3. Az emésztőrendszerre ható növényi szerek
3.3. Hányinger, émelygés
A hányinger, hányás kialakulásának számos oka lehet, a hányásközpontra centrálisan vagy perifériásan ható tényezők (pl. toxinok, a vesztibuláris rendszer zavarai), különféle pszichés okok (pl. stressz) egyaránt kiválthatják. Súlyos problémát jelent a bizonyos gyógyszerek (pl.
citosztatikumok) szedése következtében kialakuló, nehezen csillapítható hányinger. A fitoterápiának elsősorban a kinetózis (utazási betegség) vagy a terhesség miatt kialakuló fiziológiás hányinger csillapításában lehet szerepe.
A várandós nők kb. 80%-ánál fordul elő enyhe vagy mérsékelt hányinger, 30–50%-uk esetén pedig hányás is kialakul. A panaszok a terhesség 9. és 20. hete között jelentkeznek legintenzívebben. A terhességi hányás etiológiája nagyon komplex (hormonális, biokémiai, mechanikai és pszichés okok egyaránt közrejátszanak). Ez megnehezíti a gyógyszeres kezelést, ami a magzat károsodásának kockázata miatt nem is veszélytelen.
A kinetózis, másnéven mozgás okozta betegség („tengeribetegség”) kiváltó oka a vesztibuláris apparátus túlzott ingerlése. Az ingerküszöb egyénenként változó. A hányingert látásingerek, a mozgás, valamint az egyéni pszichés-érzelmi tényezők váltják ki. A kinetózis tünetei a fokozott nyálelválasztás, ásítás, izzadás, rossz közérzet, hányinger, hányás. Az állapotot egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. Fokozott érzékenység esetén figyelni kell az utazás körülményeire (érdemes a jármű közepén ülni, fontos a megfelelő szellőzés, utazás előtt kerülni kell az evést).
A megelőzés részét képezi a megfelelő időben bevett (utazás előtt ½-1 órával), a tünetek kialakulását gátló gyógyszer. A Solanaceae család fajaiban található, gyógyszerként forgalomban lévő szkopolamin nevű alkaloid kiváló eredménnyel alkalmazható, de mellékhatásai korlátozzák használatát. A kinetózis megelőzésére a fitoterápia eszközei közül a gyömbér alkalmazható megalapozottan. A növény terhesség alatti alkalmazhatósága intenzív kutatások tárgyát képezi.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
Gyömbér (Zingiber officinale)
Történet, botanikai jellemzés
A gyömbér elsősorban a keleti konyhaművészetben (India, Kína) használt fűszernövényként ismert, amelyet azonban már az ókori Európában is felhasználtak. Fűszerként nyers vagy szárított, darált gyöktörzse alkalmazható. Tradicionálisan elsősorban emésztési panaszok kezelésére használták. Érdekesség, hogy a gyömbér az egyik első olyan növény, amelyet vegetatívan kezdtek el szaporítani. Hányáscsillapító hatását kínai matrózok már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték. Ilyen célra a trópusi területeken termesztett növény szárított gyöktörzsét használták. Az utóbbi évek kutatásai alapján hatásos, biztonságosan alkalmazható hányáscsillapítónak tekinthető.
A gyömbér trópusi területeken termesztett évelő növény, amelynek gyöktörzse gyógyászati célra szárítva kerül forgalomba. A Zingiberis rhizoma a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvbein is hivatalos drog. A friss rizómát ételek készítéséhez használják, levét (amely meglehetősen csípős), valamint a ledarált gyöktörzset fűszerként alkalmazzák.
Kémiai összetétel, hatásmechanizmus
A drog 1–3% illóolajat, 5–8% lipofil aril-alkán szerkezetű gingerolkeveréket tartalmaz. A 6-gingerol csípős ízű, a hosszabb szénláncot tartalmazó vegyületek viszont nem. A 6-gingerolokból állás során anhidroszármazékok, sogaolok képződnek (a 6-gingerolból keletkező 6-sogaol az eredeti vegyületnél csípősebb ízű). A gingerolok és sogaolok arányából következtetni lehet arra, hogy mennyire friss a drog, illetve hogy mennyire volt kíméletes a feldolgozás. Nem megfelelő tárolási, feldolgozási körülmények között a gingerolok zingeronná (vanillil-aceton) bomlanak le.
A hányáscsillapító hatást a gyömbér antikolinerg hatásának, valamint a gingerolok és sogaolok 5-HT3-antagonizmusának tulajdonítják. A hatást számos állatkísérletben bizonyították.
A drog kivonata fokozza a gyomornedv- és epeszekréciót, gyorsítja a bélperisztaltikát.
(CH2)nCH3 H3CO
HO
O OH
gingerol (n=6, 8, 10)
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
A gyömbér csípős anyagai a COX és LOX enzimek gátlásával gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki. A zingeron ezzel ellentétes, prosztaglandin-szintézist fokozó hatású.
Humán vizsgálatok
A gyömbér randomizált, kettős vak vizsgálatokban is hatásos hányáscsillapító hatást mutatott.
Gasztrointesztinális motilitást fokozó hatását humán vizsgálatban is igazolni lehetett.
Posztoperatív hányás csillapításában a placebónál hatásosabbnak, a metoklopramiddal egyenrangúnak bizonyult. Egy metaanalízis szerint a gyömbér (minimum 1 g-os napi dózis esetén) a placebónál hatásosabban csillapította a posztoperatív hányást és hányingert.
Kinetózis, terhességi hányás és kemoterápia által kiváltott hányás esetén az elvégzett vizsgálatokban placebónál hatásosabb volt. Egy vizsgálatban kinetózis megelőzésében cinnarizinnel, domperidonnal, ciklizinnel, dimenhidrináttal, meklizinnel és szkopolaminnal összevethető hatásosságúnak és tolerálhatóságúnak bizonyult.
A vizsgálat szerint gyömbérkezeléssel a tengeri úton részt vevők 80%-ánál meg lehetett előzni a tengeribetegséget. A kezelést nem kapott utazók 80%-a szenvedett utazási betegségben.
A gyömbér vérnyomásra kifejtett hatását több vizsgálatban tanulmányozták, és megállapították, hogy néhány higanymilliméteres csökkenést okoz (napi 2–3 g) a szisztólés és diasztólés vérnyomásértékben is. Tartós alkalmazás esetén a koleszterin- és vércukorszintre kifejtett kedvező hatását is kimutatták. Napi 1–2 g gyömbér alkalmazása esetén a fájdalmas menstruációval összefüggő panaszok mérséklődését mutatták ki egy klinikai vizsgálatban. A fájdalomcsillapító hatást ízületi fájdalom esetén is kimutatták. Migrénben szenvedőknél a gyógyszeres kezelés mellé adott gyömbérrel csökkenteni lehetett a fájdalmat.
Indikációk, adagolás
A gyömbér diszpepsziás panaszok és étvágytalanság kezelésére, és kinetózis megelőzésére javasolható, napi 2–4 g-os dózisban. Utazási betegség megelőzésére indulás előtt ½ órával 1 g gyömbér javallott, amit szükség esetén 4 óránként további ½-1 grammal lehet kiegészíteni az ajánlott napi dózis eléréséig.
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók, toxicitás
A humán vizsgálatokban a gyömbérrel kapcsolatos nemkívánatos események száma nem volt magasabb, mint a placebo esetén, tehát a növény biztonságosnak tűnik. Bár számos vizsgálatot végeztek/végeznek várandós nőkön, több monográfia nem ajánlja a gyömbér terhesség alatti szedését, mert experimentális vizsgálatokban a kivonatok mutagén hatásúak
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
voltak. Humán biztonságossági vizsgálatok szerint a gyömbér terápiás dózisban nem jelent nagyobb kockázatot a magzatra, mint a placebo.
Túladagolás esetén központi idegrendszeri depresszió, aritmia alakulhat ki. Mivel a gyömbér antikoaguláns hatású, a véralvadásgátló kezelésben részesülőknek nem javasolt nagy dózis fogyasztása.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
3.4. Hasmenés
A normális székelési gyakoriság egészséges emberek körében tág határok között mozog. A hasmenésnek több definíciója létezik (széklet tömege, víztartalma alapján), azonban a legegyszerű meghatározás a gyakoriságra vonatkozik: napi háromnál több székelés már hasmenésnek tekinthető. A hasmenés oka lehet fertőzés, gyulladás, gyógyszerszedés, de pszichés tényező is állhat a háttérben.
A kiváltó októl függetlenül a hasmenés négy, gyakran keverten jelentkező mechanizmus révén alakul ki:
• fokozott szekréció,
• fokozott ozmotikus nyomás,
• abszorpciós idő csökkenése,
• gyulladás.
Fokozott szekréció esetén a bélrendszer több vizet és ionokat választ ki, mint amennyit visszaszívni képes. A baktériumok toxinjai, a vírusok, és bizonyos gyógyszerek (ricinusolaj, antrakinon-származékok) a szekréció fokozásával okoznak hasmenést.
A bélben fel nem szívódó, ozmotikus aktivitású anyagok visszatartják a vizet a béllumenben, ezáltal a széklet felhígulását és hasmenést okznak. Ilyen mechanizmussal alakul ki hasmenés laktózintoleranciában (amikor hiányzik a laktóz bontásához szükséges enzim), vagy rosszul felszívódó sók (gyógyvizek)túlzott fogyasztása esetén. Édesítőként használt (és bizonyos növényekben is megtalálható) cukoralkoholok szintén ozmotikus hasmenést okoznak.
Hasonló mechanizmussal – azaz vízvisszatartással – alakul ki hasmenés duzzadó poliszacharidokat tartalmazó növények fogyasztása esetén is.
Az abszorpciós idő csökkenése esetén a béltartalom nem érintkezik elegendő ideig a tápcsatorna felszívó felületével, ezért a víztartalom nem szívódik vissza kellő mértékben. A bél simaizomzatának fokozott perisztaltikája esetén ilyen típusú hasmenés alakul ki.
Gyulladás esetén a bélnyálkahártya felszívó kapacitása romlik, és a gyulladás következtében a béllumenbe kiáramló plazma, fehérje tovább növeli a széklet tömegét.
Tartós hasmenés esetén a beteg legyengül, az elektrolitvesztés akár szívműködési zavarokhoz is vezethet. Elsődleges a folyadékvesztés pótlása, ami a hasmenés okainak kiderítésével, krónikus esetben oki, akut hasmenésben tüneti terápiával kell társuljon.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
A fertőzés következtében kialakuló hasmenés kezelésében elsődleges cél az infekció megszüntetése, a közvetlenül a hasmenés gátlását célzó szerek alkalmazása ilyen esetekben másodlagos. Súlyos hasmenés esetén az ópium magisztrális készítményei ma is a leg-hatásosabb szerek közé tartoznak. A hasmenés fitoterápiás kezelése enyhébb esetekben kerülhet szóba. A hasmenés kezelésére alkalmazható legfontosabb drogok cserzőanyagot vagy pektint tartalmaznak.
A terápiában a cserzőanyagoknak azt a tulajdonságát használják ki, hogy a a fehérjékkel ko-valens kötést képezve irreverzibilisen kicsapják azokat, és így védőréteget alkotnak a bél-nyálkahártya felszínén, csökkentve a bél érzékenységét és a szekréciót, gátolva a toxinok felszívódását. A cserzőanyagok antibakteriális hatásúak, valamint megkötik a toxinok egy részét, ezért fertőzéses eredetű hasmenések esetén is kedvező hatásúak.
Kémiai szempontból a cserzőanyagok polifenolos vegyületek, amelyek a galluszsavszár-mazékok és a katechinszárgalluszsavszár-mazékok csoportjaiba sorolhatók. A galluszsav származékai (gal-lotanninok) hidrolizálható, észter-típusú vegyületek, amelyekben az acilrész a galluszsav vagy a difén- és trifénsavak (2, illetve 3 kondenzált galluszsav) származékai, az alkoholrész leg-gyakrabban a D-glükóz. A katechin-típusú cserzőanyagok közé a proantocianidinek oligomerjei és polimerjei tartoznak. A molekulákat alkotó katechinek szén-szén kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, ezért a vegyületcsoport tagjait nem hidrolizálható cserzőanyagoknak is nevezik.
A cserzőanyagok poláris vegyületek, nagyon rosszul szívódnak fel, ezért hatásuk a gyomor-béltraktusra lokalizálódik. Mivel vízoldékonyak, jellemzően a drogok vizes kivonatát (teáját) használják a gyógyászatban. Nagy dózisban irritálhatják a nyálkahártyát, ezért gyulladásos bélbetegségekben kerülni kell túlzott alkalmazásukat. A cserzőanyagok gátolhatják a gyógyszerek, ásványi anyagok felszívódását, az ajánlottnál nagyobb dózisban történő alkalmazásuk székrekedést okozhat. Hosszú távú használat esetén az emésztőenzimek gátlása miatt emésztési panaszok jelentkezhetnek.
A cserzőanyagok obstipáns hatását jól dokumentálták, de az egyes drogok esetén gyakran hiányoznak a humán vizsgálatok. Ez azonban korántsem vonja kétségbe hatásosságukat, hiszen jellemző tartalomanyagaik, a cserzőanyagok közös jellemzője a hasmenés csillapítása.
Amennyiben a cserzőanyag-tartalmú drog alkalmazása esetén a panaszok 3–4 napon belül nem múlnak, orvoshoz kell fordulni, és tisztázni kell a hasmenés pontos okát.
Bár a legtöbb cserzőanyag-tartalmú növényt jellemzően hasmenés csillapítására használják, egyes fajok esetén más indikációk dominálnak. A csodamogyorót (Hamamelis virginiana)
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
elsősorban bőrgyógyászati kórképek, aranyér kezelésére, a cserszömörce (Cotynus coggygria) kivonatát pedig a szájnyálkahártya gyulladásának enyhítésére alkalmazzák.
A mindennapi étrend számos pektintartalmú növényt tartalmaz, amelyek szintén alkalmasak lehetnek az enyhe hasmenés csillapítására. A hatásban a pektin nevű, 60–90 KDa moleku-latömegű, amilázrezisztens biopolimernek van szerepe, amelynek fő alkotóeleme a galaktu-ronsav. A pektin víz jelenlétében megduzzad és a képződő gélszerű anyag a vékonybél gyulladt falát védőrétegként vonja be. A pontos hatásmechanizmus nem ismert, csak feltételezik, hogy a pektin vastagbélben történő bakteriális lebomlása során keletkezett rövid szénláncú zsírsavak gátolják a kolon motilitását. A zsírsavak ezen kívül az elektrolitok és a víz visszaszívását is serkentik, valamint fokozzák a proteinszintézist.
A pektin sok növényben megtalálható, de különösen jellemző a húsos termésű gyümölcsökre és a raktározó gyökerekre. Hasmenés esetén javasolható az alma (Malus domestica), az éretlen banán (Musa paradisiaca), a sárgarépa (Daucus carrota). Nyers almából napi 1–1,5 kg is elfogyasztható, ugyancsak nyers, és lehetőleg éretlen banánból napi két darab. Az érett banán is tartalmaz pektineket, de kisebb mennyiségben, mivel a poliszacharidlánc érés során részben lebomlik. A sárgarépa gyökere nyersen fogyasztható, kisebb gyermekek esetén szerencsésebb 0,5 kg gyökeret megfőzni, és abból pürét készíteni.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)
Történet, botanikai jellemzés
A párlófüvet már a középkorban is cserzőanyagtartalma miatt használták: borral készült kivonatát mérgek semlegesítésére itták, ezen kívül sebek gyógyítására is alkalmazták.
A párlófű Európában (így hazánkban is), Észak-Amerikában, Ázsiában is honos, 50–100 cm magas évelő növény, amelynek a gyógyászatban hajtását használják fel. A Ph. Hg. VIII.-ban a közönséges párlófű virágos hajtása (Agrimoniae herba) hivatalos.
Kémiai összetétel, hatásmechanizmus
A párlófű 4–10% katechin-típusú cserzőanyagot tartalmaz. Kísérletesen igazolt antibakteriális, empirikusan bizonyítást nyert hasmenéscsillapító hatása ezekhez a vegyületekhez köthető.
Humán vizsgálatok
A párlófű hatóanyagainak, a cserzőanyagoknak hasmenésellenes hatását bizonyították, de magával a párlófűvel nem végeztek humán vizsgálatokat. Gyógyászati alkalmazása hagyományos felhasználásán és a hatóanyagaival kapcsolatos farmakológiai ismereteken alapul.
Indikációk, adagolás
Hasmenésre napi adagja 3–12 g drogból készített tea. Gargarizálásra 1,5 grammból készített forrázat alkalmazható naponta töbször. Bőrgyulladás, kisebb, felületes ebek kezelésére 3–10 gramm drogból 250 ml vízzel készített főzet használható borogatásként. Hasmenésre, gargarizálásra alkoholos (hígított) kivonat is alkalmazható, bőrön csak vizes.
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók
A cserzőanyagok nagy dózisban irritálhatják a nyálkahártyát és a bőrt, ezért gyulladásos bélbetegségekben és bőrsérülés, hámhiány esetén kerülni kell a túlzott alkalmazást. A cserzőanyagok gátolhatják a gyógyszerek, ásványi anyagok felszívódását, az ajánlottnál nagyobb dózisban történő alkalmazásuk székrekedést okozhat. A szájon át történő alkalmazás terhesség és szoptatás alatt nem javasolt.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
Réti palástfű (Alchemilla vulgaris)
Történet, botanikai jellemzés
A réti palástfű Magyarországon kevéssé ismert, az északi féltekén honos növény, amelynek virágos hajtása hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Alchemillae herba). Az észak-európai népek tradicionális gyógynövénye. Nevét (Alchemilla) arról kapta, hogy az alkimisták a bölcsek kövének előállítására akarták felhasználni. A tradicionális gyógyászatban elsősorban emésztési panaszok és bőrbetegségek kezelésére használták.
Kémiai összetétel, indikációk, adagolás
A palástfű nagy mennyiségű cserzőanyagot tartalmaz. Hasmenéscsillapító hatása azzal függ össze, hogy a cserzőanyagok reagálnak a bélnyálkahártya fehérjéivel, kicsapják azokat, megakadályozzák a víz kiáramlását, valamint a toxinok esetleges felszívódását. A cserzőanyagok antibakteriális hatásúak. Állatkísérletekben a növény kivonatának sebgyógyító hatását igazolták, egy humán vizsgálatan pedig azt mutatták ki, hogy a palástfű kivonatát tartalmazó szájvíz gyorsította az aftás sebek gyógyulását. Ez szintén a cserzőanyagok fehérjéket kicsapó hatásával függ össze.
Humán vizsgálatok
A palástfű hatását klinikai vizsgálatokban nem tanulmányozták.
Indikációk, adagolás
Belsőleges alkalmazás céljára 2–4,5 g drogból készített tea napi 3 alkalommal alkalmazható.
Felületes bőrsérülések, szájnyálkahártya-gyulladás kezelésére lemosásra vagy öblögetésre ugyanígy készült, lehűtött kivonat alkalmazható.
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók
Nagy dózisban a cserzőanyagok irritálhatják a nyálkahártyát, ezért gyulladásos bélbetegségekben kerülni kell túlzott alkalmazásukat. A cserzőanyagok gátolhatják a gyógyszerek, ásványi anyagok felszívódását, az ajánlottnál nagyobb dózisban történő alkalmazásuk székrekedést okozhat.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
Tea (Camellia sinensis)
Történet, botanikai jellemzés
Ázsiában a teafogyasztás évezredek óta nemcsak a kultúra, hanem az egészséges életmód része is. A teát a tradicionális keleti gyógyászatban gyógynövényként számos, különböző jellegű betegség kezelésére alkalmazták. A vízzel terjedő fertőző megbetegedések elkerülésére víz helyett teát fogyasztottak. A teát azonban nemcsak a megbetegedés megelőzésére, hanem a már kialakult betegségek kezelésére is alkalmazták. A tradicionális indikációk közé tartozott a hasmenés csillapítása is.
A tea Ázsiában, Dél-Kínában és Indiában őhonos örökzöld cserje. Ma már Ázsián kívül Afrikában és Dél-Amerikában is nagy területeken termesztik. A drogot a növény fiatal levelei vagy hajtáscsúcsai szolgáltatják. Feldolgozástól függően a drog fekete vagy zöld teaként van forgalomban. (Az egyre népszerűbbé váló ún. vörös tea egy másik növény, az Aspalathus linearis herbája. A rooibosként is ismert vörös tea nem rokona a teacserjének, koffeint nem tartalmaz, és íze is különbözik a zöld vagy fekete teától).
A tea a világon a legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital. Az egy főre eső éves teafogyasztás 40 l körül van. Európában élvezeti cikként terjedt el. Az élvezeti, élénkítő célú teafogyasztás mellett a nyugati világban ma már egyre gyakrabban egészségmegőrzési céllal fogyasztják a zöld teából készült forrázatot, de a nyers drogot vagy annak száraz kivonatát is. A tea rák-megelőző hatására a legújabb korban elvégzett epidemiológiai vizsgálatok derítettek fényt: a keletiek (elsősorban a jellemzően zöld teát fogyasztó japánok) körében a daganatos megbetegedések alacsony számát összefüggésbe hozták az intenzív zöldtea-fogyasztással.
Kémiai összetétel, hatásmechanizmus
A tealevél jellegzetes tartalomanyagai a metilxantin-származékok (koffein 1–5%, teobromin 0,1–0,2%, teofillin 0,02–0,04%), amelyek közül a koffeinnek tulajdonítható a tea élénkítő, stimuláló hatása. A kb. 1%-nyi illóolaj-tartalom alakítja ki a tea jellegzetes aromáját. A tea jelentős mennyiségű (5–20%-nyi) cserzőanyagot és fenolkarbonsavakat is tartalmaz. Egyes teafajták levele nagy mennyiségű fluoridot tartalmaz (ami a fogszuvasodás megelőzése szempontjából lehet előnyös). A tea levelében kb. 2%-os mennyiségben találhatóak aminosavak, amelyek felét a teanin (N-etil-glutamin) teszi ki.
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
Mindkét típusú teadrog (zöld és fekete) a Camellia sinensis drogja, különbségük az eltérő feldolgozási módnak tulajdonítható. A zöld tea a friss tealevelekből, azonnali szárítással készül, ezáltal megelőzhetőek az enzimatikus bomlások. A fekete tea a levelek fermentálásával készül, amelynek során cserzőanyag-tartalma csökken. A fekete tea előállításakor a polifenolok reakcióba lépnek az összezúzott sejtekből felszabaduló polifenol-oxidáz enzimmel, és az ezt követő kémiai folyamatok során alakulnak ki a fekete teára jellemző sötétebb színű oxidált vegyületek (teaflavinok és tearubigének). A zöld és fekete tea között tehát nemcsak íz, hanem cserzőanyag-tartalom szempontjából is különbség van.
A teakivonat hasmenésgátló, a táplálék tranzitidejét növelő hatását állatkísérletes modellben igazolták, amelyért a cserzőanyagok felelősek.
A koffein központi idegrendszeri stimuláns, diuretikus, légzőközpontot izgató, simaizom-relaxáns hatásait állatkísérletesen többszörösen igazolták. A hatások az adenozinreceptor-antagonizmus és a foszfodiészteráz enzim gátlásának eredményei. Az adenozin fokozott felszabadulásának hatásai közé tartozik, hogy több agyterületen gátolja a neuronok spontán aktivitását és bronchokonstrikciót okoz. Az adenozin aktivitásának antagonizálása ellentétes hatások kialakulásával jár, ezzel magyarázható a koffein stimuláns és a teofillin bronchustágító hatása (ez utóbbi részben a foszfodiészteráz gátlása miatt megemelkedett cAMP-koncentráció eredménye). A teában kis mennyiségben megtalálható teofillin erősebben hat a légzőközpontra és markánsabb hatású diuretikum, mint a koffein.
A teanin a koffeinnel ellentétes központi idegrendszeri hatásokat mutat, növeli az agyi α-hullámok arányát, ami relaxációra utal. Azt feltételezik, hogy hatása a GABA-termelés fokozásával alakul ki. A teanin jelenléte a teában magyarázatot adhat arra, hogy a teafogyasztás hasonló mértékű koffeinbevitel mellett miért nem jár olyan mérvű központi idegrendszeri stimuláló hatással, mint a kávéivás.
O
Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
A zöld tea daganatellenes hatását állatkísérletekben tanulmányozták. A hatásban nagy szerepe van a legnagyobb mennyiségben jelen lévő polifenol-vegyületnek, az epigal-lokatechin-3-O-gallátnak. A tapasztalt daganatmegelőző és -ellenes hatást antioxidáns aktivitással, neopláziás sejtek apoptózisának fokozásával, a tumorinvázió és –angiogenezis kísérletesen bizonyított gátlásával magyarázzák.
A zöld tea antioxidáns, vérlemezke-aggregációt gátló, vazorelaxáns hatása részben ma-gyarázatot adhat arra, hogy a Távol-Keleten miért viszonylagosan alacsony a súlyos ate-roszklerózisos esetek és a kardiovaszkuláris betegségek száma még a dohányzó népesség körében is (a jelenséget újabban ázsiai paradoxonként említik).
A tea daganatmegelőző és kardiovaszkuláris preventív szerepét nem szabad túlértékelni: a kedvező epidemiológiai adatok soha nem egyetlen tényező eredményei, nem lehet figyelmen kívül hagyni például azt, hogy az ázsiai populáció genetikai állománya eltér az európaitól, és az életvitelük több szempontból is jelentősen különbözik a miénktől.
Humán vizsgálatok
A teával kapcsolatos klinikai és epidemiológiai adatok zöme a zöld teával kapcsolatos. A zöld tea magasabb koncentrációban tartalmaz olyan polifenolos vegyületeket, amelyek a
A teával kapcsolatos klinikai és epidemiológiai adatok zöme a zöld teával kapcsolatos. A zöld tea magasabb koncentrációban tartalmaz olyan polifenolos vegyületeket, amelyek a