a különböző kockázati magatartások háttértényezői

Amennyiben a kutatási eredményekkel szeretnénk hozzájárulni a fiatalok, és rajtuk keresztül az egész társadalom egészségének javításához, fontos megvizsgálnunk, melyek azok a háttértényezők, amelyek növelik az egyes kockázati magatartásformák kialakulását. Ismert tény, hogy ezen magatar-tásformák mögött különböző lelki tényezők állnak, ám ezeknek a mérése, fontosságuk sorrendjének a megállapítása nem egyszerű feladat. A Magyar Ifjúság 2012 kutatás segítségével némi képet kaphatunk arról, hogy milyen kockázati faktorok játszanak szerepet a dohányzás, az alkohol- illetve drog-fogyasztás, vagy éppen az öngyilkossági magatartás előfordulásában. Habár a felmérés nem teszi lehetővé, hogy az ok-okozati kapcsolatokat megállapít-suk, a tényezők együtt járása is fontos információ lehet, és segítséget kap-hatunk abban, hogy melyek a veszélyeztetett csoportok, akiknek nagyobb szükségük van az odafigyelésre, esetleg megelőző intézkedésekre.

A dohányzás esetében az egyáltalán nem dohányzók (akár soha nem do-hányzott, akár már leszokott) jellemzőit hasonlítottuk össze a dohányzó-kéval, függetlenül a dohányzás mennyiségétől és gyakoriságától. Itt az volt az elsődleges szempont, hogy a dohányzáshoz kapcsolódó attitűd markáns különbségét mérjük fel.

Az alkoholfogyasztás esetén azt néztük, hogy a vizsgált háttérváltozók hogyan befolyásolják az ittasság előfordulását az elmúlt egy év során. Ahogy fentebb említettük, a kulturált alkoholfogyasztást el kell választani az alkal-mankénti nagy mennyiségű italozástól, ezért az elemzésben is célszerűbb a mértéktelen fogyasztás következményeként megjelenő ittasságot vizsgálni.

Drogfogyasztásnál csak az elmúlt egy évben bármennyit is fogyasztókat néztük, azokat, akikről elmondható, hogy a felmérés idején még néha előfor-dult, hogy valamilyen szerhez nyúltak. Nem fogyasztóként vettük figyelem-be azokat, akik csak régebfigyelem-ben használtak valamilyen tiltott szert.

Az öngyilkossági kísérleteknél is figyelmen kívül hagytuk azok számos-ságát (egy volt vagy több), mindenkit a kísérleti csoportba soroltunk, akinek volt már öngyilkossági kísérlete.

Az elemzés során logisztikus regressziót alkalmaztunk, amely lehetőséget ad arra, hogy a különböző háttértényezők kockázatnövelő hatását összeha-sonlítsuk – bár hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálat nem az ok-okozati össze-függéseket mutatja. A táblázatokban feltüntetett értékek esélyhányadosok, azt mutatják, hogy a vizsgált háttérváltozók (pl. szülők halála, válása) milyen mértékben, hányszorosára növelik az adott viselkedésforma megjelenésének esélyét. Az értékeket csak ott tüntettük fel, ahol a kapcsolat szignifikáns.

negatív életesemények 14 éves korig Az adatok jól mutatják, hogy a negatív életesemények 14 éves kor előtt szin-te minden esetben növelik a kockázati magatartásformák megjelenési va-lószínűségét, és sok esetben nincs jelentős különbség nemek szerint. A két vizsgált korcsoport (14-19 éves illetve 20-29 éves) közti különbségek pedig azt mutatják, ezek az események gyakran hosszabb távon fejtik ki hatásukat.

A szülők korai elvesztése komoly esélynövelő tényező a dohányzás szempontjából minden korcsoportban. Az alkohol- illetve drogfogyasztást kevésbé befolyásolja, de ki kell emelni a fiatal lányokra gyakorolt, jelentős öngyilkossági kockázatot növelő hatást. Azok a 14-19 éves lányok, akik ko-rán elvesztették valamelyik szülőjüket, ötször nagyobb eséllyel követtek el öngyilkossági kísérletet.

A válás, a válással járó nehézségek, a bizonytalanná váló családi háttér jelentősen növeli minden egészségkárosító magatartásforma megjelenésé-nek esélyét, és ez a kapcsolat itt is megmarad hosszabb távon. Itt a 20 éven aluli férfiak öngyilkossági kockázatát kell kiemelni, illetve a nőkre gyako-rolt hosszabb távú hatást.

A szülő/nevelőszülő rendszeres lerészegedése komoly kockázati ténye-ző. Egyrészt helytelen minta, másrészt az együttélés az adott személlyel komoly lelki terhet jelent. Ez megmutatkozik a magas esélyhányadosokban, főleg a drogfogyasztás esetén. A szülői minta negatív hatása az életkor elő-rehaladtával nő, 20 éves kor felett már nagyobb az esély a nagy mennyi-ségű alkoholfogyasztásra. A fiatal nők esetében az öngyilkossági kísérlettel a kapcsolat hosszabb távon mutatkozik meg.

VI. KocKázatI Magatartás A fiatalkori anyagi nehézségek, a munkanélküliség a családban, az eh-hez kapcsolódó bizonytalanság növeli mind az ittasság, mind a dohányzás kockázatát. A drogozás szempontjából a rossz anyagi körülmények közt élő fiatalok még nagyobb veszélynek vannak kitéve, az anyagilag nehezen funkcio-náló családokból nagyobb eséllyel kerülnek ki sérülten a fiatalok, egyrészt a nehézségek, másrészt feltehetően a gyerekekre fordított kevesebb idő és energia miatt. Ez a családi háttér komoly kockázatot jelent az öngyilkossági kísérletek szempontjából is, húsz éves kor alatt jobban sújtja a férfiakat, míg húsz évnél idősebb életkorban a nők esetében jelentkezik inkább kockázat-ként. Ide tartozik a családban előforduló betegség is, ami mindegyik kocká-zati magatartással kapcsolatban van.

A családban előfordult öngyilkossági kísérlet is jelentős negatív hatást mutat, ki kell emelni a mintakövetést, mivel az öngyilkossági kísérletek elő-fordulását ez mindkét nemnél, minden korcsoportban növeli.

Az otthoni erőszakos viselkedés, a durva veszekedések, de még inkább a fiatalt ért bántalmazás jelentik a legnagyobb kockázatot. Ennek követ-keztében a drogozás és az öngyilkosság kockázata akár a tízszeresére is nőhet a nők között. Fontos megjegyeznünk, hogy az évek elteltével ez a hatás nemhogy csökkenne, hanem inkább növeli a kockázati magatar-tások előfordulását. A fiatalokra, a családi problémákra való odafigyelés, a hatékony felderítése és megelőzése a családon belüli erőszaknak az egyik legfontosabb eleme lehet minden prevenciónak.

A párkapcsolati nehézségek, a szakítás fiatal korban szintén növeli a do-hányzás, alkoholfogyasztás és drogfogyasztás esélyét (14. táblázat).

önállóság, felnőttség, kompetencia és tervek

A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az alábbiakban felsorolt kérdések, ame-lyek az önállóságra, a felnőtté válásra és a jövőirányultságra vonatkoznak, mi-lyen összefüggéseket mutatnak a különböző kockázati magatartásformákkal:

• Konkrét tervei vannak a jövőre nézve

• Az élete fontos kérdéseiben önállóan dönt

• Mindig számol a döntései lehetséges következményeivel

• Felnőttnek érzi magát

• Sokszor mondják Önre, hogy gyerekesen viselkedik

14. táblázat: Életesemények hatása (N=7785)

VI. KocKázatI Magatartás Ezek a kérdések segítenek megbecsülni a fiatalok határozottságát az életet, a jövőt illetően, illetve, hogy a környezetük mennyire tükrözi vissza saját magukról alkotott elképzeléseiket. A válaszadók az egyes kijelentések-kel kapcsolatos egyetértésüket a „Teljes mértékben egyetért” és az „Egyál-talán nem ért egyet” végpontok közt egy ötfokozatú skálán jelölhették be.

Elemzésünk során az eredmények vizsgálatának megkönnyítése érdekében összevontuk a válaszokat. Az első négy kérdés esetében a „Teljes mértékben egyetért” és az azt követő választ jelölőket összevontuk, úgy tekintve, hogy ők a kijelentéssel egyetértenek. A bizonytalanokat (a középső értéket beje-lölőket) az alsó két kategóriához soroltuk. Az utolsó, ötödik kérdésnél („Sok-szor mondják Önre, hogy gyerekesen viselkedik”), mivel ez egy fordított kérdés, a felső három kategóriát bejelölőket vontuk össze szemben azokkal, akik egyáltalán vagy kicsit nem értettek egyet a kijelentéssel. Az elemzés során az egyet nem értőkhöz viszonyítottuk a másik csoportot, így azoknak az esélyhányadosát elemezzük, akik egyetértenek a kijelentésekkel.

A kérdéseknél jelentős eltéréseket kaptunk mind a korosztályok, mind a konkrét személyiségjellemzők szerint. A fiatalabbak körében az önál-ló döntéshozatal képessége, illetve a felnőttség érzése növeli a dohányzás kockázatát, ez a kapcsolat húszéves kor felett megszűnik. A bizonytalanság, vagy a döntésképesség hiánya, amely inkább a gyermeki lét, mint a felnőtt-ség sajátja protektív tényezőként jelenik meg a dohányzás szempontjából a húszéves vagy idősebb nőknél.

Az ittasság esetén a fiatal férfiaknál megfigyelhető ugyanez a kapcso-lat, a lerészegedésre nagyobb esélye van annak, aki önállóan dönt a fontos kérdésekben. Húszéves kortól azonban a felnőttség, önállóság egyértelmű-en védő tényező, akár mi érezzük így, akár a környezetünktől kapjuk ezt a visszajelzést. Más szóval a húsz év felettiek közt már azok isznak keveseb-bet, akik felelősségteljesebben gondolkodnak, illetve van képük a jövőről és felnőttnek érzik magukat.

Úgy tűnik, hogy a húsz éven aluli fiatalok körében a dohányzás és kicsit az alkoholfogyasztás is a felnőtt szerephez kapcsolódik, és ehhez, az általuk érvényesnek tekintett szerepelváráshoz igazítják fogyasztási szokásaikat.

Ez főleg azért nagyon fontos, mert azok, akik nem gyújtanak rá fiatal koruk-ban, általában már nem, vagy ritkábban fognak később rászokni a dohány-zásra. Érdemes lenne a dohányzáshoz mint a felnőttség szimbólumához kapcsolódó képet megváltoztatni a fiatalok körében.

A drogfogyasztás esetén az idősebb korosztályban a felelősségtudat, fel-nőttség kevesebb fogyasztással jár együtt, a fiatal fiúknál ez a kapcsolat sajnos szintén fordított. A jövőkép hiánya, a döntések következményeinek valamilyen fokú negligálása a nőknél kétszeres kockázatot is jelenthet húszéves kortól fel-felé. Ez a különbség a két korosztály közt utalhat arra, hogy az életkor növe-kedésével megjelenik a felelősségtudat. A külső környezet, a barátok, rokonok felől érkező visszajelzések fontosságára utal, hogy akiket mások gyerekesnek tartanak, inkább fogyasztanak sok alkoholt egy alkalommal, mint azok, akik-nek a viselkedését a környezetük nem, vagy kevésbé ítéli gyerekesakik-nek.

Az öngyilkossági kísérletek esetén szinte csak a húsz éves vagy idősebb nők esetében mutatható ki kapcsolat a felnőtté válással, kivéve azokat a ha-sonló korú férfiakat, akik nem érzik, hogy ők döntenének a fontos kérdések-ben. Ott azonban nagyon jól látható, mennyire fontos, hogy egy férfi érezze, van hatása az életének alakulására, így az öngyilkossági kísérlet kockázata felére csökken. Nők esetében fontosak a célok, tervek, illetve az előbb már említett felelősségtudat és a felnőttség érzése. Akinek vannak tervei a jövőre nézve, 40 százalékos eséllyel követett el öngyilkossági kísérletet a céltala-nokkal szemben, a döntések következményeinek végiggondolása harmadára csökkenti a kockázatot. Habár az öngyilkosság hátterében sokféle ok állhat, a határozott célok, a még el nem ért, de megvalósítani kívánt vágyak minden-képpen komoly védelmet jelenthetnek. Ennél is nagyobb kockázatot jelent, ha valaki egyáltalán nem szokta felmérni döntéseinek a következményét.

Az adatok alapján jól látszik, hogy amennyiben csökkenteni akarjuk a fiatalok kockázati magatartását, a káros szenvedélyek előfordulását, köny-nyebben érünk el eredményt, ha figyelünk ezekre a háttértényezőkre is (15. táblázat).

elégedettség mutatók Az elégedettséget mérő mutatók fontosságát az adja, hogy a lelkiállapotun-kat, mentális állapotunlelkiállapotun-kat, és ezen keresztül az egészségi állapotunkat is jelentősen meghatározza, hogy mennyire vagyunk megelégedve életünkkel, lehetőségeinkkel, körülményeinkkel. A szubjektív szociális helyzet – mások-hoz képest milyennek tartjuk életkörülményeinket és életünket meghatározó körülményeinket – jobban meghatározza az egészségünket, mint a tényleges anyagi helyzetünk. Ez a fogyasztói társadalomban komoly problémát okoz,

VI. KocKázatI Magatartás mivel a fogyasztás ösztönzése a reklámokon keresztül annak az érzésnek az erősítésén keresztül történik, hogy valami még hiányzik, valamit még meg kell szereznünk, hogy amink van, az nem elég. Ez érvényes egyrészt a fogyasztási cikkekre – új, nagyobb autó, lakás, utazás –, de a személyes kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét. Mindig a jobbat, az újat keressük, és ezért nem vagyunk megelégedve azzal, ami már a miénk. Az elégedet-lenség pedig hiányérzetet, rossz lelkiállapotot, és ezen keresztül – bizonyos közvetítő tényezők segítségével – rosszabb egészségi állapotot eredményez.

A közvetítő tényezők közt mindenképp figyelembe kell vennünk a kockázati magatartásokat, amelyeknek kapcsolata az elégedettséggel jól kimutatható a Magyar Ifjúság 2012 felmérésben is.

15. táblázat: Felnőttséghez, érettség érzéséhez kapcsolódó kérdések

(N=7573)