E1 = F2 Ergonómiai igényt kielégít H1 = F2 Ergonómiai igényt kielégít E2 = F1 Lakáshoz (irodához) illeszkedik H2 = F4 Munkavégzést segít
E3 = F3 Esztétikai igényt kielégít H3 = F5 Egészségügyi előírásoknak eleget tesz E4 = F6 Környezethez igazodik H4 = F6 Környezethez igazodik
E5 = F8 Arculatot hordoz H5 = F8 Arculatot hordoz E6 = F7 Stílust hordoz
Az elemzéshez kiválasztott két íróasztal (Bean és Sixtem) elhelyezhető az otthoni térben, ugyanakkor irodai munkára is alkalmas. A Bean és Marlow inkább a felső vezetők világához tartozik (12. ábra), míg a Sixtem és Kabóca pl. az alsóbb vezetők bútora lehet (22.
ábra). Ezek a bútoregyüttesek viszont nem illeszthetők be akármilyen környezetbe, akár irodáról akár a lakás valamelyik belső teréről legyen is szó. Státusszimbólumot hordoznak és szokásokat tükröznek, ugyanis az esztétikai törekvések elválaszthatatlanok a presztízskifejezés szimbolikájától [26. Kapitány 2000].
Tökéletesen működő környezetet alakíthatunk ki a lakásban ezekkel a bútorokkal, amelyek kielégítik igényeinket, megfelelnek elvárásainknak, és amelyben örömmel tartózkodhatunk. Az otthoni dolgozó megteremtésekor ezekkel a bútorokkal szemben felmerült igények, mint amilyen a tekintély, biztonság, bizalmat, erőt sugárzó vagy éppen a személyes, meghitt környezetet teremtő jellemzők, teljesülnek [37. Mack 1997].
Általánosan megállapítható, hogy mindkét íróasztal a székekkel együtt esztétikai élményt nyújt felhasználójának, és ezáltal a használattal kapcsolatos funkciók is előbukkannak. Esztétikai szempontból a használhatóságot a kényelemérzet, szín, forma, harmónia és ezek egysége segíti. A Bean íróasztal annyira formatervezett, hogy szépségével felhívja magára a figyelmet. Az emberi közérzet számára megnyugtató, kellemes, élményszerű. A formaalkotó elemek, pl. a lábazat, asztallap, vagy fiókelők kialakítása gyönyörködtet. A cseresznye színe és a különleges forma Ceccottinál, a fafajok sokszínűsége és a fiókelők sűrű tagoltsága Sixaynál harmóniát teremt. Ezeknek a bútoroknak esztétikai értékük van. Nevelési funkcióval rendelkeznek, mivel hatással vannak ránk, ízlésünket formálják, és használatra nevelnek. Saját maguk beszélnek a használhatóságukról, megtanítják felhasználójukat az alkalmazásra. Pl. a fiókok fogantyúinak kialakítása nemcsak a tekintetünket vonzza, hanem kezünket is. Vagy a Bean asztallapján kialakított bőrfelület a munkavégzés helyét jelöli ki, a ceruzatartók elforgatásával pedig záródnak a fiókok. A Sixtem
sokszínű fiókjai szinte felhívják figyelmünket, hogy kihúzzuk őket. Egyetlen zárással záródnak az összes fiókok.
Mindkét íróasztalnál megtaláljuk a munkavégzést segítő funkciókat. Ilyen például a tároló hely kialakítása (fiókok). Sokkal kevesebb helyet foglal el, ha minden munkaeszközünknek meghatározott, biztonságos, könnyen elérhető helye van. A rendezett, fegyelmezett környezet szakmai nyugalmat, bizalmat, önuralmat biztosít. Egyetlen munkahelyet sem lehet hatékonyan kihasználni jól megtervezett tároló rendszer nélkül [43.
Orbay 1994].
A forma és színmegoldások szorosan kapcsolódnak a pszichológiai problémákhoz, hisz érzelmeket keltenek. Ez a terület már az ergonómiai funkció része.
Az ergonómiai funkció az ember, tárgy, környezet viszonyát, ezek harmóniáját fejezi ki. Az ergonómiai funkciót műszaki, gazdasági, lélektani, fiziológiai, a gyönyörködést kifejező esztétikai motivációk jellemzik. Az ergonómiai funkciónak három részfunkcióját különböztetjük meg [12. Hegedűs 1990]:
- antropológiai részfunkció (az emberi test statikus méretei, emberi alkatok típusai, emberi test méretváltozásai, mozgástér, mozgáshatár, munkasík, munkatér)
- fiziológiai részfunkció (az ember fiziológiai rendszerének környezethez való viszonyát fejezi ki, munkabírás, figyelem)
- pszichológiai részfunkció (az érzelmi hatásokat fejezi ki).
Az ergonómia az antropometrián alapuló tudományos és célirányos fejlesztés. Fő célja egyrészt az emberi alkalmazásra, felhasználásra szánt eszközök, berendezések, rendszerek tervezése, másrészt pedig a hatékonyság növelése, az emberi igények kielégítése. Ezen kívül a testi biztonság, egészségkárosodás kizárása, komfortérzés és a jó közérzet biztosítása is fontos. Az ergonómia egy életminőséget tükröz, és maga a fogalom állandó változásnak van kitéve, jelentéstartama folyamatosan bővül. Az emberi környezet tervezésénél, előállításánál, tehát a bútorok ergonómiai szempontú tervezésénél is, elsőrendű szempont az emberi méretek figyelembe vétele [50. Sanders, Mc. Cormick 1993].
Az ergonómiai követelmények a tagoltságban, a dimenzionális összefüggésekben, a munkasíkok, munkaterek, méretek kialakításában kapnak fontos szerepet.
Az íróasztal megtestesíti, kijelöli a hozzánk tartozó személyes területet [43. Orbay 1994]. Státuszjelző szerepe van, rangot is jelent. Mindkét íróasztal (Bean, Sixtem) teljes munkafelülete lehetővé teszi a munkaeszközök áttekinthető elhelyezését. A felhasználó által
A Bean asztal és Marlow szék együttes kényelmes, méreteit tekintve illeszthető testméreteinkhez. A szék szabályozható magasságú, kényelmes háttámlával, karfával rendelkezik, az ülőlap forgatható és görgőkkel felszerelt. Az asztal-szék változtathatóságával lehetővé teszi a helyes testtartást. A Sixtem asztal és Kabóca szék nem állíthatóak, fix magasságúak, mégis kényelmet biztosítanak. Az asztal görgőkkel felszerelt, mobilis. Az ülőlap magassági mérete, mindkét íróasztalnál, az asztal magassági méretével együtt széket és asztalt egységként kezelve lett meghatározva, az emberek antropometriai méretei és az asztal-szék funkciója alapján (asztal-asztal-szék-ember méretviszony).
Tudjuk, hogy a divat fontos szerepet játszik a stílusok kialakulásában. Az általunk elemzett bútorcsaládok divatkövetők, a divatáramlásoknak megfelelően nem változnak gyorsan. A modern technológiával kialakított stílusuk a kor divatáramlásait, ugyanakkor szellemvilágát tükrözik. Azt is mondhatjuk, hogy stílusuk a mai korra jellemző trend. Habár a mai még kialakulóban levő stílusokra inkább a divat jellemző, elmondhatjuk, hogy ezek az exkluzív bútorcsaládok saját egyéni stílust hordoznak és alakítottak ki. Ilyen szempontból a stílus keresése és megtalálása nagyon fontos feladat. Mindkét bútorcsalád stílust határoz meg, stílusjegyeket hordoz, származást mutatnak (olasz és magyar bútor) és tükrözik a korszak szellemét, a néptömegek társadalmi, gazdasági és ideológiai törekvéseit. A Ceccotti bútorok egy egységes, organikus formanyelvet alkotnak, míg a Sixay bútorcsaládban a magyar nép társadalmi-kulturális viszonyai jelentkeznek, józan, tiszta egyszerű formákban. A célszerűség és egyszerű szépség lép előtérbe ezeknél a bútoroknál. A stílusuk egyszerű és elegáns.
Funkcionális bútorcsoportok, nemcsak kényelmet nyújtanak, hanem „minden ízében és egészében gyönyörködtetnek.” [26. Kapitány 2000]. Megfelelő teret kell kapjanak ahhoz, hogy el tudják érni azt a kommunikációs fokot, amit a felhasználójukkal szemben alakítanak ki. „A bútorok kommunikálnak, valamit sugallnak, elhelyezésük a rendeltetésüknek megfelelően kialakított.” [26. Kapitány 2000].
A mai technikai formák megtalálása és kialakítása azt bizonyítják, hogy a fejlődés soha nem áll meg és minden kor megteremti előbb-utóbb a saját eszméit szolgáló és kifejező formavilágát vagy éppen stílusát.
A használati és esztétikai funkciók vagy értékek aránya jellemző az esztétikai minőségre. Az esztétikai minőség meghatározó szerepet játszik a kiválasztott bútorcsaládoknál. Ezt az arányt mindkét bútorcsaládnál a felhasználói igényeknek megfelelően tervezték meg, vagyis optimálisan. Az optimalizálás valamilyen kritérium alapján, egy intervallumon belüli szűkítést jelent. Itt a két érték egyenlő arányban is
szerepelhet, vagy pedig az esztétikai érték lehet nagyobb. Felhasználva a Hegedűs féle (1)
Az a/b arány alkalmazása, az optimalizálás kérdésének megoldása
1) Nagyszámú mintavétellel meghatározhatjuk az a/b arányszámokat (lásd (2) összefüggést), emellett értékelve azt is, hogy a vevő egyediség iránti vágya és elégedettsége mennyiben teljesül. Az elégedettség mértékével súlyozott arányszámok várható értékét tekintjük optimális aránynak. Ezek szerint az exkluzivitás az a/b arányszámmal hozható összefüggésbe. Ennek az aránynak a segítségével el tudjuk dönteni, hogy a bútor exkluzív vagy sem. Az optimalizáláshoz a matematikai statisztika eszközei használhatók fel.
Meghatározható az eloszlás típusa és az eloszlás jellemzői, segítségükkel pedig, pl. a 95%-os megbízhatósági intervallum alsó és felső határai (56. ábra). Ha az a/b érték az intervallumon belül esik, akkor exkluzív a bútor, ha kívül, akkor nem.
56. ábra
2) Tervezésnél az elképzelt bútor jellemzői alapján kiszámítjuk az a/b arányt, aszerint, hogy a bútor milyen használati és esztétikai funkciókat elégít ki. Ezt az arányt az esztétikai funkciók sorának bővítésével, ritkább esetben a használati funkciók szűkítésével kívánt mértékben tovább alakíthatjuk úgy, hogy az arányszám az intervallumon belülre essen.
Vagyis olyan arányt alakítunk ki, ami az intervallumon belül helyezkedik el.
Lépések
1.Funkcióséma felírása exkluzív bútorokra általában (a mi esetünkben exkluzív íróasztal általában, 80. old.)
2.Értékadás. Értékeket adunk a használati és esztétikai funkcióknak. Az értékadás történhet különböző módszerekkel, éspedig jellegszámokkal illetve súlyszámképzéssel.
3. Az a/b megállapítása aszerint, hogy kiválasztjuk azokat a funkciókat a sémából, amelyek jellemzőek a kiválasztott íróasztalra (pl. Ceccotti féle BEAN íróasztalra)
4.Exkluzivitás kritériumszámainak és megbízhatósági intervallumának meghatározása.
Ehhez meghatározzuk a várható értéket, az eloszlás típusát és az eloszlási jellemzőket.
5.Ezt követően, ez felhasználható egy adott bútor elhelyezésére az értékskálán, illetve eldöntésére, hogy kielégíti-e az exkluzív bútor fogalmát. Továbbá tervezésnél, a tervezés valamely stádiumában a tartalmazott funkciók alapján annak meghatározására használható, hogy milyen funkcióértékeket kell hozzáadni vagy elvenni (ha fölösleges funkcióértékeket tartalmaz), hogy megfeleljen az exkluzív kritériumainak.
Ha az a/b arány az exkluzivitást meghatározó intervallumon belül van, akkor lehet exkluzív a bútor. Ha szeretnénk tovább vizsgálni az exkluzivitást a bútoron, meghatározhatjuk ezt a stílusjegyek jelenlétével is. Megnézzük, hogy a bútor a meghatározó stílusjegyek alapján exkluzív-e vagy egyszerűen öncélúan túlburjánzanak benne az esztétikát célzó funkcióelemek vagy túl sovány használati funkciókban.
Ha az arány fennáll, akkor meg kell nézni a stílusjegyek szerinti értékeléssel, hogy milyen %-ban teljesül és a küszöbérték alapján exkluzív vagy sem. A küszöbértéket a TEAM határozza meg. Lásd a gyakorlati példa bemutatásánál a 4.2. részfejezetben (122. oldal).
4. A meghatározó formák elemzése, a használati és esztétikai funkciók arányainak mérése
Az előző fejezetekben döntően szekunder kutatásokat végeztünk. Korábbi saját vagy irodalmi közleményekben fellelhető információkat, adatokat dolgoztunk fel. Nem szorul bizonyításra, hogy tovább haladjunk, primer kutatásokat is kellett végezzünk.
A továbbiakban erről számolunk be. A megkérdezésekhez kérdőívet szerkesztettünk, a mérésekhez (REM, FMEA) teameket – alkotó csoportokat szerveztünk.
Ebben a fejezetben ezekről a munkáinkról számolunk be.
4.1. A kérdőíves megkérdezésre alapozott mérés ismertetése
Kérdőívek feldolgozása szakemberek megkérdezése alapján
1996-ban végeztünk egy kérdőíves kutatást, amely során szerettük volna tisztázni az egyedi bútorok akkori helyzetét Magyarországon. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy akkor még elsősorban a tömegbútor gyártására fektették a hangsúlyt. Az ezt követő évek során egész napjainkig kiderült, hogy az egyedi bútorok iránti kereslet növekedett meg, így azok gyártása és forgalmazása került előtérbe. Ezt igazolja a Molnár-féle kutatás is [40.
Molnár 2001] (lásd a 6.3. mellékletben, 40. oldal).
A Bútorszövetség segítségével végzett kutatás eredményét az alábbiakban ismertetjük.
50 kérdőívet osztottunk szét a Bútorszövetség által meghatározott gyártók között. Színhely a Budapesti Nemzetközi Bútorvásár volt.
A kérdőívek feldolgozásának célja (Kérdőív mintát lásd a 6.4.2. mellékletben, 73. oldal).
1. Miért végeztük ezt az elemzést? Azért, hogy megtudjuk:
• az általános elemzéshez célul kitűzött szempontok miként alakulnak a vállalkozóknál,
• a vállalkozók értik-e ezeket a szempontokat, figyelembe veszik-e ezeket, beépítik-e tervezésükbe vagy marketing stratégiájukba,
• a bútorok mozgása miképpen megy végbe, hogyan tervezik ezt a mozgást (mozgás:
gyártás, forgalmazás, szállítás),
• milyen kapcsolat van a tervezés és forgalmazás között,
• ismerik-e a konkurenciát és miképpen figyelik, mindezeket milyen tudatosan használják fel a forgalmazásban, kereskedői munkában.
2. Fő irány: minden ilyen szempont milyen mértékben mutat a használati és esztétikai funkciók arányainak optimalizására.
3. A felmérés a következő tényezőket vizsgálta: saját értékítélet, termékminőség, tevékenységi kör és működés, marketing ismeretek és piachovatartozás, vásárlói réteg, vásárlói magatartás, vásárlási stílus, saját termékítélet, elégedettség, márkanév, ár, design, arculat, vásárlás utáni magatartás, konkurencia ismerete, reklám módszerek.
A kérdőívek felépítése
Úgy építettük fel a kérdőívünket, hogy az előbbiekben kifejtett szempontoknak, vagyis a célunknak megfeleljen ez a kérdéscsoport. Figyelembe vettük a kérdőív szerkesztésére vonatkozó szabályokat.
Tehát egyrészt kérdőívünket logikusan építettük fel, másrészt úgy, hogy könnyen kezelhetők legyenek a válaszok, harmadszor úgy építettük fel, hogy ellenőrizni tudjuk azt, hogy következetesek voltak-e a kitöltésben. Az ellenőrző kérdéseket azért iktattuk be, hogy megismerjük, hogy a célunkban megfogalmazott szempontokat mennyire veszik figyelembe.
Beérkezett kérdőívek jellemzése, a feldolgozás eredményei
50 kérdőívet küldtünk ki különböző faipari cégeknek/forgalmazóknak. Ezeket a kérdőíveket kizárólag szakembereknek szántuk. Amint már említettük, e célból a Budapesti Nemzetközi Bútorvásárt választottuk, ahol a Bútorszövetség legjobb belátása szerint osztottuk szét a kérdőíveket. A kitöltő cégek közül 11-en nevezték meg magukat (lásd a 6.4.1. mellékletben, 69. oldal). A kiküldött 50 kérdőívből 28 érkezett vissza, tehát több mint 50%.
Elmondhatjuk, hogy a beérkezett kérdőíveket gondosan töltötték ki és következetesen.
Ezt a mintaszámot elemzésünkhöz mi elégnek tartjuk, mivel ez a mintanagyság reprezentálni fogja állásfoglalásunkat és meg vagyunk elégedve a kiértékelésre visszaküldött mintaszámokkal. A visszaérkezett kérdőívekre az összesítés után saját ítéletet mondunk.
Bútorgyártás típusa szerinti elemzés
2. táblázat