párkapcsolati magatartás és családalapítás a fiatalok körében
I. a házassági kedv csökkenése magyarországon és európában
A 20. század közepéig Európa-szerte a házasság volt az egyetlen társadal-milag elfogadott párkapcsolati forma. Csak a házasságban született gyer-mekek számítottak törvényesnek, vagyis csak ők viselhették az apa nevét, nekik volt örökösödési joguk, és ők élveztek egyéb olyan előnyöket, melyek-ből a törvénytelen gyermekek ki voltak zárva. Az 1960-as évekig a legtöbb európai országban a nők 85-95 százaléka rendszerint házasságra lépett, ez volt ráadásul többségük számára az első párkapcsolati forma, melynek meg-kötésére korán, a húszas éveik első felében került sor.
Ez az egységes párkapcsolati mintázat a nyugat-európai országokban az 1970-es években kezdett megváltozni: egyrészt csökkent a házasságra lépők aránya, másrészt kitolódott az életkor házasságkötéskor. Franciaor-szágban például az 1945-ben született nők átlagosan 22,3 évesen kötöttek
1. táblázat: a nők átlagos életkora az első házasság megkötésekor Kelet-Közép-Európában 1960 és 2008 között
(Források: European Council, 2005 (1960-2000), OECD Family Database (2008))
1960 1970 1980 1990 2000 2008
különbség 1990 és 2008 között (korév)
Bulgária 21,3 21,4 21,3 21,4 24,1 25,5 + 4,3
Csehország 22,0 21,6 21,5 21,6 24,5 27,1 + 5,1
lengyelország n.a 22,8 22,7 22,6 23,9 25,2 + 2,6
magyarország 22,0 21,5 21,2 21,9 24,6 27,4 + 5,4
románia 22,1 21,6 21,5 22,0 23,4 25,4 + 3,3
szlovákia 22,1 22,0 21,9 21,9 24,2 26,2 + 4,1
szlovénia n.a. 23,1 22,5 23,7 26,7 28,3 + 5,1
n.a.: Nincs adat.
házasságot, és 49 éves korukig 92 százalékuk házasságra lépett. Becslések szerint az 1975-ben született nők ezzel szemben átlagosan 28,9 éves koruk-ban kötnek házasságot, és 49 éves korukig csak 69 százalékuk fog házas-ságra lépni (Prioux & Barbieri, 2012).
A közép-kelet európai országokban később, többnyire a berlini fal leomlá-sa után zajlódtak le hasonló folyamatok a házassági hajlandóság változásában.
Ez alól kivételt képez Magyarország és a volt Német Demokratikus Köztársa-ság. A két országban már az 1970-es évektől elkezdődött a házasságra lépők arányának csökkenése, igaz, hogy kisebb mértékben, mint Nyugat-Európában (Sardon, 1991). Magyarországon az 1970-es évek elején született nők köré-ben feltehetően mintegy 80 százalék köt házasságot 50 éves korára, míg ez az arány meghaladta a 95 százalékot az egy évtizeddel korábban születettek körében (Conseil de l’Europe, 2005). Európának ebben a régiójában a házaso-dási életkor az 1990-es években kezdett el emelkedni. A növekedés országon-ként különböző mértéket öltött, de számos országban kevesebb, mint húsz év alatt mintegy öt évet emelkedett a nők átlagos életkora első házasságkötéskor (1. táblázat). Magyarországon ez időszak alatt a halasztás mértéke igen ki-emelkedő a többi országhoz képest: közel öt és fél év.
Az 1980-as – 1990-es évekig igen korán kötöttek a magyar fiatalok há-zasságot: többségük 20 és 24 éves koruk között, de nem volt ritka a koráb-bi, húszéves kor előtti házasságkötés sem. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy 1. ábra: a nők első házasságkötési arányszámának összege
ötéves korcsoportok szerint, évente Magyarországon (1960-2004)
(Forrás: European Council, 2005)
1965 1975 1985 1995 2000
500
magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötet
a nők gyakrabban kötöttek húszévesnél fiatalabb korban házasságot, mint 25 éves koruk után. Továbbá jellemző, hogy az 1970-es évek közepén néhány évig magasabb volt a húszéves koruk előtt házasságra lépők aránya, mint bármely másik korcsoportban.
Az 1980-as évektől ez a minta erőteljesen kezdett megváltozni: először a 20 éves kor előtti házasságkötések száma esett le drasztikusan, majd ezt követte 1990-től a 20 és 24 éves korban kötött házasságok számának csök-kenése. Ezzel párhuzamosan, de csak kis mértékben elkezdett emelkedni a 25 és 29 éves kor közöttiek, majd az 1990-es évek végétől a 30 és 34 év közöttiek házasságkötésének gyakorisága. Vagyis az univerzális és korai házasságkötési magatartást felváltotta egy olyan mintázat, melynek megfe-lelően sokkal kisebb mértékű a házasságot kötők aránya, és aki házasságot köt, az is egyre később teszi ezt. 2011-ben a házasságkötések 13 százaléka a 20-24 éves korú nők körében, egyharmada a 25-29 éves korúak körében, míg egynegyedük a 30-34 évesek körében köttetett (KSH, 2011).
Az előzőekben leírt átalakulások hatására a fiatal férfiak és nők körében egyaránt nagymértékben visszaesett a házasok aránya. Míg 1990-ben a 24 éves és idősebb férfiak fele házas volt, addig 2000-ben már csupán 29 éves korukra kötöttek ennyien házasságot (2. ábra). A Magyar Ifjúság 2012 felvé-tel adatai pedig azt mutatják, hogy a férfiak körében csak 23 éves kor után
2. ábra: a házas férfiak aránya a 15 és 29 évesek körében 1990, 2000, 2012 (N2012=3989; százalékos megoszlás; források: KSH; 1990, 2000 )
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
életkor 2012 2000 1990 100
60 80
40
20 90
50 70
30
10 0
kezd el emelkedni a házasok aránya, de az emelkedés igen lassú, ráadásul 28-29 éves kor között stagnál: még a 29 évesek körében is a férfiaknak ke-vesebb, mint a negyede házas.
A nők körében hasonló mértékű változást látunk, noha a nők még min-dig nagyobb arányban és hamarabb házasodnak, mint a férfiak. 1990-ben a nők fele 21 éves korára már házas volt, míg 2000-ben 26 éves korukra lép-tek ennyien házasságra. 2012-ben több mint felük még ekkor is hajadon volt.
A nők esetében 21 éves korban kezdődik a házasok arányának látható növekedése. A 23 évesek csoportjában minden tizedik nő házas, 26-27 éves kor között minden negyedik, a 29 évesek köréb en pedig 43 százalék a háza-sok aránya.
A fiatalok döntő többsége tehát 15-29 éves kor között nőtlen, illetve hajadon. Ugyanakkor a nők között majd kétszer olyan magas ebben a kor-csoportban a házasok aránya, mint a férfiak körében (13 százalék, illetve 7 százalék). Ennek megfelelően az elváltak aránya is magasabb a nőknél, számuk azonban a válaszadók fiatal korára és az általános késői házasság-kötésre tekintettel mindkét nemnél elhanyagolható.
A házasság mint egyetlen legitim párkapcsolati és családalapítási forma elvesztette jelentőségét az utóbbi évtizedekben Magyarországon ugyanúgy, mint Európa többi országában. Térnyerésének csökkenésével 3. ábra: a házas nők aránya a 15 és 29 évesek körében 1990, 2000, 2012
(N2012=3960; százalékos megoszlás; források: KSH; 1990, 2000)
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
életkor 2012 2000 1990 100
60 80
40
20 90
50 70
30
10 0
magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötet
párhuzamosan pedig elterjedt a fiatalok körében a házasság nélküli élet-társi kapcsolat, melyet számos országban már együttélési szerződéssel is törvényesíthetnek1.