Az elemzés rendez ő szempontjainak összefoglalása

Célunk szerint az exkluzív bútoroknál az esztétikai és használati funkciók helyes arányait keressük, ebben kivételes szerep jut az esztétikai jellemzőknek.

Éppen ezért definiáljuk az esztétikumot, vagyis az érvényesülési funkciójegyeket, amelyekkel a bútoroknál találkozunk. Lényeges az, hogy a termék milyen igénybevételeknek kell, hogy eleget tegyen, milyen funkció kielégítésére szolgál, követi-e a divatot vagy csak tűri azt, lakberendezési elem, tehát használati tárgy lesz vagy csak esztétikai jelleggel fog bírni (műtárgy kategória). Összefoglaljuk a bútorok követelményrendszerét, esztétikai jellegét és összevetjük az exkluzív bútorok meghatározott körével, illetve az elemzéshez kiválasztott bútorcsaládokkal.

Figyelembe véve az előzőeket, a következő rendező szempontokat választottuk ki:

- használati tulajdonságok, - esztétikai tulajdonságok, - a domináns forma jellege, - stílus hordozása,

- anyagpárosítás – technológiai jellemzők.

A jellegzetes konstrukciós részletek empirikusan modellezéssel vizsgálhatók. Az európai szabványok betartása fontos tényező, ezért ezt is figyelembe vesszük.

A kutatási célunknak megfelelően a fontosabb rendező szempontokat az alábbiakban jellemezzük. Mielőtt azonban erre rátérnénk, értelmezzük az exkluzív kifejezés általunk használt jelentését, figyelembe véve azt, hogy az exkluzív bútornak is van használati funkciója.

Az exkluzív kifejezés kutatásainkban minősítést jelent, és feltételezi a felsorolt rendező szempontok mögött meghúzódó bútortulajdonságok speciális arányát. Esetünkben a stílus, az esztétikai minőség, a korra jellemző sajátos anyag-technológia nagyobb súlyát jellemezzük az exkluzív kifejezéssel. Nem tévedünk számottevően, ha a stílust emeljük ki, mint exkluzív tulajdonságok halmazát. A mai kor stílusának kialakítása fontos szerepet játszik a bútoroknál. Itt arról van szó, hogy ma azon bútoroknak van értékük, exkluzivitásuk, amelyek egy bizonyos egyedi stílust hordoznak. Ilyen szempontból a stílus keresése és megtalálása nagyon fontos és ugyanakkor nehéz feladat. De ez az elsősorban, ami megkülönbözteti a bútorokat.

Fontos szempont itt az esztétikai tulajdonságok értelmezése. Sík Sándor [51. Sík 1990]

szerint „az esztétika olyan tudomány, amely a való élet esztétikai megnyilvánulásait teljes változatosságukban, és az életet tükröző művészet esztétikai tulajdonságait azok teljes gazdagságában tanulmányozza, a művészi alkotó tevékenység lényegét és a legáltalánosabb törvényeit kutatja. Az esztétikának, mint tudománynak az a feladata, hogy feltárja mi is a szépség, miben különbözik a tárgyak és jelenségek többi tulajdonságától, milyen kapcsolatban van azokkal, és mi a szerepe az életben, az emberi tevékenységben”.

Az esztétika értelmezésekor ideális esetben önmagának az esztétikumnak a pozitív jelentésére gondolunk, de tágabb értelemben arra is, hogy az érvényesülési funkcióknak olyan összetevői, amelyek a külső megjelenésen, vizuális hatáson, térformáláson, formai jegyeken, a forma harmonikus voltában fejeződnek ki, ugyanakkor érzelmi hatást is hordoznak.

akár az egyéni igények is kötődhetnek rossz ízléshez. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor itt két dologra kell gondolnunk, ha a helyes arányokat próbáljuk megközelíteni.

Az egyik az, hogy a hatásos megjelenés vagy az érvényesülési funkció ráfordítások árán áll elő (különös formaelemek tervezése, kivitelezése, nemesebb anyagok alkalmazása stb.) és az optimális aránynál az a kérdés, hogy ezekből mennyit hajlandó megfizetni a fizetőképes kereslet. Vagyis a vásárló mennyit hajlandó fizetni a használati funkciók költségén kívül a jó megjelenésért, szebb formáért.

A helyes aránynál tehát az a kérdés, hogy mennyi a „funkcióköltsége” a használati funkcióknak, és ezen felül milyen mértékben hajlandó áldozni a fizetőképes kereslet.

A másik oldalt vizsgálva az exkluzív bútor fokozottan megjelenít valamilyen vizuális érzékekkel megtapasztalható hatást. Kommunikál, lelki hatása van és ez alapján erős (tetszetőbb) vagy kevésbé tetszést vált ki a birtoklójából. Ez a tetszés lehet rossz ízlés következménye is. Itt az exkluzív bútorokkal egy fokozott felelőssége van a tervezőnek és előállítónak az igazi értékek közvetítésében, ízlés formálásában. Ha az optimális szót úgy értelmezzük, hogy figyelembe vesszük azt is, hogy az esztétikai érték és az ízlés formálása egy kritérium, akkor az valamilyen módon fontos szemponttá válik, amikor a helyes arányokat keressük.

A fentieket összefoglalva az exkluzív értelmezését két oldalról vizsgálhatjuk. Az egyik oldal a gazdaságosság, a másik oldal a tetszetőség.

A vizsgálódásaink szempontjából az alábbi meghatározás szerint használjuk az exkluzivitás fogalmát.

Meghatározásunk szerint az exkluzivitás az egyedi jelleg erősítésére szolgáló sajátos tulajdonság, ami az átlagnál (ez mindig változik) magasabb szintű egyéni igényeket elégít ki, tartalmazza azon részfunkciók halmazát, amely kifejezi az egy termék – egy vevő kapcsolatát, és amelynél az esztétikai minőség súlya nagyobb, mint a használati funkciók által hordozott érték.

Az exkluzív bútor szellemi termék magas státusz vonzattal, magas minőséggel és árral, formája különleges, minőségi anyagból készül különleges megmunkálással, sok munkaórával. Tervezője lehet kimagasló formatervező vagy nem, de a tervezés mindenképp

„minőségi design”. Lehet luxus bútor, stílbútor, design bútor vagy éppen technikai extrákkal felszerelt kényelmi bútor. Lehet „kis szériás” bútor is (számozott darabok) vagy egyedi, ritka darab, a hazai polgárosodás előrehaladásával a villalakásokba való berendezési tárgy („luxus”), de nem feltétlenül egyetlen példány létezik belőlük. Az exkluzív bútor mindenképp

központi helyet foglal el a lakásban, figyelemfelkeltő, időtálló érték. Személyre szóló, társadalmi rangot, nemzeti karaktert vagy nemzetközi kvalitást tükröz.

A fentieket figyelembe véve, a rendező szempontokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

A) A vevői motivációk komplex rendszere szerint az általános funkciócsoportokat az alábbiak jellemzik [16. Hegedűs 1994]:

A gazdasági funkciók kifejezik a termék előállítási folyamatában bevitt erőforrások struktúráját, vagyis azt, hogy ezeket az erőforrásokat hogyan és milyen hatékonysággal alakítjuk át termékké, eredménnyé, profittá. Egy termék gazdasági funkciói megmutatják az előállításuk és felhasználásuk hatékonyságát, gazdaságosságát.

A technikai funkciók a felhasználás módját, a felhasználási lehetőségeket hordozzák.

A szociológiai funkciók a felhasználók, vásárlók társadalmi hovatartozását, sőt szokásrendszereiket is hordozzák. Nemi, életkori, nemzetiségi és egyéb társadalmi hovatartozások és szokások egyaránt jelentőséggel bírnak. Itt a stílusjegyeknek van még fontos szerepük.

A pszichológiai funkciók az érzelemvilággal kapcsolatosak. Kifejezik, hogy a termék milyen lelki, érzelmi hatásokat vált ki a felhasználójából. A piacon a termék sorsát, különösen az exkluzív bútorét, nagymértékben a termék és vevő első találkozásának pillanata dönti el. A pszichológiai funkciók a termékek egyszemélyes kapcsolatát jelentik a tárgy és vevő között.

A dokumentáris funkciók kifejezik, hogy mit mutat a bútor az utókornak (jelkép, emblematikusság), milyen információkat hordoz illetve közöl, mit őriz meg az idő múlása során.

B) A meghatározó formák, divatkövető stílusok.

C) A használati és esztétikai funkciók arányának kérdései.

Az utóbbi két szempontot külön fejezetekben tekintjük át.