma az IP-tól

~ 127 km-re van már.

A bombázók második hulláma az IP-tól ~ 40 km-t repült hazafelé.

A bombázók harmadik hulláma a céljától ~ 461 km-t repült hazafelé.

1239

A vadászok hazatérő, legnyugatibb csoportja eléri a Šćedro szigetet.

Irányba állnak Foggia felé.

A bombázók első hulláma az IP-tól

~ 156 km-re van már.

A bombázók második hulláma az IP-tól ~ 69 km-t repült hazafelé.

A bombázók harmadik hulláma a céljától ~ 490 km-t repült hazafelé.

1245

A vadászok hazavezető irányon.

Az első csoport az IP-tól ~ 81 km-re van az Adria felett.

A második csoport ~ 44 km-re van az Adria felett, a fordulópont után.

A bombázók harmadik hulláma Foggiát és repülőtereiken leszáll-tak.

1338

A vadászok második csoportja eléri Foggiát és repülőtereiken leszáll-tak.

1342 A bombázók második hulláma hazaért.

1356 A bombázók harmadik hulláma

hazaért.

A táblázat szerinti számításainkkal a vadászok nagyjából 6 óra repült időt teljesítettek e bevetésen. A későbbi fejezetekben, amikor a 82. vadászosztály, 95. századának két pilótáját is bemutatjuk – a repülési naplóikkal együtt – látjuk majd, hogy az 1944. október 21-én tör-tént alacsonytámadó bevetésükre 545 és 540 repült időt adtak meg! Ez nagyon jól illeszkedik a mi számításunkhoz, mert a hiba mindössze nagyjából 4…5 %.

Vegyük vizsgálat alá ezek után a nap délutánjának vadászrepülő eseményeit is és majd csak így készítsünk egy összefoglalást!

1944. október 21. légi események.

Vadászrepülőgépek támadásai